Új Szó, 1979. január (32. évfolyam, 1-26. szám)

1979-01-03 / 2. szám, szerda

Ennek a rossz vezetésnek következménye, hogy a város- és a faluközponttól távol eső majorságokban uralkodó áldatlan lakáshelyzetről, az óvodák létesítéséről, a bolt- és szolgáltatási- és az úthálózat kiépítéséről is csaknem teljesen megfeledkeztek. Csoda-e, ha ilyen körülmények között évente mintegy száz munkás költözött el az üzemrészlegekről, nem szólva arról, hogy a szakemberek számára sem vonzóak az ilyen életkörülmények?

A „pártalapszervezetek kommunistái többször figyelmeztették a gazdaság vezetőit: „Sürgősen változtatni kell ezeken az állapotokon, mert dolgozóinktól csak akkor követelhetünk a munkában elfogadható teljesítményeket, ha egyúttal legalapvetőbb szociális igényeiket is kielégítjük.“

Ezeket az elvárásokat az alapszervezeti pártbizottságok, tagsági gyűlések jegyzőkönyvei, valamint a. kollektív szerződés egyaránt hangsúlyozták. A követeléseket a vezetők sohasem utasították vissza, de egy lépést sem tettek az igéAz irányító munka

szerves része

Céltudatosan dolgoznak

a kommunisták

FOKOZATOSAN JAVUL A GAZDÁLKODÁS SZÍNVONALA

érvényesítik az ellenőrzés jogát, figyelmüket főleg az alab- bi kérdéskomplexumokra irányítják:

# adott hatáskörűikben hogyan valósul meg a párt káderpolitikája;

# miiképp oldják meg a tudó mányos-m űsza ki fe j lesz té s problémáit;

# hogyan teremtik nu;g *

do Igozóik k ezdeménye zésének és főleg a szocialista munka- versenynek feltételeit és hogyan harcolnak fejlesztésében a formalizmus ellen;

# miiképp biztosítják a munka tökéletesebb megszervezését;

Q hogyan szervezik a harcot a jobb minőségért, a nagyobb hatékonyságért, a termelési tartalékok: felhasználásáért;

® miképp teljesítik a szocialista gazdasági integráció Komplex Programja feladatainak megvalósítását;

# hogyan szavatolják a dolgozókról való gondoskodást;

# miképp oldják meg a termelésirányítás szervezési formái és módszerei tökéletesítésének, az irányító munka kul- turáltsága fokozásának problémáit.

Az ellenőrzési jog gyakorlásának hatékonysága szempontjából nagyon fontos főleg až alapszervezet szoros kapcsolata a dolgozókkal és társadalmi szervezeteikkel, elsősorban az FSZM-viel, a SZISZ-szel, a tu- domá n yo s - m ű sza ki tá r sa ság ga 1, valamint a népi ellenőrzés üzemi bizottságaival.

Általában elismerik, hogy az ellenőrzés eredményeiről való tájékoztatással olyan légkör alakul ki, amelyben nem tűrik meg a fegyelem megsértését, a hibákat és a fogyatékosságokat. Ezért mind gyak* rabban élnek az ilyen tájékoztatásnak különféle formáival, a párt, a szakszervezet és a SZISZ taggyűléseivel, a termelési értekezletekkel, a sajtóval, a faliújságokkal, a villám* újságokkal, az üzemi hangosan beszélővel, valamint az ági* táció és propaganda egyé te

eszközeivel.

IIA eikk befejező részál la*

púnk holnapi számában kfr

zöljiik)

Jó eredményeket érnek el

A heverők, fotelek rugalmas anyagát a Nyugat-szlovákiai Bútoripari Vállalat gaiántai

07-es üzeme gyártja. Alapanyaga mezőgazdasági és ipari tér* mékek: pl. a Malaysiából be* hozott természetes kaucsuk, az NDK-ból importált szintetikus kaucsuk, továbá a sertéssörte, lósörény, kókuszrost és a műszál. Ezeket az anyagokat keverik, majd különböző fizikai és kémiai folyamatnak vetik alá. A végbemenő szerkezeti változások után kapott anyag rugalmas lesz.

A gaiántai üzem méreteiben , nem nagy, de annál jelentősebb. A „gumovlásie“ elnevezésű rugalmas anyag iránt a kárpitozott bútort gyártó vállalatok részéről nagy a kereslet. Részben ebből az anyagból készülnek a matracok is. Legtöbbet a gaiántai bútorgyárnak szállítják.

Kriho józsef, az üzem igazgatója elmondta, hogy két szocialista munkabrigád tagjai készítik az elasztikus anyagot. Vállalták, hogy 1978-ban 725 tonnát gyártanak belőle, ami 25 tonnával több a tervezettnél. Ezenkívül az üzem környezetének szépítése érdekében már 240 órát dolgoztak társadalmi munkában.

A kollektíva- állal készített ellasztikus anyagból nagyobb mennyiséget szállítanak a rou- §JJ*$-1 sinovi művészeti és ipari bútor üzemnek. Ebből az anyag- 1^79 ból készülnek a nálunk nagyon keresett „Ornamo“ lakószoba- j ^ bútor kárpitozott darabjai. Ezt a bútortípust a Szovjetunióba szállítják az üzemből #1

KRAJCSOVICS FERDINAND

dekében hozott intézkedések folyamatos teljesítéséről. Ennek a gyakorlatnak nagy pozitívuma, hogy a jelentések, a beszámolók tényszerűen, az akadályok túlbecsülése és lekicsinylése nélkül ismertetik a mindenkori valódi helyzetet, egyúttal tartalmazzák az építő javaslatokat is.

A tetterős pártelnök derűlátóan beszél a jelen göndfairól csakúgy, mint a jövőbeli táv latokról. Mint alapvető követelményekre, a kommunisták elvi helytállására, a pár talap- szervezet jó munkájára és a színvonalasabb pártéletre hivatkozik:

— Szerintem ez a pártos szemlélet most a legfontosabb. Nem lehet másodrangú tényező számunkra az alapszervezetek segítsége. Különösképpen a pártcsoportok munkája tekintetében. Nem azért, mintha gyengék lennének, sokkal inkább azért, mert a gazdálkodás javulását illetően velük szemben nőnek leginkább a követelmények. Növekednek azonban az igények az alapszervezeti pártbizottságokkal szemben is, hiszen a pártcsoportokat, a kommunistákat és a pártonkí- vüli dolgozókat egyaránt segíteniük kell abban, hogy munkaterületükön mielőbb felszámolhassák a fejlődést gátló hibákat.

Ottlétemkor a gazdaság számos kommunistájával beszéltem. Tudatosították, hogy a múltbeli áldatlan állapotokért elsősorban a párttagok felelősek, mert saját munkájuk és magatartásuk fogyatékosságai is fékezték az előrehaladást. Céltudatosabb pártmunkával és elvszerű magatartással ugyanis jobban ellensúlyozhatták volna a vezetők szubjektivizmusából és kritikátlanságából eredő negatív hatásokat, jóllehet, a pártos hozzáállást és az okos szemléletet tekintve összehasonlíthatatlanul javult a helyzet, mégis néhány év megfeszített munkájába kerül, míg gazdaságunk jó hírnevét visszaszerzik.

Mindehhez hozzájárulhatnak azok a tartalékuk, amelyeket okosabb, céltudatosabb gazdálkodással, fegyelmezettebb munkával mindennap felszínre hozhatnak. A gépek jobb kihasználása, az anyag és energiatakarékosság, a jó munka- és üzemszervezés, az, hogy ki-ki a maga helyén tegye azt, ami a dolga, s a munkaidő egészét valóban az alkotó és jó minőségű termelőmunka töltse ki.

A feladatok, a teendők megvalósításához jó alapokat s kedvező lehetőségeket teremtenek a CSKP KB 12. plenáris ülésének útmulató határozatai. Ennek szellemében készülnek az

1979. évi tervfeladatok teljesítésére, ennek valóra váltásáért dolgoznak a pártalapszer- vezetek.

SZOMBATH AMBRUS

(KŐV.1ÖZSÍ Isiván iömáttíle)

Stefan Madlenák mérnök, a gazdaság igazgatója Páldi Jánosnak és Vígh Józsefnek, az ivánhalmi részleg kiváló gépesítőinek dísz okleveleket és pénzjutalmat nyújt át példás munkájuk elismeré seként

livizmust, munkafegyelmet és kezdeményezőkészséget valóban tanulhattak a kezdő szövetkezetek gazdái Azóta azonban sok víz lefolyt a Dunán. A rohanó évek alatt az egy kori tanítványok mind a gazdaságfejlesztés, mind pedig az üzemszervezés, sőt a termelési eredmények tekintetében is felülmúlták mestereiket.

A hét üzemegységet és ti zenkilenc majorságot felölelő gazdaság termőföldjei három járás húsz kataszteri körzetében terülnek el. Az sem mellékes szempont, hogy az egyes részlegeket tízkilométeres távolságok választják el egymástól.

Lehet, akadnak olyanok, akikben felötlik a kérdés: miért fontos ezeket az adatokat említeni?

Semmi egyébért, csak hogy láttassuk, milyen területi adottságokkal rendelkezik a gazdaság, amely 3960 hektáron gabonát, 2256 hektáron ipari- és takarmánynövényt, valamint 38 millió korona értéknek megfelelő, tekintélyes mennyiségű tejet és húst termel, A problémák azzal kezdődtek, hogy a gazdaság korábban leváltott vezetői, valamint az ágazat irányításáért felelős szervek túl szubjektiven kezelték a termelés központosításának és sza- kosításának kérdését.

zam ötéves átlagban 2545 liter volt, járási méretben 2900 liter, a hízósertések napi súlygyarapodása pedig a járás 0,53 kg-os átlagával szemben alig 0,51 kg.

— De mindaz már a múlté — nyugtatott meg Skuta László az üzemi pártbizottság elnöke. — A legutóbbi két év alatt, ha többre nem is, any- nyira futotta erőnkbői, hogy egyes termelési ágakban a járási átlagokat elértük, vagy megközelítettük.

Peirsze a tények tények maradnak. Még mindig sok kívánnivalót hagy maga után a termelés hatékonyságának javítása, ami a termelés és az irányítás minden szakaszán megköveteli a kommunisták aktivizálását, a pártalapszerve- zetek munkájának tökéletesítését és a párt vezető szerepé nek következetesebb érvényesítését.

— A múlttal szemben ezen a téren is jelentős javulás tapasztalható — hangsúlyozta Skuta elvtárs. — Nem múlik el párttaggyűlés ^anélkül, hogy ne kérnénk számon a kommunistáktól, ki hogyan teljesítette pártmegbízatását, s ugyanezeken a fórumokon a gazdasági vezetőket is beszámoltatjuk a gazdálkodás javítása érl Folytatás a 3. oldalról)

Jól emlékszem még azokra az időkre, amikor a Párkányi / Štúrovo) Állatni Gazdasagot a köztudatban a szocialista nagytermelés iskolájaként tar tották számon. A mezőgazda ság kollektivizálásának eito éveiben a környékbeli szőve: kezetekből gyakran felkeresték üzemegységeit, hogy ellessék a közös termelés mikéntiéi és a szerzett tapasztalatokat hazai környezetben kamatoztassák.

A csaknem hétezer hektáros mammut gazdaság törzsgardája- tól — az esztergomi káptalan hajdani cselédeitől kolek

nyék kielégítésé érdekében. Ezzel magyarázható, hogy az évek folyamán egyre csökkent a dolgozók munkakedve és kezdeményezésé.

Ennélfogva a termelés sem fejlődön az előirányzott ütem tervek szerint, amit az alábbi fő termelési mutatók szemléltetően bizonyítanak. Az utóbbi két évei leszámítva, az állami gazdaság kukorica termesztésé- sének hektáronkénti ötéves átlaga 42,2 mazsa volt, ugyanakkor járási viszonylatban 50 mázsás átlagos terméshozamot érnek el hektáronként. Egy tehénre számítva az évi- tejhokö te 1 eze ttaégvá 1 la Iá sok teljesítésére, a ununka és az irányítás hatékonysága növelésére és minőségének javítására.

A tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy az alapsz>erveze- ti ellenőrzési jog érvényesítésének hatékonysága elsősorban íttggf

0 az alapszervezet párt szervező és politikai munkája színvonalétól;

# az alap szerv ez*; ti pártbizottság es elnöke munkájának szín vonalát ói;

# a pártbizottság képességétől, hogy céltudatosan irányítsa a munkát a taggyűlések közti időszakban s az aktíva segítségévéi rendszeresen előkészítse a tervfeladatok teljesítése legfontosabb kérdéseivel foglalkozó taggyűléseket és szervezze b határozatok teljesítését. Attól a képességétől, hogy mindennapos munkával összehangolja a dolgozók, a társadalmi szervezetek és a gazdasági vezetés igyekezetét, minden munkahelyen a feladatok lelkiismeretes teljesítése érdekében. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy a gazdasági feladatok teljesítése politikai feltételeinek megteremtéséért adott hatáskörében az alapszervezet felel. Választott tisztségviselői a nyilvánosság előtt nem a saját személyüket képviselik. hanem a pártot. A pártnak, alapszervezetüknejc, s az őket megválasztó tagságnak felelnek azért, hogy erejük teljéből bíráló igényességgel érvényesítik a párt programjában és határozataiban kifejezésre jutó társadalmi érdekeket;

41 a kommunisták helyes és céltudatos széthelvezésétől;

a kommunisták társadalmi és politikai aktivitásától, a pártonkívüliektől való kapcsolatuktól és tekintélyüktől a munkakollektívában.

Ezeknek a kérdéseknek helyes megoldása lehetővé teszi, hogy a kommunisták megismerjék a munkahelyek helyzetét, azt, ami munkatársaikat fog- lalkoztalja, nézeteiket, panaszaikat, bírálatukat és javas latukat, közvetlenül hassanak a megállapított fogyatékossá gok megoldására és részt vegyenek kiküszöbölésükben. Ez lehetővé teszi a párt általi ellenőrzés elmélyítését és érvényesítését a munka minden szakaszán, az illetékes irányító dolgozók figyelmének felhívását a súlyos hibákra és fagva- tékusságokra, valamint a kollektíva figyehnezíetését minderre. Továbbá lehslővé teszi számukra javasolni kiküszöbölésük útját, módját, a vezető, a gazdasági vezetés, a párteső port, az alapszervezeti pártbizottság, vagy az üzemi pártbizottság tájékoztatását, és így a probléma minél gyorsabb gyakorlati megoldásának elősegítését.

A pártszervezetek, amelyek az utóbbi időben hatásosabban