Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-12 / 36. szám, hétfő
J Tovább növelik a termelékenyséeii A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás élenjáró tejtermelői összegezik múlt évi eredményeiket és új vállalásokat készítenek elő AZ EFSZ-EK IX-KONQWESStfJSA ☆ A PRÁGA 1979 Tavaly március elején a Pravda, illetve az Új Szó hasábjain volt olvasható a dunaszerdahelyi járás élenjáró tejtermelői >— a Gombai (HubiceJ Állatni Gazdaság, a kifliéi (Holice) Efsz, valamint az Új Élet i (Nový život) Csehszlovák Mongol Barátság Efsz «— állásfoglalása a tejtermelés további növelésének lehetőségeiről. Állásfoglalásukat azzal a céllal tették közzé, hogy ismereteikkel segítsék más mezőgazdasági üzemeket is a CSKP XV. kongresszusa határozataiból adódó feladataik teljest lesében. Nézeteik széles körű visszhangra találtak, s elmondhatjuk, hogy ezek a vélemények ma sem veszítettek időszerűségeikből. Ellenkezőleg, a mezőgazdaság téli kampányának alapelveit, amelyeket a CSKP KB Titkársága a múlt év novemberében hagyott jóvá, rnég kifejezettebben követelik az állattenyésztés termelésének növelését, s azt, hogy egyenletesen teljesítsék eladási tervüket az állami alapokba. Ez a tény a Pravda szerkesztőit ismét arra ösztönözte, hogy felkeressék a dunaszerdahelyi járás kiváló tejtermelőit azzal d kérdéssel, hogy tegyék közzé az elért eredményeiket, s mutassanak rá e termelési ágazat tartós problémáira. Tavalyi eredmények A járás egységes földművesszövetkezeteiben és állami gazdaságaiban a múlt évi tehenen- kenti átlagos tejhozam 3858 liter volt, s ugyanakkor 100 hektár mezőgazdasági földterületre számítva 28,5 darabra növeltük a fejőstehén-állományt, ami 1 el több mint az előző évben volt. Minden hektár mező- gazdasági területről 942 liter tejet adtunk el az állami alapokba. Egy liter tej előállításához 0,32 kilogramm szemes takarmányt használtak fel az állataink. A takarmánykészletünk hasznosításának közelmúltban történt ellenőrzése során megállapítottuk, hogy jelenleg a fejősteheneink napi takarmányadagja annyi tömegtakarmányt tartalmaz, amennyi 7,48 liter átlagos napi tejhozam eléréséhez elegendő, a többit pedig szemes takarmányból fedezzük. Ez azt bizonyítja, hogy jó minőségű tömegtakar- tnány-készleteink vannak, s ugyanakkor arra is rámutat, hogy állattenyésztőink ésszerűim tudnak gazdálkodni a ta-* karmány készletekkel. Természetesen az ilyen jó átlagot elérő járásban az élenjáró tejtermelőktől még magasabb színvonalú gazdálkodást követelünk meg. A Gombai Állami Gazdaságban tavaly 1780 fejőstehenet tartottak. A tehenenként évi átlagos tejhozam 4004 liter volt, s 1 liter tej előállításához 0,31 kilogramm szemes takarmányt használtak fel. 100 hektárnyi mezőgazdasági területre 33 fejőstehén jut, s az állami alapokba minden hektárról 1161 liter tejet adtak el. A Gellei Efsz-ben 520 tehenet gondoznak. Átlagosan minden egyes tehéntől tavaly 4107 liter tejet fejtek, s egy liter tej előállításához 0,29 kg szemes takarmányra volt szükségük. A fejősteheneik száma 100 hektár mezőgazdasági területre számítva 27, s minden hektár mezőgazdasági földterület után 1109 liter tejet adtunk el. Az Oj Élet-i Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz-ben 464 tehenet tartanak, ezektől tavaly állatonként átlagosan 5001 liter tejet fejtek, s minden liter tej előállításához 0,33 kg szemes takarmányt használtak fel. 100 hektár mezőgazdasági földterületre számítva 29 tehenet tartanak, s az állami alapokba egy hektárra számítva 1313 liter tejet adtak el. Az előző évhez viszonyítva járásunkban a tehenenkénti évi II. 12. átlagos tejhozamot 124 literrel növeltük. Ugyanakkor a Cseh3 szlovák—Mongol Barátság Efsz- ben, ahol mint már említettük, több mint 5000 literes az évi 1979. tohwnenkénti átlagos tejhozam, az évi tejhozamot tehenenként 254 literrel növeltük, a Gombai Efsz-ben pedig 154 liter volt ez a növekedés iVlegadnii a fejőstehénnek amit igényel > Számunkra ez alapeiv, etzért arra törekszünk, hogv az állomány egész évben a legjobb minőségű takarmányt, a kiprodukálandó tejnek megfelelő mennyiségű táplálékot kapja. Erre télen, nyáron egyaránt ügyelünk. A nyári hónapokban a fejőstehenek táplálásának alapját a legelő adja, a fehérjeegyensúlyt pedig vagy siló takarmánnyal, vagy pedig szalmának a takarmányadagba iktu tásával biztosítjuk. Nagy hoza mú fűfajtákkal vetettük be a legplőterü leteket, szakaszosan legeltetünk, így lehetővé válik az első termés egy részének szénaként való betakarítása és a téli hónapokban való hasznosítása. A téli időszakban többkomponensű takarmányokat alkalmazunk. Ezek alapját kukoricasiló alkotja, A takarmány- adag répafej-, répaszelet- és kukoricaszársilót, szenázst, szárított takarmány komponenseket és préselt termékeket tartalmaz. A Gombai Állami Gazdaságban takarmány pogácsát is adagolunk, és nagy gondot fordítunk a szalma takarmányként való hasznosítására. Gazda szeme hizlalja a jószágot Számunkra teljesen nyilvánvaló, hogy a termelékenység nemcsak a takarmány mennyiségének és minőségének a függvénye, hanem — nyugodtan mondhatjuk azt is, hogy elsősorban — annak is, hogy miként készítjük elő a takarmányt. Lényeges körülmény tehát, hogy az állat milyen étvággyal fogyasztja el és milyen rendszeresen, illetve milyen összetételben kapja a takarmányt. E követelmények nem megfelelő színvonalú teljesítésére nyomban a tejhozam csökkenésével reagálnak a tehenek, és a zootechnikusok a megmondhatói, hogy a termelékenység ilyen okokból bekövetkezett csökkenését milyen nehezen lehet helyrehozni. Ilyenkor mindig növekednek a termelési költségek. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy a tejtermelésben az emberi tényező a legfontosabb. A dolgozók munkaerkölcsének javítását az anyagi érdekeltség elvének következetes alkalmazásával biztosítjuk. A norma teljesítéséért anyagi jutalom jár, a dolgozók kezdeményezőkészségének fejlesztéséről azonban a szocialista verseny rendszeres értékelésével is gondoskodunk. Az embereknek ismerniük kell a teendőiket, az alkalmazandó munkamódszereket, a tervet és a kötelességeiket, a szocialista verseny feltételeit és Jutalmazási rendszerét. Ugyanakkor a kötelességteljesítés ellenőrzéséről sem feledkezünk meg. Akkor a leghatékonyabb az ellenőrzés, ha a tervfeladatok teljesítését naponta közzé tesszük. Hogy az emberek munkájában milyen hatalmas tartalékok rejlenek, azt az is mutatja, hogy az egyes ‘állatgondozók teljesítményében igen jelentős különbségek vannak. A Gellei Efsz-ben pl. a legkiválóbb és leggyengébb állatgondozó tehenenként elért évi tejterme- lés-különbsége több mint 1000 litert tesz ki. Az Űj Élet-i Efsz- ben pedig — ahol járási viszonylatban legnagyobb a termelékenység — ez a különbség nem kevesebb mint 1508 liter. Ha figyelembe vesszük, hogy az állatgondozók megközelítően egyforma körülmények között dolgoznak, és azonos színvonalú termelőeszközök állanak rendelkezésükre, jól láthatjuk, hogy a gazdaság számára mit jelent az olyan dolgozó, aki nemcsak azzal van tisztában, hogy mire van szüksége a gondjára bízott állománynak, hanem azzal is törődik, hogy az állatok igényeit minden szempontból kielégítse. Nagyra értékeljük az olyan élenjáró állatgondozókat, mint amilyen fozej favorka, a Gombai Állami Gazdaság csákányi (Čakany) részlegének dolgozó- ja, aki 1978-ban 30 fejőstehenei gondozva 5718 literes tehenenkénti fejési átlagot ért el. Csalié Frigyes, a Gellei Efsz dolgozója 15 tehénnél 4894 ii teres átlagot ért el, idős Farkas Ernő pedig — aki a Csehszlovák— Mongol Barátság Efsz-ben 15 tehenet gondoz — 5872 liter tejet fejt tehenenként. Ugyanebben az efsz ben a Hordósy János vezette hat tagú szocialista munkabrigád 96 fejőstehenet gondoz és 5339 literes fejési átlagot ért el. A minőség gazdasági szempontjai A tejtermelés növelése és — nem kisebb mértékben — a produkció minőségének javítása a célunk. Az új árrendszer bevezetése óta az anyagi érdekeltség elve is fokozatosan érvényesül e téren. Hogy ez mit jelent, azt a Gellei Efsz tag jainak példája is bizonyítja. Az 1978-ban termelt tej 100 százaléka I. osztályú volt. És az eredmény: minőségi felárként 1186 000 koronát kapott a szövetkezet. Ez az összeg az egész év folyamán elfogyasztott üzemanyag árával volt egyenlő. Érdemes törődni az töj minőségével! Jobb partneri kapcsolatokat Az 1978-as eredményeket értékelve legalább néhány szóval emlékezzünk meg a különböző intézményekkel és vállalatokkal vaó együttműködésről is. A partneri kapcsolatok közvetlenül befolyásolják, hogy milyen eredményeket érünk el az állattartásban. Nagyra értékeljük a fajnemesítők munkáját, akik folyamatosan hozzájárulnak a biológiai anyag fejlesztéséhez. Viszonylag jó eredményeket értünk el az állomány felújításában is. Az állatorvosi szolgálat munkájában azonban — főképp ami a betegségmegelőzést és a tehenek ellés utáni gyógyítását illeti — még sok a tökéletesíteni való. A szakosításban és a koncentráció fejlesztésében is számos kérdés vár megoldásra. Ma még eldöntetlen kérdés, hogy milyen mértékű korícentráció a legoptimálisabb egy-eg/ vállalaton belül, és még nem tisztázott, hogy hány fejőstehenet tartsunk 100 ha mezőgazdasági területre átszámítva. Pedig ezekre a kérdésekre válaszolni kell, hiszen az egész ország lakosságának tejtermékekkel való ellátásáról van szó. A mezőgazdasági vállalatok tudományosan megalapozott választ várnak. Sajnos, a gépellátás, a hűtő- berendezések szállítása és szervize még nem elég rugalmasan reagál az igényekre. Minden apró-cseprő problémát hossza- dalmasan tudunk csak megoldani. Csakhogy nekünk az apró-cseprő üzemzavarok is nem egyszer százezrekbe kerülnek. Ahhoz, hogy jobb minőségű tejet termeljünk, a többi érdekelt ágazatnak is tökéletesítenie kell tevékenységét. Magyarán szólva: mindenkinek teljesíteni kell kötelezettségét. * * * Az idén ünnepeljük a szövetkezetesítés megkezdésének 30. évfordulóját, és összehívják az efsz-ek országos kongresszusát. Az események tiszteletére és a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítése érdekében járásunk mezőgazdasági dolgozóinak kezdeményezése tovább fejlődik. Reméljük, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztésében érdekelt összes többi ágazat is hozzájárul ahhoz, hogy vállalásainkat, feladatainkat teljesíteni tudjuk, hogy a piacot elegendő és kiváló élelmiszerrel tudjuk ellátni. Emil Šipioš, a Gombai Állami Gazdaság igazgatója, Mészáros fózsef, a Gellei Efsz elnöke. Bankó István, az Oj Élet-i Csehszlovák—Mongol Barátság Efsz elnöke, Juraj Ludík mérnölk, a Dunaszerdahelyi fárásť Mezőgazda- sági Igazgatóság főállatte- nyésztője ? " A Zateci Komlóiparí Vállalatban nemrég 30 000 négyzetméter alapterületű áj raktárt adtak át. A képen: Jaroslava Kuzmová (baloldaltl és Soha ttoracká becsomagolja a komlót elszállítás előtt (Felvétel: P. Berger — ČTK} isuuumi'iriJUTnn A gyerekek nem tehetnek róla A szülők többsége gyermekei nevelésében felelősségteljesen eleget tesz igényes kötelességeinek. Rendesen gondoskod nak ellátásukról, erejük teljéből törekednek arra, hogy szellemileg és fizikailag fejlett emberekké váljanak. Megteremtik annak kedvező feltételeit, hogy jól felkészülhessenek az életre és a munkára. Felkeltik érdeklődésüket az igazi értékek iránt, példát mutatnak nekik a munkában és személyi életük ben is. Ennek ellenére nem té veszthetjük szem elől, hogy vannak olyan anyák és apák is, akik elhanyagolják ezeket az alapvető tennivalókat, és magatartásukkal nagyon kedvezőtlenül hatnak gyermekeikre. A szülőknek ebbe a csoportjába tartozik a Slovenský Grob i Ján Oláh is. Gyermekeinek semmiképp sem mutatóit jó példái. Többször láthatták, amint ütötte-verle édesanyjukat, és csúnyán szitkozódott. Egy napon ismét ezt tette, de a dolgot tetézte azzal, hogy feleségét késsel a kezében üldözte, és megfenyegette azzal, hogy megöli. A nőnek szerencsére sikerült elmenekülnie. Néhány nappal később Oláh az éjjeli órákban ittasan kidobálla a szekrénybe helyezett holmit, és feleségének nem engedte meg, hogy a lakásból elvigye hároméves fiát és másfél éves lányát. Űjra életveszélyesen megfenyegette, úgyhogy el kellett rejtőznie egy idegen lakásban, mert attól tartott, hogy magáról megfeledkezett férje bősz szavait cselekedet követi. Amikor Oláhot tűrhetetlen magatartására egy nő figyelmeztette, őt is közönséges módon sértegette. nem is beszélve arról, hogy zavarta a környék lakóinak éjjeli nyugalmát. Az ügy bíróság elé került, ahol kitűnt, hogy a vádlott cselekvésére hatással volt nemcsak a szeszes italok fogyasztása, hanem a beteges féltékenység is. Azzal védekezett, hogy feleségének állítólag szeretői voltak. A büntetőtanács tekin-< tethe vette a kivizsgálás által felfedett összes tényt, és Oláhot garázdálkodásért, valamint életveszélyes fenyegetésért 16 havi szabadságvesztésre ítélte. Ezen túlmenően intézeti elvonókúrára kötelezték. A vádlott az enyhébb büntetés reményében nem nyugodott bele az ítéletbe. Rámutatott arra, hogy fiatal korában súlyos agyrázkódása volt, emiatt felmentették tényleges katonai szolgálata alól is. A kerületi bíróság viszont ezt az érvelést nem fogadta el, s helyesnek találta az első fokú bíróság eljárását. Oláh cselekedete fő motívumának az ittasságot mi- nősítette, és súlyosbító körülmény volt, hogy a vádlott tudott róla — az alkohol hatására agresszívvé válik. Erre különben annak idején az orvosok is figyelmeztették, s ő ennek ellenére nap nap után hódolt karos szenvedélyének. A kritikus napon durva, nyers magatartást tanúsított, a többi között felfordította kilenchó- napos kislányának ágyát is. Brutális tettével a gyerekek életét is veszélyeztette. Márpedig az ilyen társadalom és személy elleni bűncselekedetekért viselni kell a felelősséget. (e. i.f A Pamír geológiai „portréja* A tadzsikisztáni tudósok ösz- szeállították a Pamír és a Gisz- szár-hegylánc új geológiai térképét. Ehhez 80 000 négyzetkilométernyi magas hegyvidéket kellett átvizsgálniuk. Pontosabban adatokat szereztek a hegyi kőzetek alkotóanyagának szerkezetéről, e körzet tektonikájáról. Az új térképet a földalatti ásványkincsek kutatóinak készítették. A Pamír mélyében ón, wolfrám, ritka fémek, drága- és féldrágakövek vannak. Számos ásványkincs-lelőhely bázisán színesfémkohászati üzemek működnek. (Budapress — APN ] Udmurtia olaja Gyors ütemben folyik Udmurtia — a Szovjetunió egyik fiatal olajtermelő körzete — föld alatti készleteinek kiaknázása. Az autonóm köztársaság lelőhelyeiről nemrég termelték ki az ötéves terv kezdete óta a 15 milliomodik tonna üzemanyagot. Ez a mennyiség másfélszer nagyobb, mint amennyi olajat a legutóbbi ötéves terv egész időszakában a felszínre hoztak. Ebből több mint 500 ezer tonnát terven felül bányásztak. (Budapress — APN) Növekszik a szintetikus kaucsuk termelése A világ termelése szintetikus kaucskuból 1978 harmadik negyedében 5,3 százalékkal volt több, mint egy évvel előbb, és elérte az 1,43 millió tonnát. A kiszállítások ugyanebben az időszakban 3,6 százalékkal 1,4 múlt év első három negyedében a termelés 1,7 százalékkal volt nagyobb, mint 1977 azonos időszakában: 4,31 millió tonna. A kiszállítások mennyisége 0,5 százalékkal 4,31 millió tonnára millió tonnára emelkedtek. A nőtt.
