Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-06 / 5. szám, szombat
IRAK A liiiilíúrdok gyorsan jönnek Erősek vagyunk, de nem vagyunk arrogánsaik. Szaddam Husszein iraki alelnöknek ennek a kijelentésére manapság ■cikkek, plakátok emlékeztetnek Bagdadban, és szívesen idézik azok a tisztviselők is, akik az ors'záig egyes politikai lépéseit. gazdasági döntéseit kommentálják. A kiegyensúlyozott magabiztosságnak ez a hangoztatása különösen szembeötlő volt azokban a történelmi pillanatokban, amikor Irak az arab világ középpontjává vált, a bagdadi arab csúcsértekezlet napjaiban. Az iraki vezetés meglepetést keltő kompromisz- szumkészségét is lehet magyarázni ezzel a felelősségteljes magatartással, amelyből sokan arra következtetnek: Bagdad lényegében szakított a külpolitikai radikalizmusnak sikert nem ígérő szélsőségeivel. Irak a külpolitikában a bad dadi csúcs napjaiban lepte meg igazán az arab világot. Még szembeötlőbbek azonban azok a lépések, amelyek a belpolitikát, a gazdaságpolitikát szolgálják. A tizenkétmillió lakosú közel-keleti ország fejlődése, gazdasági növekedése imponáló, ugyanakkor ez a fejlődés fel is veti a maga rendkívül nehezen feloldható ellentmondásait. Mind a dinamikus fejlődés, mind pedig annak pozitív és negatív kísérő jelenségei megfigyelhetők a fővárosban és vidéken egyaránt. Kilencmillió dollárra becsíi lük az ország olajexportból származó évi jövedelmét. A bevételek mutatója évről évre növekszik, s ennek csak részben oka az olajárak programozott világpiaci emelkedése. Ugyanis (rzzel párhuzamosan bővül az olaj ki terme lés is: a hetvenes években az északi olajvidék mellett „beléptek“ a déli olajmezők, s nagy hozamot ígérnek az iráni olajvidék közeliében, a déli határ oldalán feltárt iraki tartalékok is. A közép lejáratú tervek kidolgozása közben az akadálytalanul növekvő olajbevételekre alapoztak. Éppen azért szembeszökő, hogy újabban mesterségesen lefékeződött a fejlesztés, ma már „csak“ 17 százalékos a növekedés üteme. Ahogy egy iraki közgazdász nemrég bagdadi beszélgetésünk során megfogalmazta: „A milliárdok gyorsabban jönnek, mint ahogy fejlődik az ország közgazdasági szenzitivitása. A munkaerő jelenlegi fe/tetiségí szintje nem engedi meg a feszítettebb fejlesztést. Az analfabéta tömegek, az egyoldalúan képzett, vagy hiányosan képzett középkáderek gátjává válnak a fejlődésnek. A munkaerőt kell kimozdítanunk a holtpontról." A munkaerő képzésére és továbbképzésére nehéz százmilliókat fordítanak. Két éven belül ötvenezer újonnan kiképzett szakmunkásra számítanak. Szakmunkástanuló intézetek százait tervezik. Irakban felismerték, hogy a termelőerők jelenlegi fejlettségi szintje, főként a munkaerő képzettségének és teljesítőképességének mostani szintje előbb-utóbb gátjává válik a fejlődésnek. Minden olajhatalommal kapcsolatban felvethető a kérdés: hogyan készül fel az olaj utáni időkre? Mi lesz, ha elfogy az olaj? Bagdadban BAATH pártiak és kommunisták egybehangzóan mondják: „Irak megkezdte a felkészülést az olaj utáni időkre. Nem engedjük megismétlődni a történelmet, nem engedjük, hogy a fellendülés az olaj kimerülése után ismét megszűnjön, hogy a prosperitást felváltsa a hanyatlás, ami a világnak ezen a felén a nagy antik földművelő kultúrák hanyatlását is előidézte.“ Ez az eltökéltség, ez a „nem engedjük“ látszik az ország gazdasági életén. Irak nem csupán az olajjal törődik: a hetszág dinamikus fejlődésére. A forradalmat követő földreform és- a reformtörvény módosításai zavarba hozták a falusi rétegeket, osztályokat. Bár a reform tulajdonossá tette-a földművelők zömét, jelentős birtoktestek maradtaik a bérmunkásokkal dolgoztató régi tulajdonosok kezén. Az állam ellentmondásosan támogatja a kispa- rasztságot és a szövetkezést választó újbirtokosokat, így a falu képén, társadalmi szerepén nem mindig látszik meg az a bizonyos imponáló fejlődés, amit oly szívesen emlegetnek Bagdadban. A bankok hitelpolitikája gyakran nincs Bagdadi városrészlet: híd a Tigrisen venes években szinte feltűnés nélkül megteremtette saját kéniparát. A ninivei kormányzóságban, Mishraq közelében hat év alatt 109 ezer tonnáról 600 ezer tonnára növekedett a kénkitermelés. A mishraqi völgyekben fojtó kénszagot kavar a szél: még növényzet se nagyon van, arn.it az elkerülhetetlen környezetszennyeződéssel járó kénipar kiirtson. A növényzet — nagy kincs. Irak optimista közgazdászai arról álmodnak, hogy az ország élelmiszerből is önellátóvá válik valamikor. Most még elkerülhetetlen az import: a mező- gazdaság elmaradottsága miatt még gyümölcsből, zöldségből is behozatalra szorul az ország. „Mezopotámia, a termékeny félhold — valamikor a térség éléstára volt. Mi azt szeretnénk, hogy legalább az iraki népnek szükséges élelem megteremjen itt“ —, mondja Hadda, a hivatalos iraki hírügynökség munkatársa, miközben autóbuszunk nemrég telepített datolyaligetek, öntözésre fogott földek közt kanyarog a bagdadi kormányzóságban. „Mindig több az ghes száj, évről évre több embernek kell kenyeret adni. Irak lakossága évenként 3,4 százalékkal szaporodik. Nem csupán a demográfiai robbanást kell lefékezni családtervezéssel és szociálpolitikai befolyással. Meg kell termelnünk azt, amire szükségünk van.“ Bagdadtól délre, kétszáz kilométerre, Dujaillahban két és fél éve jelentek meg az első óriás-buldózerek. A Tigris és az Eufrátesz visszasivatagosodott völgyében hozzáfogtak egy új típusú ipari-agrár falu építéséhez. A folyamok vizét ma már csatornahálózat hozza a meddő buckák közé, a zöldségültetvényekre. Fásítás kezdődött, és hozzáfogtak kétezer ember élet- és munkahelyének kialakításához. A talajutánpótlást agrármérnökök irányítják, az emberek korszerű lakóházakba költöznek. Dujaillah — mintafalu. Építésében külföldi vállalkozók is részt vettek. Ám a vidéki irakiak zöme még nem olyan körülmények közt él, mint amilyet az új telepeseknek itt szánnak. „Irak igazán gyenge, sebezhető pontja a mezőgazdaság* —, vélik azok is, akik egyébként rendkívül büszkék az orössz,hangban az általánosan meghirdetett célokkal és elvekkel: így nem csupán a falvak pozitív irányú társadalmi át- rétegeződése lassú, hanem a termelés növekedése, a falusi termelőerők fejlődése is. A jelenlegi falu egyik ellentmondása: a foglalkoztatási gondokkal küszködő ország munkaerőt importál, méghozzá zömmel fellahokat, Egyiptomból. Ölitözésliez, talajjavításhoz, termőföldek kialakításához szükséges hozzáértés és munkakedv, munkamorál „importáló- dik“ így Irakba, és ez bizonyára nem marad hatástalan a földet művelő hazaiakra sem. Az ország északi vidékein a helyzet egészen más. A kurd fegyverletételt követően a kormány — külföldi közreműködéssel — hozzálátott az új kurd falvak felépítéséhez. Beton- és téglaépületekből emelt minta- falvak ezek, jó kommunális hálózattal, iskolával, egészségügyi ellátással. De gyakran lakatlanok. A kurdok mintha haboznának elfogadni a sok jót, aminek nyilván az lenne a következménye, hogy a hatóságok ellenőrzése alá helyezik magukat, bekerülnek a nyilvántartásokba. Ám a kormány türelmes, nem élezi feleslegesen a feszültséget ott, ahol a problémák egy része most már — miként Bagdadban és a kurd autonóm terület központjában, Erbilben remélik — magától is megoldódik. De Irak nem a jó szerencsére épít. „A sivatag közepén élünk — emlékeztetett egyik bagdadi beszélgetésünk alkalmával Fejszal, a szakszervezeti központ munkatársa. — A sivatag semmit sem ad magától: minden csepp vízért, minden szem datolyáért meg kell harcolnunk. Most, amikor érezhetően bizonyos fékekkel kezdjük szabályozni a fejlődés tempóját és irányát, különösen nagy szükség van arra, hogy a legfontosabb, a további fejlődést meggyorsító ágazatokat erősítsük. Figyelnünk kell a politika, a gazdasági élet emberi oldalára is: ezért tartjuk különösen fontosnak az infrastruktúra fejlesztését, az oktatás, a képzés felfuttatását. Nem kevésbé fontos ez, mint azok a gazdasági ágak, amelyekért máris irigyelnek bennünket.“ KRAJCZÄR IMRE Végleges formát ölt ci prágai kultúrpalota Ki tudná megmondani, hogy nagy létesítméuyeink közül melyiket fogadták nagyobb örömmel a prágaiak: a földalatti vasút második szakaszát, a Vencel tér pompás palotáinak korszerűsítését, az Óváros történelmi épületeinek felújítását, vagy talán a tervszerűen épülő autópályát? Tény azonban, hogy ina már türelmetlen büszkeséggel várják a kultúrpalota átadását is. Ez a sokáig nélkülözött létesítmény az ország kulturális és politikai életének lesz a központja. Háromezer személy befogadására alkalmas Vladimír Dohnal, a Prűmstav főszállító vállalat és Miroslav Rezáč, a Fővárosi Beruházási Vállalat dolgozója az épületkomplexum sokoldalú rendeltetéséről beszél, amely országos és nemzetközi jelentőségű események, kongresszusok, kultu rális és társadalmi rendezvények színhelye lesz. A több mint háromezer személy befogadására tervezett kongresszusi terem csakúgy, mint a 850 és 1250 vendéget befogadó hangversenytermek bonyolult hidraulikus gépezet segítségével elmozdítható falak és padlózat jóvoltából szükség szerint néhány percen belül szűkíthe tők, illetve bővíthetők. Egy további terem a vállalatok és szervezetek politikai és kulturális tevékenységének, valamint a divatbemutatók és tánc- mulatságok megrendezésének ad otthont. A kisebb termek a tudományos értekezletek és tanácskozások lebonyolítására nyújtanak majd lehetőséget. Külön kell szólnunk az öt épületből álló több szintes létesítmény berendezéséről. Műszaki vívmányairól és környékének tervbe vett rendezéséről is sokat beszélhetnénk. így például a termekben az ülőhelyeket légkondicionáló berendezéssel, karfájukat pedig gombnyomásra működő, a tolmácsok szolgálatait 10—12 nyelven biztosító készülékkel látják el. Az emberi agyat helyettesítő önműködő számítógép is minden bizonnyal hasznos munkát végez majd. Rendeltetése az éttermek, szalonok és a különböző termek állandó figyelemmel kísérése lesz, Másodpercek leforgása alatt tájékoztat majd a tudnivalókról, például a hangversenyek és a színházi előadások előtt még kapható helyekről. A további korszerű megoldások egyike a hulladék légsűrítéses elszállítása. Fölöslegessé válik a szemét kihordása a konyhából a konténerekbe. A szemé tikosa raik és ládák tartalmát egyszerűen a falban levő nyílásokba öntik, ahonnan a légnyomás a hulladékot az udvaron várakozó speciális kocsikba juttatja. Messziről magára vonja a figyelmet A kultúrpalota felépítéséről az 1975 februárjában kiadott kormányhatározat döntött. A tervekről és javaslatokról, a létesítmény stílusáról, berendezése célszerűségéről a tervezők, a műépítészek és a többi szakemberből létesült munkacsoportok vitáztak. A verseny győztesei — a prágai Katonai Tervezőintézet dolgozói — egyszerűségre és eredetiségra törekedve mutatós fehér panelekkel borított, egybeépített ötrészes üvegpalotát szerkesztettek. Egyik étterméből pompás kilátás nyílik majd a fővárosra a Prágai vártól egészen a Ká- roly-ihídig. Élmunkásként dolgoznak Az építészek jól és gyorsan dolgoznak. Az öt épület közül hármat már burkolólapokkal láttak el, a további kettőt pedig ideiglenesen befedték, hogy a téli időszakban is folytathassák a munkát. A kultúrpalota átadására szánt hatvan hónap meglehetősen rövid idő, s a száznál több vállalat dolgozóinak rendkívüli erőfeszítését igényli. Különösen a Prűmstav dolgozóinak pontos és gyors munkáját illeti elismerés, akik a technológiai berendezések szerelőinek lehetővé tették, hogy melegben dolgozhassanak. Az eredmények természetesen elképzelhetetlenek lennének a kötelezettségvállalások teljesítése és a szocialista munkabrigádok önfeláldozó tevékenysége nélkül. Így -például az építkezésen jól ismert Vladimír Hanták, Josef Kolský, josef Pa- fízek, Zdenék Funk és mások neve, akik teljesítményüket és munkájuk milnőségét tekintve példaként állíthatók a többiek elé. Céljuk, hogy valamennyien az „Élmunkások vagyunk“ jelszó jegyében dolgozzanak. Ez volt a feltétele annak is, hogy az egyik kazánt begyújtsák, és hogy azok, akik a meleget szolgáltató csöveket szerelik, télikabát és meleg kesztyű nélkül, kellemesen fűtött helyiségekben végezhessék munkájukat. Ha pedig a szerelők is elkészülnek munkájukkal, a mechanikusok, majd az asztalosok lépnek helyükbe. A vállalatok dolgozóinak tehát van mit tenniük, amíg a hangversenyek és a többi rendezvény látogatói elfoglalják helyüket valamelyik teremben, szalonban, vagy az éttermekben, ahol a vendégek elégedettségéről kb. 1100 dolgozó gondoskodik majd. A kultúrpalotát ugyanis próbaüzemeltetését követően tervszerűen 1981 májusában adják át rendeltetésének. Sikerül-e megtartaniuk a határidőket? A palota építői bizakodók, hiszen kötelezettségvállalásaikat eddig határidő előtt, a múlt év december 24-e helyett december 15-ig teljesítették. Igaz, még sok nehézségei kell megküzdeniük, de tudják, hogy további eredményeik elképzelhetetlenek lennének önfeláldozó munkájuk nélkül. Tisztában vannak azzal, hogy a Nuslei völgy felett, a Klement Gottwald-híd tőszomszédságában olyan mű van születőben, amely minden túlzás nélkül felveszi a versenyt korunk más pompás építészeti remekműveivel. Ezért pedig érdemes fáradozniuk. KARDOS MÁRTA ISMERKEDÉS ■ 25/164, értelmiségi lány megismerkedne házasság céljából főiskolát vagy középiskolát végzett férfival 35 éve<s korig. Jelige: Tavaszi szimfónia. 0-1 ■ Eladók rövid szőrű magyar vizsla tenyészszukát, valamint rövid szőrű német vi-zsla tenyészszukát, továbbá egy 6-hónapos rövid szőrű magyar vizsla szukát. A tenyészszukák 1979. I. 15-én kölykeznek. Cím: Szabó János, 930 34 Holice 100, dunaszerdaheiyl (Dun. Streda) járás; telefon: 935 106. 0-1542 ADÁSVÉTEL KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Eladó új ház, két család részére is alkalmas, melléképületek stb. 982 01 Šafárikov®, Puškinova 6. Ú-1521 ■ Kétszobás összkomfortos lakás (központi fűtés, víz) melléképülettel, kiskerttel eladó. Telefon: Dunajská Streda 92 516. 0-1534 ■ Eladó arany színű esz-alt sax. teljesen új állapotban. Rév, Komárno, Leninové sady B/72, tel.: 39091. Ű-2 ■ Fájó szívvel mondunk köszönet tét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, munkatársaknak, szomszédoknak, jó barátoknak akik 1978. december 19-én elkísérték utolsó útjára a szenei (Se nec) temetőbe Vidra Vilmost. Köszönjük a virágokat és a végső búcsún való részvételt. A gyászoló család Ú-1535 Datolyafürt. — Irak a világ legnagyobb datolyaexportőre < KYrp'c^ár Imre felv.)
