Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-03 / 29. szám, szombat

A LESZERELÉS KORPARANCS A CSEHSZLOVÁK KÜLDÖTTSÉGVEZETŐ FELSZÓLALÁSA GENFBEN (ČSTK) — A lcszereiési bt zottság genfi ülésén felszólalt Miloslav Rüíek nagykövet, a csehszlovák küldöttség vezető­je. Az újonnan átalakított, ki­bővített leszerelési bizottság ülésének 'megkezdésével kap­csolatban kifejtette, liogy a CSSZSZK kész konstruktívan együttműködni a bizottság va­lamennyi tagjával a leszerelés­sel kapcsolatos (konkrét intéz­kedések kidolgozásában. A csehszlovák küldöttség­vezető kifejezte reményét, hogy a bizottságban végzett közős munka eredményes lesz. Hangsúlyozta, hogy ma egész sor tényező pozitívan befolyá­solhatja a leszerelési bizottság munkáját. Az enyhülési politi­kának köszönhetően a tárgya­lások kedvezőbb nemzetközi politikai feltételek között kez­dődhetnek meg. Azokra a fon­tos pozitív eredményekre lehet építeni, amelyeket a leszerelés területén az utóbbi időszak­ban elértek. E pozitív fejlődés teljes mértékben összhangban áll a szocialista országok — a Varsói Szerződés tagállamai — politikájának lényegével, Ezen országok külpolitikájának fő célj.a a háborús veszély el­hárítása, a békés egymás mel­lett élés és a kölcsönösen elő­nyös együttműködés elveinek érvényesítése. ,,A bizottság igen fontos fel­adatának tartjuk az atomfegy­verrel nem rendelkező államok bizto nsá ga meg sz i lá r d í tá sá ről szóló nemzetközi konvenció tervezetének kidolgozását. A fontos feladatok közé tartozik az atomfegyver-kísérletek álta­lános betiltásáról szóló szerző­déstervezet is, amelyhez vala­mennyi atomfegyverrel rendel­kező állam csatlakozna“ — mondotta Miloslav Rűzek. Teng imú - Mimon Mm A kínai politikus Szovjetunió- és Vietnam ellenes kiró- barnásai 0 Vance tájékoztatta Dobrinyint a kínai—amerikai tárgyalásokról MEGVÁLTOZOTT ERŐVISZONYOK DÉL AFRIKÁBAN A kubai külügyminiszter felszólalása a maputói ülésen Folytatni Bumedien életművét Az FLN új főtitkárának nyilatkozata (TASZSZI — Minden erőm­mel arra törekszem, hogy foly­tassam a néhai Huari Bume­dien elnök életművét, hogy a legteljesebb mértékben megő­rizzem nemzeti függetlenségün­ket, s hogy megszilárduljon és visszafordíthatatlanná váljék az Algéria által választott szocia­lista irányvonal — jelentette ki megválasztása után adott első nyilatkozatában Bendzsedid Sadli ezredes, az algériai Nem­zeti Felszabadítási Front új fő­titkára, -aki egyben a párt egyetlen jelöltje a közeljövőben tartandó elnökválasztáson. — Bumedien halála után, az ország e nehéz időszakában a nép szilárdan kitartott a szo­cialista irányvonal mellett — mondotta Bendzsedid Sadli. Felhívást intézett a front vala­mennyi tagjához, a hazafias erőkhöz, hogy minden eszköz­zel támogassák az Algéria előtt álló nehéz feladatok megoldá­sában az ország új vezető szer­veit. Algériában már megkezdőd­tek a február 7-én esedékes el­nökválasztás előkészületei. 1979 II. 3. STRASBOURGBAN, ÉJFÉLKOR... fCSTK/ —• Tegnapra virradó éjszaka Willibald Pahr osztrák külügyminiszter saját bőrén győződhetett meg a növekvő bűnözésről a nyug at-európai nagyvárosokban. Strasbourg központjában, ahol az ún. Eu­rópa Tanács ülésén vesz részt, Pahrt éjfél körül megtámadta két eddig ismeretlen férfi, dur­ván bántalmazták és nagyobb összegű pénzt, valamint óráját és személyes iratait ellopták tőle. Fej- és máj tájéki sérü­lései azonban nem veszélyesek, és így a miniszter elhagyhatta a kórházat. Az eset iróniája, hogy Pahr épp aznap tartott beszámolót „a modern demok­rácia elveiről“. Willibald Pahr tegnap külön- repiilőgéppel Strasbourgból visszautazott Récsbe, ahol kór­házi ápolásban részesítik. kában. A Dél-afrikai Köztársa­ság a világimperializmus fon­tos támaszpontja az Atlanti­óceán és az Indiai-óceán déli térségében. Ezzel magyarázha­tó, hogy a nyugati országokat szoros katonai és gazdasági kapcsolatok fűzik a dél-afrikai fajgyűlölőkhöz. E mesterkedéseiben szövet­ségesei az imperialisták és a pekingi vezetés“. — hangsúlyoz­ta a kubai külügyminiszter. A rendkívüli ülésszak tegnap általános vitával folytatta mun­káját. A felszólalók elítélték a fajgyűlölő rezsidnek kísérleteit arra, hogy Namíbiában és Rho­desiában olyan bábkormányokat állítsanak fel, amelyek fenn­tartanák a fajgyűlölet és az af­rikai többség kizsákmányolá­sát. A dél-afrikai felszabadítási mozgalom és az úgynevezett frontállamok lehető legnagyobb támogatásra szólítottak fel. Koholt rágalmak (ČSTK) — Ha Van Lau, a Vi­etnami Szocialista Köztársaság állandó ENSZ-képviselője levél­ben fordult Kurt Waldheimhez, s ebben határozottan vissza­utasítja azokat a koholt rágal­makat, amelyeket az ENSZ-ben különböző dokumentumok útján a bukott kambodzsai Pol Pot- klitok terjeszt. (ČSTK) — Teng Hsziao-ping háromnapos washingtoni tar­tózkodása után a hivatalos köz­lemény helyett tömör sajtóköz­leményt hoztak nyilvánosságra. Megállapítják, hogy a két fél érdekei számos területen közö­sek és hasonló álláspontra he­lyezkedtek. Hozzáfűzik, hogy egyes kérdésekben azonban vé­leménykülönbségek tapasztal hatók. A közlemény sajnos tar­talmazza a hírhedt „hegemó­niaellenes“ tételt is. Lapunkban már beszámol­tunk arról, hogy a kínai minisz­terelnök-helyettes Carter elnök­kel két szerződést és konzuli egyezményt írt alá. A tudomá­nyos-technikai együttműködés­ről szóló szerződés részben már folyamatban levő programokat rögzít, mint például amerikai távközlési műhold eladása Kí­nának. Részben új elemeket is tartalmaz, amelyek a nukleáris fizika egyes területeire szintén kiterjednek. A kulturális cseré­ről szóló szerződés középpont­jában a nagyszabású diákcsere áll. Megállapodtak, hogy Kan­tonban és Sanghajban ameri­kai, San Franciscóban és Hous­tonban kínai konzulátust léte­sítenek. Az amerikai lapok első olda Ián és a televízió híradásában azt a szenzációt tálalják, hogy Teng a nyilvánosság előtt kato­nai akcióval fenyegette meg a Vietnami Szocialista Köztársa­ságot. Megismételte azokat a pekingi vádakat, amelyek sze­rint Vietnam „agresszor“ és ál­lítólag provokációkat intéz Kí­na határai ellen. Teng megerő­sítette azokat a híreket, hogy Kína csapatokat von össze a vietnami határon, és hozzáfűz te, hogy „Vietnamot meg kell leckéztetni“. Még ezt megelőzően az ame­rikai kormány vendégházábau találkozóra került sor Norudom Szihanuk herceg, egykori kam­bodzsai államfő és Teng Hsziao ping között. A szovjet televízió kominen tárjábán, amelyben a kínai mi­niszterelnök-helyettes washing­toni látogatásával foglalkozott, megállapította: „Nincs semmi meglepő abban, hogy Teng Hsziao ping amerikai látogatá­sa során is dühödt, szovjetelle­nes, rágalmazó kijelentéseket tesz. A meglepő csak az, hogy a hivatalos amerikai személyi­ségek hallgatnak minderről. Ez még az Egyesült Államok szö­vetségeseit is váratlanul éri.“ A szovjet hírmagyarázó utalt Teng nyilatkozatára, amelyet a Time című hetilapnak adott, s amelyet élesen bírált a Pravda is: „Mit jelent ez a hallgatás? Ügy tűnik, egyetértést azokkal a veszélyes és hamis elgondolá­sokkal, amelyek a Szovjetunió ellen irányulnak. Az United Press sajtóügy­nökség jelentése szerint tegnap Washingtonban találkozott Cy­rus Vance amerikai külügymi­niszter Anatolij Dobrinyinnal, a Szovjetunió amerikai nagykö­vetével. Az UPI hírügynökség közölte, hogy Vance tájékoztat­ta Dobrinyint az amerikai—kí­nai kapcsolatokról, többek kö­zött a „hegemóniaellenes“ té­telről is, amely mint már emlí­tettük, az amerikai—kínaí köz­leményben is szerepel. Kivégzések Kínában Zsenmin Zsipao: Megszokott akciók (ČSTK) — Több alkalommal tartottak nyilvános bíráskodást — melyek során halálos ítéle­teket is hoztak — január kö­zepén Pekingben és környékén, közölte a Zsenmin Zsipao. A nyilvános tárgyalásokon, a lap szerint mintegy 120 000 ember vett részt. Huszonhat személy felett ítélkeztek, és közöttük olyanok fölött is, aki­ket 11 évvel ezelőtt, az ún. kul­turális forradalom idején elkö­vetett cselekedeteikért állítot­tak bíróság elé. A Zsenmin Zsipao szerint ezek az emberek ellenforradal­márok, gyilkosok, erőszakos cselekmények elkövetői, rab­lók és huligánbandák vezérei voltak, A lap hét halálos ítéletről számol be. Ezek közül négyen az ún. „lázadók“ közé tartoz­tak, akik 1967—68-ban a vörös gárdistákkal együtt terrorizál­ták a lakosságot. A kivégzése­ket azonnal végrehajtották. A kirótt büntetések között vannak (általában két évre) felfüggesztett halálos ítéletek és életfogytiglani börtönbünte­tések is. A lap megjegyzi, hogy nincs szó semmiféle különleges ak­cióról, mivel hasonló nyilvános bíráskodások megszokottak 1976 óta. Kommentárunk Mint várható volt, Giulio Andreotti kormánya a parla­menti vita lezárása után szer­dán benyújtotta lemondását. Az olasz kormányválság már hosz- szabb ideje érőben volt. Az el­ső lépés tulajdonképpen már valamivel azelőtt megtörtént, hogy ezt a kormányt és az őt támogató ötpárti többséget a múlt év március 16-án megala­kították. Ez a lépés Aldo Mo- rónak, a Kereszténydemokrata Párt akkori elnökének, azon politikai formula egyik fő szer­zőjének a drasztikus elrablása volt, amely éppen most ért vé­get* A parlamenti többségen be­lüli nehézségek ezután hónap­ról hónapra fokozatosan gyü- lemlettek. Az olasz kommunis­tákat is magába foglaló új többség ellen mindenekelőtt a jobboldali erők intéztek szün­telen — nyílt és burkolt — tá­madásokat. A válsághoz lé­nyegesen hozzájárult a kor­mány és az uralkodó Keresz­ténydemokrata Párt tevékeny­sége, jobban mondva tétlensé­ge is, az a tény, hogy nem volt elegendő akarata teljesíte­ni a megállapodások, az együt­tesen kidolgozott program alap­elveit, továbbá a jobboldali erők azon igyekezete, hogy a nehéz­ségekért a kommunistákra há­rítsák a felelősséget és diszk- reditálják őket a közvélemény szemében. Az egész kormány és politikai formula válságát aláhúzlak a többséget alkotó további pártok is, nevezetesen a szocialisták és a szociálde­mokraták, habár más indokok­ból, mint a kommunisták. A most lemondott kormány tíz és fél hónapos tevékenysé­gének mérlege igen szegényes. Nem tudta megoldani Olaszor­szág jelenlegi legsúlyosabb problémáinak egyikét sem — a terrorizmus leküzdését, a tö­meges munkanélküliség felszá­hatékonyan. így azután a hely­zet tarthatatlanná vált. A kormányválság megoldása — amely Olaszországban a fa­sizmus bukása óta immár a negyvenedik — nem kecsegtet kedvező kilátásokkal. A kom­munisták készek továbbra is együttműködni a töbi demok­ratikus erővel és azt javasol­A tMfsnedk korait visfíg molását, a gazdaság súlyos vál­ságát. Nemcsak hogy nem si­került megoldania, de még hozzá sem látott ahhoz, hogy megteremtse e problémák meg­oldásának tényleges feltételeit. A kormány ugyan kidolgozta a gazdaság egészségessé tételé­nek úgynevezett Hároméves ter­ve javaslatát, de ez a baloldal és a szakszervezetek éles el­lenállásába ütközött, mivel a válság súlyát gyakorlatilag csupán a dolgozók vállára akarta hárítani. Az olasz kommunisták nem­egyszer figyelmeztettek a hely­zet nem kielégítő fejlődésére. Az az igyekezetük, hogy az or­szág „szükségállapotának“ le­küzdésére valamennyi demok­ratikus erő közös erőfeszítéssel törekedjen, nem talált megfe­lelő visszhangra a többségben. Ezek nem vették figyelembe a kommunisták javaslatait, és lényegében azt kívánták tőlük, vállalják a felelősséget azokért a döntésekért, amelyekben nem vehettek részt, vagy ame­lyeket nem befolyásolhattak ják — amint ezt kedden a par­lamenti vitában újból hangsú­lyozta Alessandro Natta, a kommunista képviselők csoport­jának elnöke —, alakítsák meg valamennyi demokratikus erő egységkormányát, természete­sen a kommunisták részvételé­vel. Ezzel azonban szembehe­lyezkedik a kereszténydemok­rácia és más pártok is. Ezért a válság áthidalását lehetővé tevő kompromisszum keresése igen nehéz lesz. Ez vonatkozik az olyan esetleges kompromisz- szumokra is, amelyek a válsá­got a kommunisták megkerü­lésével szeretnék megoldani. Ha azonban nem találnak semmilyen kielégítő kompro­misszumot, nem marad más hátra, mint feloszlatni a par­lamentet és idő előtti válasz­tásokat kiírni. A legutóbi vá­lasztások óta két és fél év telt el. Jelenleg nem tűnik való­színűnek e második megoldás választása. Mindenesetre azon­ban meg kell várni, mit hoz­nak a legközelebbi napok fej­leményei. JOSEF BÜK MEGY ÄZ URÁN VÁNDORÚTRA... Ogt/ hírlett: „eltűnt". Mághoz* zd nagy mennyiségben. Bizto< san ellopták, akárcsak egy ké« pet a múzeumból. Ugyan már, mondták a hitetlenkedők. Az ilyen veszélyes játékszert hét hétfejű sárkánynál is jobban őrzik. És nekik volt igazuk! 19fi5 ben „tűnt el* az urán az USA ból. Most, közel másfél áu- tized után napvilágra jutott: a hétfejű sárkányok tudtával ke- rült Izraelbe. K. Dacket, a CIA egykori ma< g as rangu hivatalnoka jelentet» te az esettel foglalkozó kong- resszusi bizottságnak, hogy an­nak idején a CIA igazgatói, Ri­chard Helms, William Colby és George Bush tájékoztatták az akkori amerikai elnököket, Johnstont és Fordot a New- mack társaság Izraelbe irányú* ló titkos uránszállítmányairóli A kormány atomenergetikai bi­zottsága jegyzőkönyvbe vette: a bírósági eljárást nem lehet megindítani, nem találtak a Newmack ellen elegendő bizo- nyítékot. Tehát: a 93 kg dúsított urán, amely húsz atombomba gyártá­sához elegendő, eltűnt. Aztán 1975 ben egy tisztviselő kiderí­tette: az említett kormánybi­zottság szigorúan titkosként ke­zeli a Newmack társaságra vo­natkozó adatokat. Pandúrból lesz a legjobb rabló? A közvélemény háborgott, az ügy nagy port vert fel. Ismét megindult a vizsgálat, az USA Központi Statisztikai Hivatala és az energiaügyi minisztérium vette kézbe a dolgot. A CIA közbelépett, meg sem várva a nyomozás végét, eltüntette az összes jelentést, a jegyzőköny­veket. A kötözködö amerikaiak azt hiszik, az urán eltűnésére a kormány hallgatólagos bele­egyezésével került sor. Azon­ban lehet, hogy az ügyet tovább már senki sem mert feszegetni. Hátha az illető is eltűnne... (MALINAK) DlVSZ-ülés Oortmundban A Demokratikus Ifjúsági Vi­lágszövetség végrehajtó bizott­sága február 1. és 4. között Dortmundban, első ízben nyu­gat-európai nagyvárosban — a Ruhr-vidék fontos ipari centru­mában — tartja ülését. A DÍVSZ végrehajtó bizottsága szolidaritási ülésszakot rendez a dél-afrikai szabadságmozga­lomnak támogatására a béke és a leszerelés kérdéseiről, egy új gazdasági világrend megterem­téséről. Olaszország: Sztrájk, terrorcselekmények (ČSTK) — Mintegy 8 millió olasz dolgozó szüntette be teg­nap rövid időre a munkát, hogy munkahelyi nagygyűléseiken megvitassák azokat a követe* léseket, amelyeket a leg nan gyobb szakszervezeti szövetséi geik, a CGIL, a CISL és az UIL szándékoznak közösen a politic ikai erők elé terjeszteni, és ame­lyek alapul szolgálnának az új kormány programjának kidőli gozásához. Eredetileg általános sztrájkot akartak tartani az olasz Dél fejlesztését szorgalmazó követe­lések támogatására. Mivel azon* ban időközben a kormány le­mondott, és kirobbant a politi­kai válság, a három nagy szak­szervezeti szövetség titkárságai úgy döntöttek, hogy a sztrájk­ra vonatkozó felhívást vissza­vonják azzal, hogy a dolgozók a vállalatoknál és az üzemek­ben megtartott nagygyűléseken adják elő követeléseiket. Ojabb terrorcselekmények tartják izgalomban egész Olasz­országot. Torinóban a lábára le­adott hat lövéssel megsebesített ték a 48 éves dr. Grazio Romá­nét, annak a torinói börtönnek az orvosát, ahol tavaly a bíró­sági eljárás idején számos ter­roristát tartottak fogva. A rendőrség jelentése szerint a két terroristát később sike* rült elfogni. (ČSTK) — Az angolai és a mozambiki nép győzelme alap­vetően megváltoztatta az erő­viszonyokat Dél-Afrikában — jelentette ki Isidoro Malmierca kubai külügyminiszter az el nem kötelezettek mozgalma koordinációs irodájának mapu­tói rendkívüli ülésszakán. A dél-afrikai népek szabadságu­kért és függetlenségükért ví­vott harcukban a szocialista or­szágok, a haladó független ál­lamok éS'-a világ valamennyi demokratikus ereje teljes támo­gatását és segítségét élvezik. A fajgyűlölők az imperialista erők segítségével megkísérlik, hogy megőrizzék az imperializ­mus utolsó bástyáit Dél-Afri-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom