Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-06 / 31. szám, kedd
VÁLLALÁSOKKAL KÖSZÖNTIK A IX. KONGRESSZUST Eredményesen koncentrálják a termelést I 0 AZ EFSZ-EK IX KONGRESSZUSA PRÁGA 1979 A nitrai já- rásbc-'.i az efsz- ek zárszámadó közgyűléseit a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság születésének 30. évfordulója és az efsz-ek IX. kongresszusa jegyében tartják meg. Az Ivanka pri Nitre i Virágzás, a Nové Vozokany-í Aranykalász és a Viesápapáti (Výčapy-Opatovce] Efsz tagjai néhány nap múlva ünnepük szövetkezetük megalakulásának 30. évfordulóját. Minden köz gyűlésen megemlékeznek a küzdelmes napokról és méltatják az elért eredményeket. Az efsz-ek tagjai a jól végzett munka tudatában vethetnek számot a múlt év eredményeiről. Ján Dzunka, a járási mezőgazdasági igazgatóság fő- ökonómusa átnézve az elemzéseket, látogatásom alkalmából elmondta, hogy a tizennyolc egyesült efsz-ben a termelés terv szerint növekedett, és közülük csak egy zárta hiánnyal az évet. Az 1977-es évhez viszonyítva a szövetkezetek 1461 tonna hússal, 215 tonna baromfihússal, 3 millió 082 ezer darab tojással és 2 millió 688 ezer liter tejjel adtak el többel. A gabona átlagos hektárhozama 51,3 mázsa volt. Jozef Lukáč, a tervezőosztály vezetője tovább folytatva az ökonómus fejtegetéseit elmondotta, hogy az idei év első két dekádjában a mezőgazdasági üzemek a húseladási tervet 103,9, a baromfihús-eladási tervet 135,4, a tojáseladási tervet 103,2 százalékra teljesítették. Szerinte megvannak a lehetőségek a termelés további gyors növelésére. Az egyesült efsz- ezekben egyre rugalmasabban szervezik a munkát, érvényesítik a tervszerű irányítást, kialakítják az ágazati gazdálkodást, és megvalósítják a szakosítást. Olyan nagy termelési központok jönnek létre, amelyekben szüntelenül fokozódik a munka termelékenysége, és csökkennek a költségek. Nagy eredmény az is, hogy a közép- és főiskolai végzettségű kádereket szakosíthatják, és így azok jobban elmélyedhetnek munkájukban. Habár itt-ott még akadnak eltérő vélemények, az efsz-ek vezetőségei egyre jobban, összeszoknak, kölcsönösen segítik egymást, minden képességüket a munka szervezésének javítasára összpontosítják. A járásban az első zarszám- adó közgyűlést a Veľké Zálu- iie-i Efsz ben tartották meg. A tagság a főbeszámolóbői elégedetten állapította meg, hogy a termelési tervet sikerült túlteljesíteni, és bőven jutott pénz a munkabérekre is. Emellett azonban a felszólalók bírálták a fogyatékosságokat. Többen felrótták a vezetőségnek, hogy nem fordított elég figyelmet a növénytermesztésre, különösen a cukorrépa termesztésére. A rossz talajelőkészítés, a szakszerűtlen növényápolás és az elég sok veszteséggel járó betakarítás miatt alapGSony volt e fontos növény hektárhozama. Javasolták, hogy a cukorrépa és általában a technikai növények termesztésére a vezetőség kedvezőbb feltételeket teremtsen. A színvonalas gyűlésen elhangzottak a szocialista munkabrigádoknak és más munkakollektíváknak a termelés növelésére serkentő javaslatai is. A vita megmutatta, hogy kezdeményezésben nincs hiány. A javaslatok alapján a zárszám adó közgyűlés résztvevői elhatározták, hogy 747 000 korona értékű vállalást tesznek az efsz-ek IX. kongresszusa tiszteletére. A vállalást jól előkészítették — tekintettel a termelés jelenlegi helyzetére —, mert a növénytermesztésben mintegy 397 000 korona értéket hoznak létre. A termelés növeléséért a legtöbbet a nö vénytermesztésben kell tenni. Szinte minden növény hektárhozamát növelniük kell. Az Ivanka pri Nitre-i Efsz- ben is magas színvonalú volt a zárszámadó közgyűlés. Szintén kötelezettséget vállaltak a tervfeladatok teljesítésére és a termelés növelésére. A járási mezőgazdasági igazgatóság dolgozói naponta látogatják a szövetkezeteket és javaslatokat. tesznek a beszámolók és határozati javaslatok kiegészítésére. Tanácsolják, hogy a kötelezettségvállalásokat kisebb csoportokban is vitassák meg. Erre jó példa a host'ovcei Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz, ahol a pár nap múlva sorra kerülő taggyűlésre a munkahelyeken készítik elő a kötelezettségvállalásokat. Ondrej Horniak mérnök, az efsz elnöke elmondotta, hogy évek óta ilyen módszerrel készítik a vállalásokat és a határozati javaslatokat is. Lehetővé teszik, hogy kibontakozzon a tagok munkakezdeményezése. A tagság aktivitásának köszönhetik, hogy a múlt évben a tiszta nyereség tervét 109 százalékra teljesítették. BALLA JÓZSEF Húsz éve kezdték TALAJJAVÍTÁS KELET- SZLOVÁKIÁBAN Mint ismeretes, a Csallóköz után Szlovákia második legjelentősebb „éléskamrájaként“ a Bodrogközt és Zemplént szók1 tűk emlegetni. Nos\, ebben az országrészben a föld termőbbé tételére, a talajjavítási munkákra immár, két évtizedes de jelentős anyagi beruházásokat fordítanak és nem kevés erőt összpontosítanak. Hogy ez a munka milyen ütemben halad, azaz eddig milyen eredményeket hozott, erről PAVOL LEU- KANlC kandidátus, az Állami Meliorációs Igazgatóság keletszlovákiai kirendeltségének igazgatója tájékoztatott. 1979. II. 6. 5 — Igazgató elvtárs, mindenekelőtt arra lennénk kiváncsiak, hogy Kelet-Szlovákiában hány hektáron terveztek talaj- javítási munkákat? — A mezőgazdasági üzemek Igényei alapján meliorációs programunkba 240 000 hektár földterület rendezését vettük be. A Kelet-szlovákiai- és a Szepsi-síkságon 1978 december végéig több mint 112 000 hektáron végeztük el az alagcsöve- zést és az qzzel összefüggő többi munkát. Húsz évvel ezelőtt még kevés tapasztalatunk volt, de az évek során sokat tanultunk. Ma már nagy teljesítményű gépeink, jó felszerelésünk — és ami a legfőbb: rátermett, ügyes szakembereink vannak. Tavalyi tervfeladataink teljesítését is elsősorban nekik köszönhetjük. 1978-ban 210 millió korona beruházással 8000 hektár földterületen végeztük el a vízlecsapolási munkákat, ürülünk annak is, hogy a Micha- lovcei Magasépítő Vállalat, a Kassai (Košice) Mélyépítő Vállalat a múlt év folyamán a folyóvizek szabályozásában bnkö- vetkezett hároméves lemaradást behozta, s így ez év folyamán Kelet-Szlovákia mezőgazdasága újabb 1600—1700 hektár művelésre alkalmas földterülettel gazdagodhat. — A 6. ötéves tervidőszakból már csak két év van hátra. Hogyan látja, vállalatuk teljesíteni tudja a kitűzött feladatokat? — A 6. ötéves tervidőszak három éve után elmondhatom, hogy eddig a tervek szerint dolgoztunk, ugyanis 25 700 hektárnyi földterületen kellett meliorációs munkákat végeznünk, s mi 25 800 hektárnyi földterületet adtunk át. A talajjavítási munkák végzését természetesen nem lehet egyszeri feladatnak tekinteni. Az alapmunkák elvégzése után továbbra is szükséges a vízlevezető rendszerek karbantartása, a föld tápanyagszükségletének a kielégítése. Mindenekelőtt a föld mésztar- taImának növelésére kell nagy gondot fordítani, mert a vízle- csapolás után a talaj savanyú marad. Itt tehát már a mező- gazdasági üzemek szerepe is előtérbe kerül. — Mindezekkel a kérdésekkel 1976 ban a Bodrogszerdabe- Jyen megtartott értekezletünkön — a mezőgazdasági üzemek vezetőinek jelenlétében — behatóan foglalkoztunk. Ez az értekezlet egyébként vállalatunknak is több szempontból fontos volt. Felettes szerveink képviselői például eddigi munkánk eredményeit megvizsgálva és a reánk háruló*további feladatokat látva itt tettek ígéretet nagy teljesítményű korszerű földmozgató gépek vásárlásának az engedélyezésére. A gépparkunk azóta ki is bővült, s ez nagyban hozzájárult a talajjavítási munkák meggyorsításához. Ez év folyamán 8500 hektáron tervezünk vízlecsapo- lást, s ez azt jelenti, hogy 1980: ra a tervünk szerint már csak hét-hét és félezer hektárnyi maradna. A kérdésére tehát azt kell válaszolnom, hogy tervfeladatainkat minden bizonynyal teljesíteni fogjuk, és ha minden rendben halad, talán túl is teljesítjük. — Amint mondotta, eddig 112 ezer hektár földterületen végeztek meliorációs munkát. Mivel erre jelentős anyagi összeget kellett fordítani, talán nem szerénytelenség, ha megkérdezzük, megtérülnek-e ezek a beruházások? — Eddig csaknem kétmilliárd koronát fordítottunk vízlecsapolási, illetve talajjavítási munkákra. Tény, hogy ez nem kis összeg, de úgy érzem — s ezt gazdasági eredmények is alátámasztják —, erre a beruházásra szükség volt. Kelet- Szlovákia mezőgazdászai például ebben az ötéves tervidőszakban célul tűzték, hogy 1980-ig elérik az évi egymillió tonna szemes termény kitermelését. Nos, a kerület több gazdaságában az egymillióból reájuk háruló mennyiséget teljesíteni tudták, és nem tagadják, jó eredményeik a meliorációs munkák elvégzésétől is,függtek. — A Trebišovi Magtermesztő Állami Gazdaságban például a vízlecsapolások előtt az egy hektárra eső bruttó mezőgaz dasági termelés értéke 4075 korona volt, s tavaly már 7279 korona lett. De nemcsak a Bodrogközből, a Szepsi-síkságról is hasonló jelentéseket kaptunk. A Nagyidai (Veľká Ida) Állami Gazdaságban 4929 koronáról 6590 koronára, a Vaialikyi Állami Gazdaságban 2081 koronáról 6915 koronára nőtt az egy hektárra eső bruttó mezőgazda- sági termelés értéke. Komplex értékelést 1976 óta igaz nem végeztünk, de ez év februárjában és márciusában a Trebišovi, a Michalovcei, a Kassa-vidéki Járási Mezőgazdasági Igazgatóságokkal együttműködve aktíva- értekezleteket tartunk, melyekre a mezőgazdasági üzemek vezetőit is meghívjuk. Ezeknek az összejöveteleknek az lesz a céljuk, hogy egyrészt a gazda Ságok vezetőinek beszámolója alapján tájékozódjunk az elvégzett meliorációs munkák gyakorlati hasznosságáról, másrészt pedig, hogy összehangoljuk a további teendőket. Mind ehhez talán még annyit tennék hozzá, hogy tudatában vagyunk munkánk fontosságának, és ezért igyekszünk minél nagyobb felelősséggel eleget tenni megbízatásunknak. — A vízlecsapolási és a talajjavítási munkákon kívül Kelet- Szlovákiában eddig 25 000 hektár földterület öntözésének korszerű feltételeit is megteremtettük. Az öntözőrendszerek építését az idén tovább folytatjuk, de ezekre a munkákra erőink nagy részét a következő ötéves tervidőszakban összpontosítjuk, amikor az előzetes tervek szerint 100 000 hektár földterület öntözését kell megvalósítanunk. — Köszönjük a tájékoztatást. SZASZÁK GYÖRGY Sose fegyen rossza bb A hegy oldalába kapaszkodó Görgő (Hrhov) az első benyomásra csendes falu. Nem mintha valami közöny telepedett volna rá, hanem csak a szokatlan kemény tél tette látszólag mozdulatlanná. Mert azt már előzőleg megtudtam Török Lászlótól, a helyi alapiskola igazgatójától — aki egyben a község pártalapszervezetének elnöke —, hogy: teremtő és termelő kedvvel megáldott nép lakik itt. Ez az erejében, szorgalmában mindig bízó nép honosította meg a korszerű nagyüzemi gazdálkodás magas formáját a görgői dombokon. Saját tapasztalataim alapján is igazat kell adnom a pártelnöknek. Ahhoz, hogy ez érthetőbb legyen, vissza kell kanyarodni a kiindulóponthoz, a kezdeti évekhez, amikor e kavicsos. kemény agyagos földben búzából csak tíz mázsás átlagos hektárhozamot érteik el, s kukoricából is csak alig a kétszeresét. Török László — jó ismerője a falunak, hiszen két évtizede tanít itt — erről így beszél: — Ma már olyan földművelők élnek Görgőn, akik képesek a korszerű gazdálkodási feltételiek között mindent megadni a földnek, hogy a lehető leggazdagabb termést takaríthassák be róla. Bár az igazat megvallva, azt is határozottan meg kell mondani, hogy a jelenlegi körülmények között — amiről sok szó esik pártaggyűléseinken is — nehéz a továbblépés, s ezt objektív okok, nehézségek akadályozzák. De erről szóljanak inkább a szakemberek. Üveges Gyula 1962-től tölti be a görgői földművesszövet- keizetben a főagronómusi tisztséget. Az idén február elsején adta át megromlott egészségi állapota miatt a helyét Ferenci Istvánnak, aki szintén jelen volt beszélgetésünkön. Üveges Gyula mondja: — A mi határunk nehezen táblást tható, dimbes-dombos, erősen kötött talajú föld. A völgyben pedig a Torna patak gyakori áradása tesz sokszor hasznavehetetlenné 450 hektárnyi szántóterületet. Amíg a patak szabályozására sor nem kerül, addig az égetően szükséges alagcsövezést sem végezhetjük el. A Torna szabályozására pedig előreláthatólag csak 1985 után kerül sor. El kell ezt mondani, hogy levonhassuk a két következtetést. Az egyik: ilyen körülmények között is nagyon szép gazdasági eredményeket érünk el. Búzából például majdnem a négyszeresét termeljük . a háború előtti mennyiségnek. Van egy korszerű szőlészetünk is. Ezen kívül a járásban mi vagyunk a legjobb állattenyésztők. Szövetkezetünk már hosszú évek óta nyereségesen gazdálkodik. A második következtetés: minél szervezettebb gazdálkodási forma, annál magasabb fokú gépesítést igényel. Tehát a termelésben kevesebb szerepe van az eleven munkának. S ez a nyereséges gazdálkodás szempontjából nagyon meghatározó. De nálunk az előbbre lépés e téren csak az alapos talajjavító munkálatok után lehetséges, ami viszont szorosan összefügg a már említett Torna patak szabályozásával. S e probléma több szövetkezetet érint. Ezért üdvös lenne — ha csak egy mód van rá — a patak szabályozásának munkálatait előbbre hozni. Hiszen ez az állapot nagyon befolyásolja a szálas és a többéves takarmányok termesztését is. S itt jön egy olyan kérdés, amit Izsók Tibor főzootechni- kus így fogalmazott meg: — Az állattenyésztés magas szintre való emelése nemcsak a saját, de a nemzeti jövedelmet is gyarapítja. S mi a lehetőségeink határán belül erre törekedtünk mindig. S el is. értük azt a maximumot a tejhozamban, amit ma csak akkor léphetünk túl, ha biztosítani tudjuk a több és a jobb minőségű taikarmányalapot. Jelenleg egy tehéntől évente 3200 liter tejet fejünk. — S milyen tehénfajtákat tartanak? — Szarvasmarha-állományunk hatvan százaléka szlovák-tarka, negyven pedig fekete-tarka. Tehát e téren jó! állunk. A példák azt mulatják, hogy a mezőgazdaságban létrejött új és előre nem látott problémák sokfélék lehetnek. Ezt látjuk Görgőn is. De itt a vezetőség töpreng a jövő felett is. Bizonyításképpen feltétlenül idő kívánkozik a vezetőségnek az a törekvése, hogy a körülményekhez képest ne csak megtartsa a már elért gazdálkodási színvonalat, de tovább is fejlessze azt. — Görgő mindig határozottan mezőgazdasági jellegű település volt. — veszi át a szót Ferenc István. — Itt a lakosság döntő többsége a földből élt. Persze a helyzet ma már egészen más. De még mindig sokan keresik kenyerüket a szövetkezetben. Ezért arra törekszünk. hogy a gazdaság továbbfejlesztésével biztosítsuk a tagság életszínvonalának állandó emelkedését is. Ezt pedig csak új beruházásokkal érhetjük el. Ezért olyan gazdasági ágazatokat fejlesztünk leginkább, amelyeknél a befektetés hamar meg is térül. Ilyen a szőlészet például. Eddig 73 hektár szőlőt telepítettünk, de a telepítés tovább folyik. — Ne feledkezzünk meg az állattenyésztés korszerűsítéséről sem. — jegyzi meg a zootechnikus. — Mert azért a legnagyobb beruházás e területen történik. Ez szövetkezetünk legnyereségesebb ágazata. Például a súlygyarapodásban is mi vagyunk a járásban a legjobbak. A járási átlagos napi súlygyarapodás a szarvasmarháknál 676 gramm, nálunk 831. A sertésnél a járási átlag 49 dekagramm, mi viszont elértük az 55 dekagrammos súlygyarapodást. Bár a régi istállóink is megfelelnek aránylag a mai követelményeknek, de már megkezdtük egy 320 férőhelyes minden igényt kielégítő, korszerű tehénistálló építését. Ezt követi majd egy újabb istálló építése. Szeretnénk 1981-ig a tejhozamot is legalább 100 literrel növelni. — Örülünk, hogy felépüli az új szociális helység, ahol át* öltözködhetünk és jó meleg vízben meg is fürödhetünk. Amikor a keresetük felöl érdeklődtem, azt feleltek: Soha se legyen rosszabb TÖRÖK ELEMÉR % A legjobb eredmenyeket a kokszmegtakaritásban tavaly a Vítkovi- cei Klement Gottwalü Vasmű ti os számú nagyolvasztójánál dolgozó Josef Sigut vezette kollektíva érte el. A tervezett 475 kilogramm helyett az egy tonna nyersvas előállításához szükséges kokszmennyiséget 472 kilogrammra csökkentelte> A képen: a munkacsoport tagjai lecsapolásra készülődnek (Felvétel: V. Svorčík — ČTK)
