Új Szó, 1979. február (32. évfolyam, 27-50. szám)
1979-02-02 / 28. szám, péntek
k maoizmus téveszméi A „HÁROM VILÁG" ELMÉLETE # A HÁTTÉR: SOVINIZMUS, NAGYHATALMI TÖREKVÉS Két éve (197? ben} Kina Kommunista Pártjának XI. kong resszusa Kína mai hivatalos ideológiai platformjaként uz úgynevezett „három világ“ plméletét fogadta el. K téves, az osztályszempontot és a világ tényleges helyzeté! figyelmen kívül hagyó „elmélet“ et Mao Ce-tung 1974 ben így összegezte: „Szerintem az Egyesült Alamok és a Szovjetunió alkotja az első világot. Japán, Európa s Kanada, a középső szekció, a második világhoz tartozik. Mi vagyunk a harmadik világ... A harmadik világnak óriási a lakossága. Ázsia, Japán kivételével, a harmadik világhoz tartozik. Egész Afrika a harmadik világhoz tartozik, éppúgy, Latin Amerika Is“ Kína Kommunista Pártjának XI. kongresszusa után a part hivatalos lapja, a Zsenmin Zsipao ..Mao elnök elmelete a három világ diffenrcnciálódásáról — jelentős hozzájárulás u marxizmus—leninizmushoz“ címmel hat újságoldalnyi teriedelmű szerkesztőségi cikkben méltatta és magyarázta Mao „elmé letét“. A maoizmus téveszméiről, a „három világ“ elméleté nek antimarxizmusáról és más, az említett cikkben előfortíu ló helytelen nézetekről a Béke és Szocializmus című folyó iratban Walery Namiotkiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága mellett működő Marxizmu*- -Leninizmus Alapproblémii Intézet osztályvezetője terjedelmes tanulmányt írt. A „három világ elméletének“ soviniszta h(ítte re című írásának lényegét alább ismertetjük. Az ideológiai nevelés fontos eszköze Pártoktatás egy építőipari vállalatban 0 A beosztást differenciáltan végezték A pekingi vezetők olyan benyomást próbálnak kelteni, mintha sémájuk, a „három világ elmélete'4, a marxizmus— leninizmus módszertanából következne, összhangban lenne az osztálymegkőzelítéssel. Minden bizonnyal ez a célja annak a sikertelen próbálkozásuknak is, hogy Marx, Engels és Lenin müveiből kiragadott nagyszámú idézetre támaszkodjanak, s hogy felhasználják a marxista fogalmi szóhasználatot. De a pekingi ideológusok minden álcázása ellenére „a három világnak Mao elnök által történt differenciálása“ voltaképpen teljes szakítás a marxizmus— len i nizmussal. A „három világ“ sémája azon Jégből kapott állításon alapul, hogy az, „ami egykor a szocialista tábor volt, nem létezik többé, és a történelmi körülmények nem teszik szükségessé kialakítását második alkalommal“. Egyszerűen szólva, e séma szerzői egyetlen tollvonással „megszüntették“ az államok szocialista közössége létezésének tényét, a szocialista közösség további fejlődésének és növekedésének távlatát. Az említett séma szemben, áll a nemzetközi osztály erők mai fennállásának tudományos értelmezésével. A „koncepciók* A „három világ“ elmélete azzal, hogy a világ térképén ott fedez fel politikai vízválasztókat, ahol nincsenek, nyilvánvalóan Kína-centrikussá válik. Szerzői Kínát olyan országnak tüntetik fel. amely a „harmadik világhoz“ tartozik, és ott is marad. Azt a gondolatot szugerálják, hogy Kína nem csupán része „az imperializmus és a hegemonizmus ellen küzdő fő erőnek, hanem önzetlen képviselője is a politikai függetlenségre és gazdasági önállóságra törekvő országok érdekeinek“. A pekingi ideológusok azt hirdetik, hogy meg kell alakítani „a legszélesebb nemzetközi egységfrontot u hegemonizmus ellen“, és vállalják e front kezdeményezőjének és eszmei ihletőjének szerepét. Jellemző, hogy amikor erről a „nemzetközi frontról“ beszélnek, és politikai irányát minősítik, elhagyják az „imperializmus“ szót. Es ez nem vétettem, mert mint a Zsenmin Zsipao cikkében olvasható, ahhoz „az erőhöz, amellyel ősz- sze lehet fogni“, az impéria 1 izmus is hozzátartozik. Szükséges megjegyezni, hogy a „há rom világ“ sémája nem az első olyan koncepció, amellyel a ki nai propaganda előrukkol. A nemzetközi kapcsolatok nyilvánvalóan Tudománytalan sémáival a hatvanas években is előhozakodtak Pekingben. A kínai propaganda hirdeteti például olyan koncepciót is, amely szerint a mai világ „nagy'' és „kis“ országokra tagolódik. Azután meg felosztotta a világot „gazdag“ és „szegény“, „erős“ és „gyenge“, „fejlett“ és elmaradt“ államokra. Ismeretes a pekingi ideológusoknak az a tézise is, hogy a földteke „világvárosra“ és ,,világfalura“ tagolódik. Kína ideológusai részéről a világ felosztásának jó néhány különböző sémáját hallottuk már, és ezek — „érveléseikkor — gyakran egymás mellett szereke ltok. Valamennyinek közös sajátossága, hogy elmossa a mai világ társadat mii valóságának leglényegesebb mozzanatát, nevezetesen a kapitalizmus társadalmi rendszerre és a szocializmus társadalmi rendszere közti ellentétet. Mindezek a sémák távol állnak a valóság elemzésének marxista, osztályszempontú megközelítéseitől, s a hozzájuk kapcsolódó magyarázatok durva anti- kommunizmusba torkolltak. De mindezek a sémák — erre föl kelil figyelnünk — azon az elképzelésen alapultak, hogy a világ két részre tagolódik. Most viszont azt hangsúlyoz zák, hogy a világ három rész re oszlik. Fölvetődik a kérdés: miért mondtak le a kínai vezetőik a Pekingben egykor hirdetett néhány sémáról, és miért hirdették meg azt a koncepciót, amely szerint a világ nem két, hanem három részből áll? Miért volt szükségük erre? Döntően mi indította Pekinget ideológiai koncepciójának módosítására? A válasz csak az lehet: a változás magyarázatát abban az átalakulásban kell keresnünk, amely a kínai vetélés politikájában az utóbbi évekliem végbement . Szövetség 02 imperializmussal Miután Mao Ce tuny csoport ja szakított a nemzetközt kommunista mozgalommal, politikai tevékenységét kezdetben a fejlődő országokra összpontosította. A kínai vezetők elsősorban arra törekedtek, hogy ideológiai politikai hegemóniájuk alá vessék Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fel szabadító mozgalmait, azokat az országokat, amelyek, mint a pekingi propaganda annak idején teli torokkal harsogta, a forradalmi viharok fő területei. A fejlődő országok köré ben betöltött vezető szerep, a fejlődő országok elszigetelése a szocialista közösségtől és a nemzetközi kommunista mozgalomtól a pekingi vezetők terve szerint Kína számára jóval előnyösebb pozíciókat biztosítana az imperializmussal folytatott alkudozásban: Visszatekintve tisztán látható ez a terv. Ennek az irányvonalnak ideológiai megalapozását szolgálták a két részre tagolt világról kialakított különféle koncepciók, amelyek azt a gondolatot sugallták, hogy Kínának különleges küldetése van áz egykori, gyarmati és félgyarmati világban, valamint e világnak a „Nyugathoz" és az „Északhoz“ fűződő kapcsolataiban. Am ez a politikai stratégia, amelyet Mao Ce-tung csoportja a hatvanas években folytatott, nem hozta- meg a várt eredményeket. Kína számos erőfeszítése és kísérlete ellenére nem tudta kivívni a vezető szerepet a fejlődő országok körében, nem tudott ezek ideológiai-politikai központjává válni. Túlságosan nagy volt a szakadék Peking ambíciói és megvalósításuk reális lehetőségei között. Sőt ez a szakadék áthidalhatatlannak bizonyult. A nyilvánvaló kudarc folytán a pekingi vezető csoport új stratégiai programot választott magának. Hozzálátott, hogy Peking politikai, gazdasági, tudományos-műszaki és katonai kapcsolatait átorientálja az imperialista országokra, kialakítsa a politikai együttműködést az impe- ria-Uzm üss a l szoci ail izm usel 1 e- nes és antikom munista célokból. Peking politikáját a hetvenes evek elején arra irányuló különféle diplomáciai akciók jellemezték, hogy politikai tekintetben közeledjen az imperialista államokhoz. Ennek az időszaknak a leglátványosabb eredménye Richard Nixon-nak. az Egyesült Államok akkori elnökének Kínában tett látogatása volt. Peking politikáját ebben az időszakban az jellemezte, hogy a szélsőjobboldali erőkre igyekezett támaszkodni. A pekingi vezetés politikai érintkezésbe lépett a fejlett tőkés országok szélsőjobboldali ellenzéki csoportjaival. Különösen nagy erőfeszítéseket tett avégett, hogy fékezze az eredményesen fejlődő enyhülési folyamatot. A pekingi vezetők arra biztatták a jobboldali erőket, hogy fokozzák a nyomást a kormánykörökre; azt remélték, hogy így ledönthetik azokat a sorompókat, amelyek nehezítik Kína kapcsolatainak bővítését az iparilag fejlett kapitalista államokkal. Peking ugyanakkor összefogott a reakciós rendszerek kel és kormányokkal. Közben rendszeresen fokozta a szovjet ellenes kampányt Kétarcú ország A „három világ elméletének“ mai változata szerint Kína olyan kétarcú ország, amely nek mindegyik arca a címzettek más-más köréhez fordul. Az imperializmus és a reakció felé fordítják a szovjetéi lenes arcot. A haladó, fejlődő országok részére viszont ott van Kína másik arca — egy afféle „antiimperialista“ és nacionalista, soviniszta arc. A hegemonizmus új formulájának ez a politikai' lényege. Szerzői azt remélik, hogy elgondolásuk lehetővé teszi, hogy szo- oializmusellenes szövetségeket hozzanak létre az imperializmus erőivel, s ugyanakkor fenntartsák az érintkezést az ázsiai, az afrikai és a latin- amerikai nemzeti felszabadító mozgalmakkal és haladó erőkkel. A két arc közül természetesen csak az egyik az igazi. Kína mai vezetése a reakciónak dolgozik. Kína „antiimpe rializmusa“ csupán szavakban és nyilatkozatokban nyilvánul meg. A „három világ elmélete“ nyílt provokációkba csap át, új háborúra bujt ogat. A pekingi ideológusok a legbuzgóbb terjesztői annak az elcsépelt hazugságnak, amelyet az imperialista propaganda eszelt ki a „szovjet fenyegetésről“. De itt is két irányban munkálkod nak. Az imperialista országokhoz szólva azt mondják, hogy végzetes lenne a „szovjet fe nyegetésť „Kelet“ felé fordítani, hogy eiz a „fenyegetés“ nagyobb „Nyugatra“, mint Kínára nézve. Á kínai néphez szólva a kínai propaganda a „váratlan támadás“ koholmányát tálalja fel. A cél nyilvánvaló. Peking igyekszik meghiúsítani a feszültség csökkenését, fokozni a katonai konfrontációt Európában és a világon. Kettős folyamat A Kínai Népköztársaságban mostanában egy sajátosan kettős folyamat játszódik le. Egy felől erősödik a maoizmus marxista—leninista jelszavak kai történő álcázása, másfelől a maoizmus egyre szorosabban összefonódik a nagyhatalmi sovinizmus és nacionalizmus évszázados hagyományaival. A világ forradalmi erői el utasítják d ,,három világ elmé letét“ és a maoizmus többi tév. eszméjét. Azt az egységes és szilárd álláspontot képviseljük, hogy a maoizmus elmélete és gyakorlata elleni harc: harc a tudományos szocializmus elveinek megvédéséért, a marxista—leninista tanítás tisztaságáért, a kínai forradalom vívmányainak védelméért és a forradalmi világmozgalom érdekeiért. Izsa) D unaszerdahelyen (Dun. Stredaj a Járási Építőipari Vállalat üzemi pártbizottsága mindig kezdeményező munkát vállal a pártfeladatok teljesítésében. Állandó feladatuknak tartják elsősorban a CSKP XV. kongresszusa, a CSKP KB ülései, valamint a legutóbbi járási pártkonferencia határozatainak gyakorlati megvalósítását. E határozatok szellemében hathatós eszmei-politikai nevelésben részesítik a párttagokat és tagjelölteket, de szakmai képzésükön túlmenően a tömegszervezetek tagságát s a pártonkívüliek népes csoportját is kellő politikai ismeretekkel, valamint elméleti tudással vértezik fel. Az idei pártoktatási év eredményeiről Morva Imre elvtárs, az üzemi pártbizottság elnöke tájékoztatott. — Az ideológiai munka egyik legfontosabb eszközének tekintjük a pártoktatást — mondta^ — Már az oktatási év kezdetét megelőzően tüzetesen megtárgyaltuk a járási pártbizottság ideológiai munkára vonatkozó határozatait, amelyek gyakorlati megvalósítását az oktatás fokozatainak megfelelően előkészítettük. — A párttagokat a vállalat hat pártalapszervezetében a hallgatókat differenciáltan, politikai fejlettségük szerint osztották be az oktatás alap- és középfokú tanfolyamaiba. Év- ről-évre növekszik a középfokú oktatásban részt vevő hallgatók száma. Az alapfokú oktatásban leginkább a tugjelöltek és a pártonkívüliek vesznek részt, így ebben a pártoktatási évben hetven pártonkívüli és harmincnégy tagjelölt sajátítja el a marxizmus—leninizmus alapismereteit. Az üzemi pártbizottság elnöke megelégedéssel szólt arról,, hogy valamennyi pártalapszer- vezetükben — de a pártonkíNem véletlen, hogy az érsekújvári INové Zámky | TESLA üzemet a fiatalok gyáraként becézik a járásban. Hiszen dolgozóink átlagos életkora a 25 évet sem haladja meg, amiből arra is lehet következtetni, hogy fiatalos lendülettel viszonvulnaik a munkához. Többek között ezzel magyarázható az az örvendetes tény, hogy a legutóbbi öt esztendő folyamán csaknem négyszeresére futtattuk fel a termelést. 1973-ban 14 millió 841 ezer különféle égőt gyártottunk a személy- és tehergépkocsikba, tavaly viszont már 5ö millió darabbal láttuk el a piacot, kielégítettük a külföldi megrendelők igényeit Is, népgazdasági előirányzatunknak 100,7 százalékban tettünk eleget. A termelés ilyen arányú növekedését az üzemi pártbizottvüli dolgozók körében is — egyre nagyobb érdeklődés nyilvánul meg pártunk politikája iránt. Az előadásokon való részvétel jobb aránya, a témák iránti fokozott érdeklődés, valamint a szemináriumok, gyakorlatok alkalmával vitázó elvtársak növekvő létszáma is ezt bizonyítja. A tantervekben rögzített témákkal párhuzamosan az idén fontos helyet kaptak az üzem életével, a dolgozók munkakörülményeinek javításával, a termelés jobb szervezésével, a munkatermelékenység fokozásával és a szocialista munkabri- gád-mozgálommal foglalkozó előadások — hangsúlyozta Morva elvtárs. — Rámutatnak a munkahelyeken észlelt jó példákra s konkrét tanácsokat adnak az építőmunkában előforduló fogyatékosságok és hibák megszüntetésére. Ezzel kedvező légkört teremtenek a párttagok és pártonkívüliek aktivitásának kibontakozásához, mivel az ésszerű építő jelleggű bírálatok a múltban is elősegítették és elősegítik ma is a munkatermelékenységet és minőségi színvonalának állandó emelését. Morva Imre elvtárs bizakodóan beszélt arról is, hogy a pártoktatás időrendi betartása sem okoz nekik gondot, mivel harminc saját előadójuk van, és az előadásokhoz szükséges irodalmat és segédanyagokat már jóval a pártoktatás kezdete előtt rendelkezésükre bocsátották. E zek után remélhetőleg, hogy ebben az építőipari vállalatban az idei pártoktatási év éppen olyan eredményes lesz, mint tavaly, és az eszmei-politikai munka hatása továbbra is visszatükröződik majd tervfeladataik teljesítésében. KRASCSENICS GÉZA sag és az alapszervezetek Irányításával folyó gazdasági és agitációs munka eredményének is tulajdoníthatjuk, amelynek jelentős szerepe van abban, hogy gyártmányaink jó minőségűek, s külföldön is keresettek. Pár talapszervezeteink kommunistái nagy felelősséggel végzik tömegpolitikai munkájukat 5 ennek megfelelően készülnek a februárban megtartandó értékelő taggyűléseikre is. Alapszervezeteink pártélete rendkívül gazdag. És ezt a gazdagságot — bár a hiányosságok feltárásától sem riadnak vissza — a taggyűlések készülő beszámolói is híven tükrözik. FRANTIŠEK VALACHOVIČ, az érsekűjvári (Nővé ZSmky) TESLA üzemi pártbizottságának elnöke AZ ALAPSZERVEZETI PARTÉIÉT GAZDAGÍTÁSA Készütünk az értékelő taggyűlésre A Ceská Lipa-i Vagongyárban nemrégen két új típusú vasúti vagon gyártását kezdték meg. Az elsőt a Polski Fiat gépkocsik szállítására, itt a gépkocsikat keresztbe rakják fel, s ezzel a szállítási kapacitást a hagyományos módszerhez viszonyítva 50 százalékkal emelték. A további vagontípus érc- és szénszállításra szolgál. Felvételünkön a vagongyár dolgozói — Karel Chour, Milan Cernú és Jaroslav Šfumík munka közben f Felvétel: ČSTK — J. Sourek)
