Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-27 / 23. szám, szombat

r KIS ^ 1NYELVŐR^ Miért fűtenénk a légkört? Korunk központi kérdése az energia ésszerű felhasználása. De tudunk-e valóban éssze­rűen gazdálkodni a meglévő energiakészlettel? Vagy fel tudunik-e használni bizonyos energiaforrásokat okosan pél dául a mezőgazdaság ban? Az utóbbi kérdésről beszélgettem egy kiváló' szövetkezeti elnök kel, aki ugyan nem az ener­getikai tudományok szakértője, de nagyon érdekes gyakorlati példával szolgált. Hírét vettem, hogy tavaly a2 alimási (Jablonov nad Torňou) földművesszövetkezetben táv fűtéses üvegházak építését kezdték meg. Mi adta étihez az alapgondolatot? Erró! tájé­koztatott Körtvély Károly, a szövetkezet elnöke. — Földművesszövetkezetünk halárában épült fel a Barát­ság földgázvezeték második kompresszorállomása A két kéményen keresztül a földgáz sűrítésekor keletkező hő liasz- navehetetlenül elillan a légkör­be. Sotkáig töprengtünk azon, hogyan hasznosíthatnánk ezt a felbecsülhetetlen energiát a mezőgazdaságban, miért ífite- nénk vele a légkört? Hiszen a kéményeken át 1400—1500 C° hő távozik el és senkinek hasz­not nem hajt. Szövetkezetünk vezetősége a pártszervezettel közösen elhatározta, hogy gon­dolatainkat megszellőztetjük Erre igen jó alkalmat kínált az 1973-as járási párt konferen­cia. Küldöttünket megbíztuk, hogy felszólalásában ismertes­se elképzelésünket e jelentős mennyiségű energia hasznosítá­sáról. A felszólalás nagy vissz­hangra talált. A szakemberek közül is sokan támogatták ja vaslatunkat, melynek lényege az volt, miként használhatnánk fel ezt az energiát üvegházak fűtésére. Elhallgat, végigsimít ja erő­sen őszülő haját — majd így folytatja: — Később a járási pártbi­zottság komolyan foglalkozott a kérdéssel, s javaslatot dol­gozott ki, amelyet továbbított a kerületi pártbizottságnak. Az elgondolás ott. is tetszett. Az ügy további intézését maga v a vezető titkár, Ján Pirč elv­társ vette a kezébe. Persze, voltak az elképzelésünknek el­lenzői is. Végül az SZLKP KB is tüzetesen foglalkozott a kér­déssel. Tagjai szintén nagy le­hetőséget láttak az üvegházak felépítésében. A pártközpont: utasította az illetékes minisz­tériumot egy átfogó költségve­tési és műszaki terv kidolgo­zására. Azóta már persze sok minden történt a terv megva­lósítása érdekében. . — Például? Fürkésző tekintettel rámnéz, aztán összeráncolja homlokát. — A terv megvalósítása nem is olyan könnyű, abogyan azt elképzeltük. Nehéz volt az építkezésre kivitelezőt találni. Sok vita folyt arról is, hogy milyen típusú üvegházakat építsünk. Megnéztünk több üvegházi rendszert. Voltunk Magyarországon is, végül pe­dig a Szovjetunióban találtunk hasonló üvegházakat, amilye­neket mi akartunk építeni. A szovjet elvtársak elégedetten nyilatkoztak üzemeltetésükről, így részben azok mintájára építjük fel a mi üvegházainkat is. Tavaly október húszadikán volt az első alapkőletétel egy három hektárnyi területű üveg­ház epítésére. Terv szerint 1981 karácsonyán már ebből kerülnek piacra a primőr zöld­ségfélék. Amikor ezeket mondja, arcá­ról nyugalom és magabiztos elégedettség sugárzik. Majd arról faggatom: — Honnét szerzik be a szükséges gépi berendezéseiket? — Ezeket a décíni Sempra Nemzeti Vállalat gyártja majd. Az NDK-bó! kapjuk az auto­matikus hő- és páraszabályozó berendezéseket. Ily módon te­kintélyes összegű valutát taka­rítunk meg az államnak. — És a kivitelezési költsé­gek? Némi habozás után válaszol. Szó szerint jegyzem, amit mond. A bratislavai I. városkerület távfűtő központ jártak dolgozói jól felkészültek az idei télre. Az idén vállalták, hogy több mint 800 tonna fűtőanyagot takarítanak meg. A képen: a nagynyomású gőzkazánt Michal Mračna, egy ezüstérmes szocialista munkabrigád, tagja kezeli. (Felvétel: VI. Andor — ČSŤK) — Bár az építkezési költsé­geket az állam vállalta, mégis azt mondóm, hogy kemény fá­ba vágtuk a fejszénket. Az előzetes számítások szerint 37—40 millió koronába kerül az építkezés. 1990-ig összesen 18 hektárnyi földterület fölé kell üvegtetőt húznunk. El tudja képzelni — 18 hektár üveg alatt? De termesztünk majd zöldségeket fóliasátrak, sőt a szabad ég alatt is, ter­mészetesen felmélegítétt talaj­ban, mert a távfűtési rendszert úgy építjük, meg hogy erre is lehetőség nyíljék. — Milyen zöldségfélék ter­mesztését tervezik? — Az üvegházikban elsősor­ban paprikát, paradicsomot, uborkát, salátát, káposztát és karfiolt termesztünk majd. A téli időszakban nekünk kell ellátni a kelet-ázlovákiai ke­rületet friss zöldséggel. S hogy ez sikerüljön, ahhoz a korszerű termelési technoló­gián túl szakmájukat értő és szerető szakemberekre is szük­ség lesz. Ennek biztosítása a legnehezebb. Nem is a mérnö­ki gárda, hanem a kertészeti szakközépiskolát végzett fiata­lok szerződtetése okoz gondot. Ezekből már az induláskor legalább húsz kellene, később ötven-hatvan. Már megkezdtük a háromszobás új lakóházak építését, hogy ezzel is köny- nyítsük a fiatalok indulását. Szeretnénk, ha a szakemberek többsége erről a vidékről verbuválódnék. Segítséget vá­runk az alapiskoláktól, főleg abban, hogy a pályaválasztási beszélgetéseken a fiatalok fi­gyelmét e szakmára felhívják. Meg kell azt is jegyeznem, hogy a foglalkoztatottak több­sége nő lesz, így a környező iskolákból elsősorban a leá­nyok jelentkezését várjuk. — Gondolom, az üveg házak üzemeltetése csak akkor nye­reséges igazán, ha a zöldség­féléiken kívül virágok termesz­tésével is foglalkoznak majd. Gondoltak erre? Kérdésemre elmosolyogja magát, s újra .ráncok futnak össze homlokán.-- Vártam ezt a kérdést. S őszintén válaszolok is rá. Ne­künk elsődleges feladatunk friss zöldséggel ellátni a téli, de a nyári időszakban is a ke­rületet. Persze, ezenkívül ter­mesztünk majd virágokat is, s ebben nem a nyereség ösz­tönöz bennünket, hanem az a tudat, hogy a mai kulturált életünkhöz a virág is hozzá­tartozik már. A virág szebbé, meghittebbé teszi az otthono­kat, fejleszti szépérzékünket. Tehát a termelési profilunkba ez is beletartozik. — Nyáron nincs szükség a talaj melegítésére. Hogyan hasznosítják majd ekkor a fe­lesleges hőenergiát? — Erre is gondoltunk. Űj, nagy teljesítményű szárítókat építünk a szálas és a szemes termények szárítására. Beszélgetésünk végén az elnök még megjegyezte: — Ügy gondolom, másutt is érdemes lenne elgondolkodni a hasonló energiaforrások cél­szerű hasznosításáról. Megjegyzésére rábólintok: alighanem. TÖRÖK ELEMÉR A Tátra alatti burgonyatermesztök eredményei Hazánk egyik legjelentősebb burgonyatermesztő vidéke me­zőgazdasági üzemeinek képvi­selői a Veľká Lomnica-i Kísér­leti és Bin-gonyanemesítő Állo­más vezető dolgozóinak, vala­mint a csehországi szakembe­reknek jelenlétében, Pop rá dón, a napokban megtartott konfe­rencián mérlegelték a burgo­nyatermesztés terén elért ered­ményeket. Pavol Repanský mérnök, a Poprádi Járási Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője számolt be arról, hogy a kedvezőtlen éghajlati viszonyok ellenére — tavaly hektáronként átlagosan 180.3 mázsás hozamot — az előző évhez viszonyítva 30,9 mázsával többet — értek el a poprádi járás burgonyatermesz­től. Legjobb eredményt, 300,9 mázsás átlaghozamot a Kežma- roki Mezőgazdasági Szakközép­iskola tangazdasága, a Vikar- tcvcei Efsz pedig 250,8 má­zsás hozamot ért el. A Kež- maroki Efsz 370 hektáron át­lagosan 220,8, a Veľká Lom­nica-! Állami Gazdaság 540 hektáron 200,8, a Poprádi Efsz 163 hektáron átlagosan 210 mázsás hektárhozamot ért el. A poprádi járás burgonya­termesztői az ültetőanyag ter­mesztésének tervét 101,6 szá­zalékra teljesítették, összesen több mint 30 ezer tonnányit értékesítettek. A konferencián felszólalt szakemberek egybehangzó vé­leménye alapján a poprádi já­rás burgonyatermesztői nem lehetnek elégedettek a 6. öt­éves tervidőszak első három évében elért termelési ered­ményekkel. Évenként ingadoz­nak a terméseredmények, még eléggé alacsony a gépi be­gyűjtés aránya, nem kielégítő az agrotechnika, a termelésirá­nyítás színvonala sem. Termé­szetesen, kedvezőtlen hatást gyakorolnak a burgonyater­mesztésre az éghajlati viszo­nyok is. Ebben az ötéves tervidőszak­ban az ütemterv szerint a pop­rádi járásban már 215 094 ton­na burgonyát kellett kitermel­ni, ezt a feladatot csupán 71,6 százalékar teljesítették. Az idén a poprádi járás bur- go nyatermesztő ü ze me ineik 4070 hektárról 77 780 tonna burgonyát kell betakarítaniuk. Ez azt jelenti, hogy az előző évhez viszonyítva 38 százalék­kal kell növelni a termelést, s legalább 200 mázsás átlag­hozamot elérni. A ’ konferencián elhangzott véleményeik, tapasztalatok gya­korlati érvényesítése nagyban hozzájárulhat a poprádi járás burgonyatermesztői elé tűzött célok eléréséhez. (kulik) Mire (nemi ;ó a kötőjel? Alighanem a kötőjel a leggyakrabban használt írásje lünk, hiszen gyakran kell elválasztanunk. Szóismétléskor (pl. már-már), ikerszavakban (csürés-csavarás), valódi mellérendelt szavakban (tűzzel-vassal) sűrűn alkalmazzuk. Toldalékoláskor is szükséges olykor a kötőjel, főként » rövidítések (cm-tj vagy a néma Hangzóra végződő idegen nevek (Shakespeare -rel) után. Ha két vagy több össze­tett szó elő- vagy utótagja megegyezik, csupán a kötő­jellel utalunk rá (bel- és külpolitika; gépszerelő és -javító üzem). A többszörösen összetett szavak — logikailag meg­határozott — elemei közé is kötőjelet kell tenni (pl. mozi­üzemszervezés; moziüzem-szervezés). A földrajzi nevek bi­zonyos fajtáiban is kötőjellel kapcsoljuk össze a tagokat: Atlanti-óceán, Hór-völgy stb. Napjainkban kezd gyakorivá — mondhatnánk: népsze­rűvé — válni a kötőjelek használata, és nemegyszer tel­jesen indokolatlanul. Pl. Michelangelo, a reneszánsz nagy művésze szobrász-építész-festő-költő volt egy személyben. E mondatban az egyik írásjellel a másikat (a vesszőt) helyettesítették. Ugyan miért? Választ aligha kapunk a kérdésünkre. Többször még a vessző kitevése is indoko­latlan lenne, a kötőjel pedig egyenesen hibás: nemzeti- felszabadító mozgalom (helyesen: nemzeti felszabadító mozgalom). A leggyakoribb hiba az, amikor az és szócskát akarják megspórolni. Némelyik kifejezés szinte már álta­lánossá vált, pl. tudományos-technikai fejlődés. Természe­tesen nem mindig ez a helyzet. A következő kifejezések elemei nincsenek nyelvileg teljesen összeforrva; a laza, de egyenrangú kapcsolatot jelezné a kötőjel: társadalmi- közéleti tevékenység, oktató-nevelő munka. A kötőjel he­lyett inkább kötőszót (és) kellene használni. Vannak ezek­nél sokkal lazább szerkezetű „összetételek“ is, amelyekben a kötőjel nemcsak felesleges, hanem teljesen hibás hasz­nálatú: a tömeg leszerelése-lecsendesítése, politikai-hatalmi patthelyzet (ráadásul ez így, ebben a formában félreért­hető is), az iskola írányítása-vezetése. Ezekben a kifeje­zésekben már nem egyenrangú kapcsolatokat talá'lunk; nemcsak az és használata lenne indokolt, hanem a vala­mint kötőszóé is. Az apróhirdetésekben gyakran „csinál­nak“ három szóból egyet, így lesz a gyors- és gépíróhói gyorsgépíró, vagy nyelvhelyességi hibával is tetézik: „gép gyors-ími tudó adminisztrátort keresünk". Nagyon ritkán egy-egy kifejezést igésítenek újságjaink — ezzel elsősor­ban a hangulatkeltés a céljuk: „Nem szeretünk na-ugye- megmondtamozni..." A hangulatkeltéssel még nem lenne baj, de a kifejezés leírása elhibázott. Az tény, hogy mon­datból is alakulhatnak szavak, de az írásmódjuk eléjjgé nehéz. Természetesen vannak olyan szavak is, mikor szükség- szerű a kötőjel, pl. halászó-vadászó életmód, sőt a hiánya zavart is okoz: fekete-fehér fénykép (film): Itt felesleges lenne bármelyik kötőszót kitenni. Ezek alapján ne gya- rapítsuk a hibásan használt, kötőjeles szavaink számát. Ezek ugyanis éppen nem rövidítenek, legfeljebb a szöveget teszik nyakatekertebbé. MIZSER LAJOS fi „LÉG! ÜTŐIT TERJEDŐ BETEGSÉG ÉS fi SZEMÉRMES JGSZEMÉLYEK” A ragályos betegségekről írva, az egyikről kijelenti a szerző: „E fertőző betegség légi úton terjed.“ Sokakat ta­lán mosolyra is késztet ez a megállapítás, mégpedig jog­gal, ha elképzelik, amit a szerző leírt: repülőgépen utaznak a bacilusok, s viszik a betegséget a világ minden tája felé. A légi úton kifejezést ugyanis a levegőben történő közlekedéssel, szállítással kapcsolatban szokás használni; pl. „Légi úton hamarabb odaér az áru a rendeltetési helyére, mint vonattal vagy hajón.“ A betegségek bizonyos fajtái ellenben légzés útján terjednek. Többen használják a „légi utak“ kifejezést ilyen össze­függésben is: „Gyulladásban vannak a felső légi útjaim.“ Ilyenkor a felső légzőutak gyulladására kell gondolnunk, de beszélnünk is erről illenék." Az a szerző sem járt el sokkal szerencsésebben, aki a következő mondatot leírta: ..Egyes nőszemélyeket bosz- szant a férfiak szemérmetlen magatartása, mások viszont örülnek neki.“ Azt hiszem éppen azok örülnek neki, aki­ket nőszemély-nek lehet nevezni; akiket bosszant, azokra nem illik ez a megnevezés. Mert miről is van szó? A nő is, meg a személy is semleges hangulatú szó a köznyeiv- bem. Valamikor a nőszemély is ilyen volt, s nem jelentett többet, mint ma a nő. Később azonban rosszalló árnya­latúvá vált. Ma már megvetést fejezünk ki azzal, ha egy nőt nőszemély-n&k nevezünk. Tehát nemcsak jelöl, meg­nevez ez a szó, hanem minősít is: a rosszhírű nőket szokás vele megnevezni. Éppen ezért körültekintően kell használnunk, nehogy bárkit is megsértsünk vele. Dr. [AKAR ISTVÄN Hogy is m © ti d § u« k ? dysk kolesa diagonálna pneumatika radiálna pneumatika radiálna pneumatika s oce- lovým nárazníkom pneumatika s protišmykový- štrukcie zimný vzor pneumatika s protišmykový­mi hrotmi snehové reťaze protektorova nie letný vzor hĺbka drážok trojuholník stanica technickej kontroly technická kontrola príprava vozidla na tech­nickú kontrolu povinnosti prevádzateía vo­zidla keréktárcsa diagonálataroncs radiálabroncs acélöves radiálabroncs vegyes szerkezetű gumi­abroncs hőnfintázat (téli) szegecselt gumiabroncs hólánc újrafutózás országúti | nyári) mintá­zat profilmélység | árokmély­ség) elakadást jelző három­szög műszaki vizsgálóállomás műszaki vizsga (jármű) felkészítés a műszaki vizsgáztatásra a jármű forgalomban tar­tójának kötelességei (kis) 1979 I. 27.

Next

/
Oldalképek
Tartalom