Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-11 / 9. szám, csütörtök

léi zárták a múlt évet KEDVEZŐ LEHETŐSÉGEK A TERMELÉS MŰVELÉSÉRE Amikor Július Vífaztól, a Fü- lek i (Fiľakovo) Állami Gazda­ság igazgatójától a múlt évi eredményekről kérdezősködöm, elégedetten válaszolja: — Jól zártuk a múlt évet. Szinte minden sikerült. Terme­lési terveinket mind a növény- termesztésben, mind az állat- tenyésztésben teljesítettük, il­letve túlteljesítet! ;ik. A jó! vég­zett munka tudatával szilvesz­tereztünk, és friss erővel kezd függően kapják a prémiumot. Erről győződünk meg az egresi telepen is. tíartko Ferenc technikus lá­togatásunkkor beletekintve a kimutatásokba elmondja, hogy a tehenek átlagos évi tej hoza­ma 335U liter volt. A tej zsír- tartalma 3,62 százalékra emel­kedett, de az egyes hónapok­ban elérte a 4 százalékot is. A hattagú szocialista munka­brigád tagjai közül Elena Meidlik Róbert jőzoolechnikus (balról), Elena Omastová és Bartko Ferenc reméli, hogy az új évben még kevesebb koncentrált takar­mány jelhasználásával több tejet termelnek 1979. 1. 11. tünk hozzá az új évben ránk váró igényes feladatok teljesí­téséhez. Szabó Gyula mérnök, főagro- nómus is hasonlóan értékelte az óévet. Szerinte gabonából még ilyen nagy termést nem értek el. Az átlagos hektárho­zam mintegy kétezer hektáros területen negyven mázsa körül alakult. A gazdag termést ke­vés veszteséggel gyűjtötték be, mert a magyarországi hatvani termelőszövetkezettel kooperál­va rövid idő alatt még a ked­vezőtlen időjárás beállta előtt hefejezték a begyűjtést. Csúcs­termést adott a repce, huszon­három mázsát hektáronként. A zöldségkertészetben a petrezse­lyem és a sárgarépa adott nagy termést. Tovább folyik a múlt évi gazdálkodásról szóló be­szélgetés. Újabb eredményeket, sikereket emlegetnek. De a ne­hézségeket sem hallgatják el. A legtöbb gondot okozza számuk­ra, hogy állandóan változik a földalap. Az egyik gazdasági részlegüket idén a Buzitkai Efsz veszi át. A város ipari üzemei, intézményei jókora te­rületeket sajátítanak még ki minden évben. Ez kényszeríti őket, hogy évente 50—60 hek­táron végezzék el a talajjaví­tási munkákat. Trágyázzák, rendbehozzák a réteket, lege­lőket. A tápanyaggal jól ellá­tott réteken hatvan mázsás hektárhozamot is elérnek. Újra az igazgató veszi át a szót. — A növénytermesztési dol­gozókkal igazán meg lehetünk elégedve. Főleg azért, mert ele­gendő és jó minőségű tömeg­takarmányt termeltek az állat- állomány számára. Nem kell tehát túl sok koncentrált ta­karmányt felhasználni. Ezt bizonyítja Meidlik Róbert főzootechnikus is. — A téli időszakban egy li­ter tej előállításához csak 27—28 dekagramm koncentrált takarmányt használunk fel. A szarvasmarhahús és a sertés­hús előállításához is csak any- nyi a koncentrált takarmány- fogyasztás, amennyit az állami normák szerint előre tervez­tünk. A főzootechnikus egy-két adatot is közöl az eladási ter­vek teljesítéséről. Terven felül eladtak 271 mázsa marhahúst, 22 mázsa sertéshúst, 55 mázsa baromfihúst. 29 000 liter tejet, 244 kg gyapjút és még 44 má­zsa pecsenyebőrányt is. — Azt se hallgasd el — mondja az igazgató —, hogy az eladott tej 98 százalékát a fel­dolgozó üzem első osztályba sorolja. A főzootechnikus még kiegé­szíti az igazgató szavait azzal, hogy a tej zsírtartalma átlago­san 3,6 százalék, de egyes üzemrészlegeken még 4 száza­lék is. Egy ideig a minőségről beszélgetünk. Elmondják, hogy az etetők, fejők és még a tej elszállítói is a tej minőségétől Omastová és férje éri el most a legjobb eredményeket. A fe­jőnő szerint nagyon fontos a kiváló minőségű takarmány, a megfelelő gondozás, a munka kellő időben való elvégzése. — Jól kihasználjuk a munka­időt, mert azt tartjuk, hogy a gyorsan végzett munka néha nem hoz jó eredményeket. Igaz, férjemmel együtt jól keresünk, ezért igyekszünk, hogy a ter­melés minél magasabb szintű legyen. A technikus még elmondja, hogy a tehenek fele már ke­resztezett, tehát jó tejelékeny- ségű. A fejőnő általában elé­gedett a munkakörülmények­kel, de azért a gondokat sem hallgatja el: — Főzootechnikus elvtárs, mikor kapunk már takarmány- pogácsát? Kötelezettséget vál­laltunk, hogy egy liter tej elő­állításához csak 26 deka kon­centrált takarmányt haszná­lunk fel. Mi igyekszünk, de azt is elvárjuk, hogy a takarmány jó minőségű legyen. A főzootechnikus megnyug­tatja, hogy hamarosan megin­dul a takarmánypogácsát ké­szítő berendezés. További intéz­kedéseket tesznek a takarmány minőségének javítására. Üjra a minőségi munkáról beszélgetünk. A fejőnő dicséri a szocialista munkabrígád minden tagjának becsületes munkáját, összeforrott kollek­tíva ez. A technikus pedig még hozzáfűzi: — A múlt évben egy borjú sem pusztult el. Száz tehéntől több mint száz borjút válasz­tottunk el. A főzootechnikussal elláto­gatunk néhány gazdasági rész­legre. Nagy építkezéseket lá­tunk mindenfelé. — A régi épületeket korsze­rűsítjük, és újakat is építünk, hogy további lehetőséget te­remtsünk a termelés növelésé­re és a munka termelékenysé­gének fokozására. A szemle végén még elbe­szélgetünk a főzootechnikussal, az igazgatóval és más vezető funkcionáriusokkal. Mint mondják, az új évben 8 száza­lékkal növelik a termelést. Az 1978-as évhez viszonyítva 550 mázsa hússal, 100 000 darab to­jással és 470 000 liter tejjel ad­nak el többet. Megkockáztatom a kérdést, hogy a túl nagy beruházások nem hatnak-e kedvezőtlenül a költségek alakulására. Az igaz­gató megnyugtat. — A tervezettnél jóval több tiszta hasznot érünk el. Nem szorulunk állami támogatásra. Biztató távlatok állnak az ál­lami gazdaság előtt, mert szak­képzett vezetői rugalmasan irá­nyítják a termelést, a dolgozók pedig kezdeményezően küzde­nek a többtermelésért és a munkatermelékenység fokozá­BALLA JÖZSEF Az ersdmenves foSylatisiri A növénytermesztők felkészülnek az új feladatok teljesítésére A jőzoolechnikus egy kis számvetést végez az egresi telep udvarán (Á szerző felvételei) Távlati feladataikról tárgyaltok A Szlovák Energetikai Mű­vekben a közelmúltban konfe­renciát tartottak, amelyen az energiatermelés- és ellátás távlati feladatairól tárgyaltak, /öze/ Lukaöka mérnök vezér- igazgatót rövid beszélgetésre kértük meg, hogy tájékoztas­son az ott elhangzottakról. — Egy kívülállónak a kon­ferencián elhangzottak még ko­rainak tűnhettek, hiszen ami­ről szó volt, az viszonylag a távoli jövőt érinti. — Igen, lehetséges, hogy egy hozzá nem értőnek korai­nak tűnik az összejövetelünk. Ma még csak a hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött felada­tainkat igyekszünk megvalósí­tani. Az értekezletüiikre meghí­vott szakembereknek olyan tá- jétkoztatást szerettünk volna nyújtani, hogy képet nyerjenek az energetikai müvekre az el­következő ötéves tervidőszak­ban váró feladatokról. Jó, ha már ma ismerjük a várható igényeket, mert így jobban felkészülhetünk kielégítésükre. — Mit emelne ki a távlati feladataik közül? — Állandó és legfőbb felada­taink közé soroljuk a már mű­ködő energiatermelő egységek karbantartását, majd az atom­energia-program keretében épülő erőmű-rendszer tovább­fejlesztését. Végül, de nem utol­sósorban, fokozottabb figyel­met kell szentelnünk a Szlová­kiában épülő vízi erőműveknek is. — Ezek a legfőbb távlati teendők szlovákiai viszonylat­ban. Mi vár ebből Kelet-Szlo- vákiában megvalósításra? — kérdeztük Ladislav Sároši mér­nöktől, a Kelet-szlovákiai Ener­getikai Müvek igazgatójától. — Elsősorban a közvetítő há­lózat fejlesztését tervezzük, ami közvetlenül összefügg a termelőegységek építésével is. Javulást kell elérnünk a hő­energiaellátás terén is, mivel e téren kerületünk országos viszonylatban még az utolsók között szerepel. Nemcsak a hő­energia-termelés növelésére, hanem az ésszerű fogyasztására is összpontosítjuk az erőnket. Ez persze napjainkban is a leg­fontosabb feladatok egyike. RESZELI BÉLA A mezőgazdasági üzemek a napokban megismerkedtek azokkal az igényekkel* amit a társadalmi megrendeléssel össz­hangban 1979 ben párt- és ál­lami szerveink elvárnak tőlük. A feladatok nagyok, különösen a növénytermesztéssel szemben támasztott igények növekedtek számottevően. A tervekkel összhangban például tovább bővül a gabonaneműek vetés- területe. Az idén a szántónak már 58,3 százalékát foglalják el a szemesek, és a kukoricát is számítva, hektáronként át­lagosan 42,6 mázsa szemester- ményt kellene betakarítani. Párhuzamosan más igények is növekedtek. Az idén a ta­valyi valósághoz viszonyítva például közel 23 százalékkal kell több olajost felvásárolni, burgonyából Szlovákiának már ebben az évben önellátónak kellene lennie, zöldségből 24, gyümölcsből pedig 69 százalék­kal kell többet értékesítenie mint tavaly. Szükséges a tanulságok levonása A nagyobb szlovákiai átla­gok a kerületek, járások és természetesen a mezőgazdasági üzemek viszonylatában is töb­bet jelentenek. — Többet, de nem teljesít- hetetlent — hangsúlyozta Né­meth János mérnök, a Duna- szerdahelyi (Dunajská Streda) Járási Mezőgazdasági Igazgató­ság növénytermesztési osztá­lyának vezetője. — Alapvető követelmény, hogy minden me­zőgazdasági üzemünkben kö­vetkezetesen ' és nagy felelős­ségérzette! elemezzék a tavalyi eredményeket, és a hiányossá­gok alapján bátor önkritikával vonják le a szükséges tanulsá­gokat. Kifejtette, az objektív és szubjektív okok józan arányba állítására gondol. A járás ta­valy néhány növény esetében adós maradt a terv teljesítésé­vel, s ebben minden kétséget kizáróan a száraz és hűvös idő­járás is szerepet játszott. A lemaradásokat azonban nem szabad egyoldalúan a kedve­zőtlen időjárás rovására írni. Ahogy a sikereknél elsősorban a szakemberek hozzáértését és a dolgozók igyekezetét értéke­lik, úgy a kieséseknél is min­denekelőtt azt kell számba venni, hogy a cukorrépánál vagy a szemes kukoricánál a vártnál kisebb hozamokban mi­lyen része van az alap- és a fajtaagrotechnika terén előfor­dult hiányosságoknak. Meny­nyiben nyugszik tudományos alapokon a tápanyagellátás, és milyen szinten van a szer­ves trágya hasznosítása. Vagy a megtermett takarmányból milyen minőségű silót készítet­tek, és hány százalékban hasz­nálták ki az olyan termésfoko­zó tényezőt, mint amilyen az öntöző berendezés. A minőségi munka éve Az elmondottakból már sejt­hető, ahhoz, hogy 1979-ben a növénytermesztési ágazat sike­resen zárja az évet, a korábbi­nál valamennyi szakaszon jobb minőségű munkát kell végezni. Olyant, amely minden kiaknáz­ható tartalékot hasznosít.—Äz őszi talajelőkészítés és vetés során a járásban már e köve­telményt vették figyelembe. — Búzával összesen 15 650 hektárt vetettünk be. A koráb­bi évekhez viszonyítva számot­tevőbb változás történt a fajták­nál, amitől sokat várunk. A legnagyobb területen, 4400 hek­táron Solarist termesztünk, ezt a Száva, a Jubilejnája és az S0-290-es követi. Vetettünk még BU-10-es, Slávia és SK- 2100-as fajtákat. Az utóbbitól váriuk például, hogy a köny- nyebb és sekélyebb rétegű ta­lajainkról is kiegyensúlyozott termést takaríthatunk be. To­vábbi újdonság a 200 hektár őszi árpa, amely a hatvanas évek közepén kiszorult a vetés­forgóból. Elsősorban ettől is felső-Csallóköz homokos-kavi­csos területein várunk jobb eredményt, remélve, hogy előbb learathatjuk, mint besül­ne. A járás mezőgazdasági üze­meiben a tartalékok másik nagy csoportját a tömegtakar­mányok termesztésében kell megtalálni és hasznosítani. A. állattenyésztés igényei egyre nagyobbak, de ezeket csakis a termelés fokozásával lehet ki­elégíteni, hiszen a s/emesek, olajosok, vagy a zöldségfélék rovására nem nagyobbílható a szántóföldön termesztett takar­mányok területe, hanem éppen fordítva, ezt kell azok javára kisebbíteni. — A tartalékot az intenzifi- káló erők következetesebb ér­vényesítése jelenti. Tavaly szé­nában számítva hektáronként átlagosan 81 mázsa volt a já­rás lucernahozama, de számos mezőgazdasági üzemünk ezt lé­nyegesen túllépte, bizonyítva, hogy lehet még fokozni a ter­melést. Számos mezőgazdasági üzemünkben a meleg'evegős takarrnányszárítók kihasználá­sa sincs a kívánt szinten, s ezt kei! mondanom a szántóról- dön termesztett fűfélékről is. A járásban jelenleg 1200 hek­tár szántón termesztünk inten­zíven fűféléket, a terület nagy­sága arányos lehetőségeinkkel, de sajnos, ugyanezt már nem lehet elmondani a hozamokról. Néhány helyen zöldanyagban számítva 1200 mázsa termést is elérnek hektáronként, de vannak mezőgazdasági üze­meink, ahol e hozam felét sem tudják betakarítani. Elsősor­ban azért, mert nem kielégítő a fű hasznosításának formája. Főleg a rendszertelenül szer­vezett legeltetéssel vész kárba sok takarmány. Pedig meny­nyire egyszerű lenne megszer­vezni a következetes szakaszos legeltetést. Az osztályvezető a termésfo­kozó tartalékok sorában emlí­tette a növénytermesztés sza­kaszán folyó koncentrációt is. Olajosokat az egyes mezőgaz­dasági üzemek már jelenleg sem termeszthetnek 50 hektár­nál kisebb területen, de a Csl- lizközi (Medziüilizie) Egységes Földművesszövetkezet napra­forgót például 300 hektáron termeszt. Vöröshagymát két üzem termeszt, nagyobb terüle­ten, mint évekkel korábban nyolc üzem. A jó felkészülés fél siker — Az, hogy az év folyamán milyen eredményeket érünk el, attól is függ majd, hogy a je­lenlegi, aránylag nyugalmasabb időszakot milyen mértékben hasznosítjuk. Olyan terveket kell összeállítani, úgy kell fel­készülni, hogy semmi se érhes­se váratlanul a földművelőket. Példának okáért említem a nagymértékű szárazságot. Nincs remény, hogy lényegesen jobb­ra fordu! a helyzet, tehát egye­düli megoldás az lesz, hogy kora tavasszal mindenütt és tel- jes erővel öntözni kezdjenek. Ehhez természetesen már most meg kell tenni az előkészülete­ket. Figyelmeztető jelként emlí­tette a decemberi biológiai lel­tár eredményét is. Annak elle­nére, hogy idejében befejezték a vetést, sem a repce, sem a búza nem a legjobb minőségű. Különösen a repce gyenge, nincs rá remény, hogy károso­dás nélkül vészelje át a telet. A búza is elmaradt a fejlődés­ben, gyengébb minőségű mint a korábbi években volt. Például december elején a jó növény- kategóriába a korábbi 60—70 százalékkal szemben a vetéste­rületnek alig 40 százalékát le­hetett besorolni. És a hosszan­tartó száraz fagyok csak árt­hatnak minőségének. Mindez figyelmeztető jel, hogy tavasz­ra már most több napraforgó, árpa és kukorica vetőmagot készítsenek az üzemek. — Az esetleges kifagyások majd több munkát is jelente­nek, és a többet idejében csak az tudja elvégezni, aki kése­delem nélkül lát munkához, te­hát jól és idejében megjavítot­ta a gébeket. Szükséges az ál­landó agrobiológiai ellenőrzés is, hogy az esedékes beavatko­zásokat késedelem nélkül vé­gezzék el. S végül, de nem utolsósorban, fontos, hogy a növénytermesztés kulcsfontos­ságú feladatainak teljesítésére irányítsák a munkaversenyt, mert az. emberek kezdeménye­zése. a jó munkaszellem ta­valyhoz hasonlóan az idén is a siker lényeges fe!+é*e,r\ EGRI FERENC

Next

/
Oldalképek
Tartalom