Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-06 / 5. szám, szombat

JOGOS IGÉNY A DOLGOZOK SZAKKÉPZETTSÉGE DÖNTŐEN BEFOLYÁSOLJA A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS EREDMÉNYEIT Az Ipoly mente mezőgazda sági üzemeiben folyó munkát Is a korszerűség jellemzi. Mimi ez arról tanúskodik, hogy az elmúlt harminc év alatt itt is nagyot változott a mezőgazda sági termelés, miközben mag.j a munka folyamata is átalakult, szakmává fejlődött. A legtöbb m u nka sza ka s zo n sza-k kép ze 11 ség nélkül nem lehet érvényesülni Az ma már a legtermészetesebb Igény, hogy a mezőgazdasági üzemeket szakiképzett embereik vezessék, de a fejlődés során egyre több munkafolyamat igé­nyel képzett dolgozókat. Ebben a kérdésben a mezőgazdasági üzemek vezetőségének feladata egyrészt az, hogy szakképzett munkaerőket vegyen fel, más­részt pedig az is nagyon fon tos, hogy hozzájáruljon a ká­derek képzéséhez. S hogy ez hogyan történik, azt az ipuly- balogi (Balog nad Ipľom) Üj Élet Efsz gyakorlatával szeret nénk érzékeltetni. A termelés és gazdálkodás eredményeit döntően befolyásol Gáspárik Kálmán mérnök ja a műszaki-gazdasági szakem. berek rátermettsége. Az ipoly balogi efsz-ben harminchárman vannak. Közülük hárman mér­nöki diplomával rendelkeznek, a többiek szakközépiskolát, kő zépiskolát vagy szaktanintéze­tet végeztek. Mivel azonban a közeljövőben szükség lesz to­vábbi gazdasági-műszaki szak­embereikre, a vezetőség felvett három fiatalt, akik most gya­kornokként Ismerkednek a ve- *etés és irányítás ábécéiével. Hármuk közül kettővel, Zol ezer Ferenccel és Konez János­sal személyesen is megismer­kedtünk. Zolczer Ferenc az Ipolysági (Šahy) Mezőgazdasági Szak középiskola elvégzése után került a szövetkezetbe El méleti ismeretei tehát már van nak a mezőgazdasági termelés­ről. Az egyéves gyakorlóidő fo­lyamán az agronómusi leendők­kel ismerkedik. Ez az egy év számára egyaránt a tanulás és a bizonyítás időszaka lesz. Ez alatt az idő alatt majd elválik, alkalmas lesz-e a későbbiekben a felelősségteljes agronómusi munkakör betöltésére. Persze, nemcsak kizárólag tőle függ, hogy gyökeret ereszt-e a szö­vetkezetben, hanem attól is, hogy megkap-e minden segítsé­Zolczer Ferpnc get, amire egy kezdőnek szűk sége van. Ezt a kérdési neki is teltettük. — A gyakorlóidő letelte uián szerelnék a szövetkezetben ma­radni — mondja. — Annái is inkább, mert falubeli vagyok. S hogy bebizonyítsam, mennyi­re érdekel a szakma, beiratkoz­tam a Nitrai Mezőgazdasági Fő­iskolára. A szövetkezet támo­gatott ebben az elhatározásom­ban, és ez nagy segítséget je­lentett. A másik kezdő Koncz János. Gimnáziumot végzett. Jelenleg a szövetkezet munkabiztonsági technikusa. Az ő helyzete kissé bonyolult, mert ilyen munka­körben előtte még senki sem dolgozott. Ez persze nem jelen­ti azt. hogy a munkájában tel­jesen magára van hagyatva, hi­szen a vezetőségnek már ikiala kultek az elképzelései afelől, mi minden tartozik a munka­körébe, és így meg tudja adni a kellő támogatást az újdonsült munkabiztonsági technikusnak. Koncz János maga is igyekszik jól ellátni feladatát; ez abból is kitűnik, ahogy a munkájá­ról beszél. Pontosabban arról, miért is van szükség az ő szak­májára a mezőgazdasági üzem­ben. — A mezőgazdasági termelés egyre inkább hasonlít az ipari termeléshez, egyre több mun­kát végeznek gépekkel. Ez a nagyarányú gépesítés magával hozta a fokozott balesetveszélyt is. Az én feladatom ügyelni a Befejezés előtt a politikai nevelés háza .-itr.y nem lett el egy év sem azóta, hogy a Galántai (Galanta/ Járási Építőipari Vállalat dolgozói megkezdték a járás székhelyén a járási pártbizottság politikai nevelés háza építését. Az építkezé­sen dolgozó SZISZ-tagok kötelezettséget vállaltak, amelynek ér­telmében — kiváló minőségben — egy éven belül átadják rendel­tetésének ezt a 10 millió korona beruházási költséggel épüld létesítményt. Szavukat megtartották az épület — amint a felvéie- len is látható —, készen áll, a vállalat dolgozói már csak a belsO szereléseket fejezik be. Ha minden jól megy, február első hetében ünnepélyesen átadják az épületet. KRAJCSOVICS FERDINAND munkabiztonsági előírások megtartására. Nemcsak a vezetés és irányi tás követel szakképzettséget, hanem a termelőmunka is. A tavaszi, a nyári és az őszi csúcsmunkákat nagy leljesítmé- nyű gépekkel végzik. Ezeknek a gépeknek a kezelése, javítá­sa szintén hozzáértést kíván a gépasMŐ csoport tagjaitól, akik mindnyájén szakképzett dolgo zók. Mintegy hatvanan dolgoz nak ezen 9 munkaszakaszon. Legtöbbjük a szövetkezet segít s 4géveí szerezte meg a képzett­séget. A szövetkezeti telep egyik fe­dett csarnokában találtuk meg a gépjavítók egyik csoportját. Az őszi csúcsmunkákban hasz­nált gépek karbantartását vé­gezték. Itt beszélgettünk Bol­gár Bélával és Zolczer Jánossal. Elmondották, hogy mindketten a Buzitai (Buzitka) Mezőgazda- sági Gépészeti Szakranintézet elvégzése után kerültek a szö­vetkezetbe. Tanulásuk költsé­geit a szövetkezet fedezte. Az Zolczer jános (A szerző felvételeiJ egyikük hét, a másikuk négy éve dolgozik ezen a munkasza­kaszon, és nem bánták meg, hogy annak idején szerződést kötöttek a szövetkezettel. Lesíyánszky Imrétől, a gépja­vító műhely vezetőjétől meg tudtuk, hogy a szövetkezet je­lenleg is több fiatalt taníttat a gépjavító-traktoros szakmára. Azok pedig, akik felnőtt koruk­ban határozzák el, hogy a gé­pesítő csoportban akarnak dol­gozni, a szövetkezet költségén traktor- vagy kombájnvezetői képesítést szerezhetnek. Az állattenyésztésben dolgo­zóknak is egyre több szakmai ismerettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy munkájukat jól vé­gezhessék. Ismerniük kell az egészségügyi előírásokat, a ta­karmányozási alapelveket slb. Éppen ezért az etetők és fejők számára időnként tanfolyamo­kat rendeznek. Szentkereszti Margit öt éve fejőnő. Tavaly féléves tanfo­lyamon vett részt: — Először bosszankodtunk, hogy a reggeli fejés uián isko­lába kell mennünk, pedig ott­hon is annyi a tennivaló. Az­után beláttuk, hogy a vezető­ségnek volt igaza, amikor meg­szervezte ezt a tanfolyamot, mert sok hasznos dolgot tanul­tunk meg. Később már szívesen jártunk. Fél év után vizsgáz­tunk. Sosem felejtem el, milyen izgatott voltam a vizsga nap­ján, de sikerült. Az iskola el­végzése után egy kategóriával magasabb fizetési osztályba ke­rültem. Gaspank Kálmán mérnök sze­mélyében kész szakembert ka­pott a szövetkezet. 0 az efsz fözootechnikusa. A támogatást azonban ő sem nélkülözhette, mivel távolabbi vidékről került ide. Hogy itt maradhasson, la­kásra volt szüksége. S ezt meg is kapta a szövetkezettől. A lakáskiutalások, a toborzá­si, a belépési segély és meg­annyi más juttatás mind arra vall, hogy a szövetkezet komp­lex módon igyekszik megol­dani a szakképzett munkaerő utánpótlásának kérdését. És er­re a sokoldalú támogatásra azért van szükség, hogv a szö­vetkezet a számára fontos szak­embereket megtarís*. KOVÁCS ELVIRA í Ypszilenos családnevek Sokan azt hiszik, hogy ez az írásmód általában a társa­dalmi megkülönböztetés jele, vagyis hogy az y-ra végződő családnév viselőjének „előkelőbb származását bizonyítja. Nos, ez a nézet alapjában téves, mert a családneveket y-os írásának elsősorban helyesírás-történeti oka van. Mai he­lyesírásunk elvei és szabályai már nem engedik meg, hogy az ábécé valamelyik betűje helyett egy tetszőleges betű­jegyet használjunk. A múlt században azonban még jóval kevesebb volt a kötöttség, négyszáz-ötszáz évvel ezelőtt pedig — tehát körülbelül családneveink kialakulása idején — szinte semmilyen helyesírási útmutató nem volt. Akkori twin az i hangot egyaránt jelölhették i-vel és y-nal. Na gyón sok az olyan nyelvemlékünk, amelyben az I hang he lyén nemcsak neveikben, hanem minden szóban mindig y betűjegy áll. Akkoriban a családnevek írása ugyanolyan kialakulatlan volt, mint a többi szóé. Egyáltalán nem fel tűnő tehát, hogy — például — ugyanaz a személy egy­szer Oroztony, másszor Orozthony, ismét máskor Orosztho- ni alakban írta saját nevét. A későbbi évszázadok során, amikor ábécénkben a ma használatos betűsor fokozatosan megszilárdult, a családnevek is rögzítődtek ilyen vagy amolyan formában, tükrözve keletkezésük korának helyes­írási képét is. Azt azért megjegyezhetjük, hogy a családnév végén levő y a múlt századtól kezdve egészen a felszabadulásig való­ban viselőjének társadalmi „méltóságát“ jelölte, ill, jelöl­hette. Akik a szokatlan, régies helyesírású neveket előke­lőbbnek vélték, mint a „rendes“ írású családnevet, azok a múltban akár súlyos anyagi áldozatot is hoztak azéri, hogy valamilyen patinás, régies írású, lehetőleg y-os nevet mond­hassanak a magukénak. Ennek az elmúlt társadalmi rend­szerekre jellemző divatnak ma már vége. GRÉTSY LÁSZLÓ A kitüntetések „viselői" A kitüntetett személyek, üzemek, közgazdasági egységek neve mellett olykor ott szerepel a kitüntetés megnevezése is. Szlovák nyelven ezeket ilyen formában látjuk, illetve halljuk: Ladislav Bognár, nositeľ Radu práce, Závod MDŽ, nositeľ Radu práce, okres Dunajská Streda, nositeľ Radu republiky stb. A minket közelebbről érdeklő probléma ezek­nek a címeknek a magyarra fordításával kapcsolatban je­lentkezik. Bizonyára sokan megütköztek már e szókapcso­latoknak a szó szerinti fordításán. Még személyekkel kapcso­latban kevésbé kirívó ez a forma: Bognár László, a Munka­érdemrend viselője, noha szokatlanabb a magyarban, mint ez: Bognár László munkaérdemrendes, vagy szövegben: a Mun­kaérdemrenddel kitüntetett Bognár László, illetve a mun­kaérdemrendes Bognár László. Az a forma ellenben, amelyet nemrég egyik lapunkban láttam, nemcsak szokatlan, hanem helytelen is. Az egyik szövetkezeti elnök neve után így állt ez a cím: a Munkaérdemrend hordozója. Az érdemrendet hordani is, viselni is lehet, de hordozni nem. S bár a hor­dani és a viselni ugyanazt fejezi ki ebben a tekintetben, még azt sem mondhatjuk a kitüntetettre, hogy a Munka­érdemrend hordója, nyilván a szó másik, a dongából ké­szült tároló edényre vonatkozó jelentése zavar bennünket ebben. Még kevésbé mondhatjuk tehát azt, hogy hordozója valaki a kitüntetésnek, mert a hordoz ige nem használatos sem a kitüntetés, sem a ruha viselésének kifejezésére. Nem személyekkel, tehát üzemekkel, közigazgatási egy­ségekkel kapcsolatban pedig még a viselő főnév sem lehel megfelelője a szlovák nositeľ szónak. Okkal kelt hát meg ütközést bennünk a szlovák címnek ez a fordítása: a Nem zetközi Nőnap Üzem, a Munkaérdemrend viselője, vagy: a dunaszerdahelyi járás, a Köztársasági Érdemrend viselője. Igen, mert sem az üzennek, sem pedig a járások nem vi­selik, nem hordják a kitüntetést. Még csak nem is birto­kolják, hiszen a kitüntetés vissza is vonható, ha a ikitün tetett érdemtelenné válik rá. így azok a szavak sem lehet­nek megfelelői a nositef-nek, amelyekkel kezdetben próbál­ták ezt fordítani: az érdemrend birtokosa vagy tulajdono­sa. Az üzemek és a közigazgatási egységek kitüntetésének megnevezésére ajánlatosabb a főnév helyett melléknevet vagy melléknévi igenevet használni, s azt ennek megfe­lelően jelzős, nem pedig értelmezős szerkezetbe állítani a névvel, vagyis a kitüntetés megjelölése a név elé, ne pe­dig utána kerüljön. Ezek közül a formák közül választha­tunk tehát: a Munkaérdemrenddel kitüntetett Nemzetközi Nőnap Üzem, a Köztársasági Érdemrenddel kitüntetett du­naszerdahelyi járás, vagy: a köztársasági érdemrendes du­naszerdahelyi járás. Dr. JAKAB ISTVÁN Dopravný inspektorát Zboru národnej bezpečnosti odobratie technického preukazu vodič z povolania čistič oleja čistič vzduchu karoséria čelné sklo stierač čelného slkla lopatka stierača gumička stierača cyklovač samolepiací ohrievač zadného skla bezpečnostné sklo lepené sklo kalené sklo prístrojová doska elektronické zapalovanie prerušovač zapalovacie sviečky sytič — a Közbiztonsági Testület közlekedésrendészeti fel­ügyelősége — a forgalmi engedély bevonása — hivaiásos gépkocsivezető — olajszűrő — légszűrő — kocsiszekrény (karosszéria J — szélvédő — a szélvédő ablaktörlője — törlőlapát — törlőgumi — ütemszahályozó — öntapadós fütőszál a hátsó ablakra — biztonsági üveg —- ragasztott üveg — edzett üveg — szerelvényfal — elektronikus gyújtásberendezés — megszakító — gyújtógyertyáik — dúsító (kis) Bolgár Béla Hogy is mondjuk?

Next

/
Oldalképek
Tartalom