Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)
1979-01-03 / 2. szám, szerda
HATÉKONYABBAN ÉRVÉNYESÍTENI AZ ELLENŐRZÉSI JOGOT Cl) iz irányító munka szerves része IRTA: (VIILOSLAV BOĎA, AZ SZLKP KÖZPONTI ELLENŐRZŐ ÉS REVÍZIÓS BIZOTTSÁGÁNAK ELNÖKE A CSKP Központi Bizottságának 1978. december 12-i ülésén tüzetesen és nagy igényességgel megtárgyalták a CSSZSZK 1979. évi népgazdaságfejlesztéséről szóló dokumentumot, valamint a 6. ötéves tervidőszaik utolsó éve tervelőkészítésének irányelvét. Ezl követően ezeket a rendkívül fontos 'kérdéseket öz SZLKP Központi Bizottsága tavaly december II—12-i ülésén is megvitattuk, abból a szemszögből, hogy az SZSZK hogyan veszi lei részét az egész föderáció gazdaságának fejlesztéséből. A CSKP Központi Bizottsága, kiindulva a jelenlegi gazdasági helyzet marxista—leninista elemzéséből, fejlődéséneik külső és belső föltételéiből, valamim azokból a feladatokból, amelyeket a nép élet- és kulturális színvonala további emelésével kapcsolatban a gazdaság- fejlesztés terén a 6. ötéves teiv- időszakra vonatkozóan a XV. kongresszus tűzött ki — fontos határozatokat hagyott jóvá az 1979. évi néppazdaságfejlesztési állami tervről, valamint elfő gadta az 1980. évi terv kidolgozásának irányelvét. A jóváhagyott határozatok •kötelező irányelvet jelentenek minden kommunista, minden pártszerv és -szervezet számára. Koncentrált formában kifejezik a párt gazdaságpolitikáját, amely a tudományos elemzésekből és a hosszú távú koncepciókból kiindulva, a munkás- osztály és a dolgozó nép jogos érdekei és szükségletei kielégítésére céltudatosan szavatolja minden feltétel megteremtését. A ti. ötéves tervidőszak első három éve feladatai sikeres teljesítésének elemzései és'a nehezebbé vált feltételek valamint a fogyatékosságok, amelyek ezeket az eredményeket helyenként csökkentik, arról tanúskodnak, bogy — amint azt Gustáv Husák elvlárs, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára mondotta — gazdaságunkat csak akkor tudjuk a továbbiakban dinamikusan fejleszteni, csak akkor tudjuk megtartani és emelni az életszínvonalat, ha erélyesebben és gyorsabban megvalósítjuk a pártnak minden munka hatékonyságának növelésével és minőségi javító- •iával kapcsolatos stratégiai irányvonalát. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy a 6. ötéves terv sok feladatát nemi teljesítik egyenletesen, a szükséges struktúrában és minőségben. Ez elsősorban egyes munkahelyek fogyatékosságaival, a termelésben és az irányító apparátusban konkrét emberek rossz minőségű munkájával magyarázható. A hatékonyságot sok helyütt csökkenti egyes gyártmányok alacsony műszaki színvonala, a magas fokú anyag- és energiaigényesség, a terv-, a munka és a technolőgai fegyelem megszegése. Ezekkel a problémákkal ösz- szefüggésben Gustáv Husák elvtárs a CSKP Központi Bizottsága ülésének zárórészében ismét hangsúlyozta: „Feltétlenül szükséges határozottabban megszilárdítani a párt- és az állami fegyelmet, következetesebben érvényesíteni a kommunisták felelősségét, elsősorban a vezető tisztségekben. Főként az irányító munkában elkerülhetetlenül fordulatot kell elérnünk, hogy a jóváhagyott határozatokat igényesebben teljesítsék. E tekintetben rendkívüli jelentősége vau a bírálat és önbírálat fejlesztésének, a következetes ellenőrzésnek, és a kötelességek nem teljesítéséből a következtetések levonásának is.“ A párt szerveiben nemrég megtárgyalt elemzéseikből és felülvizsgálatokból, valamint az SZLKP Központi Bizottsága Elnöksége által megvitatott összegező jelentésből kitűnik, hogy sok helyen a fogyatékosságok gyakori oka az ellenőrzésnek, az irányító munka szerves részének, alacsuny színvonala és gyenge hatásfoka. Az ellenőrzésnek elsősorban abban az irányban kell hatnia, hogy idejében és hatásosan megelőzze a fogyatékosságokat és hibákat, biztosítsa a kitűzött' feladatok sikeres teljesítésének feltételeit és a fogyatékosságokból levonja a következtetéseiket. Kinek kell ellenőriznie Társadalmunk politikai rendszerében az ellenőrző tevékenység elsősorban az irányító dolgozók feladata, a mestertől a miniszterig, akik rendelkeznek a szükséges képesítéssel, az irányítás eszközeivel és jogkörrel is, hogy tárgyilagosan felmérjék a feladatok teljesítésének helyzetét és haladéktalanul szakavatott intézkedéseket foganatosítsanak a megállapított fogyatékosságok kiküszöbölésére. Az ilyennemű ellenőrzés az ismert alapelvhez igazodik — aki irányít, az ellenőriz is. Ellenőrző rendszerünkben fontos szerepük van a szakszervezeteknek, a Szocialista Ifjúsági Szövetségnek, a tudományos-műszaki társaság szervezeteinek és más társadalmi szervezeteknek, főleg azért, mivel meghatározott területeiken, az őket jellemző sajátos formákban vonják be a dolgozók legszélesebb tömegeit az ellenőrzésbe, a hibák és fogyatékosságok kiküszöbölésébe. A pártnak segítségére vannak a dolgozók olyan bíráló észrevételeinek, javaslatainak, panaszainak fel- használásában, amelyeknek célja az egyes vehető dolgozók, szervek és szervezetek tevékenységének tökéletesítése. Ezzel egyidejűleg megteremtjük a szocialista demokrácia szüntelen elmélyítésének feltételeit. Az ellenőrző rendszer fontos része az állami ellenőrzés, amelyet az ellenőrző szsrvek a gazdasági szarvekben és szervezetekben gyakorolnak — a tárcától függetlenül — vagy alapvető tevékenységükként, vagy az adott területen, az állam- politika magvalósítása során, feladataik részeként. Az állami ellenőrzést a törvényszabta határok között csúcsszinten a Szövets gi Gyűlés a Csrah Nemzeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács, a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok, valamint a nemzeti bizottságok szervei gyakorolják. A társadalom ellenőrző rendszerében különleges szerepe van a gazdasági szervek és szervezetek tevékenysége párt általi ellenőrzésének. Ez a kommunista párt vezető helyzetéből, a fejlett szocialista társadalom építésében betöltött szervező és irányító küldetéséből következik. Az ellenőrzés a párt vezető szerepe érvényesítésének egyik legfontosabb formája. Adott hatáskörében a párt minden szerve és szervezete ellenőrzi a gazdasági szervek és szervezetek tevékenységét. Ezen túlmenően a pártellenőrzés sajátos feladatai teljesítésére a kongresszusokon, a pártkonferenciáikon és a párt plenáris gyűlésein, a CSKP alapszabályzatának megfelelően, ellenőrző és revíziós bizottságokat választanaik. Ezért — eltekintve az alapszervezeti pártbizottságoktól — minden felsőbb pártszerv szintjén tevékenykednek az ellenőrző és revíziós bizottságok is. A CSKP alapszabályzata különleges jogkörrel ruházza fel a termelő, közlekedési és kereskedelmi üzemekben, és vállalatokban, a gép- és traktorállomásokon, az állami gazdaságokban, az egységes földmű- vosszövetkezetekben a termel's- sel közvetlen kapcsolatban álló prójektáló szervezetekben, a gépszerkesztő irodákban és a kutatóintézetekben működő pártszervezeteket. Jogukban áll ellenőrizni, hogy a gazdasági vezetés és az irányító dolgozók az egyes szakaszokon hogyan valósítják meg a párt és az állam gazdaságpolitikájának feladatait, másrészt pedig kötelesek támogatni a vesető gazdasági dolgozók igyekezetét, hogy biztosítsák a párt politiká jánaik megvalósítását, a termelés és a szolgáltatások nép gazdasági terv által megszabott fejlesztési feladatainak teljesítését. A CSKP KB és az SZLKP KB legutóbbi tanácskozásaiból és határozataiból nyilvánvaló, hogy az 1979. évi népgazdaság- fejlesztési állami terv teljesítésének biztosítása, valamint az 1980. évi terv előkészítése során különleges figyelmet kell szentelni az ellenőrzési jog érvényesítése kérdéseinek. Elsősorban azért, mivel: 9 a gazdasági vezetés fölötti ellenőrzés jogát az anyagi termelésben működő, illetve az anyagi termeléssel közvetlen kapcsolatban álló pártszervezetek gyakorolják és az ellenőrzés hatékonyságának növelésétől függnek jelentős mértékben közös munkánk eredményei, valamint a nép élet- és kulturális színvonala további emelése erőforrásainak megteremtése; • az ellenőrzési jog vonatkozik az alapszervezeteknek csaknem 55 százalékára, a pártcsoportok több mint 70 százalékára, és az SZLKP tagjainak és tagjelöltjeinek majdnem 65 százalékára. Az ellenőrzési jog gyakorlása során kifejtett hatékonyabb tevékenységűik a pártnak lehetővé teszi, hogy a pár- tonkívüliek további százezreit vonja be az irányításban való cselekvő részvételbe, bekapcsolja őket a pártpolitika megvalósításába, megteremtse a szocialista demokrácia további jelentős bővítéséneik feltételeit; • a mind bonyolultabb gazdasági feladatok, a termelésnek és a gyártmányoknak fokozóló szakosítása, koncentrálása és magasabb műszaki színvonala, a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjában részvételünk szükségszerű nőve lése, a termelés jobb minőségé vei és nagyobb hatékonysága val kapcsolatos növekvő köve telmények mind nagyobb igényeket támasztanak a párttal, annak szervezeteivel, szerveivel és egyes tagjaival szemben. Ez különösképpen a gazdasági ve zetés fölötti ellenőrzés jogának érvényesítésére vonatkozik, mivel ez a párt gazdaságpolitikája érvényesítésének olyan fontos eszköze, amelynek rugalmasan kell reagálnia a kor új jelenségeire és követeimé nyeire. Az SZLKP KQzponti Bizottságának Elnöke, a párt vezető gazdasági szerepe érvényesítő sével kapcsolatban felmérve a gazdasági vezetés fölötti ellenőrzés joga további mind hatásosabb gyakorlásának jelentőségét, 1978 novemberében intézkedéseket hagyott jóvá az alapszervezeti tisztségviselők tökéletesebb felkészítésére, hogy ezen a területen hozzá értőbben oldják meg a problémákat. Határozatot fogadott el az ellenőrzési jog gyakorlása elemzéseinek feldolgozásáról, a hatékonyságát növelő intézke désekről, s arról, hogy ezzel a problémakörrel az alapszervezeti taggyűléseken 1979 április végéig foglalkozni fognak. Ezeknek a taggyűléseknek elő készítése idején a pártsajtő közölni fogja az ellenőrzési jog gyakorlásával kapcsolatos ősz tönző tapasztalatokat. Az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége hangsúlyozta azt is: a járási pártbizottságoknak jobban kell orientálniuk a pártszervezetek tevékenységét arra, hogy megoldják az ellenőrzési jog hozzáértőbb alkalmazásának problémáit s e tekintetben hatásosabb, differenciált segítségben kell őket részesíteniük. Eredmények és fogyatékosságok az alapszervezetekben A felülvizsgálatokból — amelyek kiindulópontját képezték a gazdasági vezetés fölötti ellenőrzési jog gyakorlásával kapcsolatos problémák megvitatásának az SZLKP Központi Bizottságának Elnökségében —, kitűnik, hogy az előző évek helyzetéhez képest az alapszervezetiek céltudatosabban alkalmazzák az ellenőrzési jogot, nagyobb igényeket támasztanak a vezető gazdasági dolgozók irányító tevékenységével, valamint a kollektívák sikeres munkája politikai feltételeinek megteremtésével szemben. A pártszervezetek és a párt- bizottságok jelentős igyekezete ellenére az eredmények azonban eltérőek. Ez elsősorban a munka formáival és módszereivel, a vállalatok és az üzemek sürgető fontosságú gazdasági problámái megtárgyalásában a pártszervezetek hozzáállásával magyarázható. A felülvizsgálatok kimutatták, hogy egyes alapszervezetek nem szentelnek megfelelő figyelmet azoknak a problémáknak, amelyektől a társadalmi szempontból fontos feladatok teljesítésének eredményei függnek, cselekvően nem vesznek részt a vállalat, avagy az üzem tervének kidolgozásával kapcsolatos nehézségek megoldásában, megfelelőképpen nem foglalkoznak a vezető gazdasági dolgozók irányító tevékenysége, színvonalával. Olyan eseteikben, amikor nem teljesítik következetesen feladataikat, illetve helytelen intézkedéseket fogadnak el,' a pártszervezetek nem érvényesítik a bíráló igényesség módszerét, az ilyen irányító dolgozók tevékenységét elvszerűen és elvtársi módon nem bírálják, s nem követelik meg azt, hogy számot adjanak irányító munkásságukról. Az ilyen szervezeteikben a fogyatékosságoknak az az okuk, hogy a pártbizottságnak nincsenek tapasztalatai a döntő fontosságú problémák elemzése kidolgozásában és a helyrehozást szolgáló hatásos politikai jellegű intézkedések jóváhagyásában. Nem támaszkodik olyan kommunisták tapasztalataira, akik képesek hozzáértően kidolgozni a szükséges alapanyagokat, s akik az intézkedések taggyűlés avagy alapszervezeti pártbizottság általi megtárgyalását és jóváhagyását követően, a pártbizottság vezetésével, szakavatottan figyelemmel követhetik teljesítésüket, figyelmeztethetnek a fogyatékosságokra és segítséget nyújthatnak kiküszöbölésükben, egészen a probléma végleges megoldásáig. A munka hatékonyságát és minőségét kedvezőtlenül befolyásoló fogyatékosságok túlnyomórészt az irányítás, a szervezés és a műszaki fejlesztés, a munka- és a technológiai fegyelem, valamint a szállítói-megrendelői kapcsolatok területére koncentrálódnak. Ennek részben az a magyarázata, hogy számos szervezet csekély figyelmet szentel éppen ezeknek a kérdéseknek. Vagy egyáltalában nem foglalkoznak velük, avagy következetlenül. Sok felülvizsgált szervezetben nagy igyekezetei fordítottak a rendkívüli műszakok, a túlórában végzett munka politikai-szervezési biztosítására, de kevesebbet foglalkoztak ennek a helyzetnek okaival és az okok kiküszöbölésével. Nem tisztázták, vajon ennek a helyzetnek okozója a helytelen munkaszervezés, avagy a t*rv egyes részeinek összehangolaN lansága, egyes szakaszok rossz minőségű munkája, a dolgozókról való csekély mérvű gondoskodás és az ebből következő fluktuáció, illetve az okok más jellegűek. S nem tisztázták a kiutat sem. Vannak szervezetek, amelyek 1978-ban tüzetesebben nem foglalkoztak vállalatukban a gyártmányok minőségének kér* déseivel. Nem vették szemügy-: ne színvonalukat, s azt, ami hatással van a minőségre. Nem ismerték az állami felügyelet által végrehajtott ellenőrzések eredményeit, sem népgazdasági szempontból, illetve a vállalati kollektíva szempontjából a meg nem felelő minőség következményeit. Ezért politikai-; szervező munkájukkal nem tudtak nagyobb mértékben hat-: ni a minőségre. Sok ilyen szer-: vezet hiányosan, vagy egyálta-: Iában nem foglalkozott a szál-: Utasokkal kapcsolatos gazda* sági szerződések teljesítésével, nem tudták, hogy a határidők, a választék, a mennyiség és a minőség meg nem tartása kő-: vetkeztében gazdaságunkat mi* lyen kár éri, nem tudtak egyes megrendelők kiváltságos hely* zetéről, különféle „figyelmes* ségek“ ellenértékeként, s az e 1 ő f o r d u 1 ó fog ya téko sságo k b ó1 ezért nem vonták le a poli ti* lkai következtetéseket. Két felülvizsgált vállalatban a gazdasági vezetés által, a mi* nőség javítására tett intézkedéseknek még az 50 százalékát sem valósítottak meg. Az egyik vállalatban a reklamált hibáknak teljes 95 százalékát okozta a vállalat dolgozóinak rossz minőségű munkája. Köt* bér, reklamációs javítások, valamint a rossz minőség okozta veszteség címén több mint 30 millió koronát fizettek. Súlyos fogyatékosságokat állapítottak meg a kezdeti, a műveletközi és a végső ellenőrzésnél. Ennek ellenére a felülvizsgálatig ezekkel a komoly problémákkal egyetlen egy esetben sem foglalkozott teljes komolysággal az alapszervezet és nem vonták felelősségre az ilyen helyzetért felelős dolgozókat. Hasonló a helyzet egyes szervezetekben a termelés hatékonysága problémájával, s az erőforrások jobb felhasználá* sával kapcsolatban is. Ritkán és alapvető intézkedések jóváhagyása nélkül foglalkoztak olyan fontos problémáikkal., amilyen a tudományos-műszaki fejlődés, a tüzelőanyag, ener* gia, nyersanyag és anyag meg* takarítása, a nagy teljesítmé* nyű gépek felhasználása, a műszakarány növelése, a mun* kaidő kihasználása. Néhány felülvizsgált vállalat* ban csökkent az állóalapok felhasználásának értéke. Az egyik ilyen vállalatban 31 szá* zalékika 1 növekedett a munkások állóalapokkal való ellátott* sága, s ugyanakkor 20,5 száza* lékkai csökkent hatékonyságuk, A gyártmányfejlesztésben nem teljesítették a vezérigazgatóság által megszabott feladatok egyikét sem. Egy másik válla* latban gépet vásároltak répa* szeletek szárítására, de sem a szerelésről, sem a tüzelő* anyagról nem gondoskodtak. Két vállalatban hosszabb időn át nem használták ki a meg* szabott munkaidőt, s a dolgo* zók naponta 25—40 perccel korábban hagyták el munkahelyüket. Egészen az ellenőrzésig e problémák egyikével sem foglalkozott a párt illetékes alapszervezete. Az alapszervezeti tevékenység orientációja az ellenőrzési jog gyakorlásánál Az ellenőrzések eredményei szerint az alapszervezetek többségében jók a tapasztalatok. Az utóbbi időben sok alapszervezetben főleg azért növekedett az ellenőrzési jog érvényesítésének hatékonysága, mivel a CSKP KB 11. és az SZLKP KB tavaly márciusi ülése határozatainak szellemében nagyobb igyekezettel fogtak hozzá a munka olyan formái és módszerei alkalmazásához, amelyek lehetővé teszik a dolgozók aktivitása és kezdeményezése nagy fellendülésének jobb felhasználását a termelés tartalékainak feltárására és felhasználására, a nagyobb gazdaságosságra, a szocialista (Folytatás a 4. oldaloaj
