Új Szó, 1979. március (32. évfolyam, 51-77. szám)

1979-03-17 / 65. szám, szombat

A szocializmus: élő valóság A 1979 III. 17. marxizmus— leninizmus óriási anyagi erő, .^mely kijelöli a szocialista fej­lődés irányát és meggyorsítja ezt a folyamatot. Több ország­ban, melyek történelmük, ha­gyományaik . és gazdasági fej­lettségük terén igen különbö­zőek, a marxizmus—leninizmus a bel- és külpolitika elméleti vezérfonalává vált, A szocia­lista közösség léte a gyakor­latban megvalósult marxizmus —leninizmus igazának és ere­jének élő tanúsága. Nézzük meg, konkrétan ho­gyan jelentkezik a szocializ­musnak a mai világra tett ideo­lógiai hatása. Érdemes felsora­koztatni néhány történelmi tényt. Az első munkás-paraszt államnak vissza kellett vernie az imperializmus ádáz támadá­sait, s olyan megpróbáltatáso­kat kényszerült legyőzni, ami­lyeneket egyetlen más rend­szer sem tudott volna kiheverni. A Szovjetuniónak a második világháborúban kivívott győzel­me a szocializmus diadalát je­lentette. Ez az imperializmus legreakcósabb erőinek nemcsak katonai, hanem eszmei veresé­gét is jelentette, mivel a fa­sizmus az imperialista ideoló- , gia legembertelenebb, legag- resszívabb változata. A szocia­lista társadalom azzal bizonyí­totta be a burzsoá világgal szembeni fölényét, hogy képes volt az akkori drámai körül­mények között a legbonyolul­tabb problémákat is megolda­ni. A fasizmus szétzúzásával tovább növekedett a marxiz­mus—leninizmus, a szocializ­mus tekintélye. A háború után a harc új erő­viszonyok között folytatódott Ez immár két világrendszer küzdelmévé vált; Ettől kezdve a szocializmust országok egész csoportja képviselte. Bebizo­nyosodott, hogy a szocializmus az egész emberiség haladásá­nak iránya, s a marxizmus— leninizmus helyesen látta elő­re a jövő útját. A második világháború óta a szocializmus minden téren óriási lendülettel fejlődik, és az emberi haladás vezető ere jévé vált. Ma, 61 'esztendővel az első győztes proletárforra­dalom után — ahogyan Leonyid Brezsnyev is megállapította az SZKP XXV. kongresszusán —, a megtett út eredményei még szembetűnőbbek. A z első uinmúny — az új társadalom megte­remtése. „Ez a társadalom —• mondotta erről az SZKP főtit­kára -- a válságmentes, foly­tonosan fejlődő gazdasági élet, az érett szocialista viszonyok, a valódi szabadság társadalma. Olyan társadalom, amelyben a tudományos, materialista vi­lágszemlélet uralkodik. A jö­vőbe vetett szilárd bizalom, a ragyogó kommunista távlatok társadalma ez. Olyan társada­lom, amely előtt nyitva állnak a további sokoldalú haladás ha­tártalan lehetőségei“. A testvéri országokban a szocialista forradalom óta kö­rülbelül fele annyi idő telt el, mint a Szovjetunióban, de ez a történelmi szakasz a fejlett szocialista társadalom felé va­ló haladás időszakát is jelenti. A politikai erősödéssel párhu­zamosan hatalmas ütemben fej­lődik a termelés, emelkedik az élet anyagi és kulturális szín­vonala. Az egyes szocialista nemzetek fejlődése nyomán mind szorosabbá válik kölcsö­nös kapcsolatuk, mind több közös elem mutatkozik politi­kájukban, népgazdaságukban, társadalmi életükben, végbe­megy fejlődésük fokozatos ki­egyenlítődése. Mind nyilvánva­lóbbá válik, Hogy a társadal­mi haladásnak a marxizmus— leninizmus által feltárt tör­vényszerűségei általános jelle­gűek. A második vívmány a szocia­lizmus fejlődésében az, hogy kialakul a saját, a polgáritól merőben eltérő elvekkel és ér­tékekkel jellemezhető életfor­ma. Ennek vonásai között em­líthetjük az igazi közösségi szellemet és az elvtársiassá- got, a társadalmi összefogást, az egészséges erkölcsiséget és a népek barátságát. Ennek alapján kibontakozott a törté­nelemben eddig nem tapasztalt alkotó tevékenység, amely az élet minden területén a társa­dalmi energia korlátlan forrá­sát jelenti. Minél szilárdabbá válik a szocialista társadalom, annál nagyobb életformájának vonzereje. A szocializmus harmadikt legértékesebb vívmánya az új­fajta hazafiság, amely követ­kezetes internacionalizmussal párosul. A különböző irányzatokhoz tartozó polgári ideológusok kü­lönös egyetértésben hirdetik, hogy „változatlan az ember ön­ző természete“. Ma ís azt ál­lítják, hogy az ember arra ítél­tetett, hogy megtestesítse az önzést és a harácsolást, hogy agresszív törekvések vezérel­jék a hozzá hasonlók leigázásá­ra és elnyomására. Az emberi önzés szerintük az az erő, ame­lyen előbb vagy utóbb zátony­ra futnak „a komunista kísér­letek“. N em meglepő, hogy a pol­gári gondolkodás „ter­mészetesnek“ és „örökösnek“ tartja az önzést és a kapzsi­ságot — bizonyította be ezen állítások alaptalanságával kap­csolatban a marxizmus—leni­nizmus, mivel ezek a tulajdon­ságok jelentik a kapitalista magatartás lényegét. Ezt az er­kölcsi felfogást hívei ugyan­csak „természetesnek“ és „örökkévalónak" hiszik Az egyéni érdekeket a közö­sek fölé helyező individualista magatartás azonban korántsem tartozik az emberi természet „örök“ tulajdonságai közé. Az önzés történelmi jelenség, amely a magántulajdon és a társadalom osztályokra tagozó­dásával keletkezett. Az őskö­zösségi társadalom tagjai nem tudták, mi a harácsolás, a kap­zsiság, mivel nem ismerték a magántulajdont. Az osztálytár­sadalmak megjelenésével min­den fejlettebb társadalmi forma erősítette az emberek e voná­sát, s a kapitalizmus a vég­sőkig fokozta azt. Nyilvánvaló, hogy ezt a több ezer esztendő alatt felhalmozódott örökségei nem könnyű elvetni. Már csak azért sem. mert olyan évezre­dekről van szó, melyek maguk­ban foglalják az emberiség egész tudatos történetét: ez idő alaít alakult ki és fejlő­dött mai fokára a civilizáció. De az is bizonyos, hogy az osztálytársadalmak létezésének néhány ezer éve a történelem­nek csupán tört része, s hogy az emberek e negatív tulajdon­ságai fokozatosan eltűnnek azoknak a körülményeknek megszűnésével, amelyek létre hívták őket. Olyan társadalom­ban, mely a termelőerők köz­tulajdonán, az anyagi és szel­lemi javak bőségén alapul — a kommunizmus felső fokán — e folyamat szükségszerűen vég­bemegy. M a már nemcsak a szo­cialista társadalom bel­ső fejlődésének elmélete a marxizmus—leninizmus, hanem olyan tanítás is, amely a nem­zetközi kapcsolatok új típusá­ról is szól. Létrejött a népek szocialista közössége, amely­nek alapja a résztvevők tel­jes egyenjogúsága, egymás köl­csönös, sokoldalú segítése. Megvalósulóban van az az esz­me, amelyről az emberiség leg­jobbjai álmodtok, melyért har­coltak és életüket áldozták. A szocialista államok kapcsola­taik eredményeként óriási ta­pasztalatokat halmoztak fel. Ezeket állandóan gazdagítja a marxista—leninista elmélet. A szocializmus a nemzetkö­zi munkamegosztás új típusát teremtette meg. A szocialista együttműködés azt jelenti, hogy a közösség országainak gazda­sági fejlődése fokozatosan ki­egyenlítődik, miközben általá­nos fejlettségi szintjük a fej­lettebb szocialista országokéhoz közelít. Ezt tudatos, tervszerű politikával érik el, amely révén a baráti országok közös erővel megtalálják a gazdasági fejlő­dés különbségei leghatékonyabb leküzdésének útját. Ez a jelen­ség ismeretlen a kapitalizmus történetében. A szocializmus megmutatta, hogy a kis országok miként hasznosíthatják legjobban a tudományos-technikai forrada­lom legújabb vívmányait. Ezek az országok csupán saját ere­jükből nem tudnák világszín­vonalra fejleszteni az olyan gyorsan fejlődő területeket, mint az elektronika, az atom­energetika, az űrrepülés. E probléma megoldását segíti a szocialista integráció. A szocializmus ma nemzetkö­zi viszonylatban nagy erejű és szilárd közösség, amely szava­tolja minden tagállam bizton­ságát és gyors ütemű fejlődé­sének feltételeit. R endkívül fontos a szocia­lista társadalomban a marxista párt vezető szerepe. Ezt bizonyítja az SZKP egész története. A komunisták haté­kony politikáját, s annak he­lyességét garantálja a marxiz­mus—-leninizmus tanításához, annak forradalmi szelleméhez való hűség. Az SZKP, a testvér- pártok, a szocialista államok népei, akik a marxizmus—leni­nizmus tanításait követik, ké­pesek megküzdeni minden ne­hézséggel. A szocializmus vív­mányai azonban mindig ve­szélybe kerültek, ha eltérés történt a leninizmustól, ha re­vízió alá vették annak tanítá­sait, s a dolgozók — főként az értelmiség és az ifjúság — egy része az ellenséges ideo­lógia befolyása alá került. Er­re volt példa az 1956-os ma­gyarországi ellenforradalom, valamint az 1968—69-es cseh­szlovákiai válság. A szocializmus megkezdhette egy példa nélkül álló feladat gyakorlati megoldását: a tár­sadalom fejlődésének tudomá­nyos elméletét nemcsak a munkásosztálynak, hanem a társadalom minden tagjának kincsévé tenni. Ez jórészt azért vált lehetővé, mert a szocializ­mus, amely megszabadítja az egyént a kizsákmányolás és az elnyomás minden formájától, megteremti az ember általános, a korszerű tudomány és kultú­ra eredményeivel összhangban álló harmonikus fejlődésének biztos alapját. De az is szerepet játszik ebben, hogy magának a szocializmusnak a fejlődése nagyfokú tudatosságot követel. Attól kezdve, hogy az ösztönös gazdasági fejlődés átadta he­lyét a termelés és az egész társadalmi élet tudatos szerve­zésének, elsőrendű fontosságú­vá vált, hogy minden állampol­gár a filozófiai, gazdasági, tár­sadalmi és politikai nézetek tudományos rendszerének bir­tokába jusson. A szocialista életforma egésze előmozdítja ezt a folyamatot. A tudományos tudat kialakításának nagy isko­lája a tömegeknek a politikai életben való részvétele. Lenin azt mondta, hogy a tömegek valóságos nevelését soha nem lehet elválasztani maguknak a tömegeknek önálló politikai, különösen pedig forradalmi harcától. A szocialista forradalom ere­je az után is együtt növekszik a szocializmus erejével, ha egy országban a múltba tűnnek az osztályellentétek, s a szocializ­mus végleges győzelmet arat. A kommunista meggyőződés, a kommunista erkölcs e folya­matban formálódik. G. DMITRIJEV, professzor (APN) Tenni a holnapért Korszerű életmód, korszerű gondolkodás if^ A kommunisták támogatásával A kelet-szlovákiai kerület egyik, az úgynevezett hármas országhatár mentén elterülő községe, Nagytárkány (Veľké Trakany). Polyi Pál elvtárssal, a helyi nemzeti bizottság el­nökével, a község múltjáról és jelenéről beszélgetve azt a kérdést vizsgáltuk, hogyan alakul, formálódik a község fiataljainak élete? Nem a szer­vezeti tevékenység szempontjá­ból, hanem inkább a lehető­ségek, a korszerűség követel­ményeinek, az életmód alaku­lásának nyomon követésével próbáltunk választ keresni a kérdésre. Közepes nagyságú a község. A lakosok száma 1800. Az utób­bi években alig gyarapodott a lakosok száma, mert még min­dig tart a folyamat: a fiatalok városba való költözése. A kö­zeli Ágcsernő (Čierna nad Ti­sou), az ottani ipari létesít­mények vonzása, ösztönzőleg hat erre a folyamatra. — Közvetlen a felszabadulás után az volt a helyzet — ma­gyarázza a hnb elnöke —, hogy csak két olyan épület volt a községben, melyet iskolaként használhattunk, másféie köz épületeink nem voltak, és elég­gé elmaradott módon gazdál­kodtak, a korszerű életmódra vágyó fiatalok, összhangban a népgazdasági érdekekkel, el­mentek az iparba dolgozni. Ez persze nem jelentette azt, hogy a község azóta nem fej­lődött. A felszabadulás óta 200 ház épült. Közülük 90 a leg­modernebb kivitelezésben. Gon­dot okozott a földművesszövet­kezet megalapítása, a megala­pítást követő években pedig egymást váltották az elnökök. Ez a körülmény sem kedvezett azoknak a fiataloknak, akik itthon próbálkoztak meg a kor­szerű életmód kialakításával. Tíz évvel ezelőtt a földműves­szövetkezet irányítását átvette az Állami Gazdaságok Igazga­tósága, és az itteni gazdaság Lipai Lajos vezetésével ma már korszerűen gazdálkodik. Erről így tájékoztat a hnb elnöke: — Közel ezerhatszáz hektá­ron gazdálkodnak. Egyre ered­ményesebben és egyre sikere­sebben, hiszen zöldségfélék, gyümölcsfélék termesztésével is foglalkoznak. Újabban két­százhetven hektáron úgy fog­ják termeszteni a paradicso­mot, hogy az félkész áruként kerül majd a feldolgozó válla­lathoz. A mezőgazdasági termelés­nek ez a formája már vonzóbb a fiatalok számára. Az is köz tudott, hogy munkaerőigényes. Mondja is a hnb elnöke: — Régen nem volt rá példa a faluban, de ma tény és való, hogy egyre gyakoribb jelenség a munkaerőhiány. Aki ismeri a fiatalok gon­dolkodásmódját, tudja azt is, hogy számukra nem csak a mun­kalehetőség a fontos, hanem az is, hogy milyenek az életkörül­mények. ­Ezt vizsgálva a következőket állapítottuk meg: ma már fej­lett a község üzlethálózata, vendéglő, áruház, tejbolt, ke­nyér- és hentesüzlet, valamint a község kiterjedésének meg­felelően három helyen büfé áll a lakosok rendelkezésére. Két és fél év alatt építették fel a 2 millió korona értékű mű­velődési házat, ott kapott he­lyet a hnb irodája, meg a pos­tahivatal. Az életkörnyezet további ja­vításáról, modernizálásáról pe­dig így tájékoztat: — Felújítottuk a község vil­lanyhálózatának kétharmad ré­szét. Erre a célra hétszázezer koronát költöttünk. Megkezd­tük a gáz- és vízvezeték épí­tését. A választási program tel­jesítése során néhány hét múl­va hozzálátunk az új, kétosz- tályos óvoda felépítéséhez. Öl­tözőt építünk a sportolók szá­mára. És állandóan napiren­den szerepel a járdák építése. Említésre érdemes az is, hogy modern baromfitelepet építünk a régi dohánybeváltó helyére. A beszédes tények azt feje­zik ki, hogy a községfejlesztés ügye a holnapot szolgálja. A fiatalok ügyét, akik számára már a szülőföld, saját községük ís képes olyan lehetőséget te­remteni, amely megfelel a kor­szerű életmód követelményei­nek. — A helyi pártszervezet és tagjai, a kommunisták mindig szívügyüknek tartották a köz­ségfejlesztés ügyét — mondta a hnb elnöke. — Valahány­szor probléma, gond akadt, vagy alábbhagyott a lelkese des, mindig azzal biztattuk a lakosságot, gyakorta önmagun­kat is, hogy amit cselekszünk, nem is magunkért tesszük, ha­nem gyermekeinkért, a holna­pért. Nagytárkány, a kelet-szlová­kiai kerület csücskében fekvő, közepes nagyságú község ma már valóban olyan falu, mely a korszerű életmódra vágyó fiataloknak is otthont ad. KÄZSMÉR ÉVA á siker forrása: a jó munka és a kezdeményezés Az Agrotechnika n. v. Bra­tislavaRaéa-i üzeme zselizi (Želiezovce) központjának kommunistái a közelmúltban tartott februári taggyűlésükön értékelték egyéves tevékenysé­güket. Kiacz Zoltán, a párt- alapszervezet elnöke szavai szerint az elmúlt időszakban legfontosabb feladatuknak tar­tották a szervezeti élet minő­ségi javítását és a párt vezető szerepének az érvényesítését. Nagy jelentőségűek voltak a nyilvános párttaggyűlések, ame­lyek hasznossága mindenek­előtt a gazdasági tervfelada­tok teljesítése terén mutatko­zott meg. Valamennyi tag konkrét feladatokat kapott, s ezek teljesítését évente két al­kalommal értékelték. Nagy súlyt helyeztek a tagság esz­mei és politikai nevelésére is. Mivel kis létszámú szervezet­ről van szó, a pártoktatást a Borászati Üzem pártszervezeté­vel együttműködve szervezték meg. A kommunisták kezdeménye­zőkészségének köszönhetően sikeresen birkóztak meg a ter­melési feladatokkal. Két já­rást, mégpedig a lévait (Levi­ce) és az érsekújvárit (Nové Zámky) látják el mezőgazda- sági gépekkel és pótalkatré­szekkel. Tavalyi tervük 96 mil­lió korona értékű anyagértéke­sítést irányzott elő, ebből a pótalkatrészek előállítását 45 millió korona értékben szabták meg. Mindez 1977-hez viszo­nyítva 16,8 százalékos érték- növekedést jelentett. Felada­tuknak 102,8 százalékban tet­tek eleget, hiszen fi9 millió korona értékű árut adtak el a két járás szövetkezeteinek és állami gazdaságainak. Ugyan­csak jól dolgozott a vállalat szervize, amely a tervezett 410 ezer korona értékű szó iga Ita­tást több mint harmincezer koronával túlteljesítette. A szerviz dolgozói tavaly az ara­tási csúcsmunkák ideijén szlo­vákiai viszonylatban a legered­ményesebben dolgozók közé 'tartoztak. A jövőben még nagyobb gon dot fordítanak a szocialista munkaverseny szervezésére és a dolgozók alkotó kezdemé nyezésének felkarolására. Rö­videsen megalakítják az első szocialista munkabrigádot. El­határozásuk egyértelmű: a me­zőgazdasági termelés növelése érdekében minden tőlük te­hetőt meg akrnák tenni a me­zőgazdasági üzemeknek nyú’- tandó szolgáltatások fejleszté­se érdekében. Ábel gáboh A bratislavai. Béke téri útkereszteződésen a Doprastav vállalat 1-es számú üzemének dolgozói az aluljáró építésén dolgoznak (Felvétel: S. Petráš — ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom