Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 5. szám, szombat
á kommunisták a termelési értekezletek magasabb színvonaléért A dolgozók <1 terv alkotásában, végrehajtásában, ellenőrzésében, alikotó mádon vesznek részt. A kezdeményezés fejlesztésében való részvétel ki- szélesítésének és elmélyítésének bevált eszköze a termelési értekezlet. Vállalatainkban és üzemeinkben a termelési értekezleteik több éves hagyomány- nyal rendelkeznek. A Csehszlovákia felszabadítását íköveiő első években a szabad mimika egyik megnyilvánulásává, az elavult, régi termelési viszo nyok leküzdésének eszközévé váltak. Rövidesen a szocialista demokrácia iskolái lettek, ahol a dolgozók szinte a szó legszorosabb értelmében megtanulták a termelés irányítását, a társadalmi-politikai aktivitás kifejlesztését és az elvtársi együttműködést. Manapság a termelési értekezletek biztosítják a dolgozóknak a termelés irányításában való részvételét. Lehetővé te szik, hogy minden dolgozó közvetlenül és aktívan részt vegyen a termelés és a munka irányításában. A kezdeményezés kiszélesítésének, a dolgozók irányításban való demokratikus részvételének alapja a CSKP KB Elnökségének, a szövetségi kormánynak és a Szakszervezetek Központi Tanácsának a termelési értekezletekről szóló, 1974. évi határozata. 1976-ban már 1 639 ÜÜÜ termelési értekezletet tartottak, amelyeken több mint egymillió javaslatot, indítványt terjesztettek elő a termelési feltételek javítására, a munka minőségének és szervezésének emelésére vonatkozóan. Több munkahelyen a termelési értekezlet a nyilvános ellenőrzés helyszínévé vált. Az értekezletek segítenek megteremteni a gazdasági dolgozók, s egyben « szakszervezeti tisztségviselőik számára a kedvező légkört. Egyre gyakrabban és rend szeresebben vitatják meg a termelési értekezleteken a munkahelyekkel közvetlenül kapcsolatos időszerű probléma kát. Az értekezletek a Forradalmi Szakszervezti Mozgalom alapszervezetei tevékenységének szerves részévé váltak. A szakszervezet a gazdasági dolgozókkal karöltve kedvező teltételeiket teremt ahhoz, hogy a dolgozók a lehető iegna gyobb mértékben részt vegye nek az üzem és a vállalat irányításában. A termelési értekezletek szín vonala egyre inkább emelkedik. Ez nem Csupán a megvitatott kérdések sokaságában, hanem abban is megnyilvánul, hogy a dolgozói; közül egyre többen vesznek részt a termelési értekezleteken. A mennyiség mellett javul a termelési értekezletek minősége és ez kedvezően tükröződik a viták színvonalában, a konkrét ja vasiatok és Indítványok benyújtásában. 1977-ben például 1 119 027 javaslatot terjesztettek elő, ami az 1374. évhez viszonyítva 300 ÜOU-rei több A javaslatok és indítványok minősége és mennyisége közvetlenül a termelési értekezleteik előkészítésétől és szervezésétől függ. A nagy ipari vállalatokban fokozódik a dolgozók kezdeményezése, ott rész Jelesen kidolgozták a termelési értekezletek átfogó irányítő- si és szervezési rendszerét. Például az Ostrava-Kunčit:e-i Klement Gottwald Oj Kohóban egy termelési értekezleten átlagosan 9 dolgozó szólalt fel. 1977-ben itt 8492 termelési értekezletet tartottak, az átlagos részvétel 85 százalékos volt, összesen 10 Ö75 javaslatot és indítványt terjesztettek elő, melyeknek megvalósítása hozzájárult a tervfeladatok teljesítéséhez. A javaslatok 91,3 százalékát megvalósították. Pozitív jelenség, hogy a termelési értekezleteken gyakran a termelés minőségével és hatékonyságával, a munka irányításával és szervezésével, az ál- lóalapok, a munkaidő kihasználásával, az anyag- és energiamegtakarítással foglalkoznak. Ez az irányzat észlelhető a népgazdaság valamennyi ágazatában. A termelési értekezleteken ezenkívül a dolgozók a munkakörnyezet, az üzemi étkeztetés, a dolgozókról való gondoskodás kérdésiéiről is szólnak. Az itt felsorolt pozitív vonásokon kívül azonban a termelési értekezletek szervezésében és tartalmában még sok a tartalék is. Több üzemben rendszertelenül tartják meg az értekezleteket. gyakran nem tudjak, mi a különbség a termelési értekezlet és a szakszervezeti taggyűlés között. Néhány termelési értekezleten eg3'etlen javaslat vagy indítvány sem hangzik el, ami arról tanúskodik, hogy sem a gazdasági vezetőség, sem a szakszervezeti szerv, vagy a bizalmi nem tűz ki konkrét feladatokat, nem elemzi érthetően a munkahelyeken felmerült fo- gyatékos-ságokat, és gyakran nem is ad választ az észrevételekre. Alacsony színvonaluk legfőbb oka, hogy az egyes gazdasági dolgozók nem mérik fel a termelési értekezletek hurderejét, a szakszervezeti szervek és a funkcionáriusok nem járnak el következetesen a munkahelyeken a dolgozók javaslatainak indítványainak érvényre juttatásakor. Az itt felsorolt, de egyéb fogyatékosságokat is csak akkor küszöbölhetjük ki, ha a pártszervezetek nagyobb erőfeszítést fejtenek ki minden munkahelyen a termelési értekezletek színvonalának és helyzetének elemzésekor, és ha m u nika p ro g ra m j u k ba be 1 efog lalják a termelési értekezletek színvonalának, hatékonyságának rendszeres ellenőrzését. A kommunistáknak, mint a termelési értekezlet résztvevőinek, példát kell mutatniuk a javaslatok benyújtásában, megvitatásában, megfogalmazásában és teljesítésük ellenőrzésében. A párt és a kommunisták tekintélye nem növekedik automatikusan és nem adott egyszer s mindenkorra. A társadalom fejlődésének minden új szakaszával párhuzamosan szilárdítani kell a párt akcióegységét, nézetazonosságát, olyan feladatok és problémák megoldásában, amelyektől a társadalom további haladása, a forradalmi fejlődés, az életszínvonal emelése függ. És ebben az Időszakban ilyen időszerű feladat a mindennemű munka nagyobb hatékonyságáért és minőségéért vívott harc. Az itt felsorolt kérdéseket tehát gyakrabban kellene a termelési értekezletek tanácskozásának napirendjére tűzni. JUHAJ HIMAL, a CSKP KB dolgozója Fiatalok élén 1979. I. 8. — Munkámban uz öl letek korlátlan kihasználására nyílik lehetőség — vélekedik Daniela Jančeková (Hajdú András felvétele) Megvártam, amíg Daniela Jančeková befejezte előadását. Az Ipolysági /Sahy) Pionírházban tartott előadás akkor éppen a pionírhagyományokról szólt, s a résztvevők (pionírvezetők} nagy érdeklődéssel hallgatták. Nem véletlenül, hiszen a témát az előadó számos színes példával tette vonzóvá. Elmondta egyebek között, hogy gyermekek már a párizsi kom- mün ideijén is harcoltak. Az egyik gyerek akkor is hősiesen viselkedett, amikor kivégzését várta. Daniela jančeková tagja a pionírvezetők járási iskolája előadótestületének. Munkahelye a lévai (Levice) Peter Jilemnický Járási Pionír- és Ifjúsági Ház. Fő feladata a pionírház munkájának összehangolása, vetélkedők, sport- és egyéb rendezvények szervezése, propagandatevékenysége. összehangol ja a csapattanácsok, a szakkörök munkáját, tanácsokkal látja el az új csapatvezetőkéit, és látogatja az iskolákat. Legutóbb például a II. lé/vai alapiskolában tekintette át a pionír munkát. — Hogyan összegezné észrevételeit? — kérdeztük. — Tetszett, hogy a pionírok (levelezőik révén) propagálják tevékenységüket — mondta. — Szerkesztő bizottságuk is van, amelynek feladata az iskolai rádióadások szerkesztése. Sajnos, éppen rossz az iskolai rádiójuk, pedig még új. Mivel azonban a készülék szavatossági ideje még nem járt le, bárki nem javíthatja meg. Elmondta, hogy az egyes iskolákban szerzett észrevételeiről jegyzőkönyvet ír. A jegyzőkönyvet az iskola igazgatója is aláírja, hogy az esetleges fogyatékosságok kiküszöböléséért ő is feleljen. Ezzet kapcsolatos tapasztalatait Daniela jančeko- vá így összegezi: — Minden attól függ, milyen az igazgatóság hozzáállása az észrevételekhez. Sokrétű munkájához tartozik a pionírház munkatervének egyeztető összehangolása is. Vagyis ügyel arra, hogy az egyes rendezvények ne keresztezzék egymást, de a tervből semmi se maradjon ki. Azonkívül rajvezetőként tevékenykedik, és szakkört is vezet. Sikeres rendezvényeik közül a pionírházban nemrég megtartott szovjet Irodalmi művek vetélkedőjét említjük. — Munkámban az ötletek korlátlan kihasználására nyílik lehetőség — mondja elgondolkodva. — Mindig valami újat szeretnék létrehozni. A legszívesebbeai játszom — például táncolok a lányokkal. Ilyenkor az ember megfeledkezik a napi gondokról. Daniela 1971-ben fejezte be tanulmányait a Lévai Pedagógiai Szakközépiskolában. Utána azonnal a pionírházba került. Később a kommunista párt tagjelöltjeinek sorába is felvették. Tulajdonképpen kommunista családból származik, hiszen édesanyja és két fivére is párttag. Édesapja is kommunista volt, de már meghalt. A társadalmi feladatok vállalását és végrehajtását mindig természetes követelménynek tekintette. Ezt bizonyítja számos, tisztsége, melyek közül elég megemlíteni, hogy tagja a kerületi és a járási pionírtanácsnak. FÜLÖP IMRE A CSKP KB 12. ÜLÉSE UTÁN Erőink mozgósítása A CSKP KB 12. üléséneic határozata a népgazdaság fejlesztésének 1979. évi állami tervéről és az 1980. évi terv kidolgozásának irányelveiről egész népgazdaságunk fejlesztésére irányul. Nagy igényeket támaszt a gazdaságossággal és a minőséggel szemben, és az ösz- szetett feladatok mielőbbi megoldását szorgalmazza. A 12. plénum határozata ismételten hangsúlyozta, hogy az életszínvonalat csak úgy emelhetjük, ha az eddiginél gyorsabb ütemben valósítjuk meg a párt irányvonalát, a minősép javításával és a munka hasznosságának növelésével. Éppen ezért a Központi Bizottság joggal elvárja minden párt-, állami és gazdasági szervtől és szervezettől, a kommunistáktól, az irányítás minden fokán, hogy még céltudatosabban érvényt szerezzenek a XV. kongresszus és a CSKP KB 11. ülése irányelveinek. Ez a követelmény rendkívül időszerű, és ezt tudatosítaniuk kell nemcsak az irányító szerveknek és a vezető dolgozóknak, hanem minden dolgozónak, hiszen a jő minőségű munkától, továbbá a munka- és műszaki fegyelemtől függ további feladatainak megoldása. A KB 12. ülése figyelmeztet arra, hogy a hatodik ötéves terv számos feladatát nem teljesítjük egyenletes ütemben. Rendkívül időszerű az a figyelmeztetés, hogy a szocializmus építése során felmerülő objektív nehézségek nem vezethetnek saját irányító, szervező, ellenőrző munkánk fogyatékosságainak elhallgatásához, konkrét feltételek között kell rámutatni arra, hogy a hasznosságot számos helyen csökkenti a rossz minőségű munka, az alacsony munka- és műszaki fegyelem. A CSKP KB 12. ülésén elhangzott zárszavában Husák elvtárs hangsúlyozta, hogy a belső szükségleteink és a nemzetközi ko-nkurrencia, mellyel termékeinknek fel kell venniük a harcot, megköveteli, hogy ne elégedjünk meg az átlagos vagy az átlagon aluli eredményekkel. Joggal mutatott rá, mindennapi kötelességünk azért harcolni, hogy az emberek gondolkodásában változás következzék be, meggyőzni Őket a párt irányvonala megvalósításának elkerülhetetlenségéről, az előttünk álló igényes feladatok megértéséről és teljesítésük szükséges; s égéről. E le i igéd h e t et 1 en követel me n y a pártszervezetek tevékenységében a XV. pártkongresszus és a Központi Bizottság határozataihoz, valamint azokhoz az intézkedésekhez való visszatérés, melyeket a párt-, az állami, a gazdasági és a társadalmi szervezetek foganatosítottak a fel adatok megoldása érdekében. Ezt a célt követi a CSKP KB Elnökségének 1978. november 3 i határozata az 1979 januárjában és februárjában megtartandó taggyűlésekre vonatkozóan. Ezek feladata ellenőrizni, hogy a pártszervezetekben, illetve a társadalmi élet egyes területein hogyan teljesítik azokat az intézkedéseket, melyeket a XV. kongresszus határozatai, a CSKP KB, a kerületi és a járási pártkonferenciák, valamint az évzáró taggyűlések határozatai teljesítésének érdekében hoztak. A taggyűlések mérlegelik, hogy a pártszervezetek mit tesznek a be.sü pártélet javításáért, hogyan növelik tagjaik és tagjelöltjeik elkötelezettségét, hogyan szilárdítják a pártszervezet eszmei egységét, akcióképességéi. A problémák tárgyilagos megítélése, a feladatok értékelése, valamint a fogyatékosságok kritikus és önkritikus értékelése megköveteli a taggyűlések alapos előkészítését. Minden alapszervezetben arra kell törekedni, hogy a taggyűlések előkészítése kollektív jellegű legyen, vagyis részt vegyen benne minden pártcsoport, párttag és tagjelölt. A tag* gyűlések előkészítése során meríteni kell az élenjáró dolgozók, a mesterek, a technikusok, a mérnökök, az újítók, a feltalálók, a szocialista munkabrigádok tagjainak tapasztalataiból. Az emberek észrevételeinek hasznosítása az erők mozgósításának egyik eszköze. A tagsági igazolványok kicserélése szintén erőink növelését szolgálja. A Központi Bizottság a tagsági igazolványok kicserélésével kapcsolatban kiemelte, hogy minél nagyobb és összetettebb feladatok állnak előttünk, annál nagyobb igényeket kell támasztani a kommunistákkal szemben. Rámutatott, hogy elkerülhetetlen minden párttag elkötelezettségének és aktivitásának fokozása a párt- politika megvalósításában, az emberekkel való napi érintkezésben. A tagsági igazolványok kicserélése során az alapszervezetekre igen jelentős feladat vár. A pártbizottságok előkészítik és megvalósítják a tagokkal való beszélgetést, méghozzá úgy, hogy az kölcsönösen elvtársi beszélgetés legyen, mely elősegíti a fogyatékosságok eltávolítását a pártszervezet működési területein. A beszélgetések fő oélja az lesz, hogy értékelje a kommunisták részvételét a pártpolitika megvalósításában, és kezdeményezésüket a legfontosabb feladatok megoldására irányítsa. A pártbizottságoknak naivon alaposan és elvszerűen meg kell ítélniük, hogyan teljesítik a tagok a párt alapszabályzatából eredő kötelességeiket. A párt- bizottságok és -tisztségviselők nem állhatnak ki azok mellett, akik nem elég elkötelezettek, nem teljesítik feladataikat, passzívak, esetleg megszegik az alapszabályzatot. A Központi Bizottság határozata világosan kimondja, hogy azokkal szemben, akiknél hiábavaló volt mindennemű nevelési eszköz igénybevétele, nem aktívak, kitérnek a feladatok elől, nem tesznek meg mindent a pártpolitika megvalósítása érdekében, megszegik a pártélet normáit, a párt- és állami fegyelmet, és kitartanak hibáik mellett, azoknak meg kell válniuk a párttól. A tagkönyvcsere jó alkalom a politikai tevékenység kibontakoztatására. Egyben eszköz a pártmunka általános minőségi javítására, a pártegység, valamint a párt és a többi dolgozó kapcsolatának elmélyítésére. A párt, mint a múltban is, most is minden eszközt felhasznál a társadalom mindem erőjének mozgósítására, céljaink megvalósítására. Dr. JÄN MACHYNIAK A Csehszlovák Légiforgalmi Társaság prágai szakmunkásképző intézete már 25 éve oktatja a légi közlekedés szempontjából nélkülözhetetlen szakmákat. 1974- ben két oktatott szakmát vezettek be: a fedélzeti műszer-mechanikus és a repülőgép-mechanikus szakmát. A mostani tanévben a villany szer elő-mechanikus szakma oktatását is megkezdték. Az intézetben csaknem 130 szakmunkástanuló végzi tanulmányait. A képen: a fedélzeti műszermechanikus szakmát tanuló harmadikosok Miloš Slejška oktató vezetésével a magas ságmérővel ismerkednek. (Felvétel: Z. Humpálová — CTK)
