Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 5. szám, szombat

á kommunisták a termelési értekezletek magasabb színvonaléért A dolgozók <1 terv alkotásá­ban, végrehajtásában, ellenőr­zésében, alikotó mádon vesznek részt. A kezdeményezés fej­lesztésében való részvétel ki- szélesítésének és elmélyítésé­nek bevált eszköze a termelési értekezlet. Vállalatainkban és üzemeinkben a termelési érte­kezleteik több éves hagyomány- nyal rendelkeznek. A Csehszlo­vákia felszabadítását íköveiő első években a szabad mimika egyik megnyilvánulásává, az elavult, régi termelési viszo nyok leküzdésének eszközévé váltak. Rövidesen a szocialista demokrácia iskolái lettek, ahol a dolgozók szinte a szó legszo­rosabb értelmében megtanulták a termelés irányítását, a tár­sadalmi-politikai aktivitás ki­fejlesztését és az elvtársi együttműködést. Manapság a termelési érte­kezletek biztosítják a dolgozók­nak a termelés irányításában való részvételét. Lehetővé te szik, hogy minden dolgozó közvetlenül és aktívan részt vegyen a termelés és a munka irányításában. A kezdeményezés kiszélesíté­sének, a dolgozók irányításban való demokratikus részvételé­nek alapja a CSKP KB Elnök­ségének, a szövetségi kormány­nak és a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsának a termelési értekezletekről szóló, 1974. évi határozata. 1976-ban már 1 639 ÜÜÜ termelési értekezletet tartottak, amelyeken több mint egymillió javaslatot, indítványt terjesztettek elő a termelési feltételek javítására, a munka minőségének és szervezésének emelésére vonatkozóan. Több munkahelyen a termelési érte­kezlet a nyilvános ellenőrzés helyszínévé vált. Az értekezle­tek segítenek megteremteni a gazdasági dolgozók, s egyben « szakszervezeti tisztségviselőik számára a kedvező légkört. Egyre gyakrabban és rend szeresebben vitatják meg a termelési értekezleteken a munkahelyekkel közvetlenül kapcsolatos időszerű probléma kát. Az értekezletek a Forra­dalmi Szakszervezti Mozgalom alapszervezetei tevékenységé­nek szerves részévé váltak. A szakszervezet a gazdasági dol­gozókkal karöltve kedvező tel­tételeiket teremt ahhoz, hogy a dolgozók a lehető iegna gyobb mértékben részt vegye nek az üzem és a vállalat irá­nyításában. A termelési értekezletek szín vonala egyre inkább emelke­dik. Ez nem Csupán a megvi­tatott kérdések sokaságában, hanem abban is megnyilvánul, hogy a dolgozói; közül egyre többen vesznek részt a terme­lési értekezleteken. A mennyi­ség mellett javul a termelési értekezletek minősége és ez kedvezően tükröződik a viták színvonalában, a konkrét ja vasiatok és Indítványok benyúj­tásában. 1977-ben például 1 119 027 javaslatot terjesztet­tek elő, ami az 1374. évhez viszonyítva 300 ÜOU-rei több A javaslatok és indítványok minősége és mennyisége köz­vetlenül a termelési értekez­leteik előkészítésétől és szerve­zésétől függ. A nagy ipari vál­lalatokban fokozódik a dolgo­zók kezdeményezése, ott rész Jelesen kidolgozták a termelé­si értekezletek átfogó irányítő- si és szervezési rendszerét. Például az Ostrava-Kunčit:e-i Klement Gottwald Oj Kohóban egy termelési értekezleten át­lagosan 9 dolgozó szólalt fel. 1977-ben itt 8492 termelési ér­tekezletet tartottak, az átlagos részvétel 85 százalékos volt, összesen 10 Ö75 javaslatot és indítványt terjesztettek elő, melyeknek megvalósítása hoz­zájárult a tervfeladatok telje­sítéséhez. A javaslatok 91,3 százalékát megvalósították. Pozitív jelenség, hogy a ter­melési értekezleteken gyakran a termelés minőségével és ha­tékonyságával, a munka irányí­tásával és szervezésével, az ál- lóalapok, a munkaidő kihasz­nálásával, az anyag- és ener­giamegtakarítással foglalkoz­nak. Ez az irányzat észlelhető a népgazdaság valamennyi ága­zatában. A termelési értekezle­teken ezenkívül a dolgozók a munkakörnyezet, az üzemi ét­keztetés, a dolgozókról való gondoskodás kérdésiéiről is szólnak. Az itt felsorolt pozitív voná­sokon kívül azonban a terme­lési értekezletek szervezésében és tartalmában még sok a tar­talék is. Több üzemben rend­szertelenül tartják meg az ér­tekezleteket. gyakran nem tud­jak, mi a különbség a terme­lési értekezlet és a szakszer­vezeti taggyűlés között. Né­hány termelési értekezleten eg3'etlen javaslat vagy indít­vány sem hangzik el, ami arról tanúskodik, hogy sem a gazda­sági vezetőség, sem a szakszer­vezeti szerv, vagy a bizalmi nem tűz ki konkrét feladato­kat, nem elemzi érthetően a munkahelyeken felmerült fo- gyatékos-ságokat, és gyakran nem is ad választ az észrevé­telekre. Alacsony színvonaluk legfőbb oka, hogy az egyes gazdasági dolgozók nem mérik fel a ter­melési értekezletek hurderejét, a szakszervezeti szervek és a funkcionáriusok nem járnak el következetesen a munkahelye­ken a dolgozók javaslatainak indítványainak érvényre jutta­tásakor. Az itt felsorolt, de egyéb fogyatékosságokat is csak ak­kor küszöbölhetjük ki, ha a pártszervezetek nagyobb erőfe­szítést fejtenek ki minden munkahelyen a termelési érte­kezletek színvonalának és hely­zetének elemzésekor, és ha m u nika p ro g ra m j u k ba be 1 efog ­lalják a termelési értekezletek színvonalának, hatékonyságá­nak rendszeres ellenőrzését. A kommunistáknak, mint a termelési értekezlet résztvevői­nek, példát kell mutatniuk a javaslatok benyújtásában, meg­vitatásában, megfogalmazásá­ban és teljesítésük ellenőrzé­sében. A párt és a kommunisták te­kintélye nem növekedik auto­matikusan és nem adott egy­szer s mindenkorra. A társa­dalom fejlődésének minden új szakaszával párhuzamosan szi­lárdítani kell a párt akcióegy­ségét, nézetazonosságát, olyan feladatok és problémák megol­dásában, amelyektől a társada­lom további haladása, a forra­dalmi fejlődés, az életszínvo­nal emelése függ. És ebben az Időszakban ilyen időszerű fel­adat a mindennemű munka na­gyobb hatékonyságáért és mi­nőségéért vívott harc. Az itt felsorolt kérdéseket tehát gyakrabban kellene a termelé­si értekezletek tanácskozásá­nak napirendjére tűzni. JUHAJ HIMAL, a CSKP KB dolgozója Fiatalok élén 1979. I. 8. — Munkámban uz öl letek kor­látlan kihasználására nyílik lehetőség — vélekedik Daniela Jančeková (Hajdú András felvétele) Megvártam, amíg Daniela Jančeková befejezte előadását. Az Ipolysági /Sahy) Pionír­házban tartott előadás akkor ép­pen a pionírhagyományokról szólt, s a résztvevők (pionírve­zetők} nagy érdeklődéssel hall­gatták. Nem véletlenül, hiszen a témát az előadó számos szí­nes példával tette vonzóvá. Elmondta egyebek között, hogy gyermekek már a párizsi kom- mün ideijén is harcoltak. Az egyik gyerek akkor is hősiesen viselkedett, amikor kivégzését várta. Daniela jančeková tagja a pionírvezetők járási iskolája elő­adótestületének. Munkahelye a lévai (Levice) Peter Jilemnický Járási Pionír- és Ifjúsági Ház. Fő feladata a pionírház mun­kájának összehangolása, vetél­kedők, sport- és egyéb rendez­vények szervezése, propaganda­tevékenysége. összehangol ja a csapattanácsok, a szakkörök munkáját, tanácsokkal látja el az új csapatvezetőkéit, és lá­togatja az iskolákat. Legutóbb például a II. lé/vai alapiskolá­ban tekintette át a pionír mun­kát. — Hogyan összegezné észre­vételeit? — kérdeztük. — Tetszett, hogy a pionírok (levelezőik révén) propagálják tevékenységüket — mondta. — Szerkesztő bizottságuk is van, amelynek feladata az iskolai rádióadások szerkesztése. Saj­nos, éppen rossz az iskolai rá­diójuk, pedig még új. Mivel azonban a készülék szavatossá­gi ideje még nem járt le, bár­ki nem javíthatja meg. Elmondta, hogy az egyes is­kolákban szerzett észrevételei­ről jegyzőkönyvet ír. A jegyző­könyvet az iskola igazgatója is aláírja, hogy az esetleges fo­gyatékosságok kiküszöböléséért ő is feleljen. Ezzet kapcsolatos tapasztalatait Daniela jančeko- vá így összegezi: — Minden attól függ, milyen az igazgatóság hozzáállása az észrevételekhez. Sokrétű munkájához tartozik a pionírház munkatervének egyeztető összehangolása is. Vagyis ügyel arra, hogy az egyes rendezvények ne keresz­tezzék egymást, de a tervből semmi se maradjon ki. Azonkí­vül rajvezetőként tevékenyke­dik, és szakkört is vezet. Sike­res rendezvényeik közül a pio­nírházban nemrég megtartott szovjet Irodalmi művek vetél­kedőjét említjük. — Munkámban az ötletek korlátlan kihasználására nyílik lehetőség — mondja elgondol­kodva. — Mindig valami újat szeretnék létrehozni. A legszí­vesebbeai játszom — például táncolok a lányokkal. Ilyenkor az ember megfeledkezik a napi gondokról. Daniela 1971-ben fejezte be tanulmányait a Lévai Pedagó­giai Szakközépiskolában. Utána azonnal a pionírházba került. Később a kommunista párt tag­jelöltjeinek sorába is felvették. Tulajdonképpen kommunista családból származik, hiszen édesanyja és két fivére is párttag. Édesapja is kommunis­ta volt, de már meghalt. A társadalmi feladatok válla­lását és végrehajtását mindig természetes követelménynek te­kintette. Ezt bizonyítja számos, tisztsége, melyek közül elég megemlíteni, hogy tagja a ke­rületi és a járási pionírtanács­nak. FÜLÖP IMRE A CSKP KB 12. ÜLÉSE UTÁN Erőink mozgósítása A CSKP KB 12. üléséneic ha­tározata a népgazdaság fejlesz­tésének 1979. évi állami tervé­ről és az 1980. évi terv kidol­gozásának irányelveiről egész népgazdaságunk fejlesztésére irányul. Nagy igényeket tá­maszt a gazdaságossággal és a minőséggel szemben, és az ösz- szetett feladatok mielőbbi meg­oldását szorgalmazza. A 12. plé­num határozata ismételten hangsúlyozta, hogy az életszín­vonalat csak úgy emelhetjük, ha az eddiginél gyorsabb ütem­ben valósítjuk meg a párt irányvonalát, a minősép javítá­sával és a munka hasznosságá­nak növelésével. Éppen ezért a Központi Bizottság joggal elvár­ja minden párt-, állami és gaz­dasági szervtől és szervezettől, a kommunistáktól, az irányítás minden fokán, hogy még céltu­datosabban érvényt szerezzenek a XV. kongresszus és a CSKP KB 11. ülése irányelveinek. Ez a követelmény rendkívül időszerű, és ezt tudatosítaniuk kell nemcsak az irányító szer­veknek és a vezető dolgozók­nak, hanem minden dolgozó­nak, hiszen a jő minőségű mun­kától, továbbá a munka- és mű­szaki fegyelemtől függ további feladatainak megoldása. A KB 12. ülése figyelmeztet arra, hogy a hatodik ötéves terv szá­mos feladatát nem teljesítjük egyenletes ütemben. Rendkívül időszerű az a figyelmeztetés, hogy a szocializmus építése so­rán felmerülő objektív nehézsé­gek nem vezethetnek saját irá­nyító, szervező, ellenőrző mun­kánk fogyatékosságainak el­hallgatásához, konkrét feltéte­lek között kell rámutatni arra, hogy a hasznosságot számos helyen csökkenti a rossz minő­ségű munka, az alacsony mun­ka- és műszaki fegyelem. A CSKP KB 12. ülésén el­hangzott zárszavában Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy a belső szükségleteink és a nem­zetközi ko-nkurrencia, mellyel termékeinknek fel kell venniük a harcot, megköveteli, hogy ne elégedjünk meg az átlagos vagy az átlagon aluli eredményekkel. Joggal mutatott rá, mindennapi kötelességünk azért harcolni, hogy az emberek gondolkodá­sában változás következzék be, meggyőzni Őket a párt irányvo­nala megvalósításának elkerül­hetetlenségéről, az előttünk ál­ló igényes feladatok megérté­séről és teljesítésük szükséges; s égéről. E le i igéd h e t et 1 en követel me n y a pártszervezetek tevékenységé­ben a XV. pártkongresszus és a Központi Bizottság határoza­taihoz, valamint azokhoz az in­tézkedésekhez való visszatérés, melyeket a párt-, az állami, a gazdasági és a társadalmi szer­vezetek foganatosítottak a fel adatok megoldása érdekében. Ezt a célt követi a CSKP KB Elnökségének 1978. november 3 i határozata az 1979 január­jában és februárjában megtar­tandó taggyűlésekre vonatkozó­an. Ezek feladata ellenőrizni, hogy a pártszervezetekben, il­letve a társadalmi élet egyes területein hogyan teljesítik azo­kat az intézkedéseket, melye­ket a XV. kongresszus határo­zatai, a CSKP KB, a kerületi és a járási pártkonferenciák, valamint az évzáró taggyűlések határozatai teljesítésének ér­dekében hoztak. A taggyűlések mérlegelik, hogy a pártszerve­zetek mit tesznek a be.sü párt­élet javításáért, hogyan növelik tagjaik és tagjelöltjeik elköte­lezettségét, hogyan szilárdítják a pártszervezet eszmei egysé­gét, akcióképességéi. A problémák tárgyilagos megítélése, a feladatok értéke­lése, valamint a fogyatékossá­gok kritikus és önkritikus ér­tékelése megköveteli a taggyű­lések alapos előkészítését. Minden alapszervezetben arra kell törekedni, hogy a taggyű­lések előkészítése kollektív jel­legű legyen, vagyis részt ve­gyen benne minden pártcso­port, párttag és tagjelölt. A tag* gyűlések előkészítése során meríteni kell az élenjáró dol­gozók, a mesterek, a techniku­sok, a mérnökök, az újítók, a feltalálók, a szocialista munka­brigádok tagjainak tapasztala­taiból. Az emberek észrevételei­nek hasznosítása az erők moz­gósításának egyik eszköze. A tagsági igazolványok kicse­rélése szintén erőink növelését szolgálja. A Központi Bizottság a tagsági igazolványok kicseré­lésével kapcsolatban kiemelte, hogy minél nagyobb és össze­tettebb feladatok állnak előt­tünk, annál nagyobb igényeket kell támasztani a kommunis­tákkal szemben. Rámutatott, hogy elkerülhetetlen minden párttag elkötelezettségének és aktivitásának fokozása a párt- politika megvalósításában, az emberekkel való napi érintke­zésben. A tagsági igazolványok kicserélése során az alapszer­vezetekre igen jelentős feladat vár. A pártbizottságok előké­szítik és megvalósítják a ta­gokkal való beszélgetést, még­hozzá úgy, hogy az kölcsönö­sen elvtársi beszélgetés legyen, mely elősegíti a fogyatékossá­gok eltávolítását a pártszerve­zet működési területein. A be­szélgetések fő oélja az lesz, hogy értékelje a kommunisták részvételét a pártpolitika meg­valósításában, és kezdeménye­zésüket a legfontosabb felada­tok megoldására irányítsa. A pártbizottságoknak naivon ala­posan és elvszerűen meg kell ítélniük, hogyan teljesítik a ta­gok a párt alapszabályzatából eredő kötelességeiket. A párt- bizottságok és -tisztségviselők nem állhatnak ki azok mellett, akik nem elég elkötelezettek, nem teljesítik feladataikat, passzívak, esetleg megszegik az alapszabályzatot. A Közpon­ti Bizottság határozata világo­san kimondja, hogy azokkal szemben, akiknél hiábavaló volt mindennemű nevelési esz­köz igénybevétele, nem aktívak, kitérnek a feladatok elől, nem tesznek meg mindent a pártpo­litika megvalósítása érdekében, megszegik a pártélet normáit, a párt- és állami fegyelmet, és kitartanak hibáik mellett, azok­nak meg kell válniuk a párt­tól. A tagkönyvcsere jó alka­lom a politikai tevékenység ki­bontakoztatására. Egyben esz­köz a pártmunka általános mi­nőségi javítására, a pártegység, valamint a párt és a többi dol­gozó kapcsolatának elmélyíté­sére. A párt, mint a múltban is, most is minden eszközt felhasz­nál a társadalom mindem erőjé­nek mozgósítására, céljaink megvalósítására. Dr. JÄN MACHYNIAK A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság prágai szakmun­kásképző intézete már 25 éve oktatja a légi közleke­dés szempontjából nélkülöz­hetetlen szakmákat. 1974- ben két oktatott szakmát vezettek be: a fedélzeti műszer-mechanikus és a re­pülőgép-mechanikus szak­mát. A mostani tanévben a villany szer elő-mechanikus szakma oktatását is meg­kezdték. Az intézetben csak­nem 130 szakmunkástanuló végzi tanulmányait. A ké­pen: a fedélzeti műszer­mechanikus szakmát tanuló harmadikosok Miloš Slejška oktató vezetésével a magas ságmérővel ismerkednek. (Felvétel: Z. Humpálová — CTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom