Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-04 / 3. szám, csütörtök

Jelent és jövőt meghatározóan

A falu és város közeledésének alapfa

A mezőgazdaság termelési szerkezete egyre sokrétűbb. Az utóbbi időben számos szövetkezetben és állami gazdaságban nőtt az érdeklődés, felkészültség, a kellő vállalkozó- készség az új termelési rendszerek és formák iránt. Egyre több agrárszakember tudatosítja a termelési ágazatok korszerűsítésének szükségességét. E törekvésükben sok segítséget és ösztönzést kapnak pártunktól és kormányunktól. Ezt bizonyítja a CSKP KB 12. ülésén elfogadott határozat is a mezőgazdaság továbbfejlesztéséről, a termelés és az irányítás korszerűsítéséről.

Lényegesen meghatározó gondolat az is, hogy a mező- gazdasági termékek előállításakor a legjobb összhangot kell megteremteni a termelésre ható tényezők: a gép- a növényfajták, a növényvédelem, szakmai ismeret, technológia, irányítás, fegyelem stb. között. S ez megköveteli a termelési módszerek folyamatos továbbfejlesztését, a termelési rendszerek, s ezen belül a gépesítés és a szakágazatok irányításának tökéletesítését.

Hosszan folytathatnánk még e kérdésekről a meditálást. Ehelyett lássunk egy jó gyakorlati példát. Színhely a nagykaposi (Veľké Kapušany) Béke Efsz, mely 5700 hektár földterületen gazdálkodik, ebből 4100 hektár a szántóterület. Beszélgető partnerem Gal- góczy Tibor, a szövetkezet elnöke, aki valóságos kis szakmai előadást rögtönzött gazdaságuk fejlődéséről, a szakágazatok irányításának korszerűsítéséről.

— Kezdetben sok szervezési nehézséggel kellett megküzde- nünk, mert ilyen nagy gazdasági egység irányítására elméletileg sem voltunk kellően felkészülve — mondja. Aztán részletesen elmagyarázza az új termelési rendszer bevezetésének és a felmerülő problémák megoldásának menetét.

— 1975-ben a hat kisebb szövetkezet egyesülése után a növénytermesztésben négy termelési központot alakítottunk ki. Összpontosítottuk a munkagépeket. Kidolgoztuk « szervezési munkák tervét, melyben rögzítettük egyebek között a CSKP XV. kongresszusán hozott határozatok gyakorlati megvalósításának biztosítását, a helyes munkaszervezés, az irányítás és az ellenőrzés ösz- szehangolását. A pénzügyi részben foglalkoztunk a költségvetés arányos elosztásával és felhasználásával, a termények raktározásával és értékesítésével. A terv egyik sarkalatos pontja: biztosítani a tervszerű termelés feltételeit, és hogy a vezető tisztségeket képzett szakemberek töltsék be, akik állandóan lépést tartanak a fejlődő tudománnyal. Ez a terv egyebek között számol a rugalmas kezdeményezőkészséggel és a jobb munkaszervezéssel. Egyébként a mi szövetkezetünkben minden lényegesebb gazdasági területen létezik már

Az élelmiszeripar az idén a mezőgazdasági termelés fejlődésével párhuzamosan a tervek szerint a múlt évhez viszonyítva bruttó termelését négy százalékkal, árutermelését pedig hat százalékkal növeli. Az igényes feladat teljesítése szükségessé teszi a nyersanyagok gazdaságos felhasználását. Vállalatainak, üzemeinek a piac követelményeinek megfelelően kell bővíteniíiik az áruválasztékot, folytatniuk a termékfelújítás folyamatát, javítaniuk a termékek minőségét.

Most, az év elején minden kertelés nélkül meg kell mondanunk, hogy az élelmiszeripari dolgozóknak nagy erőkifejtéseket kell tenniük feladataik megvalósítása érdekében, mert egyes termelési gazdasági egységekben lemaradás észlelhető. Többek között az édesipar sem teljesítette a tervet. A Slovlik üzemei a tervezettnél jóval kevesebb zöldség- és gyümölcs- konaervet gyártottak. Bár a hús-, a sütő-, a baromfifeldolgozó üzemeik, valamint a Palma nemzeti vállalat túlteljesítette a tervét, egyes árufélékből nem volt mindig rendszeres az

egy vagy több termelési rendszer

— S az eredmény?

— Három éve szövetkezetünk még nyolcmillió korona veszteséggel zárta az évet. 1978- ban már nyereséges volt gazdálkodásunk.

E diegnyugtató válasz után rövidebb csend következett. S azon tűnődtem, vajon a szakértelmen, a lelkesedésen és a kötelességtudaton túl mi teszi olyan határozottá az elnököt. Amire — gondoktól barázdált homlokát összeráncolva — szintén ő adja meg a választ:

— Már ismernek, s tudják, milyen makacs természetem van. A gazdaság fejlesztése és a termelés korszerűsítése érdekéljen addig megyek, addig járok, amíg el nem érem a célomat.

Csak a szavait irányítja felém, tekintete a távolba réved, amikor a gazdaság jövőjéről beszél:

— Mi az iparszerű termelési rendszer felé haladunk. Ennek megfelelően létrehoztunk két fő szakágazatot. Egyikbe tartozik a növénytermesztés, az állattenyésztés és a beruházás, illetve az építkezés. A másik a meclíän izáeiós szakágazat. Ez biztosítja majd a műszaki szolgáltatások alapvető részét. A rendszerek középpontjában a hozamok növelése áll.

— Ha jó) értem, ez egy kísérletezés?

— Igen. s már az eddigi tapasztalatok is bizonyítják, hogy a korszerű gazdálkodás egyik alapja a műszaki szolgáltatások magas színvonala. Az agronómusok, zootechniku- sok és más szakemberek csak olyan eredményeket mutathatnak fel, amilyeneket a műszaki szolgáltatás színvonala lehetővé tesz. megenged. A szakemberek tudományos igénye vagy legjobb szándékú törekvése is hiábavaló, ha a műszaki szolgáltatás színvonala alacsony. Ezért a szövetkezetünk megtervezte és biztosítja ennek fejlesztését is. A gazdaság központjában épül egy komplex mechanizációs állomás, ebben kap helyet a diagellátás, nem volt elég bő a választék.

Az eddigi felmérések és elomzrsek máris azt mutatják, hogy az élelmiszeripart csakis a imás ágazatokkal való kapcsolatainak elmélyítésével lehet sikeresen továbbfejleszteni. Az előrehaladás fő előfeltételei: az elegendő nyersanyag

biztosítása, a feldolgozó üzemek korszerűsítése és újaik építése, nagy teljesítményű és minden igénynek megfelelő gépek gyártása, és nem utolsósorban a dolgozók kezdeményezésének kihasználása.

A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezés- ügyi bizottsága az óév végén megvitatta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar közötti integrációs kapcsolatok lehetőségeit. Az együttműködési szerződések szerint a mezőgazdasági üzemek rendszeresen, elegendő mennyiségben jó minőnosztizáló | hibamegállapító} részleg is. Több korszerű javítóműhely és egy hatalmas hangár épül, így tető lesz minden gépünk fölött. Célunk az összes gépjárművet egy központban összpontosítani, és naponta ellenőrizni minden üzemelő motort vagy traktort.

— Tehát itt hosszú távon is biztosított a termelés mennyiségi és minőségi fokozása?

— Egyfelől ezt szolgálja a gépek hasznosítása. Másfelől pedig a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek beépítése gazdálkodási profilunkba.

— Hogyan szervezik, irányítják a teendőket

— E célból egy URH rendszerű rádióhálózatot építettünk ki. Ezen keresztül biztosítjuk a rugalmas ügyintézést és a kapcsolatot a gazdasági részlegek és szakágazatok között. A rádióközpont fődiszpécsere minden napra megkapja a pontosan kidolgozott munkatervet, s aszerint irányítja a munkák menetét. Ö az irányítója az egyes szakágazatoknak is. Mi például célszerűen és gazdaságosan megoldottuk a téli foglalkozást is. Dolgozóinknak tudunk télen is munkát biztosítani.

A beszélgetésből később az is kiderült, hogy a nagykaposi szövetkezet vezetői gondoskodnak a szakemberellátásról. Persze, e téren még itt sincs minden rendben, de már fel- • ismerték, hogy a korszerű gazdálkodás egyre több egyetemet, főiskolát végzett szakembert igényel.

— Arra törekszünk, hogy lépést tartsunk az új gazdasági követelményekkel, megközelítsük és elérjük a legjobb gazdaságokat. Ezért valljuk: Próbáljunk ki mindent, ami a korszerűbb gazdálkodáshoz előnyösnek kínálkozik. S ami jó és eddig már bevált, azt a lehetőségeink szerint hasznosítsuk is.

E lényeget meghatározó gondolatok a nagykaposi szövetkezet gazdálkodásának nemcsak a jelenét mutatják, hanem a jövő lehetőségeit is felcsillantják.

TÖRÖK ELEMÉR

ségű nyersanyagot szállítanak a feldolgozó üzemeknek, az élelmiszeripar pedig részt vállal a mezőgazdaság döntő jelentőségű beruházásaiból. A tejipar hozzájárul a mezőgazdasági üzemek hűtőberendezéseinek korszerűsítéséhez, az édesipar nagyobb beruházásokkal segíti a cukorrépa-felvásárló központok korszerűsítését, a konzervipar pedig a zöldség- és gyümölcsbetakarító, -osztályozó gépsorok felvásárlásához ad jelentős pénzösszegeket.

Minden lehetőség felhasználásával meg kell gyorsítani az élelmiszeripari üzemek építését. Ezen a téren születtek ki- sebb-nagyobb eredmények. Befejezés előtt áll az érsekújvári (Nové Zámky), a prievidzai, ružomberoki és dunaíizerdahe- lyi (Dunajská Streda) húsfeldolgozó üzem építése is. Sereden korszerű konzervgyár tkezAz egyre tökéletesedő termelési ’’iszonyok a népgazdaság más ágazataihoz hasonlóan a mezőgazdaságban is alapul szolgálnak a termelést gazdaságosabbá és hatékonyabbá tevő anyagi, valamint gazdasági feltételek megteremtéséhez.

A mezőgazdasági termelés iparosítását, valamint a hatékonyabb és gazdaságosabb termelést szolgáló intézkedések elengedhetetlenül szükségeseik a falu és a város, a földművesek és a munkásosztály közötti kapcsolatok megerősítéséhez. A mezőgazdaság és az ipar kapcsolatának feltételét már a tudományos kommunizmus alapítói is a falu és a város közötti különbség felszámolásában látták.

A CSKP XIV. kongresszusa leszögezte, hogy mezőgazdaságunk új fejlődési szakaszba lépett, amelyre a termelőerők nagyarányú fejlődése jellemző. Ezt bizonyítja, hogy az utóbbi évtizedben a mezőgazdaságban a termelési alapeszközök érté ke 72 milliárd koronáról 118 milliárd koronára nőtt. Tíz év alatt a traktorok száma megkétszereződött, a takarmánykeverékek gyártása háromszoros, a műtrágyagyártás pedig kétszeres növekedést ért el, és 1974-ben tiszta tápértékben számítva hektáronként már 204.7 kilogramm műtrágyát használt fel a mezőgazdaság. Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságának és a munka termelékenységének gyors növekedését eredményezte.

Az 5. ötéves tervidőszakban a mezőgazdasági beruházások terjedelme az előző ötéves tervidőszakhoz viszonyítva 15 százalékkal, s ennek keretében a gépek vásárlására fordított összeg 31 százalékkal volt nagyobb. Az építésre előirányzott költségek elsősorban az állattenyésztést szolgálják. A terv kétszázezer tehén befogadására alkalmas új, nagy kapacitású termelőobjektumok felépítésével és háromszázezer férőhelyet jelentő istálló átépítésével, illetve korszerűsítésével számol.

A tervek szerint új istállókat építenek a növendékmarhák és a hízósertések számára, s ötmillió tojó részére korszerű termelőközpontokat létesítenek. A növénytermesztésben a beruházások elsődlegesen a föld termékenyebbé tételét,., a termények betakarítás utáni kezelését és elraktározását szolgáló létesítmények építését, illetve a további gépesítést szolgálják. A 6. ötéves tervben a mezőgazdaság húszmilliárd korona értékű gépet, többek között 56 ezer traktort, 8 ezer kombájnt, burgonyaosz- tályozókat, valamint az állat- tenyésztés komplex gépesítését szolgáló berendezéseket kap.

A termelőerők ilyen nagyarányú fejlődése törvényszerűen a szervezés új, hatékony formáit és a széles körű koncentrációt és szakosodást is megköveteli. Ennek megfelelően 1971—74

di meg működését. Az élelmiszeripar más szakaszán is igyekeznek minél több üzemet építeni. Az élelmiszeripari üzemek többsége azonban sajnos elavult és berendezéseik nem alkalmasak jobb minőségű termékek gyártására.

Az élelmiszeripar az új évben lényegesen több és a világszínvonalnak is megfelelő gépeket és gépi berendezéseket vár a gépipartól. Ugyanis aránytalanul sok gépet kell behoznunk külföldről. Ezek javítása nehézkes és nagyon költséges. A Slovlik érsekújvári üzemének berendezéseit bolgár szakemberek javítják. A fogyasztók egyre nagyobb mennyiségű élelmiszert szeretnének vásárolni. Kevés azonban az erre alkalmas papír és fólia. A brnói papírgyár tízmillió darab csomagolótasak helyett csak hétszázezret szállított le. A Nové Mesto nad Váhom-í csomagolóipari vállalatnak nincs elég szakembere és gépi berendezése, hogy finom fémlemezekből elegendő csomagolóanyagot készítsen. Ezen a téren is sok tehát még a teendő. BALLA JÖZSEF

között jelentős mennyiségi és minőségi változásokra került sor. Üj gazdasági egységek jöttek létre, s ezek megteremtették a feltételeket a termelés célszerű koncentrációjához. 1974-ben az egységes földművesszövetkezetek átlagosan 1138 hektár mezőgazdasági földterülettel rendelkeztek, és a hatékonyabb termelést szolgálta a kooperációs kapcsolatok bővülése is. Egy-egy kooperációs társulás ipari komplexummal is egyesült, és a mezőgazdasági-ipari társulás meg hatékonyabbá tette a termelést, elsősorban a meglévő gépek, berendezések, valamint a termelőerők jobb kihasználása által. Ez is bizonyítja, hogy a mezőgazdaságnak a termelés gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételében szüksége van az ipar, elsősorban a gépipar, a vegyipar és az építőipar, továbbá a szolgáltatások és a tudományos-műszaki felépítmény támogatására. Nem a mezőgazdaság egyoldalú segítségéről, hanem az elkerülhetetlenül szükséges társadalmi munkamegosztásról van itt szó.

A tudományos-műszaki fejlődés jelenlegi szakasza és a rá jellemző tudományos-technikai forradalom a mezőgazdasági munka jellegét is megváltoztatja. Lassabban bár, mint az iparban, a fizikai munka a mezőgazdaságban is egyre nagyobb mértékben a gépre felügyelő, azt irányító munkává válik. Létrejönnek a biológiai, műszaki és emberi tényezők közötti összhang feltételei, es ez magát a termelőt is megváltoztatja. A komplex tudású, mindenhez értő dolgozó helyét a szakosodott, gazdag ismeretekkel rendelkező dolgozó foglalja el.

Az egységes földmüvesszövet- kezetek anyagi-műszaki alapjainak megerősödése önmagában persze még nem elég a hatékony és gazdaságos termeléshez. Legalább ennyire fontos a termelés fejlesztésében az anyagi érdekeltség elvének következetes érvényesítése. A dolgozókat anyagilag is érdekeltté tevő elv érvényesítésének leghatásosabb formája a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom. A szocialista brigádok és a címért versenyző kollektívák tagjai a termelési eredmények javításával párhuzamosan az emberek közötti helyes kapcsolatokra is ügyelnek, nem feledkeznek meg a dolgozók politikai és szakismereteinek szüntelen bővítéséről, támogatják a széles körű kulturális és sporttevékenységet. A kollektívák sokoldalú aktivitását természetesen nem értelmezhetjük egyoldalúan az öntudat szubjektív megnyilvánulásaként, hanem a termelőerők és termelési viszonyok összetett s kölcsönös hatásának, valamint fejlődésének az eredményeként.

A mezőgazdaságban dolgozók aktivitását az életfeltételekben bekövetkezett változások is pozitívan befolyásolják. Gondolunk itt a szolgáltatások jellegére és elterjedtségére, a megfelelő iskola- és egészség- ügyi hálózatra, valamint a kulturális és sportlehetőségekre. Fontos és lényeges tényezők ezek, s mint ilyeneknek a nemzeti bizottságok, a mezőgazda- sági üzemek, valamint az egyes tömegszervezetek figyelmének középpontjában kell állniuk.

A fenti kérdéssel szorosan összefügg a falu munkaerő- tartalékainak gazdaságos kihasználása, valamint a tehetséges káderek megtartása a faluban. A mezőgazdaságiipari társulások ilyen vonatkozásban is pozitív szerepet töltenek be. Úgy segítik a falusi munkaerő-tartalékok hasznosítását, hogy csökkentik a falun és városban élő dolgozók munkafeltételei közötti különbségeket. A mezögaxdasági-ipari társulások tehát nemcsak a termelés fejlesztését, hatékonyabbá és gazdaságosabbá tételét jelentik, hanem a falu és a város közeledését is szolgálják.

NORA WEBEROVA, a tudományok kandidátusa

Teljes gőzzel folyik a munka az első 500 megawattos Mélnik III. erőmű építésén. Folytatják a kazán acélszerkezetének szerelését, amely 130 méter magas. Felvételünkön a szűrőrendszer hegesztése, háttérben pedig a kazán acélszerkezetének építése látható.

(Felvétel: CSTK — J. Sýbek)

Új élelmiszeripari üzemek épülnek