Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-27 / 23. szám, szombat

1979. I 27. 5 A kommunisták felelőssége Beszélgetés Karel Karas elvtárssal, a CSKP Prágai Városi Bizottságának titkárával A januári és februári taggyűléseken a pártszervezetek u Központi Bizottság határozatai alapján értékelik múlt évi eredményeiket, s a nehézségek leküzdésére és a fogyatékos­ságok megszüntetésére törekedve tűzik ki az eddiginél lénye­gesen igényesebb feladatokat. KARUL KARAS, a fővárosi pártbizottság titkára beszélgetésünk során elmondta, hogy az Elnökség ezekkel a teendőkkel kapcsolatban különösen há­rom feladatcsoportra hívta fel a városkerületi pártbizottsá­gok, a vállalati és üzemi pártszervezetek valamint a párt alapszervezetek figyelmét. Konkrét követelmények A városi pártkonferencic múlt évi felhívása értelmében a legsürgősebb feladat a tudo­mány és a termelés szorosabb kapcsolatának k övét kezet esebb megteremtése. Igaz ugyan, hogy az e téren Prágában elért ered menyek nem lebecsülendők, a kommunistáknak azonban még határozottabban, még elszán­tadban, felelősségük teljes tu­datéiba, n kell további megvaló­sításra törekedniük. Ez ugyan­is a feltétele annak, hogy a mélníki erőmű, az Ipari Auto­matizálási Üzemek, a holesovi- cei Tesla, a host ivari ľOS, a ČKD és so'k más vállalat dől' gozóinak — a termelés haté­konyságának növelésére, a mi­nőség javítására, a géppark kor­szerűsítésére, a munkaráfordí­tás csökkentésére, az új kor­szerű termékek gyártásának na­gyobb mértékű bevezetésére stb. irányuló — értékes köte­lezettségvállalásokban megnyil­vánuló példamutatást azok is kövessék, akikre a felhívás ed dig nem halott ösztönzőleg. Enélkül ugyanis aligha lenné­nek elérhetők a 6. ötéves terv­időszak negyedik évében a ter­vezett s az eddigieket felülmú­ló gazdasági eredmények. Karas elvtárs szavai szerint a pártszervezet további köte­lessége, hogy a termelés haté­konyságának növelésével, a termékek minőségének javítá­sával, a nagyobb fokú igényes­séggel kapcsolatos követelmé­nyeket a kommunisták ne csu­pán a januári és a februári taggyűléseken érvényesítsék; hanem egész évi tevékenysé­gükben. Gondos ellenőrzés szükséges — A városkerületi pártbizott­ságok irányításával az üzemi pártszervezetek és az alapszer­vezetek bizottságainak ezentúl még következetesebben kell el­lenőrizniük a felelős gazdasági vezetőket — mondotta Karas elv társ. A gazdasági veze lésben részt vevő, a tömeg- szervezeteikben tevékenykedő, s így a mindenkori helyzetről jól értesült kommunisták, ezentúl nem elégedhetnek meg az igaz­gató, vagy a helyettese formá­lis tájékoztatásaival, meg,nyug­tató szavaival. A mentegetőzés­nek, magyarázkodásnak nines helye. — A partbizottsagoknak és a pártszervezeteknek, minden egyes párttagnak a jövőben te­hát sokkal tárgy tlagosabban kalil megítélnie a helyzetet, hogy intézkedéseikkel kiküszö­böljék a nehézségeket — foly­tatta Karas elvtárs. — Kétség­telen, hogy a tervfeladatok teljesítését hátráltató fagyok és a gyakori hófúvás okozta további bonyodalmak következ­ményeinek felszámolása sok gonddal jár, de kétségbeesés re. kishitűségre nincs okunk. — Ezt bizonyítják a néhány praigai üzemben már lezajlott partgyülések, amelyekre — na­gyon is indokoltan — a bíráló hangnem volt a jellemző. A kommunisták különösen a vál-, lala tok és az üzemek irányítá­saiban észlelt fogyatékosságok­ra mutattak rá erélyesen, hang súlyozva, hogy a károk nagy része gondosabb, lelkiismerete­sebb ellenőrzéssel megelőzhető lett volna. A tagkönyvcsere előkészítése A további jelentős politikai esemény a párt életében a párt­tagsági igazolványok cseréje. A z a la pszervezetek, a pártbi­zottságok, minden egyes párt­tag aktivitásának fokozását, a párt tekintélyének megszilárdí­tását célzó akcióval kapcsola­tos tudnivalókkal a kommunis­ták a januári, illetve a februári taggyűléseken ismerkednek meg. Az új lagikönyveJk átadá­sára a párttagokká! folytatott beszélgetés alapján az év má­sodik felében kerül sor. Karas elvtárs a tíz évvel ez előtti és az idén lebonyolítás­ra kerülő tagkönyvcsere közti különbségre is rámutatott: — Az akkorit egészen más politikai légkörben hajtottuk végre — mondta —, amelyre a pártban megindult konszolidá­ciós, tisztogatási folyamat volt jellemző. Ma, a XV. és a XVI. pártkongresszus közti időszak­ban más a helyzet. Élenjáró, egységes, akcióképés pártunk tekintélye egyre növekszik. Azon túlmenően, hogy a párt­tagsági könyvek érvényessége 1979-ben lejár, a Központi Bi­zottság határozatainak megva­lósítására irányuló igényes po­litikai, gazdasági, szociális és kulturális feladatok teljesítése a párt akeóképességének to­vábbi fokozását, s ennek érde­kében a taglétszám minőségi összetételének javítását is szük­ségessé teszi. Kedvező tapasztalatok A fővárosi pártbizottságnak néhány prágai üzemben már lezajlott taggyűléseken szerzett tapasztalatai kedvezőek. A pártszervezetek egy része ja­nuári taggyűlésén ismerkedik meg az akció jelentőségével kapcsolatos tudnivalókkal, a gazdasági problémák megvita- , tását a februári taggyűlésekre hagyva. Mások viszont — konk­rét körülményeiknek s igé­nyeiknek megfelelően — fordí­tott sorrendben váltják valóra a Központi Bizottság e taggyű­lések megtartására vonatkozó határozatát. KARDOS MARTA ÜssziiapHafi éípzé a pari- és a gazdasági Mis A BRATISLAVA! SLOVNAFT VEGYI KOMBINÁT KOMMUNISTA! VÁLLALJÁK A FOKOZÓDÓ FELADATOK TELJESÍTÉSÉT A Szlovák Szocialista Köztár­saság legnagyobb vegyikombi­nátjában, a bratislavai Slov­naft nemzeti vállalatban Gus­táv Laca elnökletével a napok­ban gazdasági értekezletet tar­tottak. Az értekezleten, melyen több mint 200 pártfunkcioná­rius és gazdasági vezető vett részt, Ján Široký mérnök, üze­mi pártelnök, valamint Viktor Roth mérnök, vállalati igazga­tó lartott beszámolót. Tökéletesítik a munkát A tanácskozáson ismertették a tavalyi eredményeket, vala­mint az 1979-es évi tervet, amelynek gazdasági értéke a tavalyihoz viszonyítva 376 mil­lió koronával magasabb. A párt­elnök beszámolójában többek között hangsúlyozta, hogy a ta­nácskozás a CSKP KB 12. ple­náris ülése után történik, s an­nak határozataiból kiindulva, a vállalatra mind politikailag, mind gazdaságilag komoly fel­adatok hárulnak. Partvonalon a fontos feladatok közé tarto­zik a pártigazolványok kicse­rélésének előkészítése és le­folytatása. Ezt megelőzően min­den pártalapszervezetnek és vállalati vezetőségnek a mun­káját alapos elemzésnek vetik alá. Szükséges, hogy a kommu­nisták minden fokon helyesen elemezzék munkahelyükön a pártmunkát és ennek tudatá­ban javítsák elkötelezettségü­ket. A hatékonyabb munka érde­kében többféle megoldást ke­resnek. Megállapították: a leg­célravezetőbb az egyéni példa- mutatás. A takarékosság szükségessége Viktor Roth mérnök, vállala­ti igazgató röviden beszámolt a múlt év sikeres eredményei­ről, majd ismertette a jelenle­vők előtt azokat a feladatokat, amelyek a hatodik ötéves terv­időszak utolsó két évében a vállalatra hárulnak. Rámutatott azokra a konkrét hibákra*ame­lyeket az egyes gyártási részle­geken el kell távolítani, hogy az eredmények még jobbak le­gyenek. Továbbra is nagyon aktuális az energiával való takarékos­kodás. Mindent meg kell tenni a takarékoskodás érdekében, hogy ne legyen olyan munka­hely, ahol pazarolják az ener­giát. A konferencián felszólalók szavaiból kitűnt, hogy a válla­lat kommunistái, technikusai, munkásai a pártszervezet veze­tésével az 1979-es évben is vál­lalják a fokozódó feladatok teljesítését mind a pártmunka, mind a gazdasági tervfelada­tok teljesítése terén. Erről ta­núskodott például Vladimír Cá- nik, A CSKP megalakulásának 50. évfordulója nevet viselő szocialista munkabrigád veze­tőjének felszólalása is, aki a 02-es üzem képviseletében ér­tékes szocialista kötelezettség­vállalást jelentett be. Ľudovít BrezuTa mérnök, ke­reskedelmi igazgatóhelyettes felszólalásában helyesen muta­tott rá, hogy a vállalatban használt vegyszerek és olajok ára egyre emelkedik a kapita­lista piacon, tehát ezeket a jobb gazdasági eredmények ér­dekében hazai gyártmányokkal kell helyettesíteni. A jelenlevők a fokozott fel­adatok tudatában, és ezeknek teljesítése érdekében, javasla­tot teltek az üzemi pártbizott­ságnak, valamint a pártalap- szervezeteknek. Konkrét intézkedések Szigorúan és következetesen biztosítják a villanyárammal és a tüzelőanyaggal való taka- rékoskodástw Az intézkedés megtartását rendszeresen ellen­őrzik. A vállalat összes gazda­sági vezetői, kommunistái és pártonkívüli dolgozói teljesítik mindazon döntő szervezési és műszaki feladatokat, amelyek feltételei a jó munkának. A gazdasági értekezleten elfoga­dott intézkedéseket a februári taggyűlések határozati javasla­taiba foglalták. A párttagsági könyvek kicserélésének előké­szítő időszakában kritikai igé­nyességgel értékelik a pártta­gok munkáját, aktivitását és elkötelezettségét. A pártcsopor­tokban megvitatják, milyen módszerrel, hogyan használják ki a kommunisták aktivitását és elkötelezettségét. A tanácskozás azzal az ered ménnyel záródott, hogy a bra­tislavai Slovnaft vezetői és pártfunkcionáriusai ismerik fel­adataikat. Bíznak erejükben, és abban, hogy az 1979-es évet még sikeresebben zárják mint a tavalyit, a politikai és a gazdasági munka terén egy­aránt. Ennek érdekében min­dent megtesznek, és így járul­nak hozzá a CSKP KB 12. ple­náris ülése határozatainak tel­jesítéséhez. TŰTH ZOLTÁN A MÉLYBŐL A NAPFÉNYRE TÖRVE Povet Tonhauzer harcos életútja N éhány kimagasló kommu­nista teoretikus kivételé­vel a proletárforradalmárok ál­talában mindig mélyről, a tö­megnyomor sűrűjéből indultak. Képletesen szólva: a föld méhé- ből törtek a napfényes életbe és az emberi szellem világába — magukkal hozva egyszer­smind a tömegek igazát, s har­colva értük mindhalálig. A most hetvenéves Pavel Ton­hauzer elvtárs, a Fogyasztási Szövetkezetek Szlovákiai Szö­vetségének elnöke, valóságosan is a föld mélyéből indult har­cos és érdemes életre — a dol­gozó milliók s a kommunista párt hűséges szolgálatára. Már az édesapja is handlovái szén­bányász volt, s amikor 1917- ben a harctéren elesett, öt gyermeke közül az idősebbek szálltak helyébe, a tárnába. Pa­vel Tonhauzer akkor még csak az iskolai szünidőkben dolgo­zott — kisegítő gyermekmun­kásként — a bánya lakatosmű­helyében, ahol azonban egész életét meghatározó élményben volt része. A handlovái szénbá­nyászok 1918. július 22-i sztrájkja alkalmával, amelybe jómaga is belesodródott, a ki­vezényelt csendőrök közéjük lőttek — néhány halottat és se­besültet hagyva maguk után. A vérlázító esemény hatására már akkor, gyermekfővel, elszánta magát a kapitalista kizsákmá­nyolás, a dolgozó tömegek el­nyomása és az embertelenség mindenfajta megnyilvánulása elleni állhatatos küzdelemre. Ez a determináns élmény és indulat vezérelte további élet- útján is. A burzsoá köztársaság első éveiben hiábavalóan pró­bálkozott bármiféle kenyérke­resettel — politikai meggyőző dése miatt minden municahely ről elbocsátották. Végül is 1927- ben a csehországi Frýdlantban sikerült megállapodnia s egy­szersmind a közeli Liberecben szoros kapcsolatba kerülnie a kommunista ifjúsági mozgalom­mal és ottani vezetőivel. Osztályön tudata a csehszlová­kiai Komszomolban kifejtett munkássága során teljesedett ki és csapott át az ösztönös- ségből az elméletileg is meg­alapozott tudatosságba. Amikor két évvel később hazatért, s apja nyomdokaiba lépve hand- lovai szénbányász lett, már esz­meileg és politikailag egyaránt felkészülten állt a munkásfia­talok élére. Előbb a szülővá­rosában, aztán a prievidzai já­rásban, majd a trenčíni terüle­ten — mígnem 1935-ben az egész Szlovákiára kiterjedő kommunista ifjúsági mozgalom szervezésével bízta meg a párt. Tevékenységében olyan kiváló munkatársak segítettek, mint Schönherz Zoltán, Jozef Opavs­ký, Richter Mihály, Betlen Osz­kár és mások: Ezt a megbíza­tást is sikeresen teljesítette, s miután az illegális kommunista ifjúsági mozgalom kiharcolta az egész ifjúság érdekeit képvise­lő legális Szlovákiai ifjúsági Szövetség megalakítását, Ton­hauzer eívtársat a CSKP trenčí­ni területi titkárává választot­ták, s ebben a tisztségben vé­gezte munkáját egészen a bur­zsoá Csehszlovák Köztársaság összeomlásáig. Az ún. „önálló“ Szlovák Ál­lam megalakításával elszabadí­tott fasiszta rémuralom hat és fél esztendeje Tonhauzer elv­társ életének is legmegpróbál- tatóbb időszakát jelentette. A párt prágai illegális központi vezetőivel szoros kapcsolatot tartva, a földalatti kommunis­ta szervezetek kelet-szlovákiai, később Banská Bystrica-i terü­leti titkáraként szervezte az an­tifasiszta ellenállási mozgalmat — mígnem a legszigorúbb konspirációs óvóintézkedések ellenére, besúgás következté­ben letartóztatták, és az Havai koncentrációs táborba hurcol­ták. Ott azonban sikerült meg­szerveznie, hogy 1941. novem­ber 22-én két fogolytársával ki­törhessen a táborból. Mivel Szlovákia szerte ismert kom­munista funkcionárius volt, to­vábbi tevékenységét honi föl­dön nem folytathatta, ezért számára a párt további műkö­dési területül Magyarorszagot jelölté ki. A magyar földalatti' kommunista mozgalom kooptál­ta őt a Kommvnisták Magyur* országi Pártja illegális közpon­ti vezetőségébe, ahol Kádár Já­nossal. Ságvári Endrével, Szir­mai Istvánnal, Skolnyík József­fel dolgozott együtt mintegy két éven át — újabb lebuktatásáig. Az időben ugyanis — korábbi kelet-szlovákiai tevékenysége okán — a Gestapo már széles körű nyomozást folytatott, sőt nemzetközi érvényű elfogatópa­rancsot adott ki a kézre kerí* tésére, s a brnói Gestapo-főnök, valamint különféle besúgók közreműködésével 1943 novem­berében újfent letartóztatták, Székesfehérvárott bebörtönöz- ték és kötél átali halálra ítél­ték. Ezt az ítéletet később élet­fogytiglani börtönbüntetésre s Magyarországról történő kito­loncolásra változtatták, végre­hajtását azonban a szovjet had­sereg gyors előrenyomulása hiúsította meg — jóllehet akkor még előtte állt kálváriája két utolsó állomása: a komáromi várkaszárnya börtöne és a da- chaui koncentrációs tábor. A németországi fasizmus végvo- naglása idején, 1945. ájirilis 3- án azonban a dachaui haláltá­bor kapui is feltárultak, és előt­te is megnyílt a szabadulás útja. A Vörös Hadsereg által fel­szabadított szülőföldre vissza­térve, újult erővel vetette ma­gát a dolgozó milliók több év­mm Dr. Pavel Tonhauzer tizedes vágyának, s a kommu­nista párt törekvéseinek valóra váltásáért folytatott küzdelmek­be, amelyek különösen viharo­sak voltak a munkásosztály 1948-as februári győzelmét megelőző időkben. A hazai re­akció ellen vívott politikai har­cokban, azt követően pedig a szocialista építés miig érő, sza­kadatlan folyamatában mindig élen járt. A CSKP, majd az SZLKP Központi Bizottságának, a Nemzeti Front Központi Bi­zottsága Elnökségének, a Szak- szervezetek Szlovákiai Tanácsá­nak tagjaként csakúgy, mint kerületi vezető párttitkárként, kerületi nemzeti bizottsági el­nökként, országgyűlési képvise­lőként — miközben tanulmá­nyait kiegészítve, jogi doktorá­tust is szerzett. Több párt-, ál­lami és közéleti tisztség betöl­tésével egyidejűleg 1962-től or­szágos vezetője a szlovákiai fo­gyasztási szövetkezeteknek, amelyek az ő irányítása óta széles hálózattá terebélyesed­tek, erőteljesen fejlődnek, s évről évre nagyobb erdeménye- ket érnek el — mennyiségi és minőségi szempontból egya­ránt. Áldozatos munkája s érdemei elismeréséül kitüntetések egész sorát adományozták Tonhauzer elvtársnak. A több mint har­minc közül csupán a főbbeket említve: a Munkaérdemrendet, a Köztársasági Érdemrendet, a szovjet Vörös Zászló Érdemren­det, a Szlovák Nemzeti Felke­lés I. osztályú Érdemrendjét, a Magyar Népköztársaság Vörös Zászló Érdemrendjének ti. fo­kozatát, a Nemzetközi Antifa­siszta Emlékérmet — s még le­hetne sorolni hosszan. H etvenévesen Is életereje teliében levő ember be> nyomását kelti, aki szinte kime­ríthetetlen energiával dolgozik nap nap után — hogy mindenki feltörhessen az értelmes emberi létezés napfényes tájaira M1KUS SÁNDOR Karéi Karas, a fővárosi párt­bizottság titkára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom