Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-01 / 40. szám

Munkájukkal elégedettek Nagy forgalmat bonyolít le Komáromban (Komárno) a Gottwald rakparti Skoda szer­viz. Ennek titka a szerviz dol­gozóinak becsületes munkája. Mindannyian azon igyekeznek, hogy a beérkezett kocsik jó mi­nőségben hagyják el a szerelő-, illetve a festőműhelyt, hogy a tulajdonosok megelégedéssel vehessék át a kocsijukat. Jő munkájukat igazolja az is, hogy nemcsak a járásból viszik a kocsikat javításra, hanem a töb­bi járásból is. Már tíz éve dol­gozik a szervizben és nagy szakmai tapasztalattal rendel­kezik Besenyei Gábor szerelő. A kocsitulajdonosok legtöbbször őt keresik fel és reá bízzák a komolyabb javítani valókat. A többiek is szívesen fordulnak hozzá tanácsért. A festőműhely sem üres, van mindig munka. Az itt dolgozó Csalava József sem tartozik az újoncok közé. Ö is régi tagja a vállalatnak. Mint autólakkozó pontos, szép munkát végez. Keze nyomán szinte új kocsik gördülnek ki a műhelyből. SINKOVICS ISTVÁN Példás újítók Napjainkban a mezőgazdasági üzemek is egyre nagyobb fi­gyelmet szentelnek az újító- és ésszerűsítő mozgalom kibonta­koztatásának. A Csilizradvány (CiliZská Radvaft) székhellyel működő Csilizköz Efsz-ben néhány éve indult útjára az újítómozgalom, s máris jelentős sikereket értek el. A szövetkezet újítói évente 10—12 újítási javaslatot dolgoz­nak ki. A termelésbe bevezetett újításaik több tízezer koronás megtakarítást jelentenek a szö­vetkezetnek. Az 1977-es évben összesen 10 újítási javaslatot dolgoztak ki, melynek értéke meghaladja a 140 000 koronát. Az idei év első felében hat újí­tási javaslatot készítettek el, mely százhatvanezer koronás megtakarítást eredményez. A szövetkezet példás újítói — Zsidó Lajos, Vida Zoltán, Sza­bó Ervin, Vörös László mérnök, a szövetkezet gépesítője, vala­mint Bozsaky László, a gépja­vító részleg vezetője — időt és fáradságot nem sajnálva dol­goznak újításaikon. VÖRÖS GYÖRGY AZ „ARANYÉRT11 Mészáros Veronika, kis betegével, rehabili­tációs gyakorlat közben (A szerző felvétele) Tíz éve szolgálja a város és a környék lakos­ságát a vágsellyei (Sara) 340 ágyas kórház és orvosi rendelő. Az intézményben 33 szocialista munkabrigád dolgozik, amelyből 12 a bronz-, 14 pedig az ezüst fokozat tulajdonosa. A kórház dolgozói A galántai járás építői és fejlesztői ki­tüntetéssel is büszkélkedhetnek. Az elért ered­ményekért A békemozgalom intézménye címet kapták a galántalvjárás béketanácsától. Az ezüst fokozatú szocialista munkabrigádok közé tartozik a rehabilitációs osztály kollektí­vája dr. Ladislav Vnuk főorvos vezetésével. Húsz tagból 16 már az ezüstjelvény hordozója, négy­nek bronzjelvénye van. Már nyolc éve sikeresen teljesítik kötelezettségvállalásukat a többi szak­orvos segítségével. Céljuk a betegek teljes reha­bilitációja és a munkaképtelenek százalékának a csökkentése. Sok új gyógymódot használnak munkájuk során, s ezzel figyelemre méltó ered­ményt érnek el. Dr. Ladislav Vnuk kollektívája gyakori vendég a Seredi Gyermekotthonban, s már negyedik éve kedves találkozókat rendeznek a gyermekekkel. A brigádnapló feljegyzései azt bizonyítják, hogy szabad idejükből sok időt áldoznak az elhagyott gyerekekre, s ezért kis barátaik nagyon hálá­sak. Kötelezettségvállalásuk egyik pontja a fel­sőlégúti megbetegedésekre hajlamos gyerekek edzése a szaunában. Szocialista versenyük ered­ményes. Céljuk állandóan fejleszteni a szocia­lista munkabrigád kezdeményezéseit és így el­nyerni az óhajtott arany fokozatot. MILAN ALAKBA EGYÜTT JOBB Az emberek többsége nem sze­reti a magányt. Mindenki igyek­szik barátot, társat keresni. Ez a megállapítás kétszeresen vonatkozik az idős, egyedülálló emberekre. Ez vezette a Somor- jai (Samorín) Hnb vezetőit is, amikor 1973 tavaszán úgy ha­tároztak, hogy létrehozzák a nyugdíjasok klubját. Cséfalvay Anna, a klub veze­tője (felvételünkön) nagy sze­retettel beszélt az idős embe­rekről, együttérez velük, hisz ő is már tizennyolc éve él egyedül. Elmondta, hogy jelen­leg 220 60—85 év körüli nő és férfi kapcsolódott be a klub tevékenységébe. Nagyon népsze rűek a különböző kirándulások, melyeket a járás is támogat. Voltak Lehnicén, Sliacon, Fér tődön, Mosonmagyaróváron és Győrött. Különösen a magyar- országi fürdőhelyekre járnak szívesen, hisz a meleg víz gyógyhatású. Azok az öregek, akiknek ke­vés a nyugdíjuk, a kiránduláso­kon ingyenesen vehetnek részt. Különböző előadásokat is tar­tanak számukra. Legutóbb pél­dául dr. Kiss János beszélt az egészséges életmódról. Említés­Cséíalvay Anna, a nyugdíjasok klubjának vezetője SOK MÉG A TENNIVALÓ Besenyői Gábor szerelő motor- szerelés és -ellenőrzés közben. (A szerző felvétele) A helyi nemzeti bizottságok munkája különösen ott igényes, ahol cigányok is laknak na gyobb számban. Somodi (Drie- novec) a Kassa-vidéki (Kosice) járás egyik községe. A lakosság 17,5 százaléka cigány. A cigá­nyok életében az utolsó évtized­ben lényeges változások történ­tek. A legfontosabb dolgok — a foglalkoztatottság, & lakáskér­dés és a gyermekek rendszeres iskolába való járása lassan megoldódik. Kíséreljük meg ezeket a kér­déseket sorrendben venni, amint ezt Képes Ferenc és Ju- raj Befő hnb-elnök, illtve -tit­re méltóak a politikai előadá­sok és a történelmi évfordulók­ról való megemlékezések. Kérdésemre, hogy ki a legte­vékenyebb a klubban, mosolyog­va válaszolt. — Feltétlenül meg kell említeni Pék Margit nénit, aki a társaság lelke, mindig vi­dám, énekel és tréfás történe­teket mesél. Juraj Plakinger a pénztárosi teendőknél segít. Zöld Antal bácsi citerázgatni szokott az összejöveteleken. Nem szabad elfelejteni Trokán bácsit, aki a klub fényképésze, a jelentősebb eseményeket örö­kíti meg. A klub vezetője beszélt a ne­hézségekről is. Egyik legna­gyobb problémájuk a helyiség­hiány. Két kisebb teremben tar­tózkodhatnak, s ez bizony ke­vés kétszázhúsz ember számá­ra. Tervük: a közeljövőben sze­retnének ellátogatni egy bra- tislavai színházi előadásra. KERTÉSZ LÍDIA Szabadtéri múzeum lesz A komáromi (Komárno) já­rásban Izsa (Iza) község hatá­rában jó ütemben folynak az ásatási munkálatok Ján Rajtár­nak, a nitrai Archeológiái Intér- zet munkatársának vezetésével. A júliusban megindult munkála­tokban dr. Tutus Kölnik szak­felügyelete mellett a község la­kossága és a bratislavai Ko- mensky Egyetem Bölcsészettu­dományi Karának SZISZ-tagjai segítenek. Az idő sürget, mivel a vár déli része a Bős (Gabci- kovo) — Nagymarosi vízi erő­mű elkészültekor víz alá kerül. A munkálatok célja a felső hordalékanyag eltávolítása, a bástyák, a falak feltárása és rendbehozása, amelyet az észa­ki rész rekonstruálása után szabadtéri természeti múzeum­nak rendeznek be. KURUCZ SÁNDOR kár jelenlétében a járási nem­zeti bizottság cigánykérdéssel foglalkozó tanácsa is értékelte. Szép eredménynek könyvelhet­ték el, hogy ezek az állampol­gárok már önsegélyesen, az ál­lam hathatós támogatásával fel­építettek 25 családi házat, négy jelenleg épül, három család vá­sárolt régebbi lakást, négy csa­lád két ikerházban lakik, s csu­pán hat viskó van a régi világ­ból, amelyet rövid idő alatt szintén fölszámolnak. Az újabb és jobb lakáskörnyezet nem marad pozitív hatás nélkül a lakóra. Nagyon fontos lépésnek tart­ják azt, hogy önsegéllyel fel­épült egy hatvanférőhelyes óvo­da a cigánygyerekek számára, amelyet eddig csak 26 gyerek látogat, de az iskolai étkezde működtetése után ez a szám lényegesen megnövekszik. A kilencéves alapiskolát 68 ci­gánygyerek látogatja, s nagy eredménynek számít, hogy az az elmúlt iskolai évben közü­lük 56-an a felsőbb osztályba léphettek, csak 12 járt rendszßr- telenül iskolába. Tehát a ten­nivaló a fejlődés ellenére még nagyon sok. Nehézségekbe üt­közik például a szakiskolában való elhelyezésük. Örvendetes az a tény, hogy ma már nincsenek komolyabb problémák a munkaképes cigá­nyok foglalkoztatottságával. A jő eredmények mellett saj­nálatos, hogy a cigányoknál még elég gyakoriak a kihágá­sok, nagyméretű az alkoholfo­gyasztásuk. Az eddigi lépések és eredmények mellett még so­kat kell tenniük a hnb-éknek, a Nemzeti Front szervezeteinek, a munkaadóknak, de főleg ma­guknak a cigányoknak, hogy életmódjukkal beilleszkedjenek szocialista társadalmunkba. IVÁN SÁNDOR Még jóformán el sem csitult az arató-cséplőgépek zaja, a ri­maszombati (Rimavská Sobota) járás dolgozóinak figyelme már az előttük álló őszi teen­dők elvégzésére irányul. Nem alaptalanul, hiszen az utóbbi esztendők tapasztalatai azt bi­zonyítják, hogy a kapásnövé­nyek termésének betakarítása és a jövő évi termés megalapo­zása jelenti ember és gép szá­mára az igazi próbatételt. A szokatlanul esős időjárás, a késői érés következtében az őszi munkák kezdete két héttel tolódik el, ami a szokottnál na­gyobb terhet ró a mezőgazda- sági üzemekre. Ebben a munká­ban döntő szerepe lesz a mű­szaki eszközök állapotának és a munkaszervezésnek. A mező- gazdasági üzemekben nagy gon­dot fordítanak a talajművelést és a betakarítást végző gépek javítására. A műhelyekben fo­lyó munkák alapján arra kö­vetkeztethetünk, hogy a mező- gazdasági üzemek rendelkezésé­re álló 950 kerekes traktorból 900 üzemképes lesz, s ehhez hasonló lesz a lánctalpasok és egyéb erőgépiek részaránya is a munkálatok kezdetére. Sajnos, még mindig gondot okoz a pót- alkatrészek biztosítása. Munkatervezés — jó gazda módjára Az őszi tennivalók közül megkülönböztetett figyelem kí­séri a szántást, vetést, hiszen itt a jövő évi kenyér biztosítása a tét. Késő őszbe nyúló mun­kának ígérkezik a mélyszántás, hiszen járási viszonylatban kö­zel negyvenezer hektáron kell megforgatni a földet, s ennek jelentős részét készítik az őszi vetés alá. Az utóbbi esztendőkhöz viszo­nyítva nem változik lényegesen a kalászosok vetésterülete. Az új gazdasági évben 15152 hektá­ron termesztenek őszi búzát, s a rozs vetésterülete is megha­ladja az ezer hektárt. Az egyik legigényesebb őszi feladat a cukorrépa begyűjtése. A répaegyedek száma átlagosan megközelíti a nyolcvanötezret, ami jó termést ígér. Ha az idő­járás kedvező lesz, a betakarí­tásra váró 2295 hektár kilenc­ven százalékát kombájnok se­gítségével végzik. Változatlanul munkaigényes a burgonya be­gyűjtése, különösen a hegyvidé­ki és hegyaljai gazdaságokban lesz szükség minden munkás­kézre. Tervek szerint szeptem­ber elejétől 'a járás iskoláiból több száz tanuló segíti majd a betakarítást. A késői érés miatt a szemes kukorica betakarítása az ősz második felére várható. Az idén 1440 tonna kukorica, 85 300 tonna cukorrépa és 3030 tonna burgonya felvásárlását tervezik a járásban. Olyan fel­adatok ezek, melyek csak jó gazda módjára tervezett és időbeni veszteségmentes beta­karítással teljesíthetők. HACS1 ATTILA Épül a vadászház Kálnán (Kalná nad Hronom) a lévai (Le­vies) járásban. A Vadászszövetség 14 tagú szervezete a má­sodik világháborúban lerombolt vágóhíd használható építőanya­gából társadalmi munkában építi. A létesítmény szeptember végére készül el, egy nagyobb helyiségből és egy konyhából áll majd. Kép és szöveg: KOVÁCS ÁRPÁD 1978. X. 1. UJSZ0

Next

/
Oldalképek
Tartalom