Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-08 / 6. szám, hétfő

Sa iiiiiiifg nisi mm is bim a a IISMpiizipfi piUflMisšäaii 1979. I. 8. Bulgária, Csehszlovákia, Ma­gyarország, Lengyelország, Ro­mánia és a Szovjetunió 1949- ben megalakította a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsát (KGST) — gazdasági és politi­kai együttműködésük tervsze­rű irányításának és szervezé­sének orgánumát. A tagálla­mok közös problémája volt a háborús károk felszámolása, a gazdasági élet felújítása. Föld­rajzi közelségükön kívül eze­ket az országokat az is össze­fogta, hogy nem kapitalista rendszerűek voltak. A Szovjet- ainió és Csehszlovákia kivéte­lével mezőgazdasági jellegű or­szágokról volt szó, amelyekben a termelés szintje alacsony volt. Ebből következett, hogy a kölcsönös kereskedelmet több­nyire klíring alapon (elszámo­lásos alapon) bonyolították le. Ez azt jelentette, hogy az ex­portáló ország árujáért azonos értékű más árut igényéit a kereskedelmi partnerként sze­replő másik országtól. Amsny- nyiben az importáló ország nem rendelkezett megfelelő exportlehetőséggel, a különb­séget szovjet rubelben egyenlí­tette ki. Ha a különbözet (szaldó J kiegyenlítésére az adós országnak azonnal nem volt módja, az összeg a ki- ffigyenlílésig kamatmentes hi­tiéiként szerepelt. A KGST-tagországok fokozott [iparosodása következtében bő­vült a szervezeten belüli ke­reskedelmi forgalom. A kétol­dalú árucserét a sokoldalú árucsere váltotta fel, így 1957- lien aláírták a sokoldalú elszá­molási rendszerről (klíring- íől) szóló egyezményt. Ez le­hetővé tette a kétoldalú egyezmények keretein kívüli árucserét, miközben megtar­tották a kétoldalú fizetést rendszert. Megszilárdították így a nemzetközi jelentőségű elszámolási eszközként szerep­lő rubel jellegét. A pénznem Ifizetőeszközként szerepelt a tagállamok kétoldalú keres­kedelmi akcióiban, kifejezhe­tővé tette a kölcsönös külke­reskedelmi kapcsolatok során keletkezett különbözetet és a kamatmentes eladósodás mér­tékét. Egyre inkább a sokoldalú külkereskedelmi műveletek ke­rültek túlsúlyba a KGST-n be­lüli együttműködésben, így szükség volt a valutáris együttműködés elmélyítésére. A kétoldalú elszámolás me­rev rendszerét 1963. október 22-től sokoldalú elszámolási rendszerrel cserélték fel. Ugyanakkor megegyezés szüle­tett a multilaterális elszámo­lást közvetítő szervezet — a Nemzetközi Gazdasági Együtt­működési Bank — létrehozá­sáról is. A klíringrubelt új fi­zetési eszközzel, a transzferá­bilis (átutalható) rubellel he­lyettesítették. Ez az új típusú nemzetközi valuta egyetlen ál­lamnak ssm nemzeti pénzneme (a klíringrubeltől eltérően, amely a Szovjetunió pénzneme is volt). Aranytartalma ugyan azonos a szovjet rubel arany­tartalmával (0,987 412 g szín­arany J, a Szovjetunió belső pénznemétől azonban teljesen különválasztották. A transzfe­rábilis rubel kizárólag a nem­zetközi fizetésekkel és hitel- műveletekkel kapcsolatos igé­nyeket elégíti ki. Csak a sok­oldalú KGST-n belüli elszá­molásokba bekapcsolódott bankok számláin szerepel, és csak a tagországok készpénz nélküli fizetési kapcsolataiban lép fel. Kollektív jellegű pénz­nemről van szó. Árfolyamát és aranytartalmát a KGST-tagor­szágok közösen határozzák meg. Mivel az árusz«ilí;ások mértékét a tagországok terv­szerűen, a népgazdasági ter­vek szerint szabályozzák, az árfolyam viszonylag hosszú időre meghatározható. A nem­zeti pénznemek aranytartalma (a szovjet rubel aranytartal­mát is beleértve) nem befolyá­solja a transzferábilis rubel aranytartalmának alakulását. Ez a pénznem nem használ­ható fel a tagországok belső pénzforgalmában. Sem konkrét bankjegy, sem fémpénz formá­jában nem jelenik meg a pS^z- piaCOn. *7, (transzferiüilitás) azt fejezi ki, hogy átváltható rubelben min­den tagállam kiegyenlítheti bármely másik tagországgal szembeni adósságait. Ez a kol­lektív valuta a KGST-tagorszá­gok szabad pénzpiacán nem vásárolható fel, hanem csak export révén KGST-országok- ba irányuló, illetve a KGST- bankoktól kapott hitel formá­jában szerezhető be. (A KGST másik nemzetközi bankja, a Nemzetközi Beruházási Bank, amely 1971. 1. 1-én kezdte meg működését, közép- és hosszú távú hiteleket folyósít beruhá­zási akciókra, amelyek fon­tosaknak ígérkeznek az integ­ráció elmélyítése szempont já* bői). A tagállamok a transzfe­rábilis rubelben levő pénzesz­közöket a Nemzetközi Gazda­ság: Együttműködési Dónkban kezelt folyószámlákon tartják. A KGST-tagországokba irányí­tott export révén keletkezett nyereséget a számlájukhoz ír­ják, n behozatal költségeit pe­dig levonják a számláról. Ezen a folyószámlán tüntetik fel a Nemzetközi Gazdasági -Együtt­működési Bankból merített és a banknak törlesztett hitelek­kel kapcsolatos műveleteket is. Az átutalható rubel felhaszná­lási lehetőségei a tagországok között lebonyolított kereskede- delmi, hitel- és egyéb tevé­kenységre vonatkoznak — a kölcsönös egyezmények alap­ján. Átutalható rubelben feje­zik ki a nemzetközi bankok és nemzetközi szervezetek alaptő­kéjét és speciális alapjait és az e szervezetek tevékenységé­ből eredő műveleteket (nye­reségelosztás stb.) A KGST-tagországok gazda­sági és politikai folyamatainak történelmi elkerülhetetlensége és logikus következménye volt a nemzetközi szocialista mun­kamegosztás és szocialista együttműködés további elmé­lyítésére vonatkozó egységes program — a Komplex Prog­ram— elfogadása. Erre a KGST 1971. július 27—28-án Buka­restben megtartott XXV. ülé­sén került sor. A Komplex Program meghatározza a bo­nyolult deviza — pénzügyi problémák megoldásának alap­vető Irányait is. A gazdasági­szervezési intézkedések egyik célja többek között az volt, hogy megszilárdítsák az átutal­ható rubel feladatkörét. Főleg azért volt erre szükség, mert az átutalható rubel nem töl­tötte be teljes egészében a nemzetközi szocialista pénz­nem alapvető funkcióját, s az átutalhatóság lényegében csu­pán részlegesen volt bevezetve. A Komplex Program ezért a de­viza-pénzügyi kapcsolatok te­rén az alapvető célok közé so­rolta a nemzetközi szocialista pénznem alapvető funkciója betöltésének elérését, a kol­lektív pénznemnek a nemzeti pénznemre történő átváltható­sága feltételeinek és határide­jének megszabását. Ez utóbbi­ból adódik a gazdasági szem­pontból indokolt és a kölcsö­nös megegyezésen alapuló ár­folyamok meghatározása — a nemzeti pénznemek és az át­utalható rubel között. A transz­ferábilis rubelnek adottak a feltételei ahhoz, hogy betöltse a nemzetközi szocialista pénz­nem funkcióját. Nemzetközi egyezmény alapján határozzák meg a szilárd aranytartalmát. A KGST-tagországok között az árucsere-forgalmat a kapita­lista piac konjunktúraingadozá­saitól mentesített szerződéses árak segítségével bonyolítják le. Ezeket az árakat a külke­reskedelmi árképzés elvei alap­ján szabják meg. Az árakat átutalható rubelben fejezik ki, tehát az átutalható rubel az áruértékek pénzbeli kifejezésé­nek és mérésének eszközeként szolgál. Ezzel betölti az érték­mérő funkciót, és a KGST-tag­országok közötti külkereske­delem keretében szállított áruk árának kifejezője. Az átutalha­tó rubel az egész elszámolási rendszer keretében fizetőesz­közként szerepel és lehetővé teszi a kereskedelmi tevékeny­ség bővítését. Ezzel fizetnek a leszállított áruért, a KGST nemzetközi bankjai is ebben folyósítják a hiteleket stb. Az átutalható rubel vásárlóere­jét a tervezett áruforgalom és szilárd szerződéses árak bizto­sítják. A sokoldalú elszámolás alapelvei lehetővé teszik, hogy a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank számlá­ján betétek formájában kol­lektív pénznemben képeznek tartalékokat, ösztönzi a szo­cialista országokat a tervezett devizatartalékoknak ebben a pénznemben történő képzésére azzal, hogy az átutalható ru­bel árfolyama hosszabb időn keresztül szilárd és felhasznál­hatósági területe bővíthető. Az átutalható rubel stabili­tását biztosító feltételek nem csupán a valutarendszer szer­vezésén alapszanak. A kollek­tív pénznem reális tételes biz­tosítását a jó minőségű keresett áru tervezett termelésnövelésé­ben kell látnunk. Ugyanakkor abban, hogy lehetővé teszi a kölcsönös árucsereforgalom tervszerű fejlesztését. Az új nemzetközi valuta, a transzfe­rábilis rubel szilárdságának szavatolója a pénznemet létre­hozó és használó államok szu­verenitása. Az átutalható ru­belre hatható valamennyi va­luta- és hitelpolitikai kérdés csupán a Nemzetközi Gazdasá­gi Együttműködési Bank jóvá­hagyásával oldható meg, ugyanakkor valamennyi állam egyenjogú félként lép fel, te­hát minden államnak — füg­getlenül a banktőkében való részesedési arányától — egyet­len szavazata van. A nemzet­közi szocialista integráció de­mokratikus jellege szavatolja az átutalható rubel és egyúttal a nemzetközi szocialista valu­tarendszer stabilitását is. JOZEF MAKOCH mérnök A sviti Tatrasvit nemzeti vállalat dolgozói határidő előtt teljesítet-- ték a Szovjetunióba irányuló exporttermelés tavalyi feladatait.-- Több mint 31 millió korona értékben szállítottuk árut, kötött ruhá­zati cikkeket a Szovjetunióba. Felvételünkön Terézia Kurilovská a Szlovák Nőszövetség nevet viselő szocialista munkabrigád tagja,>. \ a kötőgép kezelője. (Felvétel: A. Haščák — GSTKJ-I Ä barátság meghódítja a világűrt Figyelemre méltó kiállítás a prágai Hiberniumbarí T A prágai Kotva Áruháztól né­hány lépésnyire 18-20 tagú cso­portra leszek figyelmes. A Dol­ní Bŕežany-i szövetkezet tagjai — fiatalok és idősebbek — azon tanakodnak, hova menje­nek hamarabb: az áruházba, vagy talán inkább a Hibernium- ban megnyílt „A barátság meg­hódítja a világűrt“ című kiállí­tást részesítsék előnyben? A többség ez utóbbi mellett dön­tött, s mivel még én sem jár­tam ott, és az asszonyok véle­ménye is érdekelt, követtem őket. A Hibernium palotáját el­árasztotta a kíváncsi emberek sokasága. Nem csoda, hiszen a világűrt — az első csehszlovák űrrepülő, Vladimír Remek őr­nagy és a Magion űrlaborató­rium jóvoltából — bizonyos mértékben a sajátunknak is tekinthetjük. Az Interkozmosz- programban való részvételünk, illetve tudományos dolgozóink­nak a szovjet szakemberekkel való szoros együttműködése kétségtelenül megérdemli az e rendezvény iránti rendkívüli érdeklődést. A látogatók csakhamar felfi­gyeltek a Magion pontos másá­ra, megcsodálták alakját és színeit. A látogatók egyike, aki már nyilván többször is járt a kiállításon, megmagyarázta, hogy a lemezek az űrlaboratő- rium felszínén a napenergiát villamos energiává átalakító energiaforrások — napelemek —, a rajta fénylő nyúlványok pedig a külső hatások felfogá­sára, érzékelésére szolgálnak. — Nézd csak, Maruska, ba­romfitelep — szólítja magához társát az egyik, valamivel távo­labb álló idősebb asszony, a nagy barnapettyes tojásokra mutatva. A megfelelő meleget és nedvességet biztosító hen­geralakú kozmikus keltetőgép sem hiányzik mellőlük, ame­lyen az űrrepülők a súlytalan­ság állapotában figyelemmel kísérhetik a tojásokból kikelő kis madarak fejlődését. A bio­lógusokat az is érdekli, milyen hatással van a világűr az állat*?1 kák fejlődésére. A keltetőgéptől nem messze levő élő mikróbamentes patká^ nyok — bratislavai kísérleti te-: nyészállatok — a tudományos világban máris jól ismertek, hi-: szén néhányan közülük megjár-: ták már a világűrt. Valamivel távolabb a Tre-. bonban nagy mennyiségben te­nyésztett Chlorella néven is­mert egysejtű vizlmoszatok te-: nyésztésére alkalmas berende-' zés látható. A fehérjedús mo-r szatoknak — az űrrepülők e‘ fontos táplálékának — a világ-: űrben szerzett kielégítő tapasz-’ talatok szerint a planétaközi repülések és a világűr betele-i pítésével kapcsolatban jósolnak nagy jövőt. Nincs okunk teháť abban kételkedni, hogy a te­nyésztésével folytatott kísérle­tek további kedvező eredmé­nyekre vezetnek. A cél ugyanis' az, hogy az űrrepülők idővel néhány hónapra, vagy évre ter-f vezett útjukon önellátók legye­nek, saját maguk gondoskod-’ hassanak élelmiszereikről. Mivel táplálkoznak ma a vi« lágűr utasai? Erre az üveg*' szekrényekben elhelyezett, koz-*’ mikus ételeket tartalmazó tu-f busók feliratai adnak választ.- A Dolní Bŕežany-i asszonyok ezenkívül megcsodálhatják Vla­dimír Remek űrruháját és azt is tudni akarják, hogyan öltöt­te magára, és hogyan viselte a súlytalanság állapotában. Ne-.' héz volt-e benne a mozgás, és hogyan volt biztosítható a hőv mérséklet, a levegő áramlása.­Természetesen a két emele-’ ten bemutatott többi kiállított tárgy, az űrhajók modelljei, a különböző készülékek, a Szo- juz-28 fedélzetéről hozott em­léktárgyak, a fényképek is az érdeklődés középpontjában áll-' nak a kiállításon. Akik nem elégedtek meg a táp-' gyak felirataival, azoknak a rendezők készségesen szolgál­tak magyarázattal. KARDOS MÁRTA’1 A szovjet—finn együttműködés elmélyülése 1977-ben a szovjet—finn áru­forgalom 2173 millió rubelre emelkedett az 1975. évi 1755 millió rubelről, 1978 első felé­ben pedig 1057 rubelre rúgott, szemben az előző év megfelelő időszakának 958 millió rubel­jével. Eszerint Finnországot csak az NSZK, az Egyesült Államok és Japán előzi meg a Szovjetunió tőkés partnerei között. Most már az is világos: megvannak annak a reális fel­tételei, hogy túlszárnyalják a jelenlegi ötéves időszakra elő­irányzott 9 milliárd rubeles kölcsönös forgalmat és elérjék a 10 milliárd rubelt. Sikeresen halad előre a kosztomuksai ércdúsító kom­binát, a szovjet—finn együtt­működés történetének e legna­gyobb alkotása első szakaszá­nak az építése — mindkét or­szág javára. Ugyancsak ered­ményesen folytatódik az együtt­működés a szvetogorszki cel­lulóz- és papírkombinát re­konstrukciójában. Tárgyalások folynak finn cégünk részvételé­ről a létesítmény harmadik szakaszának a felépítésében. A Loviisában 440 megawatt ka­pacitással 1977 márciusában üzembe helyezett atomerőmű kifogástalanul működik. A Washington Post című ameri­kai újság értékelésié szerint ez a nukleáris erőmű műszakilag az egyik legkorszerűbb és leghatékonyabb a világon léte­ző összes atomerőművek kö­zött. Nemrég tárgyalásokat folytattak egy új, 1000 mega­wattos erőmű Finnországban való felállításának lehetőségei­ről és a finn gazdaság céljai* szolgáló hőerőművek tervezé­siében és építésében való együ t tm űkö dé s ríl. • A hosszú lejáratú együttmű­ködési program a gépipar 17 szektorában irányozza elő a termelési kooperáció és szako­sodás fejlesztését, több mint 60 területen számos kooperációs témában pozitív tapasztalatok­ra tettek szert. Szemléletes példa erre az elektromos moz­donyok termelése a Szovjet­unióban finn cégekkel való kooperációban a finn vasutak számára. A novocserkasszkl elektromosmozdony-gyár eddig már több mint 60 mozdonyt szállított Finnországnak. Szá­mításba véve a termelési koo­peráció kedvező hatását a ke­reskedelemre, a hosszú lejáratú program a Finnországba irá­nyuló szovjet gép- és berende-' zésexport megkétszerezését irá­nyozza elő. Különösen jó kilátásokkal ke­csegtet a hajógyártás területén történő együttműködés. A hosz- szú lejáratú együttműködési program szerint 1981 és 1985 között a Szovjetunió 1,4—1,6 milliárd rubel értékben vásárol hajókat Finnországtól. Az együttműködés lehetőséget ad rá, hogy ezeket a hajókat egy­re nagyobb mértékben szovjet berendezéseikkel szereljék fel. A magyar gépipar szándékai A szerszámgépek és formázó berendezések gyártása három százalékát képezi a magyar gépipar termelésének, de az ágazat exportjából 8—10 szá­zalékban részesedik. A Magyar- országon előállított fémmeg­munkáló berendezések 85—90 százaléka exportra készül. A Magyarországon készült gépeik Európa számos nyugati országában is működnek. Pél­dául a britt Lancer cég- gép­parkjának 9 százalékát magyar' gyártmányú gépek alkotják. 1974-ben az exportra gyár­tott gépek és formázó beren­dezéseik 17 százalékát képezték a számvezérlésű gépek. Gyártó* sának növelésére azért fordítás nak gondot, mert a világpia­con ezen a téren erős konkur- rencia várható. Nagy figyelmet szentelnek a számítógéppel' irányított berendezések gyártó-' írnak Is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom