Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-17 / 65. szám, szombat
h MkngoziMan és o szociis tervezés szerepe és íeHíil írta: Krocsóny Dezső, oz SZSZK munka- és szociálisügyi minisztere A hatékonyság növelésére és minden munka minőségének javítására vonatkozó, a CSKP XV. kongresszusán kitűzött irányvonal nagy követelményeket támaszt minden egyes munkahelyen a munkaerő hatékony kihasználásával, valamint a szociális gondoskodással szemben. Vagyis' megköveteli, hogy ezt a két tényezőt is felhasználják a jobb gazdasági eredmények elérése érdekében a szociális szükségletek fedezéséhez szükséges eszközök kialakítására. A hatékonyság fokozása es a minőség javítása szempontján bél nagy hozzájárulást jelentettek a szakszervezeti határozatok, elsősorban a IX. szak szervezeti kongresszus határozata, amely kijelölte a legfontosabb feladatokat ezen a területen, rámutatott a kezdeményezés és az alkotó aktivitás, valamint a dolgozókról való komplex gondoskodás tovább fejlesztésének módjaira. A párt-, szakszervezeti és állami szervek által kitűzött feladatokkal összhangban a munkagazdaságtan és a szociális fejlődés területén tovább kell tökéletesíteni az említett kérdések megoldását a gyakorlatban és az elméletben Is. Úgy, hogy ez a terület még nagyobb mértékben járuljon hozzá a hatékonyság növeléséhez, a munka minőségének javításához, az irányítás és a tervezés tökéletesítéséhez. A termelési-gazdasági egységek, a vállalatok a járások és a városok szintjén ezeknek a kérdéseknek hatékonyabb meg oldása lényeges mértékben elősegítheti a munka hatékonyságának növelését il A terv teljesítéssel, a termelés fejlesztésével, a munkaigényességgel, a kezdeményezés fejlesztésével, a tudományos- műszaki haladás érvényesítésével kapcsolatos konkrét feladatok megoldása során többek között ki kell aknázni azokat a nagy tartalékokat, amelyek a munkaszervezés tökéletesítésében, a dolgozók személyiségének komplex fejiosztésében, a szocialista társadalom nyújtotta szociális vívmányok fejlesztésében rejlenek. A szocialista államokban nagy figyelmet szentelnek a munkagazdaságtannak és a szociális fejlesztésnek. Az utóbbi években a munka hatékonyságának és minőségének javításával kapcsolatban különösen megnövekedett ennek a feladatnak a fontossága. Ezért szükséges, hogy nálunk is nagyobb figyelmet szenteljünk a munkagazdaságtannak és a szociális fejlesztésnek, mivel ennék eredményeképpen tovább javulnának a hatékonyság és a minőség mutatói, hatékonyabbá válna a munka szervezése és irányítása, és hatást gyakorolna a munkagazdaságtannal és a szociális fejlesztéssel foglalkozó szakemberek felkészítésére. Az irányítási módszerek tökéletesítésével, a tervezés komplex jellegének megszilárdításával össszefüggésben figyelmünket ki kell terjeszteni arra, hogy egységesen oldjuk meg a munkagazdaságtan és a szociális fejlesztés kérdéseit. Ez a hozzáállás megköveteli, hogy továbbfejlesszük és érvényesítsük a munkagazdaságtant a társadalmi munkaszervezés tökéletesítésének viszonylatában, elsősorban azáltal, hogy figyelmünket az alábbi területekre összpontosítjuk: — a munkaerő kihasználásának javítása a munkafolyamatban, — a szakmai továbbképzés, a munka hatékonyságának, termelékenységének növelése, minőségének javítása, a kezdeményezés fejlesztése, az anyagi ösztönzés, — a dolgozók szociális ellátásának tökéletesítése. Elsőrendű feladatunk azoknak a kérdéseknek az elemzése, amelyek az embereknek a munkafolyamatba való bevonása hatékonyságával függnek össze, a munkaerő, valamint az emberek személyiségének fejlesztése, a munkakollektívák fejlesztése szempontjából. Vagyis jobban ki kell használnunk az emberek személyiségének fejlesztéséből eredő előnyöket, lehetővé kell tenni, hogy az emberek képességeiknek és szakképzettségüknek megfelelően érvényesüljenek. A szocializmus lehetővé teszi a tudományos-technikai for- - radalom eredményeinek kihasználását. A tudományos-technikai forradalmat a munkaszervezés tökéletesítése és gazdaságosságának növelése útján konkrét formákban kell valóra váltani. Vagyis növelni kell a munka irányításának hatékonyságát, aminek három fő feltétele van: a vezető dolgozók szakképzettségének növelése, a munkakollektívák hatékony irányítása és az egész munkaszervezés - hatékony irányítása. Az irányító munka színvonalának emelésével párhuzamosan mozgósítani kell a széles tömegek kezdeményezését és aktivitását, ennek eredményeképpen hatékonyabban keli bekapcsolni az emereket a munkába, és el kell érni a nemzeti jövedelem gyorsabb növekedését. Ezért még következetesebben egybe kell hangolni a beruházási terveket a munkaerőforrásokkal. Még mindig lassú az elévült tartalékok és állóeszközök felszámolása. Ez nagy feszültséget okoz a munkaerő- forrásokban és több problémát a munkaerő-vándorlás és -stabilizálás terén. Ezek a kérdések szorosan összefüggnek a munkafeltételek javításával. A munkagazdaságtan figyelmének előterében állnak a minőség kritériumai és mutatói. Ugyanis nem beszélhetünk munkagazdaságtanról akkor, ha a munkafolyamat eredménye rossz minőségű termék vagy selejt, A munka gazdaságosságát csökkenti az is, ha több terméket, sorolnak a második vagy a harmadik minőségi osztályba. így például, ha egy fa- feldolgozó vállalatban a gyártott ablakok és ajtók jelentős részét a második vagy a harmadik minőségi osztályba sorolják, a vállalat évente lényegesen csökkenti saját nyereségét. A munkatermelékenység megállapításának módszertanában ki keli dolgozni a munkatermelékenység növekedésének legmegfelelőbb mutatóit, elsősorban a használati érték és a ráfordított munka mennyisége szempontjából. Alapvető követelmény az, hogy kisebb munkaráfordítással nagyobb haszonértéket alkothassunk. Ebből a szempontból figyelemmel kell kísérni a tulajdonképpeni teljesítmények mutatóját, amelyet a hatékonyság és minőség komplex irányítására vonatkozó kísérlet során vezettek be. Alapvető kritérium, hogy minden egyént és kollektívát következetesebben az érdemeik alapján jutalmazzunk. Ezért, a termelési gazdasági egységeknek, a válalatoknak következetesebben és objektívebben kell kifejezniük és értékelniük minden egyes egyén hozzájárulását. Gazdaságosabban kell felhasználniuk az anyagokat és nyersanyagokat, eleget kell tenniük a többi minőségi mutatónak és eszerint kell meghatározniuk a személyes anyagi érdekeltséget és a bérek alakulását. Röviden: a személyes anyagi érdekeltségben nagyobb figyelmet kell szentelni a bér minőségi mutatóktól függő részének, amely kifejezi a felhasznált eszközök és a munka, valamint a végerdemény közti arány hatékonyságát. Ez kifejezi a felelősségei a gazdálkodás eredményeiért, szoros ösz- szefüggésben a bérek alakulásával. Nagy gondot kell fordítani a munkagazdaságtan, valamint a dolgozók szociális ellátásé* nak tökéletesítése közti összefüggésnek. Arról van szó, hogy a dolgozókról v&ló gondoskodás és a szociálpolitika területén meg kell teremteni a feltételeket a munka hatékonyságának növeléséhez és minőségének javításához. Csakis e gének javításához. A dolgozók szociális ellátásának tökéletesítésében már számos pozitív eredményt értünk el. Jelentős sikerként könyvelhetjük el, hogy a dolgozókról való gondoskodás komplex programja, illetve a szociális ellátás tervei révén tervszerűvé vált a dolgozókról való gondoskodás, összhangba hozták a gazdasági terveket a szociális tervekkel, sok égető problémát megoldottak, és gyakorlatilag az összes szervezetben és az összes ágazatban a 6. ötéves terv időszakára kidolgozták a szociális programokat. Jelentős előrehaladást értünk el a szociális ellátás tervezésének elméletében és gyakorlati alkalmazásában is. Több válalatban, illetve a trna- vai járásban kísérletileg szociális fejlesztési tervet dolgoztak ki. Ez a kísérlet — a Csehországban megvalósított hasonló kísérletekkel együtt — feltárta a szociális fejlesztés irányításának és tervezésének tökéletesítésével kapcsolatos problémákat. Az eddigi tapasztalatok szerint az eddiginél még határo: zottabban kell tökéletesíteni a szociális fejlesztés irányítását és tervezését. Az irányítás minden szintjén a szociális fejlesztés tervezésének koncepcióját és módszertanát úgy kell meghatározni, hogy az fokozato san a tervezési folyamat egyenrangú részévé váljon. Ezáltal fokozódik a terv szerepe a szocialista életmód kialakításában, jobban meghatározhat ják. a dolgozók reális szociális szükségleteit, fokozódik a dolgozók kezdeményezése, és megbízható eszközre teszünk szert a bonyolult szociális folyatnátok irányításában a munkakollektívák keretében, nagyobb szerepe lesz a központi tervezésnek és szilárd alapot teremtünk a szociális és gazdasági tervezés funkcióinak egybehangolásához. Jelentős hozzájárulást jelent, hogy a szociális fejlesztés tervezését a hatékonyabb és jobb munka elérésére használjuk fel, mivel ez a feltétele a növekvő szociális szükségletek fedezéséhez nélkülözhetetlen források kialakításának. A munkagazdaságtan, a káder* és személyzeti munka, valamint a szociális ellátás fejlesztésének felvetett problémái megmutatják, milyen jelentősek ezek a területek a szociális gazdasági fejlesztés mai bonyolult kérdéseinek megoldásában. Természetesen ennek a jelentőségnek megfelelően kell megteremteni a káder-, szervezési és tervezési feltételeket a munkagazdaságtan és a szociális ellátás fejlesztéséhez. Elengedhetetlen követelmény, hogy nagyobb figyelmet szenteljünk az ezekkel a kérdésekkel foglalkozó szakemberek képzésének. A KGST-országok közül csupán Csehszlovákiában nincs főiskolai szintű szakemberképzés ezen a területen. Ezért, minél előbb meg kell oldani, hogy főiskoláinkon szakembereket képezzenek a munkagazdaságtan és a szociális tervezés számára. Továbbá javítani kell a szervezési strukíú- rát a munkagazdaságtan és a dolgozók szociális ellátása integrációjának javítása érdekében. A CSKP XV. kongresszusa, valamint a központi bizottság 11. és 12. ülése kiemelte, hogy meg kell oldani az irányítás és a tervezés tökéletesítésének, a munka hatékonysága növelésének, a munka minősége javításának kérdéseit tevékenységünk minden szakaszán. A munka és a gondoskodás olyan területet jelent, ahol jelentős tartalékaink vannak, amelyek kiaknázhatok a mostani és a következő ötéves terv feladatainak hiánytalan teljesítése érdekében. Ehhez csak az kell, hogy a párthatározatokkal összhangban ezen a területen is konkrét lépéseket tegyenek. A (NYITÓ-) ZÁRÓJEL A matematikával foglalkozóknak a zárójeles feladatok megoldásához föl kell oldaniuk a zárójelet. Hasonló, gondolkodásra ösztönző műveletet kívánnak az olvasótól az újságoknak és más írásműveknek igényes, nyitásra kész zárójelei is. * A helyesírási szakkönyvek szerint a szóban forgó írás jel annak egyik gyakori eszköze,- hogy a kevésbé fontos, magyarázatként mégis szükséges szövegrész (szó, szókapcsolat, mondat) szervesen beépüljön a fő gondolatmenetbe: „Sok millió ember (magyar és nem magyar egyaránt) védi a békét.“ Igaz, ebben a mondatban a zárójelek helyére gondolatjelleket is lehetett volna írni, a közlük lévő szavakat közbevetésnek fölfogva; ennek persze nem mel* ’ lékes, hanem inkább kiemelő jellege van. A nyelv valóságát figyelve a nyelvművelés e visszautaló szerep ellenkezőjét, a lényég kiemelésének lehetőségét is látja a zárójelben. Például egy közelmúltban megjelent könyv szellemes címének, a „( H) idegháború“ - nak előre helyezett zárójele stílusosan leleplezi az idegháborúnak a hidegháborúból való kinövését. Az rflyen kifejezésmód, különösen a szóelemeknek az utóbbi időben gyakori Zárójelesülése sajátos közlés- és stílusértéket szívhat magába. Árnyaltabbá teszi például a megnyilatkozást nagy(szerű), kapfhat)unk, megért(et)és, ház(ak)ban, hagy (ott), (leg/szebb feladat, (fő)mondat; stb. Ugyanakkor a „kitáruló“ zárójel tömörít is. Általános például a hivatalos megszólításoknak a nemek szerinti közléshelyzethez való igazodása: elvtársfnő), kartárs (nő), lakótár s(nő) stb. Az írásjel itt egyenrangúsít, másutt viszont ellentétez. A „természet(ellen/esek“ szó sűrítve minősíti az egészség -és környezetvédelemhez való viszonyulások két- féleségét: pártolja a helyeset, elveti a helytelent. A takarékoskodásra hívó jó tanács az ok és az okozat összefüggését tréfásan bizalmasan is megláttathatja: „Ha a meggyújtott szeszes italt és a fűtőanyagot fölöslegesen égetjük, (rá(fázhatunk“. A „zártalanuló“ zárójel a szójátékok olyan humorát is közvetítheti, mint amilyenek a stílusparódiák egyes eszközei: a „t(l)anitása, a (foszlfe)ányoka. E határon túllépve azonban használata már erőltetetté válhat. Sőt a túlzott sűrítés bonyolítja a közleményt. A regény- vagy mesehős jelentésű kifejezés, a „regény(mese)hősa föllazítja a „regényhős" összetett szó szerkezetét, de a közlés folyama- tosságát talán még nem szakítja meg. A „térfidőjbeliség" sűrítmény ellenben már nehézkesebb, pontatlanabb megfogalmazása a világegyetem létezési formáinak, mert az összetartozó elemeket mintha éppen elválasztaná, vagylagossá tenné. Helyesebb ezúttal a zárójel nélküli változat: az idő- és térbeliség. A kellő mértékben és jól használt „nyitó“ zárójel tehát nemcsak „taszít“, hanem „vonz“ is. A valóságot — természetesen a többi nyelvi elemmel és viszonnyal együtt annak összetett, dialektikus voltában tükrözi. De a zárójellel, akárcsak a többi írásjellel, köztük a fentebb említett, s mostanában mind gyakoribb gondolatjellel, csínján kell bánni. Ha túl sok a zárójel meg a gondolatjel — olyankor például, amikor a veissző ugyanúgy megtenné —, ez széttördeli a szöveget, megnehezíti az olvasást, ezzel a megértést, őrizzük meg tehát a zárójel sajátosságát azáltal, hogy csak ott és akkor használjuk, ahol és amikor cendeltetése van. Küldetését ezzel a mozgékonysággal teljesítheti. MOLNÁR ZOLTÁN MIKLÓS HOGY IS MONDJUK? záikaz predchádzania zákaz prekážania ohrozenie v jazde súbežná jazda súvislý prúd vozidiel priečny smer znížená rýchlosť bezpečné zaradenie bezpečné odbočenie prednosť v jazde prispôsobená rýchlosť jazdy vlasnosť vozidla poveternostné podmienky najvyššia povolená rýchlosť najnižšia dovolená rýchlosť vzdialenosť za vozidlom náhle znížená rýchlosť náhle zastavenie vozidla protiidúce vozidlá protiidúca (protismermi) premávka vozidlá idúce vzadu vyhýbanie odbočovanie zvýšená opatrnosť spôsobilá a náležíte poučená osoba előzési tilalom akadályozási tilalom haladási veszélyeztetés párhuzamos közlekedés összefüggő járműoszlop keresztirány csökkentett sebesség biztonságos besorolás biztonságos békanyarodás haladási elsőbbség helyesen megválasztott haladási sebesség a jármű tulajdonsága időjárási viszonyok megengedett legnagyobb sebesség megengedett legkisebb sebesség követési távolság hirtelen sebess' ^csökkentés hirtelen járműmegállítás szembejövő járművek szembejövő forgalom követő járművek kitérés bekanyarodás fokozott óvatosság alkalmas és megfelelően kioktatott személy (kis! m ír f - *o isi O O
