Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-03 / 29. szám, szombat

AZ EFSZ EK IX, KONGRESSZUSÁNAK ELŐKÉSZÜLETEI Tartalmas vita — értékes tőke AZ EFSZ-EK IX KONGRESSľl'SA PRAGA 1979 Az egységes földművesszö­vetkezetekben országszerte élénken folyik az efsz-ek IX. országos kong­resszusára ki­bocsátott anyag megvitatása. A vita középpont­jában a haté­kony gazdálkodás, az állatte­nyésztés és a növénytermesz­tés fejlesztése, az efsz-tagság szociális és kulturális igényei­vel összefüggő kérdések, s nem utolsósorban a hiányossá­gok feltárása áll. — A múlt év végén kibocsá­tott kongresszusi anyagok meg­vitatásából levonható a követ­keztetés: szövetkezeteink tag­sága teljes mértékben támo­gatja a CSKP politikáját, s a kritikai igényesség jegyében azon fáradozik, hogy becsület­tel teljesítse a XV kongresszu­son kitűzött célokat — mon­dotta Prágában újságírók előtt Ervin Židek, a Csehszlovákiai Szövetkezeti Földművesek Szö­vetsége Központi Bizottságának titkára. Az ország 1779 efsz-e zömé­ben már befejeződött a kong­resszusi anyag megvitatása. A vitaanyagot eddig több mint ötezer kollektívában tárgyalták meg, s az efsz-tagság rendkívü­li aktivitásáról tanúskodik, hogy 17 474 javaslatot, észrevé­telt terjesztettek elő. A javas­latok 73 százaléka helyi prob­lémákra és igényekre hívja fel a figyelmet, ami jelzi azt is, hogy efsz-tagságunk széles tö­megei figyelemmel kísérik a szövetkezetek gazdálkodását, a szociális és kulturális igények kielégítését. A gazdag vita ki­fejezi azt is, hogy efsz-eink dolgozói magukénak tekintik a közöst, és szívügyüknek érzik a fogyatékosságok felszámolá­sát. Az SZFSZ titkára összefog­lalta a vita, a javaslatok és észrevételek tartalmát. A leggyakoribb vitatémák közt szerepel pl. a takarmány- alap biztosítása. Sokan rámu­tattak a szövetkezeti géppark üzemképességével kapcsolatos problémákra, az alkatrészellá­tás hiányosságára. Számos bí­rálat hangzott el a mezőgazda- sági szolgáltató vállalatok cí­mére, mert nem ritka jelenség például, hogy a gtá-k tevékeny­ségének homlokterében nem a szövetkezetek segítése, hanem különféle ipari termelőmunka áll. A különböző mezőgazdasá­gi gépeket kezelő dolgozók ki­fogásolják a bürokrácia elbur­jánzását, sok a kimutatás, a papírmunka — mondták. A szövetkeztek vezetői részé­ről több észrevétel és javaslat hangzott el a felsőbb szervek felé, főleg a tervkészítés kése­delmessége, vagy a géppark felújítását célzó beruházási ösz- szegek alacsony volta miatt. Több helyen rámutattak egyes mezőgazdasági géptípusok rossz minőségére, egyes traktortípu­sok hiányára. A vita során számos szövet­kezetben felhívták a figyelmet arra is, hogy egyes helyeken nem tartják meg következete­sen a termőföld védelméről szóló törvényt, s több ipari lé­tesítmény közelében megfeled­keznek az agrokultúra és a nö­vényzet védelméről. Az efsz-tagság kifejezte elis­merését a szociális és művelő­dési igények kielégítését célzó intézkedések, eredmények fö­lött, de őszintén rámutattak arra Is, hogy sok helyen van még tennivaló pl. az egészség- ügyi ellátás tökéletesítése, va­lamint a vezetők és a tagság közti emberi kapcsolatok javí­tása terén. A kritikus igényesség jegyé­ben folyó és szocialista mező- gazdaságunk jövője szempont­jából nagyon hasznos vita a mezőgazdasági vállalatokban és az efsz-ekben évzáró tag­gyűléssel fejeződik be. Az SZFSZ Központi Bizottsá­gának titkára hangsúlyozta, hogy az eddigi vita nagyon ér­tékes erkölcsi tőke. Sokrétűsé­ge és nyíltsága azt is tanúsít­ja, milyen mély gyökeret eresz­tett efsz-tagságunk soraiban a szocialista szövetkezeti demok­rácia. Nagyon fontos követel­mény, hangoztatta Ervin Židek, hogy a vitában és az évzáró taggyűléseken felvetett javas­latok és határozatok ne marad­janak papíron, mindenütt vizs­gálják meg, hogy a feltárt hiá­nyosságokat miként küszöböl­hetnénk ki maradéktalanul. Az efsz-ekben folyó széles körű vita a szövetkezeti dolgo­zók további kezdeményezésének értékes forrása, s erről sehol sem szabad megfeledkezni. A megvitatott és feltárt teendők teljesítését, a hiányosságok fel­számolását célzó kötelezettség­vállalások az efsz-ek IX. orszá­gos kongresszusát megelőző vi­ta helyes és törvényszerű ki- csúcsosodásai. SOMOGYI MÄTYÄS Megszívlelendő javaslatok A mezőgazdasági üzemekben már teljes ütemben folynak a kongresszusi vitaanyagokat elemző tanácskozások, amelyek során a földművesek megvitat­ják az évi és a 6. ötéves terv­időszak feladatainak teljesíté­sét. Egyúttal a rugalmasabb fejlődést gátló szociális-műsza­ki, s más jellegű helyi hiányos­ságokat is számba veszik, és szólnak azok eltávolításának módjáról. Az érseküjvári (Nové Zámkyj Járásban folyó kongresszusi vi­táról Ján Šedivý, a Szövetke­zeti Földművesek Szövetsége Járási Bizottságának titkárával beszélgettünk. — A téli időszak politikai­szervező munkájának szerves része a kongresszusi vita, amely földművesszövetkeze­teinkben épp e hetekben bon­takozik ki teljes mértékben. Azt akarjuk, hogy a munkahe­lyi termelési tanácskozások megfelelő alapul szolgáljanak az évzáró közgyűlések és a járási konferenciák számára. A tartalmas vitához idejében kidolgoztuk a politikai-szerve­ző irányelveket, s azokat meg­küldtük valamennyi mezőgaz­dasági üzemnek Az eredmény nem maradt el, hiszen számos példát tudok említeni, ahol va­lóban tartalmas vitákra került sor. így volt ez például a šu- ranyi Csehszlovák Szocialista Köztársaság 20. Évfordulója Egységes Földművesszövetke­zetben, a komjáti (Komjatice) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz ben, a dubníki Vörös Csil­lag Egységes Földművesszövet­kezetben, de a rubáňi, a köböl­kúti (Gbelce), a hűli és más föklművesszövetkezetekben is. A jó példák nyomában járva látogattunk el a šuranyi föld­művesszövetkezetbe. ahol La- dislav Vunö, az üzemi pártbi­zottság elnöke tájékoztatott a kongresszust megelőző vitáról. — A kongresszusi vitaanya­gokról beszélgettünk párta lap­szervezetünk legutóbbi taggyű­lésén. és a szövetkezeti mun­kaiskola előadásainak sorába is beiktattunk hasonló célú össze­jöveteleket. Az összegezés még korai, hiszen egyelőre a kez­det kezdetén tartunk, de a ta­nácskozások ielentőségéről már az eddigi ilyen célú összejöve­telek is sokat elárultak. A vi­tában felszólalók elsősorban a hasznosítható tartalékokról beszéltek. Az állattenyésztők körében sok szó esett az álla­tok elhullásáról és a százalék- arány csökkentésének lehető­ségeiről. Milan Belák, a föld­művesszövetkezet agronómusa kritikus hangon szólt az al­katrészhiányról, s fejtegette, hogy a megkéső javítások mi­lyen károsan hatnak az agro­technikai idők megtartására és végeredményben a hozamokra. Ján Kačák a következetesebb állatorvosi felügyeletet szor­galmazta, de arról is beszélt, hogy a jelenlegi meglehetősen rossz feltételek között nagyon nehéz eleget tenni az állattar­tás követelményeinek. Jozef Misák mérnök, földművesszö­vetkezetünk elnöke a munka- szervezés területén tapasztalha­tó hiányosságokról és a munka minőségéről beszélt. Hangsú­lyozta, hogy ezek olyan tarta­lékok, amelyek elsődlegesen befolyásolják a végső eredmé­nyeket. Érdekes téma — a vita során is szóba került —, hogy a 4088 hektár mezőgazdasági földterü­leten gazdálkodó szövetkezet az elmúlt öt év alatt 26 hek­tár jó terméken ységű terüle­tet kényszerült átengedni nem mezőgazdasági célokra. A föld­alap védelme valamennyi ál­lampolgár egyéni érdeke, és el­sősorban a kevésbé termékeny, illetve a terméketlen területe­ket kellene kisajátítani, ame­lyekből a szövetkezet határá­ban is bőven akad. Másrészt persze az is igaz, hogy a föld­alap kihasználásában is van­nak helyi tartalékok. Nem vé­letlenül vették tervbe a szövet­kezetben a dűlők területi ren­dezését. A határban megszün­tetnek minden felesleges utat, és a nagyobb hozamok eléré­sének céljából tovább bővítik az öntözhető területet. A komjáti földművesszövet­kezetben a kongresszusi vita irányítója Štefan Petráš, az üzemi pártbizottság elnöke. Ve­le beszélgettünk a vitaanyagok visszhangjáról. — Dolgozóinkat a kongresz- szusi vitára alaposan felkészí­tettük, és pontosan az előre kidolgozott munkaterv szerint irányítjuk az ilyen irányú te­vékenységet. Három termelő részlegünk van, és a beszélge­tésekre munkahelyek szerint kerül sor. Az eddigi vitában egész sor probléma került fel­színre. A felszólalók megemlí­tették például a mezőgazdaság­ban és a népgazdaság más ága­zataiban érvényben levő bére­zési rendszer eltérő jellegét. A régi istállókban dolgozó állat- tenyésztők többsége a rossz munkakörülményeket kritizál­ta. Az elkövetkezőkben még töb­bet kellene szólni, vitatkozni az év igényes feladatainak telje­sítéséről, annál inkább, hogy néhány vonatkozásban a felté­teleink bizony nem a legjob­bak. Főleg az állattenyésztés­ben, ahol régi istállókban és eléggé elhasználódott techno­lógia segítségével termelünk, jelenleg épül egy ezer férő­helyes sertéshizlalda, de ez igé­nyeinket csak részben elégíti ki. Problémákat okoz a szarvas­marha-állomány bővítése is, s a nehézségek áthidalására nem lesz könnyű megtalálni a le­hetőségeket. JOZEF SLUKA Jó munkát végeztek Nyitracsehin (Nitrany) éven­te többször rendeznek nyilvá­nos pártgyűlést. Értékelik a vá­lasztási program teljesítését, valamint a Nemzeti Front tö­megszervezeteinek működését, rendezvényeit. A legutóbbi gyű­lésén Pajer Mihály hnb-elnök számolt be az eredményekről. Faluszépítési akcióban a lakos­ság 33 712 korona értékű társa­dalmi munkát végzett. Az óvo­da javítására 220 000 koronát fordítottak. A polgári ügyek testülete több névadó ünnepséget, talál­kozót és előadást tartott. A nő­szövetség előadássorozata iránt nagy volt az érdeklődés PATAY PETER VIGYÁZZUNK A METROPOLISZ SZÓVAL! Néhány évvel ezelőtt megjelent a komáromi járás 'hatá­rán, az országút jobb oldalán egy hatalmas tábla, amelyen ez a szöveg fogadta a járás területére érkezőt: Víta Vás metropola južného Slovenska, Komárno — Üdvözli Önt Dél-Szlovákia metropolisza, Komárom. Kétségtelen, jólesnek az utazónak az efféle üdvözlő szavak, ez esetben mégis túlzásnak, szerénytelenségnek hatott a járás területére lé pőnek az ilyen módon való üdvözlése Hogy miért? Azért, mert a metropolisz görög szó a magyarban világ­várost jelent; a régi Görögországban pedig a városállam neve volt. Sehogyan sem illet tehát ez a szó egy kisváros megnevezésére, sőt rossz fénybe állították vele az egyéb­ként gazdag történelmi múltú szerény várost. Nyilván má­sok is fennakadtak a szövegen, mert egy bizonyos idő múlva eltűnt a tábla az út széléről. A metropolisz szó azonban azóta is megjelenik néha — szerencsére ritkán — a csehszlovákiai magyar szövegekben. Nemrég Kassát nevezte az egyik szerző Kelet-Szlovákia metropoliszának. Kétségtelen, van nagyságrendi különbség a két város között az utóbbi javára, mégis túlzásnak hatott ez esetben is a metropolisz szó használata. Igaz, van ennek a szónak egy elavulóban levő, vagy inkább már elavult jelentése is: jelenti az olyan várost, amely valamely széles körű társa­dalmi tevékenységnek a központjául szolgál. Például Pá­rizst a művészetek metropoliszaként is emlegetik. De ezek­ben az esetekben is általában fővárosokat szoktak így meg­nevezni. Más esetekben még az egykét millió lakosú fő­városokat sem szívesen sorolják a metropoliszok, vagyis a világvárosok sorába, már csak szerénységből sem. Az, hogy a metropolisz olykor egy-egy kisváros — ke­rületi vagy járási székhely — megnevezőjeként is előfor­dul, a fordítások, pontosabban a fordítók számlájára írha­tó. A szlovákbari ugyanis a metropola első és legáltaláno­sabb jelentése ez: fő- vagy jelentős város, amely valamely vidék kulturális, ipari vagy politikai központja. A szlovák nyelvben tehát nem hat szerénytelenségnek, ha pl. Kassát Kelet-Szlovákia „metropoliszának“ nevezik (metropola Vý­chodného Slovenska J; Komáromnak Dél-Szlovákia „metro­poliszává“ való nyilvánítása ellen azonban a szlovákban is kifogás emelhető: az említett város nem tekinthető Dél-Szlovákia központjának semmilyen szempontból sem. A magyar nyelvben ellenben elsősorban világvárost je­lent a metropolisz szó, s annak a központi fekvésű hely­ségnek is fővárosnak kell lennie, amelyet ezzel jelölünk. Ebből pedig az következik, hogy ha a szlovákban valamely vidéknek a központját jelölik meg a metropola szóval, a magyarban nem lehet megfelelője a metropolisz, hanem csak valamelyik magyar szó. Például a ,,'metropola Východ- néha Slovenska“ kifejezést így fordíthatjuk magyarra: Ke­let-Szlovákia központja, esetleg székhelye, mivel a szóban forgó város kerületi székhely is. np ISTVÄN HOGY IS MONDJUK? vozidlo nákladný automobil úžitkové vozidlo dodávka polnohospodársky (lesný) ťahač prípojné vozidlo (príves) náves ťahač návesov ťažné vozidlo pomalé vozidlo príves za osobným automo­bilom (obytný príves) príves za motocyklom motocykel bez postranného vozíka motocykel s potranným vo­zíkom jednostopové motorové vo­zidlo viacstopové motorové vo­zidlo kultivačný traktor ručný vozík motorový ručný vozík bicykel s pomocným mo­torčekom záprahové vozidlo jazdná súprava verejný prostriedok hro­madnej prepravy osôb kĺbový autobus kĺbová električka pásové vozidlo pojazdný pracovný stroj samochodné zberové poľno­hospodárske stroje samochodné lesné stroje príves s jednou nápravou príves s dvoma nápravami motorový trojkolový vozík jármír tehergépkocsi haszongépjármű furgon mezőgazdasági (erdei) von­tató pótkocsi félpótkocsi nyerges vontató vonó jármű lassú jármű személygépkocsihoz kap­csolt pótkocsi (lakókocsi) motorkerékpárhoz kapcsolt pótkocsi (utánfutó) oldalkocsi nélküli (szóló) motorkerékpár oldalkocsis motorkerékpár egy nyomon haladó gépjár­mű több nyomon haladó gépjár­mű sorművelő traktor kézikocsi motoros kézikocsi segédmotoros kerékpár fogatos kocsi (állati erővel vont jármű) járműszerelvény közhasználatú tömegszállító eszköz (jármű) csuklós autóbusz csuklós villamos lánctalpas jármű mozgó munkagép önjáró termésbetakarító me­zőgazdasági gépek önjáró erdei gépek egytengelyes pótkocsi kéttengelyes pótkocsi motoros tricikli I kis) A TUDOMÁNYOS IRODALOM NÉPSZERŰSÉGE Nem csupán a szakkönyv-kí- adók, de a szépirodalmiak is azon fáradoznak a Német De­mokratikus Köztársaságban, hogy a lakosságnak — főleg a fiatalabb generációnak — a népszerű tudományos kiadvá­nyok iránt megnyilvánuló egyre erősebb érdeklődését kielégít­sék. A lipcsei Uránia Kiadó éven­te több mint 800 000 ilyen kö­tetet jelentet meg első kiadás­ban, illetve utánnyomásban. A kiadó egyik zsebkönyv-soroza- ta, harminc kötettel egymilliós példányszámot ért már el. Az „Urania — Universum“ című antológia évről évre megjelenő népszerű kiadvány. A tavalyi „Uránia Universum“-ban hatvan téma szerepel a tudomány, a technika, a gazdasági élet, a közlekedés, valamint a kultúra és a sport világából. A kiadó életrajz-sorozatai is igen kere settek. fán Šedivý (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom