Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-26 / 48. szám, hétfő

Gazdaságunk alapja - az energiatermelés A csehszlovák gazdaság fej­lődésének nagy üteme az ener­giatermelés és az energiater­melő kapacitások megbízható ságának növelését egyaránt megköveteli. A szén, a villany­áram és más energiaforrások növekvő szükségleteit viszont nem csupán előállításuk, illetve behozataluk fokozásával fedez­hetjük, hanem — amint arra a CSKP XV. kongresszusa is ha­tározottan figyelmeztetett —, valamennyi energiaforrás kö­vetkezetes és módszeresen irá­nyított ésszerű felhasználásá­val is. Az ésszerű energiafel­használás követelménye a ter­melő és a nem termelő ágaza­tokra egyaránt vonatkozik. Idézzük a kongresszusi határo­zat ide vonatkozó részét: „A tüzelőanyagok és az energia biztosítása létkérdés. Tekintet­tel a behozatal gyors növelésé­nek kurlátozntt lehetőségeire, növelnünk kell a hazai szénki­termelést, hogy növekvő szük­ségleteinket fedezni tudjuk. Nem kevésbé fontos a villa- mosenergia-termelés növelé­se.. “ Az energiafogyasztás ésszerűsítése állandó feladat Bár a hatodik ötéves terv­időszakban sokat fordítunk a tüzelőanyag- és energiaterme­lésünk növelésére, az állan­dóan fokozódó szükségletein két csak úgy fedezhetjük, ha a tüzelőanyaggal és az energiá­val minden egyes munkahelyen ésszerűen gazdálkodunk. Ener­getikai mérlegünk évek óta la­bilis, éppen ezért újra és újra hangsúlyoznunk kell azt a kö­vetelményt, hogy az iparban évente legalább 2—2,5, száza­lékkal csökkenjen a tüzelő­anyag- és energiafogyasztás. Sajnos, ezt a rendkívüli fon­tosságú kongresszusi irányel­vet nem váltjuk valóra. Ennek igazolására elegendő példaként felhozni, hogy a múlt év folya­mán nem teljesítettük a barna­szén és a lignit jövesztési ter­vét, hogy néhány fontos beru­házás kivitelezése késik, s hogy a lakosság barnaszénel­látását is csupán nagy erőfe­szítésekkel tudtuk biztosítani. Gazdaságunk bonyolult helyze­tének kialakulásához pedig nem kis mértékben az éssze­rűtlen tüzelőanyag- és energia­felhasználás is hozzájárult. A legnagyobb energiaveszte­ségek mindenekelőtt a techno­lógiai folyamatokban és az energiatermelés és -továbbítás során keletkeznek. Valamennyi vállalatban és üzemben ener­getikai bizottságokat kell lét­rehozni, amelyek feladata az energiafogyasztás alapos elem­zésének elkészítése, s az elem­zés alapján a megfelelő intéz­1979. IL 26. Jó munkát végeztek Megtartotta évzáró taggyűlé­siét a Vöröskereszt felbárl (Horny Bar) alapszervezete. A foeszámolát Fekete Imre né, a szervezet elnöike tartotta meg. A tagság 1600 órát dolgozott faluszépítési akcióknál, a Z-ak- cióban épülő óvoda takarításá­nál, parkok rendben tartásánál és ősszel a helyi efsz-ben, a mezőgazdasági csúcsmunkáik­nál. Felkeresték az idős, ma­gányos embereket, akiknek szükség szerint segítettek. Megrendezték a nyugdíjasok délutánját, kiránduláson vettek részt, nagy gondot fordítottak az önkéntes véradók toborzá­sára. A helyi alapiskola vörös­keresztes csoportjával közösen 1400 kiló papírhulladékot és 30 kilő gyógynövényt gyűjtöttek. A beszámoló után dr. Ceooníik Im­re körzeti orvos nagyra érté­kelte a szervezet odaadó mun­káját, méltatta a nyugdíjba vo­nuló Varga Erzsébet egészség- ügyi nővér 25 éven át végzett lelkiismeretes, becsületes mun­káját. Végezetül Csetényi Ist­vánná beszélt a nemzetközi gyermekév jelentőségéről, majd Nagy Tibor hnb-elnöik megkö­szönte a tagság, a vezetőség és a helybeli egészségügyi köz­pont dolgozóinak önfeláldozó munkáját. KISS JÁNOS kedések kidolgozása. Egyes ki­mutatások szerint tavaly az energia és tüzelőanyag fel- használásának állami ésszerű­sítési programja feladatait 14,5 százalékkal túlteljesítettük, csupán az a baj, hogy az áram­fogyasztási diagramokon ez nem mutatkozott meg. Minden valószínűség szerint beigazoló­dik a gyanú, hogy csupán pa­píron takarítuttunk meg eny- nyit ... Bíráló ösztönzés cipőgyártásunk központjában Számos vállalatban sikerült fölkelteni a dolgozók és a technikusok aktivitását a tüze­lőanyag- és energiafogyasztás ésszerűsítési lehetőségeinek keresése érdekében. A fokozott figyelem, amelyet a kulcsfon­tosságú értékek megtakarításá­nak növelésére fordítottak, meghozta a gyümölcsét. A fo­gyasztás ésszerűsítésére gya­korolt nyomás ugyanakkor azt is megmutatta, hogy az eddi­giek során nem minden vezető tette magáévá ezt az égető kö­vetelményt. Ezt az Állami Energetikai Felügyelőség né­hány példájával is igazoltuk az egyes napilapok hasábjain. A béke megszilárdítása és a világ élelmezési gondjainak megoldásán kívül a világ har­madik nagy problémája az energiaéhség csillapítása. Ezt a partizánskéi Augusztus 29. Ci­pőgyár dolgozói is tudatosít­ják. Az elmúlt évre vonatkozó tüzelőanyag és energiamegta­karítási tervüket már szeptem­ber végére teljesítették. Az egyes részlegeken nyíltan meg­mondják, hogy a részlegek energetikai bizottságai csupán formálisan töltik be feladatkö­rüket. Különösen a 03as számú üzemben sok a tartalék az energiafogyasztás ésszerűsíté­se terén, mivel ez a részleg fo­gyasztja a vállalat energia- szükségletének 44 százalékát. Ugyanakkor ezen a részlegen a legnagyobb a hőenergia-vesz­teség is. Az Augusztus 29. Cipőgyár energetikai osztálya, amelyet Karol Kováčik vezet, a munka­társakat az energiaigényes fo­gyasztók szükségletének csök­kentésére ösztönzi. Míg a hő- és villamosenergia-termelés- ben megszabták a tüzelőanyag­felhasználás normáját, addig a múlt év végéig a villamos áram felhasználásának csupán 16 százalékára vonatkoztak normaelőírások. A műszakilag indokolt energiafogyasztási normák bevezetése rendszeres tevékenység, olyan, amely megköveteli a technológusok, a műszakiak és a munkások ál­landó és szoros együttműködé­sét az egyes energetikai osz­tályok dolgozóival. Ez az együttműködés azonban nem mindenütt komoly. Segített az ifjúsági fényszóró Nagyon sok fiatal a szívén viseli bonyolult energetikai helyzetünket, amely népgazda­ságunk számára lényeges ki­eséseket okoz. Éppen ezért ke­resik a módját, miként segítse­nek ezen az érzékeny terüle­ten. Például a Žiar nad Hro- nom-i Alumíniumfeldolgozó Üzemben az ifjúsági fényszóró tagjai segítettek a vállalatnak e kérdés megoldásában. Január második dekádjában az üzem öntödéjének ruhatárát teljesen kivilágítva találták, a termelő- csarnok fűtőtestjeiből pedig nagy mennyiségben „szökött“ a gőz. Fölöslegesen kivilágított ruhatárakat a vállalat további részlegein is találtak. Villa- mosáram-pazarlásra mutattak rá a huzalgyártó részlegen is ahol a 100 méter hosszú folyo­só megvilágítására egyetlen kapcsoló szolgál. Ez a tény nem tette lehetővé a folyosó részleges megvilágítását, ami sok esetben elegendő lenne. Dicséret illeti a vágsellyei (Sala) Duslo vállalat dolgozóit is, akik ugyancsak arra töre­kednek, hogy ezen a télen is elősegítsék az energiafogyasz­tás ésszerűsítését. Villamos- energia-szükségletüknek több mint a felét saját termelésük­ből fedezik. Saját turbogenerá- toraikat teljes kapacitással üze­meltetik. A szén és a villamos áram aranyat ér Az energiafogyasztás éssze­rűsítését egy pillanatra sem szabad szem elől téveszte­ni, mivel a közeljövőben nincs kilátás az energetikai mérlegük­ben uralkodó feszültség enyhí­tésére. Napjainkban minden tonna kitermelt és megtakarí­tott szén aranyat ér. Mindenkinek meg kell érte­nie, hogy ebben a feszült ener­giaellátási helyzetben minden pazarlás a probléma további elmélyüléséhez vezet. Jól meg kell tanulnunk, hogy miként gazdálkodjunk azzal, amink van. Az ipari termelés korláto­zása nem könnyű dolog, de szükséges volt ahhoz, hogy a kiéleződött helyzetet tovább ne rontsuk, s ne keletkezze­nek újabb veszteségek. Semmi­lyen esetben sem terhelhetjük túl energiatermelő rendszerünk teljesítőképességét, amely a maximális teljesítményt nyújt­ja. VINCENT BALÁŽ mérnök lovász előtti számvetés A kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben is aprólékosan megvitatták á múlt év gazdasági eredményeit, s a tapasztalatokból kiindulva ter­veket dolgoztak ki a még ha­tékonyabb gazdálkodás elérésé­re. A kerület állami gazdasá­gaiban és egységes földműves­szövetkezeteiben tudják, hogy a 6. ötéves tervidőszak első há­rom évében a bruttó mezőgaz­dasági termelés tervét 100,6 százalékra teljesítették, azaz 593 millió koronával termeltek többet, de ez megnyugvásra még nem ad okot. Annál ke­vésbé, mert például a tojás- és a tejtermelésben az eladási ter­vet több gazdaság nem telje­sítette. Egyes gazdaságok pe­dig a húseladási kötelezettsé­geiknek sem tudtak eleget ten­ni. Javítanivaló tehát 1979-ben lesz bőven, az egyének tudá­sát, döntőképességét már a kö­zelgő tavasz Is próbára fogja tenni. Amint arról lapunkban már tudósítottunk, a kerület legjelentősebb gabonatermesz­tő vidékén — a Bodrogközben és Zemplénben — a folyók megáradtak és medrükből ki­lépve mezőgazdasági földterüle­teket öntöttek el. Jozef Kuba- šovskýnak, a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság ál­éi nő kének tájékoztatása szerint 30 000 hektár földterület került víz alá, s az anyagi kár körül­belül 50 millió koronát tesz ki. A trebišovi és a michalovcei já­rásban tehát az idén is nagy erőfeszítésekkel kell elkezdeni a tavaszi munkákat, de a többi járásokban is ügyelni kell majd az agrotechnikai határidő meg­tartására.'' A tavaszi mezőgazdasági munkáknak vitathatatlanul leg­fontosabb kellékei az üzemké­pes erőgépek és a hozzájuk tartozó gépsorok. Nos, amint azt Mikulás Dobosnak, a kerü­leti mezőgazdasági igazgatóság gépesítő és műszaki fejlesztési osztályának vezetőjétől megtud­tuk, a nagy teljesítményű trak­torokat a gazdaságokban már megjavították, de a közepes teljesítményű traktorok javítá­sával nem haladnak az ütem­terv szerint. Legnagyobb lema­radások a michalovcei, a rozs- nyói (Rožňava) és a poprádi járásban vannak. Az őszi veté­sek során tavaly a vetőgépek is eléggé megrongálódtak, s ezért ezek javítása sem köny- nyű feladat. A gépjavítók mun­káját viszont zavartalanná te­szi, hogy a prešovi Agrotechni­ka kellő mennyiségű pótalkat­részt tud biztosítani számukra. A kerületben eddig a vetőgépek 71 százalékát javították ki. Ez­zé! a munkával a bardejovi, a Kassa (Košice)-vidéki, a svid- níki és a prešovi járásban ha­ladtak a legelőbbre. A tava­szi munkák során legelőször a trágyaszórókra lesz szükség. Ezek javítási munkálatait Ke- let-Szlovákiában eddig 73 szá­zalékban végezték el. Mikuláš Dobos egyébként bizakodva ál­lította, hogy a tavaszi munkák megkezdéséig az erőgépek és a gépsoro-k 95 százaléka üzem­képes lesz. Ehhez annyit fűz­hetünk hozzá, hogy e hónap végén a kerületi mezőgazdasá­gi igazgatóság ellenőrző bizott­ságot alakít, melynek az lesz a feladata, hogy a járásodban ellenőrizze a gépek üzemképes­ségét. Tavasz előtti számvetésünk­ben természetesen nem feled­kezhetünk meg a mezőgazdasá­gi üzemek vetőmagellátásának helyzetéről sem. Amint azt a kerületi vetőmagelosztó vállalat vezetőitől megtudtuk, a tavaszi vetéshez több mint 11 000 tonna árpát, 1150 tonna zabot, 2500 tonna hüvelyest, 48 000 tonna kukoricát szállítanak a gazda­ságokba. Tavaszi árpából már most több mint 5000 tonnányit eljutattak a szövetkezetekbe, s mivel a michalovcei, a szepsi (Moldova nad Bodvou), a le­vočská lukai, az orkucanyi ter­ménytisztító állomásokon két műszakban dolgoznak, február végéig — a szerződések értel­mében — leszállítják az igé­nyelt mennyiségű vetőmagot. Tudjuk, hogy Kelet-Szlovákia északi fekvésű járásai Szlová­kia legjelentősebb burgonyater­mesztő területe. Itt azt jegyez­hetjük meg, hogy a kerületi ve­tőmagellátó vállalat már a múlt év őszén biztosított 20 000 hektárra ültetni való burgonyát, de az elkövetkező hetekben Lengyelországból még 100 va­gon félkorai burgonya érkezé­sét várják. I(sziaszák) Lengyelország tavalyi cukorrépa-termése Lengyelország — a varsói sta­tisztikai hivatal adatai szerint — a múlt évben 15,7 millió tonna cukorrépát takarított be, többet, mint amennyit előzőleg becsültek. A múlt hónapban a Polytika című lengyel hetilap a termés nagyságát még csak 15,2 millió tonnára becsülte. Ezzel egyidőben közölték az olajosmagvak termésnagyságát is, amely 717 ezer tonnát ért el. Takarékos energiagazdálkodás terve az NOK-ban A Stará Turá-i Chirana vállalat az idén ötven országba exportálja termékeit. A Szovjetunióba és a többi szocialista országba több mint 200 millió korona értékű árut exportál. A képen: Emília Sadloňová az egyszeri használatra gyártott injekciós tűket készí­tő részleg egyik legjobb dolgozója, az automatát kezeli (Felvétel: VI. Andor — CSTK) Az NDK 1979. évi népgazda­sági terve az energia, a nyers­anyagok és egyéb anyagok minden korábbinál takaréko­sabb felhasználásával számol, így, noha az elektromosener­gia fogyasztása 1979-ben ha­ladja meg először a 100 mil­liárd kilowattórát, az energia- termelés lassabban (4,9 száza­lékkal) növekszik, mint az ipa­ri termelés egésze. Az ipari ter­melés 5,5 százalékos növeke­dését az elsődleges nyers­anyagfogyasztás mindössze 1,7 százalékos emelkedésével kell elérni. A népgazdaságilag fon­tos energiahordozók, nyers­anyagok és anyagok fajlagos felhasználását összesen 4 szá­zalékkal csökkenteni kell. Az ötéves tervben az ország energiatermelésének fokozását irányozták elő: éves átlagban 97 milliárd kilowattóra ener­giát termelnek, az előző ötéves terv utolsó évében az energia- termelés még nem érte el a 85 milliárd kilowattórát. A tech­nológia tökéletesítése révén maximálisan csökkenteni akar­ják az energiaátalakításból fa­kadó veszteségeket, tgy az ipar energiaigényét évi 4,5—7 szá­zalékkal, villamosenergia fel- használását nedig évi 2,8—3 százalékkal akarják csökkente­ni. A megfelelő mennyiségű energia beszerzésében igen je­lentős szerep jut a Szovjet-* uniónak és a többi KGST-tagor-. szágoknak.“ Az ország ener­giaszükségletének mintegy két­harmadát a hazai termelésű barnaszén adja. Az NDK fejlett vegyipara azt a feladatot kap­ta, hogy fokozza a kőolajszár­mazékok termelését, és ezzel segítse a költséges kőolajim­port csökkentését. Az év elején a példátlanul szélsőséges időjárás nagy ne­hézségeket okozott az NDK energiatermelésében. A külszí­ni szénbányák a szó szoros ér­telmében befagytak; az összes elektromosenergia 80 százalé­kát a barnaszénnel működő nagy hőerőművek szolgáltat­ják. A háztartási áram- és gáz­fogyasztás korlátozásait csak a legszigorúbb takarékossági in­tézkedésekkel tudták megszün­tetni, a vállalatoknál pedig csak lépésről-lépésre térhettek visz- sza az energiaelosztás normá­lis menetéhez. Az időjárás okozta termeléskiesés számos vállalatnál az éves terv 2 szá­zalékát is elérte. A gondosabb energiagazdálkodás jegyében a nem folyamatosan dolgozó üze­mekben az energiafogyasz­tási csúcsok enyhítése cél­jából lépcsőzetes munkakez­dést vezetnek be, hétvégeken pedig esetenként rendkívüli műszakot szerveznek. (VG|

Next

/
Oldalképek
Tartalom