Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-16 / 13. szám, kedd

KAMBODZSÁBAN HELYREÁLLT A REND ÉS A BIZTONSÁG A menekültek visszatérnek hazájukba (ČSTK) — Kadmbodzsa nyugati és északnyugati tartanná nyaiban folyik a néphatalmi szervek megalakítása. Megszilár­dították a biztonságút és rendet azokban az országrészekben, ahol a közelmúltban felszámolták a megdöntött Pol Pot-rezsim maradványait, közölte Phnoin Penhból az SPK hírügynökség. Siemreapu tartományban pél «Iául már megalapították a né­pi forradalmi bizottságokat, Komponghnang tartományból fokozatosan hazatérnek azok a kambodzsaiak, akiknek több gnint három évvel ezelőtt el kellett hagyniok otthonukat, s a Mao-barát klikk parancsára katonai repülőteret és néhány kínai támogatással épülő kato­nai támaszpontot építettek. A VNA vietnami hírügynöik ség (közlése szerint a kam­bodzsaiak és a kínai szárma­zású személyek, akik a szom­szédos Vietnamban találtak menedéket a Pol Pót-rezsim terrorja elől, vissza szeretné­nek térni felszabadított hazá­inkba, s részt kívánnak venni 4iz ország újjáépítésében. Nem végleges adatok szerint a Viet­namban élő menekültetk szánna elérte a százezret. A Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság (kormánya kinevez­te kambodzsai nagykövetét, Khamphay Boupba laoszi kül­ügyminiszter a kambodzsai külügyminiszterhez intézett le­velében azzal indokolja kormá­nyának döntését, hogy Laosz fejleszteni 'kívánja testvéri és baráti kapcsolatait Kambodzsá­val, s hozzá akar járulni a bé­ke és a biztonság megszilárdí­tásához Délkelet Ázsiában. Ros Saniay, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront Központi Bizottságának főtitkára, az Ázsiai és Afrikai Népekkel Szo­lidáris Kambodzsai Bizottság elnöke kijelentette, hogy a Kambodzsai Népköztársaság diplomáciai lka peso la tóikat kí­ván felvenni minden állammal politikai és társadalmi rend­szerére való tekintet nélkül, Ros Samay a kambodzsai 'kül­döttséget vezette az afroázsiai szolidaritási szervezet elnöksé­gének hanoi ülésén. Élesen bí­rálta a kínai vezetés politiká­ját, amely Kambodzsa belügyei- l>e vaió beavatkozással igyek­szik megzavarni a békét és a stabilitást Délikelet-Ázsiában. A Kambodzsai Nemzeti Egy­ségfront Központi Bizottságá­nak főtitkára ugyanakkor hang­súlyozta, hogy kormánya haj­landó felvenni a diplomáciai kapcsolatokat Kínával a nem­zeti jogok kölcsönös tisztelet­ben tartása alapján. A Kambodzsai Népköztársa­ság Külügyminisztériuma nyi­latkozatban utasította vissza az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi ülésén elhangzott ki­jelentéseiket, amelyek célja az, hogy befeketítsék a kambodzsai és a vietnami népet. özlo távirat Az NDK fővárosa lakosainak tízezrei emlékeztek meg vasárnap Berlin-Friedrichsfetdeben Kari Liebknecht és Rosa Luxemburg a német és a nemzetközi munkásmozgalom 60 évvel ezelőtt meg­gyükön kimagasló személyiséget forradalmi hagyatékáról. A Sz»- ciaiisták emlékművénél tartott nagygyűlésén részt vett Erich Ho noc ker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államtanácsának elnöke, Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke és más párt- és állami vezetők. Képünkön: a nagygyűlés résztvevői Berlin utcáin (Teletőto: ČSTK I IRÁN: A szenátus bizalmat szavazott a Baktiar-kormánynak Az alsóház mára halasztotta a tárgyalást (ČSTK) — Az iráni parlament szenátusa tegnap előre be nem jelentett ülésén bizalmat sza­vazott Sapur Baktiar ikonná­CARTER A SZENÁTUS ELÉ TERJESZTI A SALT - II. SZÖVEGÉT (ČSTK) — Carter amerikai elnök Atlantában ikijelentette, hogy várható a stratégiai tá­madófegyvereik korlátozásáról szóló új szovjet—amerikai szer­ződés megkötése. Az amerikai elnöik Georgia államban a meg­gyilkolt Martin Luther King néger polgárjogi harcos meg nem ért 50. születésnapja alkal­mából beszélt. Carter közölte, hogy a SALT —II. tervezett szövegét nem kormányközi megállapodásként, hanem mint a két állam közöt­ti szerződést a szenátus elé terjeszti ratifikálás céljából. Ez azt jelenti, hogy az elfogadásá­hoz az amerikai szenátorok szavazatának kétharmados többsége szükséges. Ugyanak­kor figyelmeztetett, hogy ha a szenátus megtagadja a szerző­dés ratifikálását, akkor ez sú­lyosan csökkentené az Egyesült Államok tekintélyét, s „a két legnagyobb világhatalom békés kapcsolatai szempontjából erős csapást jelentene.“ Az amerikai elnök továbbra is védelmezte Izraellel és Egyiptommal szemben folyta­tott politikáját. Kijelentette, hogy Alíerd Atherton, az elnök megbízottja ezen a héten Tel Avivban és Kairóban tárgyalá­sok során megkísérli ikimozdí- tani a holtpontról a „békeszer­ződésről“ folytatott izraeli— egyiptomi különmegbeszélése- ket. Ezután a tárgyalásokba Vance amerikai külügyminiszter ismét bekapcsolódik. Szükség esetén Carter újabb hármas csúcsta­lálkozót hív össze, amelyen az Egyesült Államok is részt vesz Egyiptom és Izrael oldalán ugyanúgy, mint 1978 szeptem­berébe^ Camp Davidben. nyának. A jelenlevő üO szenátor köztil csupán 38 szavazott a kormány mellett. Az alsóház mára halasztotta a tárgyalást (la az alsóház is bizalmat sza váz a kormánynak, akikor vál­ható, hogy Mohamed Reza Pah- lavi sah, aki már kinevezte az őt helyettesítő régenstanácsot, holnap külföldre távozik. Annak ellenére, hogy a Tebe ránban és más városokban a tüntetések nyugodtabban zaj­lottak le, szemtanúk szerint hat halálos áldozatot követeltek. Nyugati hír ügynökségeik sze­rint a Maszdzsede Szolejman katonai támaszponton a hadse­rek tagjai hat fiatal tisztet lőt­tek agyon, akik csatlakozni akartak a vallási ellenzéki ve­zető, Khoemini ayatollah támo­gatására rendezett tüntetéshez. Teheráni diplomáciai körök jelzik: annak ellenére, hogy a Carter-kormányzat hivatalosan támogatta Baktiar kabinetjét, és javasolta a sahnak, hogy ideiglenesen hagyja el Iránt, a CIA továbbra is részt vesz olyan provokációkban, amelyek katonai puccshoz vezethetnek. 1979. I. 16. A múlt héten közöltük an­nak a levélnek a nagy részét, amelyet az Egye­sült Államok Kommunista Párt­ja Központi Bizottsága küldött a Kínai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, részletesen elemezve a pekingi vezetés po­litikáját, rámutatva a maoizmus gyökereire és céljaira, amelyek meghatározzák e politikát. A terjedelmes levél születésének oka világos és egyértelmű: „Az Ünök politikája az amerikai im­perializmust erősíti, amivel köz­vetlenül befolyásolja belügye- inket. Kritikánkban azokra az eseményekre szorítkozunk, ame­lyek hatással vannak az ameri­kai imperializmus ellen vívott harcunkra“. A dokumentum számos konk­rét példát sorol fel, nemcsak állít, hanem bizonyít is, követ­kezetesen marxista—leninista alapállású bírálatában kifeje­zésre jut a kommunista igé­nyesség, az elvtársi segíteni akarás is. Érdekes olvasmány, talán ép­pen azért, mert szigorúan való­sághű és frázisoktól mentes. Nyíltan tárgyalja a problémá­kat, rámutatva: a maoizmus egyenlő az imperializmus támo­gatásával, Peking minden lépé­se arra irányul, hogy megbont­sa a szocalizmus országainak egységét, gátolja a világban végbemenő haladó folyamato­kat. Az amerikai kommunisták látják, hogy ez nagymértékben veszélyezteti a békét. Gus Hall főtitkár nemrégiben Szófiában, a reális szocializmus kérdései­ről tartott nemzetközi elméleti konferencián kifejtette: a szo­cialista nrszágok létezése nél­kül a békeharc sohasem érhe­tett volna el olyan sikersket, aminőket ma a magáénak vall­hat. S ez így igaz, az imperializ­mus törekvéseiből — gondol­junk csak a NATO vagy a Pen­tagon egyre növekvő fegyverke­zési kiadásaira — nyilvánvaló­an levonhatjuk a következte­tést: a szocializmus erősítése egyet jelent a béke szilárdításá­val, bármily téren való gyen­gítése pedig az imperialisták malmára hajtja a vizet. Cáfolhatatlan bizonyítékok sora támasztja alá: a pekingi vezetés mindent elkövet azért, mus. A hitleri fasizmus óta nem látott olyan vérengzést a világ, mint amilyet a junta vég­zett a kommunistáik, a haladó és forradalmi erők körében. A hitle­ri fasizmus óta nem volt olyan egységes és világméretű tilta­kozó . mozgalom, mint amilyen a Pinochet-diktatúra ellen bon­takozott ki. Ezt az egységes vi­lágfrontot az amerikai impéria­A maoizmus az imperializmus szövetségese hogy segítse a nemzetközi im­perializmust, főleg az ameri­kait. így volt ez Kuba esetében, de említhetjük Szudánt is: 1971- ben harcolta ki függetlenségét, s a szocialista építés felé ori­entálódott. Az amerikai impe­rializmus minden erejét latba vetette, hogy letérítse erről az útról. A CIA és Szaúd-Arábia reakciós erői közösen beavat­koztak, az ellenforradalom fö­lénybe került. Amikor a reak­ciós katonai klikk a szudáni kommunistákat gyilkolta, a Kí­nai Kommunista Párt — Mao irányvonalához hűen — nem a forradalmárokat buzdította le­velében, hanem hóhéraikat. Szintén 1971: a pakisztáni re­zsim amerikai támogatással megtámadta a bangladesi népet. A világon egyedül az USA és a kínai párt állt a reakció, az el­lenforradalom mellé. A világ csodálkozva, megrökönyödve nézte, hogy egy szocialista or­szág — Kína — vezetői az im­perializmust támogatják a nem­zeti függetlenség elnyomásá­ban. A legkirívóbb példa azonban Chile, ahol Kína ismét az ame­rikai ,,héják“ szolgálatába állt. A chilei ellenforradalom szülő­anyja az amerikai imperializ­lizmus szeretné letörni. A meg­gyilkolt Allende elnököt még el sem temették, Peking máris kiutasította a chilei nagyköve­tet. Akadt egy olyan párt, a Kínai Kommunista Párt, amely azonnal kezet nyújtott a fasisz­táknak. Hasonló magatartást tanúsított Peking Angolával szemben is. Elmondható tehát: az amerikai fajüldözők két leg­hűségesebb szövetségese az USA és a maoizmus. „Ünök gyűlöletteljes hangon rágalmazzák a Szovjetuniót, Kubát és a többi szocialista or­szágot, a nemzeti felszabadító mozgalom támaszait“ — szöge­zi le a levél, majd rámutat, ahol az imperializmus veszély­be kerül, nehézségei támad­nak, ott Peking politikai, ideo­lógiai és katonai téren a segít­ségére siet. Az amerikai kommunisták látják Kína Vietnam-ellenes magatartásának okait, rámutat­nak a maoisták nagyhatalmi, egyeduralomra törő terveire. A levél leleplezi a kínai csalárd­ságokat, világos érveléssel mu­tat rá az ellentmondásokra. Pe­king azt hangoztatja, hogy Vi­etnamban üldözik az ott élő kí­naiakat. A legutóbbi hónapok eseményei azonban világosan igazolták, hogy nem a Vietnam ban élő kínai munkások sorsa érdekli Pekinget, hanem csak a gazdagabbakkal törődik. He lyén való lenne-e, ha a szocia­lista forradalomnak azt az el­vitathatatlan jogát, hogy az iparban, kereskedelemben stb, irányítsa a kapitalista szektor átépítését, csak azért nem al- alkalmazhatnák Vietnamban egyes kapitalistákkal szemben, mert azok kínai származásúak? Hiszen ezek is a munkásosztály verejtékén gazdagodtak meg. Miért szentel a kínai fél ilyen nagy figyelmet a kapitalista kínaiak Vietnamban élő kis csoportjának, amikor a világ más országaiban több százezer kínai dolgozót valóban kizsák­mányolnak, üldözik és elnyom­ják őket? A kérdésre egyértelmű a fe­lelet, mindenki tisztában van a válasszal. A levél továbbá meg­jegyzi, hogy Peking rágalmaz­za a két szocialista ország, a Szovjetunió és Vietnam közötti szerződést, ő pedig ugyanakkor az imperialista Japánnal kötött ilyet. A japán—kínai szerző­dést, melynek nyilvánvalóan szovjetellenes éle van, az ame­rikai imperialzimus örömmel fogadta, hiszen megfelel ér­dekeinek. Szomáliát attól fogva kezdte katonailag támogatni Kína, ami­óta az imperializmus csatlósa lett. Zaire-ban szívvel-lélekkel a NATO-t támogatta. Afrikában a fajüldözők oldalán áll. „Önök minden esetben rossz ügyet vé­delmeznek — szögezi le a le­vél. Elutasítják a nemzeti fel­szabadításért vívott harcot, és el a szocializmusért vívottat. Ez igazolja, hogy az osztályharc- ban Önök a barikád másik olda­lán állnak... Be kell látniuk, a szocializmus építésével szembe­helyezkedő ellenforradalmi erő­vé váltak a világban“. MALINÁK ISTVÁN (CSTK) — Leonyid Brezsnyev üdvözlő táviratot küldött a kul­turális dolgozók össz-szövetségí tanácskozása résztvevőinek, amely tegnap kezdődött Moszk­vában. A táviratban hangsú* lyozza, a szocializmus lehetővé teszi a dolgozóknak, hogy hoz­zájussanak a szellemi értékek-* hoz. A Szovjetunióban napjaink* ban 135000 klub, 350 000 könyv­tár, 153 000 filmszínház, 1300 múzeum és 588 színház műkö­dik. A könyvek és a művészet iránti nagy érdeklődés a szó* cialista életforma oszthatatlan részévé vált. Ez az SZKP és a szovjet állam szocialista kultú­ra fejlődése iránti állandó gon* doskodásának eredménye, hang* súlyozta Leonyid Brezsnyev. Andrej Gromiko Olaszországba készül (ČSTK) — Moszkvában teg* nap bejelentették, hogy Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet* unió külügyminisztere az olasz kormány meghívására január végén Olaszországba utazik. MILOS JAKES, a CSKP KB titkára, a CSKP KB Elnökségé* nek póttagja az MSZMP KB meghívására tegnap hivatásos baráti munkalátogatásra a Ma* gyár Népköztársaságba utazott* A budapesti repülőtéren a ven* déget és kíséretét, melynek tagja Zbynék Soják, a CSKP KB! osztályvezető-helyettese is, Boiy bély Sándor, az MSZMP KB tit­kára fogadta. Jelen volt Štefan Bodnár, hazánk magyarországi' nagykövetségének diplomáciai ügyvivője, JINDRlCH ZAHRADNÍK, a CSSZSZK szövetségi kormányé* nak alelnöke, a csehszlovák—* jugoszláv gazdasági és tudomá* nyos-műszaki együttműködést bizottság csehszlovák részlegé* nek elnöke tegnap Belgrádba utazott. A belgrádi repülőtéren őt és a küldöttség többi tagját’ fogadta Bogoljub Nedeljikovics, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a bizottság jugoszláv, részlegéneik elnöke, akivel a bi* laterális gazdasági együttmű* ködés legidőszerűbb kérdéseiről és a bizottság 15. ülésének előkészítéséről fog tárgyalni. RUDOLF ROHLÍČEK, Cseh* Szlovákia szövetségi kormá­nyának alelnöke tegnap Moszk­va ba utazott a KGST végrehajtó bizottságának ülésére. KAREL HOFFMANN, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szak* szervezeteik Országos Tanácsa* nak elnöke január 13-án és 14- én a Szakszervezetek Központi Tanácsa küldöttségének élén a Szakszervezetek Országos Taná­csa meghívására a Magyar Népköztársaságban tett látoga­tást. A DAILY WORLD, az Egye* sült Államok Kommunista Párt­jának sajtószerve január 13-án ünnepelte megalapításának ötö­dik évfordulóját. Tiltakozó menet Pekingben (ČSTK) — A kínai társada­lom számkivetettjei vasárnap Peking központjában tiltakozó menetet rendeztek, amely azzal érte el tetőpontját, hogy a leg­felsőbb kínai párt- és kor* mányszervek székháza előtt né* hány órás hangos tüntetést tar­tottak. Csaknem 300 kínai tiltako­zott az üldözés, az elnyomás és az éhség ellen. Ez a megmoz­dulás olyan emberek spontán tüntetése volt, akik panaszaik­kal és kéréseikkel jöttek Pe- kingbe azt remélve, hogy itt igazságot találnak. — A tüntetésre az elkesere­dettség vitt bennünket — mon­dotta a menet résztvevője a Csehszlovák Sajtóiroda tudósí­tójának. — Kérelmeinkre és kéréseinkre senki sem reagál, az Államtanács irodája ügyein­ket nem oldja meg. Újabb forduló (ČSTK) — Egyiptom és Izra­el azt reméli, az „ingadiplomá­cia“ rövidesen megkezdődő újabb fordulója, melyet Alfred Atherton, James Carter elnök teljhatalmú megbízottja kezde­ményezett Kairó és Tel Aviv között, leküzdi a háromoldalú megbeszélések felújításának útjában álló utolsó akadályokat is. Butrusz Ghali, Egyiptom kül­ügyi államminisztere kijelentet­te, hogy Egyiptom üdvözli az amerikai kezdeményezést.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom