Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)
1979-03-17 / 65. szám, szombat
A szocializmus: élő valóság A 1979 III. 17. marxizmus— leninizmus óriási anyagi erő, .^mely kijelöli a szocialista fejlődés irányát és meggyorsítja ezt a folyamatot. Több országban, melyek történelmük, hagyományaik . és gazdasági fejlettségük terén igen különbözőek, a marxizmus—leninizmus a bel- és külpolitika elméleti vezérfonalává vált, A szocialista közösség léte a gyakorlatban megvalósult marxizmus —leninizmus igazának és erejének élő tanúsága. Nézzük meg, konkrétan hogyan jelentkezik a szocializmusnak a mai világra tett ideológiai hatása. Érdemes felsorakoztatni néhány történelmi tényt. Az első munkás-paraszt államnak vissza kellett vernie az imperializmus ádáz támadásait, s olyan megpróbáltatásokat kényszerült legyőzni, amilyeneket egyetlen más rendszer sem tudott volna kiheverni. A Szovjetuniónak a második világháborúban kivívott győzelme a szocializmus diadalát jelentette. Ez az imperializmus legreakcósabb erőinek nemcsak katonai, hanem eszmei vereségét is jelentette, mivel a fasizmus az imperialista ideoló- , gia legembertelenebb, legag- resszívabb változata. A szocialista társadalom azzal bizonyította be a burzsoá világgal szembeni fölényét, hogy képes volt az akkori drámai körülmények között a legbonyolultabb problémákat is megoldani. A fasizmus szétzúzásával tovább növekedett a marxizmus—leninizmus, a szocializmus tekintélye. A háború után a harc új erőviszonyok között folytatódott Ez immár két világrendszer küzdelmévé vált; Ettől kezdve a szocializmust országok egész csoportja képviselte. Bebizonyosodott, hogy a szocializmus az egész emberiség haladásának iránya, s a marxizmus— leninizmus helyesen látta előre a jövő útját. A második világháború óta a szocializmus minden téren óriási lendülettel fejlődik, és az emberi haladás vezető ere jévé vált. Ma, 61 'esztendővel az első győztes proletárforradalom után — ahogyan Leonyid Brezsnyev is megállapította az SZKP XXV. kongresszusán —, a megtett út eredményei még szembetűnőbbek. A z első uinmúny — az új társadalom megteremtése. „Ez a társadalom —• mondotta erről az SZKP főtitkára -- a válságmentes, folytonosan fejlődő gazdasági élet, az érett szocialista viszonyok, a valódi szabadság társadalma. Olyan társadalom, amelyben a tudományos, materialista világszemlélet uralkodik. A jövőbe vetett szilárd bizalom, a ragyogó kommunista távlatok társadalma ez. Olyan társadalom, amely előtt nyitva állnak a további sokoldalú haladás határtalan lehetőségei“. A testvéri országokban a szocialista forradalom óta körülbelül fele annyi idő telt el, mint a Szovjetunióban, de ez a történelmi szakasz a fejlett szocialista társadalom felé való haladás időszakát is jelenti. A politikai erősödéssel párhuzamosan hatalmas ütemben fejlődik a termelés, emelkedik az élet anyagi és kulturális színvonala. Az egyes szocialista nemzetek fejlődése nyomán mind szorosabbá válik kölcsönös kapcsolatuk, mind több közös elem mutatkozik politikájukban, népgazdaságukban, társadalmi életükben, végbemegy fejlődésük fokozatos kiegyenlítődése. Mind nyilvánvalóbbá válik, Hogy a társadalmi haladásnak a marxizmus— leninizmus által feltárt törvényszerűségei általános jellegűek. A második vívmány a szocializmus fejlődésében az, hogy kialakul a saját, a polgáritól merőben eltérő elvekkel és értékekkel jellemezhető életforma. Ennek vonásai között említhetjük az igazi közösségi szellemet és az elvtársiassá- got, a társadalmi összefogást, az egészséges erkölcsiséget és a népek barátságát. Ennek alapján kibontakozott a történelemben eddig nem tapasztalt alkotó tevékenység, amely az élet minden területén a társadalmi energia korlátlan forrását jelenti. Minél szilárdabbá válik a szocialista társadalom, annál nagyobb életformájának vonzereje. A szocializmus harmadikt legértékesebb vívmánya az újfajta hazafiság, amely következetes internacionalizmussal párosul. A különböző irányzatokhoz tartozó polgári ideológusok különös egyetértésben hirdetik, hogy „változatlan az ember önző természete“. Ma ís azt állítják, hogy az ember arra ítéltetett, hogy megtestesítse az önzést és a harácsolást, hogy agresszív törekvések vezéreljék a hozzá hasonlók leigázására és elnyomására. Az emberi önzés szerintük az az erő, amelyen előbb vagy utóbb zátonyra futnak „a komunista kísérletek“. N em meglepő, hogy a polgári gondolkodás „természetesnek“ és „örökösnek“ tartja az önzést és a kapzsiságot — bizonyította be ezen állítások alaptalanságával kapcsolatban a marxizmus—leninizmus, mivel ezek a tulajdonságok jelentik a kapitalista magatartás lényegét. Ezt az erkölcsi felfogást hívei ugyancsak „természetesnek“ és „örökkévalónak" hiszik Az egyéni érdekeket a közösek fölé helyező individualista magatartás azonban korántsem tartozik az emberi természet „örök“ tulajdonságai közé. Az önzés történelmi jelenség, amely a magántulajdon és a társadalom osztályokra tagozódásával keletkezett. Az ősközösségi társadalom tagjai nem tudták, mi a harácsolás, a kapzsiság, mivel nem ismerték a magántulajdont. Az osztálytársadalmak megjelenésével minden fejlettebb társadalmi forma erősítette az emberek e vonását, s a kapitalizmus a végsőkig fokozta azt. Nyilvánvaló, hogy ezt a több ezer esztendő alatt felhalmozódott örökségei nem könnyű elvetni. Már csak azért sem. mert olyan évezredekről van szó, melyek magukban foglalják az emberiség egész tudatos történetét: ez idő alaít alakult ki és fejlődött mai fokára a civilizáció. De az is bizonyos, hogy az osztálytársadalmak létezésének néhány ezer éve a történelemnek csupán tört része, s hogy az emberek e negatív tulajdonságai fokozatosan eltűnnek azoknak a körülményeknek megszűnésével, amelyek létre hívták őket. Olyan társadalomban, mely a termelőerők köztulajdonán, az anyagi és szellemi javak bőségén alapul — a kommunizmus felső fokán — e folyamat szükségszerűen végbemegy. M a már nemcsak a szocialista társadalom belső fejlődésének elmélete a marxizmus—leninizmus, hanem olyan tanítás is, amely a nemzetközi kapcsolatok új típusáról is szól. Létrejött a népek szocialista közössége, amelynek alapja a résztvevők teljes egyenjogúsága, egymás kölcsönös, sokoldalú segítése. Megvalósulóban van az az eszme, amelyről az emberiség legjobbjai álmodtok, melyért harcoltak és életüket áldozták. A szocialista államok kapcsolataik eredményeként óriási tapasztalatokat halmoztak fel. Ezeket állandóan gazdagítja a marxista—leninista elmélet. A szocializmus a nemzetközi munkamegosztás új típusát teremtette meg. A szocialista együttműködés azt jelenti, hogy a közösség országainak gazdasági fejlődése fokozatosan kiegyenlítődik, miközben általános fejlettségi szintjük a fejlettebb szocialista országokéhoz közelít. Ezt tudatos, tervszerű politikával érik el, amely révén a baráti országok közös erővel megtalálják a gazdasági fejlődés különbségei leghatékonyabb leküzdésének útját. Ez a jelenség ismeretlen a kapitalizmus történetében. A szocializmus megmutatta, hogy a kis országok miként hasznosíthatják legjobban a tudományos-technikai forradalom legújabb vívmányait. Ezek az országok csupán saját erejükből nem tudnák világszínvonalra fejleszteni az olyan gyorsan fejlődő területeket, mint az elektronika, az atomenergetika, az űrrepülés. E probléma megoldását segíti a szocialista integráció. A szocializmus ma nemzetközi viszonylatban nagy erejű és szilárd közösség, amely szavatolja minden tagállam biztonságát és gyors ütemű fejlődésének feltételeit. R endkívül fontos a szocialista társadalomban a marxista párt vezető szerepe. Ezt bizonyítja az SZKP egész története. A komunisták hatékony politikáját, s annak helyességét garantálja a marxizmus—-leninizmus tanításához, annak forradalmi szelleméhez való hűség. Az SZKP, a testvér- pártok, a szocialista államok népei, akik a marxizmus—leninizmus tanításait követik, képesek megküzdeni minden nehézséggel. A szocializmus vívmányai azonban mindig veszélybe kerültek, ha eltérés történt a leninizmustól, ha revízió alá vették annak tanításait, s a dolgozók — főként az értelmiség és az ifjúság — egy része az ellenséges ideológia befolyása alá került. Erre volt példa az 1956-os magyarországi ellenforradalom, valamint az 1968—69-es csehszlovákiai válság. A szocializmus megkezdhette egy példa nélkül álló feladat gyakorlati megoldását: a társadalom fejlődésének tudományos elméletét nemcsak a munkásosztálynak, hanem a társadalom minden tagjának kincsévé tenni. Ez jórészt azért vált lehetővé, mert a szocializmus, amely megszabadítja az egyént a kizsákmányolás és az elnyomás minden formájától, megteremti az ember általános, a korszerű tudomány és kultúra eredményeivel összhangban álló harmonikus fejlődésének biztos alapját. De az is szerepet játszik ebben, hogy magának a szocializmusnak a fejlődése nagyfokú tudatosságot követel. Attól kezdve, hogy az ösztönös gazdasági fejlődés átadta helyét a termelés és az egész társadalmi élet tudatos szervezésének, elsőrendű fontosságúvá vált, hogy minden állampolgár a filozófiai, gazdasági, társadalmi és politikai nézetek tudományos rendszerének birtokába jusson. A szocialista életforma egésze előmozdítja ezt a folyamatot. A tudományos tudat kialakításának nagy iskolája a tömegeknek a politikai életben való részvétele. Lenin azt mondta, hogy a tömegek valóságos nevelését soha nem lehet elválasztani maguknak a tömegeknek önálló politikai, különösen pedig forradalmi harcától. A szocialista forradalom ereje az után is együtt növekszik a szocializmus erejével, ha egy országban a múltba tűnnek az osztályellentétek, s a szocializmus végleges győzelmet arat. A kommunista meggyőződés, a kommunista erkölcs e folyamatban formálódik. G. DMITRIJEV, professzor (APN) Tenni a holnapért Korszerű életmód, korszerű gondolkodás if^ A kommunisták támogatásával A kelet-szlovákiai kerület egyik, az úgynevezett hármas országhatár mentén elterülő községe, Nagytárkány (Veľké Trakany). Polyi Pál elvtárssal, a helyi nemzeti bizottság elnökével, a község múltjáról és jelenéről beszélgetve azt a kérdést vizsgáltuk, hogyan alakul, formálódik a község fiataljainak élete? Nem a szervezeti tevékenység szempontjából, hanem inkább a lehetőségek, a korszerűség követelményeinek, az életmód alakulásának nyomon követésével próbáltunk választ keresni a kérdésre. Közepes nagyságú a község. A lakosok száma 1800. Az utóbbi években alig gyarapodott a lakosok száma, mert még mindig tart a folyamat: a fiatalok városba való költözése. A közeli Ágcsernő (Čierna nad Tisou), az ottani ipari létesítmények vonzása, ösztönzőleg hat erre a folyamatra. — Közvetlen a felszabadulás után az volt a helyzet — magyarázza a hnb elnöke —, hogy csak két olyan épület volt a községben, melyet iskolaként használhattunk, másféie köz épületeink nem voltak, és eléggé elmaradott módon gazdálkodtak, a korszerű életmódra vágyó fiatalok, összhangban a népgazdasági érdekekkel, elmentek az iparba dolgozni. Ez persze nem jelentette azt, hogy a község azóta nem fejlődött. A felszabadulás óta 200 ház épült. Közülük 90 a legmodernebb kivitelezésben. Gondot okozott a földművesszövetkezet megalapítása, a megalapítást követő években pedig egymást váltották az elnökök. Ez a körülmény sem kedvezett azoknak a fiataloknak, akik itthon próbálkoztak meg a korszerű életmód kialakításával. Tíz évvel ezelőtt a földművesszövetkezet irányítását átvette az Állami Gazdaságok Igazgatósága, és az itteni gazdaság Lipai Lajos vezetésével ma már korszerűen gazdálkodik. Erről így tájékoztat a hnb elnöke: — Közel ezerhatszáz hektáron gazdálkodnak. Egyre eredményesebben és egyre sikeresebben, hiszen zöldségfélék, gyümölcsfélék termesztésével is foglalkoznak. Újabban kétszázhetven hektáron úgy fogják termeszteni a paradicsomot, hogy az félkész áruként kerül majd a feldolgozó vállalathoz. A mezőgazdasági termelésnek ez a formája már vonzóbb a fiatalok számára. Az is köz tudott, hogy munkaerőigényes. Mondja is a hnb elnöke: — Régen nem volt rá példa a faluban, de ma tény és való, hogy egyre gyakoribb jelenség a munkaerőhiány. Aki ismeri a fiatalok gondolkodásmódját, tudja azt is, hogy számukra nem csak a munkalehetőség a fontos, hanem az is, hogy milyenek az életkörülmények. Ezt vizsgálva a következőket állapítottuk meg: ma már fejlett a község üzlethálózata, vendéglő, áruház, tejbolt, kenyér- és hentesüzlet, valamint a község kiterjedésének megfelelően három helyen büfé áll a lakosok rendelkezésére. Két és fél év alatt építették fel a 2 millió korona értékű művelődési házat, ott kapott helyet a hnb irodája, meg a postahivatal. Az életkörnyezet további javításáról, modernizálásáról pedig így tájékoztat: — Felújítottuk a község villanyhálózatának kétharmad részét. Erre a célra hétszázezer koronát költöttünk. Megkezdtük a gáz- és vízvezeték építését. A választási program teljesítése során néhány hét múlva hozzálátunk az új, kétosz- tályos óvoda felépítéséhez. Öltözőt építünk a sportolók számára. És állandóan napirenden szerepel a járdák építése. Említésre érdemes az is, hogy modern baromfitelepet építünk a régi dohánybeváltó helyére. A beszédes tények azt fejezik ki, hogy a községfejlesztés ügye a holnapot szolgálja. A fiatalok ügyét, akik számára már a szülőföld, saját községük ís képes olyan lehetőséget teremteni, amely megfelel a korszerű életmód követelményeinek. — A helyi pártszervezet és tagjai, a kommunisták mindig szívügyüknek tartották a községfejlesztés ügyét — mondta a hnb elnöke. — Valahányszor probléma, gond akadt, vagy alábbhagyott a lelkese des, mindig azzal biztattuk a lakosságot, gyakorta önmagunkat is, hogy amit cselekszünk, nem is magunkért tesszük, hanem gyermekeinkért, a holnapért. Nagytárkány, a kelet-szlovákiai kerület csücskében fekvő, közepes nagyságú község ma már valóban olyan falu, mely a korszerű életmódra vágyó fiataloknak is otthont ad. KÄZSMÉR ÉVA á siker forrása: a jó munka és a kezdeményezés Az Agrotechnika n. v. BratislavaRaéa-i üzeme zselizi (Želiezovce) központjának kommunistái a közelmúltban tartott februári taggyűlésükön értékelték egyéves tevékenységüket. Kiacz Zoltán, a párt- alapszervezet elnöke szavai szerint az elmúlt időszakban legfontosabb feladatuknak tartották a szervezeti élet minőségi javítását és a párt vezető szerepének az érvényesítését. Nagy jelentőségűek voltak a nyilvános párttaggyűlések, amelyek hasznossága mindenekelőtt a gazdasági tervfeladatok teljesítése terén mutatkozott meg. Valamennyi tag konkrét feladatokat kapott, s ezek teljesítését évente két alkalommal értékelték. Nagy súlyt helyeztek a tagság eszmei és politikai nevelésére is. Mivel kis létszámú szervezetről van szó, a pártoktatást a Borászati Üzem pártszervezetével együttműködve szervezték meg. A kommunisták kezdeményezőkészségének köszönhetően sikeresen birkóztak meg a termelési feladatokkal. Két járást, mégpedig a lévait (Levice) és az érsekújvárit (Nové Zámky) látják el mezőgazda- sági gépekkel és pótalkatrészekkel. Tavalyi tervük 96 millió korona értékű anyagértékesítést irányzott elő, ebből a pótalkatrészek előállítását 45 millió korona értékben szabták meg. Mindez 1977-hez viszonyítva 16,8 százalékos érték- növekedést jelentett. Feladatuknak 102,8 százalékban tettek eleget, hiszen fi9 millió korona értékű árut adtak el a két járás szövetkezeteinek és állami gazdaságainak. Ugyancsak jól dolgozott a vállalat szervize, amely a tervezett 410 ezer korona értékű szó iga Itatást több mint harmincezer koronával túlteljesítette. A szerviz dolgozói tavaly az aratási csúcsmunkák ideijén szlovákiai viszonylatban a legeredményesebben dolgozók közé 'tartoztak. A jövőben még nagyobb gon dot fordítanak a szocialista munkaverseny szervezésére és a dolgozók alkotó kezdemé nyezésének felkarolására. Rövidesen megalakítják az első szocialista munkabrigádot. Elhatározásuk egyértelmű: a mezőgazdasági termelés növelése érdekében minden tőlük tehetőt meg akrnák tenni a mezőgazdasági üzemeknek nyú’- tandó szolgáltatások fejlesztése érdekében. Ábel gáboh A bratislavai. Béke téri útkereszteződésen a Doprastav vállalat 1-es számú üzemének dolgozói az aluljáró építésén dolgoznak (Felvétel: S. Petráš — ČSTK)
