Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)

1979-02-02 / 28. szám, péntek

Eredmények es sokat ígérd tervek HELYZETKÉP A IÉVAS (LEVICE) SZOLGÁLTATÓHÁLÓZATRÓL — Mi a véleménye a város­ban a szolgáltatásokról? ál Irtottam meg Léván | Levice) egy gyerekkocsit toló fiatal asszonyt. — Csak nemrég költöztünk ide, úgyhogy érdemlegesen csak a mosodáról és a tisztító­ról mondhatok véleményt, met t ez ideig csak ennek a szolga latait vettem igénybe'. Azzal még minden alkalommal elé­gedett voltam. — Pelenkát Is kölcsönöz a mosodából? — faggatom to vább. — Nem is tudom, van-e er re Léván lehetőség. De külön ben sem használnám ki. A miértre csak egy bizony­talan mosoly a válasza Az idő legyőzi az előítéleteket Pedig mint Újvári Dezsőtől f fl járási szolgáltató vállalat mo­soda és tisztító részlegének vezetőjétől megtudtam, szol­gáltatásaik között pelenka- és ágyneműkölcsönzés is szere­pel — Egyelőre mindkettőt keve­sen veszik igénybe Idővel azonban biztos sikerül ezt az idegenkedést is legyőznünk, ugyanúgy, mint a mosoda ese­tében — mondja. — Nem kell messzire vissza­mennünk — veszi át a szót Mária Chanová, a tisztító szo­cialista munkabrigádjának ve­zetője. — 1971-ben a vidéki begyűjtőhelyekről két három csomagnyi mosnivalót kaptunk. Most meg néha alig fér az au­tóba a begyűjtőit ruha. A há­ziszőttes — s ebből a vidékün­kön bőven van még ma is — gépi vasalás után sokkal szebb, mint kézi vasalás után. így az­tán, aki egyszer próbát tesz, másodszor már nem hahozik. A munka minőségével pedig elégedettek lehetnek a házi­asszonyok: a lévai mosoda és tisztító ugyanis már tíz éve részt vesz a „Jő minőségért“ elnevezésű kerületi versenyben, s 1973 óta minden évben meg­kapták a legjobbaknak kijáró elismerést. — Annak ellenére, hogy hely­ben nincs rá módunk, szőnyeg és szőrme tisztítását is vállal­juk — tájékoztat a részlegve­zető. — Előre felhívjuk a la­kosság figyelmét, melyik hé­ten vesszük át a tisztítandót, s az egy hét alatt összegyűlt árut Bratislavába szállítjuk tisztításra. A szőnyegek házi tisztítását is vállaltuk, de ezt, sajnos — az érdeklődés elle­nére — már hosszabb ideje nem tudjuk végezni, mert el­romlott a gépünk, s pótalkat­részt nem tudunk szerezni — egészíti ki a hallottakat Má­ria Chanová. Az ideálisnak korántsem mondható körülmények között — a helyiségeket eredetileg autójavító műhelyeknek szán­ták — a mosoda és a tisztító két szocialista munkabrigádja minden tőle telhetőt megtesz megrendelőik elégedettségéért. Hu elkészül az új mosoda és tisztító — építését 35 millió korona beruházással idén kez­dik, s átadását három éven be­lül tervezik - , teljesítményük sokkal nagyobb, munkakörül­ményeik pedig sokkal jobbak lesznek. igyekezettel pótolják ci hiányokat A fiatalasszonynak telteti kérdést — mi a véleménye a szolgáltatásokról — a legille­tékesebbnek, Tóth Lajosnak, a vnb kereskedelmi »>s szolgálta­tási osztálya vezetőjének is feltettem. — A szolgáltatások és a ke reskedeiem pillanatnyi helyze­tét és színvonalát nagy mér­tékben befolyásolja, hogy a vá ros régi magjának jelentős ré­szét szanálják, s a lebontott épületekben számos üzlet és szolgáltató egysng működött. Igyekeztünk ugyan ezek szá­mára új helyiségekről gondos kodni, de ez nem minden eset ben sikerült. Másik nagy gon­dunk, hogy a lakótelepeken az építők késnek a járulékos be­ruházásokkal. így aztán a szol­gáltatásokról is nehéz helyben gondoskodni. Az ugyan nem megoldás, de enyhíti a helyze­tet, hogy a meglevő lakótele­pek közel esnek a központhoz. Léván a lakossági szolgálta­tásokról a járási szolgáltató vállalat, a Temos helyi gazdál­kodási üzem és a Novochema ipari szövetkezet gondoskodik. A lehetőségekhez képest igye­keznek az igényekkel lépést tartani. Ezt a járási szolgál­tató vállalat esetében, az emlí­tett mosodán és tisztítón kí­vül, a fodrászattal is igazol­hatjuk: a fodrásznők tovább­képző tanfolyamon vettek részt, hogy a divatos frizurák készí­tését is elsajátítsák. A hosszú várakozási idő lerövidítésére bevezették a vendégek pontos időre való előjegyzését is. Igaz, egyesek elégedettek az újítás­sal, mások szidják, a próbál­kozás mindenesetre dicséretre méltó. A Temos helyi gazdálkodási üzem 700 dolgozót foglalkoztat, 80 millió korona értéket ter­mel évente — a bőrtől kezdve a különleges fémekig jóformán mindenféle nyersanyaggal dol­goznak —, szolgáltatásokat pe­dig évi 20 millió korona ér­tékben nyújt. Gépkocsijavítás, bőráruk, szőrmék, villamos ház­tartási készülékek, hűtőberen­dezések, felvonók javítása, a villany, a központi fűtés, az utóbbi időben a földgáz beveze­tése a lakásokba tartozik a hatáskörébe. — Legnagyobb az érdeklő­dés és az igény az autójaví­tások iránt — mondja Baka László, az üzem gyártásvezető­je. — Csupán a lévai szervi­zünk havonta 900 000 korona értékű munkát végez. Állandó telefonügyelettel működő von­tató szolgálatot vezettünk be, a járás bármely községéből, pontjáról behúzatjuk az elrom­lott gépkocsit. A vontató ko­csit mi magunk alakítottuk át. A nyári turistaidényben ezen kívül a turistaközpontokban a „sárga angyalaink“ is ügyele­tet tartanak. Azt is el kell azonban mondani, hogy Léván négy autójavító üzemel — ket­tő közülük a mi üzemünké —, de a? igényeknek egyik sem felel meg tökéletesen. Főleg a helyiséghiány okoz problémát. Zsúfoltak a műhelyek, s a meg­rendelőknek például egyáltalán nincs hol várakozniuk. Ezen egyelőre változtatni sem tu­dunk. 1982-re készül el az uze- münk új szolgáltató háza, ide összpontosítjuk a gepkocsijaví- tás kivételével a termelést és a szolgáltató egységeinket. Akkor talán szervizeink mun­kakörülményein is tudunk majd segíteni. A tv készülékek, a nagyobb háztartási gépek javítását a megrendelők lakásán végzik, vagy a mozgójavítójuk szállít­ja a gépeket a műhelybe és vissza. Tavaly óta pedig multi- szervizszolgálatuk is van. Mit hoz a jövő? — 1977 végén kezdtünk épí­teni egy szolgáltató házat 3 millió korona beruházással a Podlužianka lakótelepen, ugyanazon év elején pedig a II. számú lakótelepen. Mind­kettő befejezését 1979-re ter­vezzük — kezdi a felsorolást Tóth elvtárs. — Idén kezdjük el Z-akcióban építeni 1 millió 950 ezer korona ráfordítással a Mototechnát, ahol a gépko­csiárusító részleg mellett autó­javító is helyet kap. 1982-ben kezdjük építeni a Prior Áruhá­zát, idén egy cipő- és bőrüzle­tet, 1980-ban az Otex épít új üzletházat, s új élelmiszer-áru­házát is kap a város. Amíg pe­dig mindez elkészül, igyek­szünk a meglevő lehetőségek­kel úgy gazdálkodni, hogy vá­rosunk 24 ezer lakosának ne legyen oka túl sok panaszra. A tervek sokat ígérőek. s ha minden tervezett létesítmény időben elkészül, a szolgáltatá­sokkal is kevesebb gond lesz Léván. FLORIÁN MÁRTA------------ Kommentáljuk ------------­KE VESEBB LEHETNE Az emberek, százai ülnek naponta autóba. Egyesek azért, mert ez hivatásukkal jár, mások pedig úgy gondolják, hogy kényelmesebben és gyorsabban eljuthatnak a munkába. A kedvezőtlen időjárás azonban nemegyszer nehéz feladat elé állítja azokat, akik a volán mögött ülnek. Az idei év első 22 napja alatt például Szlovákia országútjain 29 ember vesztette életét. A múlt évi statisztika azt mutatja, hogy nemcsak a ked­vezőtlen időjárás, hanem a felelőtlen vezetés, a túlzott ön­bizalom, a sietség, a közlekedési szabályok meg nem tárta sa is gyakran okoz közlekedési balesetet. Volt úgy, hogy egész családok lelték halálukat az országúton. Elszomorító az a tény is, hogy hazánkban évente a közúti balesetek következtében mintegy 155 gyermek marad árván, fiatalok válnak rokkantakká. A példák, az esetek elgondolkoztatóak és egyben elret- tentóek. Az autók száma évről évre növekszik, az ország­utak egyre zsúfoltabbak, főleg szabadság idején. Ilyenkor mindenki siet, hogy mielőbb úticéljához érjen. Sajnos so­kan nem érkeznek meg. Az 1978-as év statisztikája csak Szlovákiában 18 581 közlekedési balesetet tart nyilván, amelyeknél a helyszínen, vagy a kórházba szállítás köz­ben 695 ember halt meg. A súlyos sérültek száma ta­valy 1584 volt. A közelmúltban a közbiztonsági testület képviselői be­számoltak az újságíróknak a múlt évben történt közle­kedési balesetekről és azokról az intézkedésekről, amelye­ket megelőzésük érdekében tettek és tesznek. Tavaly 11 837 hajtási jogosítványt vontak be, ebből 6717-et az ittas állapotban való vezetésért. Közel 218 000 gépjárművezetőt megbírságoltak, 36 956 esettel pedig a közlekedésrendészeti bizottság foglalkozott. Az országutakon a legnagyobb gon­dot évek óta a gyorshajtás, a helytelen előzés, az elsőbb­ség meg nem adása és a féktávolság meg nem tartása okozza. A sebesség túllépése, főleg lakott területen, igen súlyos következménnyel jár. Ezt igazolja az is, hogy a halálos kimenetelű közlekedési balesetek több mint a fele lakott területen történik. Az áldozatok idős emberek vagy gyerekek. Éppen ezért az illetékesek szerint a jövő­ben a megengedett sebesség túllépése a hajtási jogosít­vány bevonásával is járhat. A közlekedésben nem kis gondol okoznak a traktorosok is. Egyrészt azért, mert jármüvük műszaki állapota gyakran nem megfelelő, a határból hazafelé tartva a főútra kihord­ják a sarat, ami közlekedési veszélyt jelent és egyben szabálysértés is. Egyes gazdasági vezetők ahelyett, hogy szigorú rendet tartanának maguk körül, felelősségre von­nák a szabálysértőket, tiltakoznak a közbiztonsági szervek közbelépése, illetve a hajtási jogosítvány megvonása ellen. A gépjárművezetőkön kívül a gyalogosok és a kerékpá­rosok is részt vesznek a közúti forgalomban. A szóban forgó idő alatt a gyalogosok 1623 közúti balesetet okoz tak. Százharminchárman az életükkel fizettek, s több mint ötszázan súlyos sérülést szenvedtek. A kerékpárosok fő­leg megvilágítatlan kerékpárjukkal közlekedve okoznak gondot. Ha azt akarjuk tehát, hogy mindnyájan idejében és épségben eljussunk utunk céljához, a jövőben legyünk óvatosabbak, körültekintőbbek. NÉMETH JÁNOS ORVOSI TANÁCSADÓ | A futás és az egészség A villamos energia hatékony előállítása és szállítása világméretű probléma. Megoldásából a Szlovák Tudományos Akadémia brati- siaval Elektrotechnikai Intézete is kiveszi a részét a KGST-orszá­gok nemzetközi együttműködésének keretében. A képen: Jozef Talapa és Daymar Bogdanová a szupervezetők tulajdonságait vizs- Qálják (Felvétel: ČSTK — Štefan Puškáš) Á világstatisztikák kimutat­ták, hogy az emberi élet hosz- szabbodik. Ennek ellenére azon­ban sokan korán, életük dere­kán halnak meg. Sokan abban a tévhitben élnek, hogy a ci­vilizált országokban a legna­gyobb veszélyt a közlekedési balesetek számának a növeke­dése és a rák jelenti. Ez azon­ban nem így van. Az első szá­mú veszély a szívinfarktus, amely a szív és az érrendszer betegségeinek a következmé­nye. Néhány évtizeddel ezelőtt csupán az idősebb korosztályt sújtotta, de napjainkban már nemcsak a 40-évesek, hanem sajnos gyakran a 30-évesek be­tegségének is nevezhetjük. Ma már az e betegségben szenve­dő nők száma is egyre növe­kedik. A kutatók tanulmányozták a szív és az érrendszer megbe- 'egedéseinek okait és rájöttek, hogy a szívinfarktusban szen­vedőknél a felsorolt tényezők közül egy, esetleg több is sze­repet játszott: 1. magas kolesz- terol-szint és egyéb zsírok a vérben, 2. elégtelen mozgás, 3. elhízottság, 4. stresszek, 5. ma gas vérnyomás, 6 dohányzás, 7. anyagcserezavarok f cukor- betegség). Vannak tényezők és betegségek, melyeknek kiala­kulása nem az embertől függ. Az említett tényezők nagyobb részének a szabályozása azon­ban a kezünkben van, ezért ha baj van, ne a civilizációt, ha­nem saját magunkat okoljuk. Mit is tehetünk és kell ten­nünk egészségünk érdekében? A szívízom, éppúgy, mint a test egyéb izmai, a tétlenségtől gyengül és funkciója romlik. Az aktív testmozgás ellenkező­leg hat a szívre és az érelme­szesedés kifejlődését is gátol­ja, Illetőleg lassítja. Az ülő munkát végző embernél a szív vérellátása csökken, az erek szűkebbek. Ismeretes, hogy a torna és a testgyakorlás segíti a véráramlást, és hatásosabb bármely gyógymódnál. Az izom- zat képezi a testsúly 40 szá­zalékát. Az elégtelen izommun- ka károsan hat az összes em­beri szervre, de elsősorban a szívet és árrendszert érinti. Évszázadunkban a szív- és érrendszeri betegségek vesze­delmesen elterjedtek, számuk megnövekedett. Megváltozott a munkaterhelés, a közlekedési lehetőségek és az életmód. A gépesítés és az atitomatizáció eredményeképpen könnyebb lett a testi munka az olyan munkakörökben is, mint pl. a bányászat, építőipar, mezőgaz­daság. A legtöbb munkát ma ülve végezzük Ülünk a mun­kahelyünkön, munkába menet a járművekben, és ülünk mun­ka után is. A mozgás csökke­nésében nagy szerepet játszik a közlekedési eszközök, az au­tóbuszok, villamosok, és első­sorban az autók számának nö­vekedése Megváltozott továbbá az élet­mód és a szabad idő kihaszná­lása is. Szabad időnkben nem kényszerülünk nagyobb ener- giakiadásra, ezért többet kel­lene sportolnunk, a természet­ben járnunk. Országos statisz­tika szerint átlagban a férfiak naponta 4 percet, a munkába járó nők 2 percet és a ház­tartásbeliek 1 percet tornász­nak. Ebből látható, hogy az ember szabad idejét nem spor­tolással, mozgással, tornával tölti el. Előnyben részesítik az autózást, olvasást, televíziózást. Ez kényelmessé, lustává teszi az embert, ami viszont árt az egészségnek. A szervezet egészségben tar­tásához napi 30 perc intenzív testmozgásra van szükség, ha ez kevésbé intenzív, kb. 45— 60 percre. A gyaloglás a moz­gás alapja, ezt követi a gyors gyaloglás, majd a kocogás és a futás. Mind a négy elem könnyen kihasználható moz­gáslehetőség. Legegészségesebb, ha naponta legalább egy órát szentelünk egészségünk védel­mének. Ha évekig lustálkod­tunk, az intenzitást és az időt fokozatosan növeljük. Futással előzhetők meg a leg­eredményesebben a szív- és érrendszeri megbetegedések. A „Futás az egészségért“ mozga­lom ma már az egész világon elterjedt. Új-Zélandból indult ki 1965-ben. Az új-zélandi moz­galom alapítói kétfajta futást ajánlanak: a futásnak és a gya­loglásnak a kombinációját és a hosszan tartó, megszakítás nélküli lassú futást. Ez a moz*, galom ma már több országban elterjedt, így pl. a Szovjetunió­ban, Magyarországon, Bulgá­riában, az NDK-ban, Lengyel- országban, az NSZK-ban. Ame­rikában. Felmerül a kérdés, hogy mi­ért került a futás az érdeklő­dés központjába? A felelet egy­szerű — azért, mert a futás kielégíti az ember egyik alap­igényét. a mozgásigényt. Ezt minden szülő jól tudja, gyer­mekét mozgásra készteti, ma­gára azonban már nem gondol. Mivel a technika vívmányai . sok mozgástól fosztották meg az embert, szükséges, hogy ezt tudatosan pótoljuk. A szí­vet a mozgás, a sportolás meg­terheli, de a szív ezt igényeli, s veszélyezteti, ha meg van ettől fosztva, jó, ha az edzést gyaloglással kezdjük, utána té­rünk át az igényesebb sporto­lásra. futásra. Hatásos az úszás, evezés, sízés is, hátrányuk csu­pán abban rejlik, hogy időhöz, felszereléshez vannak kötve. A futás nem csupán testi edzést jelent, de lelki feloldódást is. , Sok futó állítja, hogy nem csu­pán az egészségéért, hanem az ebből szá,’ni»7ó örömért is fut dr. MILADA KARASOVA 1979. II. 2.

Next

/
Oldalképek
Tartalom