Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-12 / 36. szám, hétfő

ÉRTÉKES FELAJÁNLÁSOK A „Mindent az emberért IČSTK) — A Szlovák Nem­zeti Felkelés közelgő, 35. év­fordulója és a nőszövetségi kongreszusok tiszteletére a Szlovákiai Nőszövetség tagjai értékes kötelezettségeket vál­lalnak. Elsősorban élet- és munkakörnyezetük fejlesztését és szebbé tételét, a „Mindent az emberért“ mozgalom kere­tében gyermekintézmények épí­tését és rekonstruálását, a vá­lasztási programokban kitűzött feladatok teljesítését, valamint a nőszövetségi szervezetek po­litikai-nevelő és szakköri kul­turális munkájának fejlesztését ígérik meg. A Považská Bystrica-i járás nöszövetségi szervezeteinek tagjai egyebek közölt felaján­lották, hogy több mint 700 elő­adást rendeznek, ezek egyhar- madát a nemzetközi gyermekév tiszteletére a gyermeknevelés kérdéseiről. Ezenkívül mintegy 80 000 órát dolgoznak társadal­mi munkában a város- és a községfejlesztési akciókban, va­lamint bölcsődék, óvodák, par­kok és ifjúsági klubok létesíté­se során. A szolidaritási alapra 75 000 koronát gyűjtenek össze. ' mozgalom eredményei A bardejovi járásban a nők vállalták, hogy társadalmi munkában mintegy 100 000 órát dolgoznak és különféle talál­kozókat rendeznek az időszerű kérdések megvitatása céljából. Csaknem 80 olvasókör rendez értekezletet Leonyid Brezsnyev Kis Föld és Újjászületés című műveiről. A ftadcai járásban a nők fel­ajánlásának értéke kb. másfél' millió korona. Megígérték, hogy csaknem 90 000 órát dol­goznak parkok és ligetek léte­sítése, valamint az elesett ,)ö- sök emlékműveinek gondozása során, ük a szolidaritási alapra 20 000 koronát gyűjtenek össze. A Žiar nad Hrononi-i járásban az együttes felajánlást 103 nö­szövetségi alapszervezet kötele­zettségeiből összesítették. A szövetség tagállományát ebben a járásban több mint ezer új taggal akarják gyarapítani. A senicai járás nőszövetségi szervezeteinek tagjai csaknem 100 000 órát dolgoznak élet- és munkakörnyezetük fejlesztése során, valamint a választási programok megvalósítása érde­kében. AZ IDEOLÓGIAI ÉS ESZTÉTIKAI NEVELÉS HATÉKONY ESZKÖZE. Befejeződött o pol it (Tudósítónktól) Sokolovban ünnepi hangversennyel befeje­ződött a politikai dalok fesz­tiválja. Az északcsehországi bányászvárosokban és a kör­nyező falvakban, üzemekben több száz hivatásos és amatőr művész lépett fel, hogy a po­litikai dalok hatóerejével moz­gósítsa a fiatalokat a társadal­mi és szociális haladásért, a vi­lágbéke megőrzéséért és meg­szilárdításáért folyó küzdelem­ben. Az idei, immáron hetedik po­litikai dalok fesztiválja a Cseh­szlovák Ifúsági Szövetség, va­lamint a Pionírszervezet meg­alakulásának 30. és a Szlovák Nemzeti Felkelés 35. évfordu­ikoi dalok fesztiválja lójának jegyében rendeződött. A Bányászok Sportcsarnoká­ban — s a járásszerte — el­hangzott valamennyi dalnak jellemzője az a politikai és er­kölcsi elkötelezettség, amely­nek lényegét az elnyomott né­pekkel való szolidaritás, a bé­keharc és a fejlett szocialista társadalom építése alkotja. > S ahogy az a fiataloknál termé­szetes, elhangzottak fonákságo­kat szatirizáló, egyes társada­lommal szembeni visszaélése­ket kritizáló művek is. Az idei fesztiválon jelentős volt a szlovák részvétel, mint az együttesek, mint a szólóéne­kesek bemutatkozásában, ami jelzi a martini politikai dalok fesztiváljának magas színvona­lát is. A rendezőknek sikerült több neves énekest bemutatni­uk. Többek között Václav Nee- kárt, Karol Duchont, Zdena Lo- rencnvát, Karol Černochot, Pa­vol Novákot, a külföldiek közül pedig hadd említsük Osvald Rodriquezt a világhírű chilei költőt, gitárost és énekest, va­lamint a Los Buriceros együt­test Bolíviából. A politikai dalok hetedik fesztiválja éikesen bizonyította, hogy a politikai dal az ifjúság ideológiai és esztétikai nevelé­sének egyik leghatékonyabb eszköze. — szó — Meghalt Nyikolaj Tyihcnov fČSTK) — Súlyos veszteség érte a szovjet kulturális-művé­szeti életet. 83 éves korában elhunyt Nyikolaj Tyihonov, a kiváló író és közéleti személyi­ség, aki számos műben meg­énekelte a szovjet nép hősies­ségét, nagy tettekre ösztönzött, és nemzedékeket nevelt mon­dandójával. A népből merített erőt, hogy megírhassa az ú) ember születését, az új társa­dalmi rendszer győzelmét; hogy nagy események, sikerek króni­kása lehessen. A második vi­lágháborúban, a kilencszáz na­pos blokád idején a leningrádi írunt írócsoportjának élén állt. Nyikolaj Tyihonov békehar­cos volt, fáradhatatlanul har­colt azért, hogy a békeszerető erők az egész világon fogjanak össze, működjenek együtt — a háború, a fasizmus, a reak­ció ellen. Kezdettől fogva elnö- ke volt a Szovjet Békevédők Bizottságának, és tiszteletbeli elnöke a Béke világtanácsnak. A nemzetek közötti béke meg­szilárdításáért végzett hatalmas munkáját mindenütt megbe­csülték, többször kitüntették, többek között a Lenin-békedij- jal, a Jolliot-Curie aranvplaket- 1 el, a Béke világtanács díjával éi> a Nehru-díjjal. Elhunyt Edvard Kardelj IČSTK) — Be lg rád ban hiva­talos*') n közölték, hogy szom ba­lon 69 éves korában hosszan tartó súlyos betegség után el­hunyt Edvard Kardelj, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Elnöki Tanácsának tagja, a JKSZ Elnökségének tagja. Kardelj 1910-ben született egy ljubljanai munkáscsaládban. Már 16 éves korában bekapcso­lódott a Kommúnlsta Ifjúsági Szövetség munkájába, majd 1928-ban belépett a kommunis­ta pártba. A Szovjetunióban töltölt emigráció után 1941-ben |ozef Broz Titóval megszervez­te a Hitler-ellenes nemzeti fel­szabadító mozgalmat. Tagja volt a felszabadító hadsereg vezérkarának és a partizánegy­ségek törzskarának. A háború után számos magas párt- és ál­lami tisztséget töltött be. A ju­goszláv önkormányzati rend­szer fő teoretikusának tartot­ták. Számos hazai és külföldi kitüntetés, illetve érdemrend tulajdonosa volt. Az Aerotlot ünnepe 1ČSTK) — Az Aeroflot szov­jet légitársaság gépei a világ minden tájára 82 országba re­pülnek. A Szovjetunióban első­ként tegnap ünnepelték a pol­gári légi repülés napját. A moszkvai Pravda cikke Kurta Vietnam ettem provokációiról PEKING IGAZ! ARCULATA Keserű tanulság Ezekben a napokban emléke­zünk meg az új Csehszlovák Köztársaság politikai és osz­tályösszetételéért folytatott harc egyik epizódjáról. Az osz­tály-, a szociális és a nemzeti­ségi ellentétek által kiélezett helyzetben — olyan feltételek közepette, amikor még nem alakult meg a csehszlovák munkásosztály marxista—leni­nista, internacionalista élcsa­pata, a kommunista párt — 1919. február 12-én Bratislavá­ban, a régi vásárcsarnok előtti téren tragikus eseményekre ke­rült sor, ahol nyolc ember vesztette életét. E tragikus események egyik gyökere a szociális szempont volt. A bratislavai proletariá­tust is egyre jobban fenyeget­te a munkanélküliség, nagy volt a drágaság, állandóan romlott a dolgozók szociális helyzete. Az 1913-as évvel szemben tizenkétszeresére nőt­tek az árak, viszont a dolgozók bére csupán négyszeresére. Ah­hoz például, hogy egy munkás egy kiló lóhúst vehessen, egész nap dolgoznia kellett. Egy kiló disznóhúsért pedig négynapi bérét adta oda. A proletariátus erre a hely­zetre sztrájkokkal és tünteté­sekkel reagált. így került sor az 1919-es bratislavai sztrájkra is, amely dicstelenül és örökre beírta magát a munkásmozga­lom történetébe. 1919. február 3-án, annak a napnak előesté­jén, miikor a Szlovákia igazga­tására teljhatalommal felruhá­zott minisztériumot — élén dr. Srobárral — Bratislavába he­lyezték, a város valamennyi ipari üzemében leállt a munka, és kihirdették a sztrájkot. A sztrájk meghirdetése, majd le­zajlása megfelelő alkalom volt a burzsoá nacionalista erők fellépésére, akik nem fogadták el Bratislavának az új cseh­szlovák államba sorolását. A sztrájkot az a bratislavai Munkástanács hirdette meg és vezette, amelyet a város né­met —mag ya r szoc iá 1 d em ok rá­ciájának jobboldali tisztségvi­selői tartottak kezükben. Kije­lentették a proletariátus cseh­szlovák szervezeteinek, hogy a sztrájk nem az új csehszlovák állam ellen irányul, hanem a dolgozók szociális, gazdasági- és demokratikus követelményei­ért. Nem tudta viszont meg­akadályozni, hogy a sztrájkot ne használják ki nacionalista célokra, ami jellegzetesen meg­nyilvánult az elnyomásában. A sztrájk idején a Munkásta­nács tárgyalt a Šrobár-féle mi­nisztériummal a bratislavai proletariátus követelményeiről, elsősorban a munkanélküli se­gély emeléséről, a bérekről és fizetésekről stb. Ennek követ­keztében a sztrájkot rövid idő­re beszüntették. A tárgyalások azonban nem hoztak megegye­zést, ezért tovább folytatták a sztrájkot. Bratislavában a megelőző eseményekre és a kiélezett na­cionalizmusra való tekintettel nagyon kedvezőtlenül alakult fČSTK) — A moszkvai Prav­da szombati számában közli 1. AJekszandrov cikkét a Vietna­mi Demokratikus Köztársaság elleni kínai provokációkról. Á cikk többek között megállapíl- }a: Az utóbbi időben egyre job­ban nyugtalanítja a világ köz­véleményét az a provokáció- sorozat, amelyet Peking a Viet­nami Demokratikus Köztársa­ság halárán követ el. Kína már hónapok óta tudatosan és rendszeresen fokozza a leszült- séget a kínai—vietnami hatá­ron és légy veres összetűzése­ket provokál, amelyek során békés vietnami polgári lakosok, illetve határőrök életüket ve­szítették. A kínai légierő és haditengerészet folyamatosan megsérti Vietnam légiterét, il­letve felségvizeit. Az utóbbi napok során e provokációk fo- kozódtak. Gyakorlatilag kínai hadikötelékek támadásáról be­szélhetünk Vietnam határ men­ti területei ellen. A világsajtó egybehangzó je­lentései szerint Kína nagy mennyiségű katonai erőket von össze a vietnami határ mentén, megerősítette a térségben állo­másozó légi- és hadihajó-köte­lékeit. Pekingnek a kínai- vietnami határ mentén tanúsí­tott katonai erőfitogtatása nyilvánvaló célt követ — nyílt katonai nyomást gyakorolni a Vietnami Szocialista Köztársa­ságra és agressziót indítani e vietnami nép ellen. Közben a kínai vezetők fokozzák rága- lomhadjáratukat a vielnami kormány, illetve más szocialis­ta országok, főleg a Szovjet­unió ellen. A pekingi vezetésnek ez a szemtelen provokációs maga­tartása lényegében a mai kí­nai vezetés expanzív politikájá­nak logikus következménye, amely Mao Ce-tung nagyhatal­mi politikáját követve hosszú idő óta ellenséges magatartást tanúsítanak egész Délkelet­Ázsiában. Ezzel lényegében le­rántja a leplet Peking igazi he- gemonikus törekvéseiről, amely nyíltan hirdet területi követe­léseket más ázsiai országok ellen is. A moszkvai Pravda ezután néhány történelmi összefüggést megvizsgálva rámutat a kínai vezetés veszélyes politikájának, buktatóira. Megállapítja, hogy a kambodzsai Pol-Pot rezsim oukása komoly csapást jelent a pekingi vezetők számára. Hogy leplezzék vereségük tel-* )es voltát, azt akarják elhitetni a világ közvéleményével, hogy Vietnam agressziót követett el Kambodzsa ellen és ezért ..Vietnamot meg kell büntetni“. Az egész világ haladó közvéj leménye nagy megelégedéssel vette tudomásul az embertelen kambodzsai rendszer bukását, amely nemcsak Ázsiában, ha­nem világszerte mély megve­tést és elítélést váltott ki. A saabadságharcosok, az egész kambodzsai nép győzelmét Pe­kingben nem tudják megemész­teni. Ezért mind diplomáciai, mind katonapolitikai téren megpróbálják visszafordítani a történteket. Arra azonban nem gondolnak, hogy bábkormá­nyuk vereségének okát éppen embertelen politikájában kell keresniük? Felmerül a kérdés, milyen célból készít Peking katonai támadást Vietnam ellen. Hiszen az egész világ tudja, hogy Viet- nem soha nem veszélyeztette Kínát. Peking katonai erőde­monstrációja nem más, mint egy újabb háborús tűzfészek kialakítása a világnak ebben a részében. Minden józanul gon­dolkodó ember átlát Peking rá­galomhadjáratának szitáján, öe ugynakkor azt is tudja, hogy a sokat szenvedett, de a sza­badságát és függetlenségét ki­vívott vietnami nép elleni bár­milyen agresszió előre kudarc­ra van ítélve. WASHINGTON FIGYELMEZTETÉSE PERINGNEK i ÍČSTK) — Az Egyesült Álla­mok kormánya nyugtalanságá­nak adott hangot egy esetle­ges kínai támadás lehetőségére Vietnam ellen. Ez az első al­kalom, hogy Washington nyíl- lan figyelmeztette Kínát egy ílven akció veszélyére. Az ame­rikai külügyminisztérium kép­viselője kijelenftette, hogy ..az Egyesült Államokat komolyan nyugtalanítaná egv Vietnam el­leni kínai támadás". Mint ismeretes, Teng Sxiao- ping kínai miniszterelnök-he­lyettes a közelmúltban tett amerikai és japán látogatása során azxhl fenyegetőzött, hogy „Vietnamot meg kell büntetni". E fenyegetés komolyságát erö- síti az a tény, hogy Kína 17: gyaloghadosztályt és más nagy mennyiségű hadifelszerelést vont össze a vietnami határ mentén. Az AP hírügynökség az ame­rikai kormány képviselőjének nyilatkozatát az első hivatalos megnyilvánulásnak lekinti, mi­vel Washington Teng amerikai látogatása során nem azonosí­totta magát a kínai vezetés minden felfogásával, jóllehet Carler-kormány szárny szovjet- ellenes kínai kirohanástól nem határolta el magát. Fegyveres harcok Teheránban a helyzet á sztrájk folytatása szempontjából — ezt viszont a Munkástanács nem vette fi­gyelembe. Azok a hírek, hogy Bratislavát csakhamar elfoglal­ja a magyar katonaság, vala- minf nacionalista jelvények ter­jesztése és a soviniszta elemek további provokációi naciona­lista reakciót váltottak ki mind a szlovák, mind a cseh oldalon, ilyen kiélezett nacio­nalista légkörben a sztrájk ve­zetősége nem tudott helyesen tájékozódni, és további végze­tes hibát követett el. 1919. feb­ruár 12-én délután népgyűlést hívott össze a bratislavai vá: sárcsarnok előtt, amelyen a sztrájk berekesztését akarták megvitatni. A burzsoá naciona­lista erők provokációja és a további események végül is összetűzéssé fajultak. A kato­nai járőr sortűzzel válaszolt. Az 1919-es szomorú februári események rámutattak az új, szociális és nemzetileg igazsá­gos köztársaságért folyó harc szükségességére. Keserű tanul­ságul szolgáltak arra nézve, hogy feltétlenül szükséges a nacionalista befolyások helyett a proletár internacionalizmust, a jobboldali és reformista ten­denciák helyett pedig a mar­xista—leninista forradalmiságot érvényre juttatni. Ezt a külde­tést azonban csupán a munkás- osztály új, lenini pártja — Csehszlovákia Kommunista Pártja — teljesíthette. JOZEF ĎURlS (Folytatás az 1. oldalról) járási tilalom ellenére óriási tömeg tolongott, és sok helyütt fegyverropogás hallatszott. Fegyveres polgári csoportok több rendőrőrsöt megtámadtak, illetve elfoglaltak, hogy fegy­verhez jussanak. A főváros fontosabb pontjait változatlanul a hadsereg őrzi, amely ellenőrzi a kijárási tila­lom megtartását is. Közben a nehéztüzérség is felsorakozott. Khomeini vallási vezető „szent háború" meghirdetését helyezte kilátásba, amennyiben az általa illegálisnak nevezett Baktiar- kormány nem hagy fel meg­torló intézkedéseivel. Közben a teheráni rádió ismét sugározta a hadsereg közleményét, amely szerint a katonaságot vissza­rendelik a kaszái nyákba, csu­pán „az érzékeny területeken“ hagyják meg. A különböző felhívások elle­nére folytatódnak a harci cse­lekmények. A barikádokon el­foglalták helyüket a légierők tagjai, akik Khomeinit támogat­ják. A teheráni egyetem valósá­gos erőddé változott. A tüntető fiatalok és diákok barikádokat építettek, homokzsákokkal torla­szolják el a katonaság elől az utat. A rádió épületét szintén a hadsereg őrzi. Tegnap délután az iráni had­sereg vezérkara közölte, hogy „a jelenlegi politikai erőpró­bában a hadsereg semleges marad". Utasításokat adtak a harcoló egységeknek, hogy tér­jenek vissza a kaszárnyákba. Végül a nyilatko2at hangsú­lyozza, hogy az intézkedés cél-1 ja az anarchia és a vérontás megszüntetése, a rend helyre- állítása, Irán területi egységé­nek védelme és nemzeti füg­getlenségének biztosítása. Miközben az iráni politikai kötélhúzásban már a fegyverek is szót kaptak, számos hírügy­nökség arról számol be, hogy a hónapok óta tartó zavargá­sok és politikai bizonytalanság miatt Irán gazdasági helyzete súlyosan megingott. A világ egykori második legnagyobb olajtermelő országában egyre kevesebb az üzemanyag, a fű­tőolaj és más kőolajtermékek. De hasonló gondok jelentkez­nek a népgazdaság egyéb terü­letein is. Néhány MC jw; sorban ALEKSZEJ KOSZIGIN, a Szov-> jetunió Minisztertanácsának el­nöke március első felében hi­vatalos baráti látogatást tesz Indiában. A látogatásra az in­diai kormány meghívására ke­rül sor. JOSZIP BROZ TITO jugoszláv köztársasági elnök, a JKSZ el­nöke közel-keleti látogatása so­rán Jordániába érkezett, ahol Husszein királlyal tárgyal. HAROLD BROWN amerikai hadügyminiszter, Carter elnök különmegbízottjának szerepé­ben a közel-keleti országok meglátogatására indult. Első útja Szaúd-Arábia. m 187& II 12. 2 Cseh eszperantisták kongresszusa (CSTK) — Az 1969-ben ala­kult Cseh Eszperantisták Szö­vetsége szombaton és tegnap tartotta harmadik kongresszu­sát. A hasznos kulturális mun­kát végző szövetségnek — amely hat szekciót, a békevé­dők, a tudományos-műszakiak, a vasutasok, az orvosok, a pe­dagógusok és a vakok szekció­ját egységesíti — dr. Jaromír jermár személyében új elnöke lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom