Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-12-10 / 50. szám

V > TUDOMÁNY TECHNIKA gen látványos „társaság“ gyűlt össze ez I év novemberében Brnóban, a Robot '78 nemzetközi kiállításon. Ipari robotok és automata manipulátorok jelentek meg a kiállítási terület D-pavilonjában, hogy bemutassák képességeiket, s hogy szer­kesztőik és gyártóik felmérjék felhasz­nálásuk további lehetőségeit, valamint a gépipari vállalatok részéről irántuk megnyilvánuló érdeklődést. Nos, a robotok valóban mindent elkövettek áninak érdekében, hogy bizonyítsák képességei­ket és hasznosságukat, elnyerjék a gépipari szakemberek, főleg a technológusok és a beru­házási felelősek tetszését. A munkadarab-mani­pulátorok fáradhatatlanul rakosgatták a külön­böző tengely- és csődarabokat egyik helyről a másikra, közben mindenféle hókusz-pőkuszo- kat csináltak, hogy szemléltessék mozgékony­ságukat, a ponthegesztők szorgalmasan harap- dálták a karosszériadarabokat, s időnként az ívhegesztő robotok is hegesztettek, vagy pedig úgy tettek, mintha hegesztenének. A pléhrakó robot rakosgatta a pléhet, az üvegrakó az üveget, egyszóval csaknem mindegyik naphosz- szat produkálta magát. ROBOTRA« BRNOBAN Körülbelül ilyen képet festett a brnói robot­bemutató, s már ez is sok mindent elárult ab­ból, hogy milyen nagy szerep vár a robotokra a termelési folyamatok ésszerűsítésében, s mi­lyen nagy segítséget nyújthatnak az embernek az egyhangú és nehéz munkák elvégzésével. Emellett olyan környezetben is képesek dol­gozni, amely az ember számára elviselhetetlen, vagy pedig nagyon kellemetlen, egészségtelen. Hazánkban ez volt az első szakosított robot- bemutató, amely a hazai és a közeli országokból érkezett szakemberek élénk érdeklődése mel­lett zajlott le. Az ipari robotok kiállítását kül­földön már többször is megrendezték, ilyen volt például Moszkvában a tavalyi Roboty 77, a milánói 3 NC Robot, valamint a stuttgarti 8 ISIR/4 CIRT kiállítás. Emellett 1971 óta minden évben megrendezik a Nemzetközi Ipari Robot Szimpoziont is az európai országok, Ja­pán és az USA részvételével. 1978 május végén az NSZK-ban, Böblingenben került sor a nyol­cadik szimpozionra. A robotok iránt tehát világszerte nagy az érdeklődés, ami a bennük rejlő lehetőségek szempontjából érthető is. Az egyik legfiatalabb gépipari ágazatról van szó, hiszen az első ro­botok (Versatran és Unimate gyártmányok) 1962-ben jelentek meg az USA-ban. A vállalko­zók gyorsan ráébredtek a robotok nagy jövő­jére, s már 1974-ben több mint 100 cég foglal­kozott különböző típusú robotok gyártásával, amelyek között ma is a kezdeményezők, az amerikai és a japán társaságok járnak az élen. Közismert, hogy a robotok gyártását az elekt­ronikában és a számítástechnikában elért ered­mények tették lehetővé, majd pedig a numeri­kusán vezérelt szerszámgépek megjelenése tette szükségessé, továbbá a futőszalagos szériagyár­tás terjedése és ütemének gyorsulása célszerű­vé. Harminc-negyven évvel ezelőtt a fémmeg­munkálás különböző műveletei, az esztergálás, a marás, a fúrás, a csiszolás még nagy figyel­met igényeltek a gépkezelőtől. A mai előre beprogramozott gépek azonban annyira tökéle­tes munkát végeznek, hogy a gép kezelője számára csak a munkadarab behelyezése és ki­szedése marad. Ezt viszont géppel is el lehet végezni., Ügy is mondhatjuk, hogy a numeri­kusán vezérelt szerszámgépek kifejlesztése csupán az első lépést jelentette a gyártási fo­lyamat komplex automatizálásában, amely a ro­botok beiktatásával válik teljessé. A termelésbe lépő robotok száma és alkal­mazási területe világszerte rohamos mértékben növekszik. Az Unimate társaság több olyan ro­bottípust mutatott be a brnói kiállításon, ame­lyek már a nagyüzemi gyakorlatban is bevál­tak. Ez a társaság valóban szerencsés termelési irányzatot fogott ki magának, hiszen gyártási programja több évtizedre biztosítottnak látszik. Négy éve már ROBOTS IN INDUSTRY című saját újságjukban ismertetik a „robotvilág“ legfrissebb híreit. Az újság legutóbbi számaiból többek között megtudhatjuk, hogy á robotok garantált élet­tartama 40 000 munkaóra, de 60 000 munkaórás teljesítményt is elérhetnek. A gyakorlatban már működő robotok 65 000 munkaóra után is meg­bízhatóan dolgoznak, ami mintegy 32 ember évi munkájának felel meg. Ez a felhasználási lehetőségek széles skálájával, s a robotok rugal­mas alkalmazkodó képességével együtt célszerű­vé teszi az alkalmazásukat. Az „Unimate 2000“ robot 125 font súlyú rakományt, a „4000“-es típus pedig 500 font súlyú rakományt képes kezelni. (1 kg = 2,204 font.) A robotok rendelői és alkalmazói elsősorban a nagy gépkocsigyártő világcégek. A Chrysler autógyárnak már van két robotsora, amelyekkel óránként 60 gépkocsira növelték a szalagok teljesítményét. További 18—22 robottal ezt 70-re akarják növelni, s végső céljuk az óránkénti 90-es darabszám elérése. Jelenleg a General Motors lordstowni üzemében van az Egyesült Államok leggyorsabb futószalagja, amely a Chevy Vegas és a Pontiac Astres márkájú kocsikból 85-öt készít óránként. A Ford autó­gyár is magasabb szintű automatizálásra törek­szik, amihez 40—60 robotot rendelnek. Véle­ményük szerint a befektetés 2 műszakos üze­meltetés mellett egy jó év alatt megtérül. Nem rejtik véka alá a robotok további előnyeit, nehéz feltételeket is jól bírnak, nem panasz­kodnak, monoton munkában is hibátlanul dol­goznak, nincs cigaretta- vagy ebédszünet, sem szabadság, sem sztrájk. A munkások sem félté­kenyek rájuk, hiszen a piszkos munkát végzik el helyettük. A Fiat cég Olaszországban 190 robotot rendelt, itt a „Robogate“ nevet adták a futószalag komputeres irányítási rendszeré­nek. A jelek szerint a Fiat lesz a legnagyobb Unimate-robot foglalkoztató vállalat. A robotok fejlesztésében a szocialista orszá­gok is jelentős eredményeket értek el, amint azt a bemutatott gépek is bizonyították. A lengyel Metalexport külkereskedelmi vállalat a kétka­rú, 4 szabadságfokú RIMP 401-es, valamint az egy- karú 3—6 szabadságfokú nehezebb munkadara­bok kezelésére alkalmas robotok mellett az ap­ró alkatrészeket kezelő TEKOMA-típusú mini­robotok több változatát is bemutatta. A vendég­látó csehszlovák gépipar is kiállította első fej­lesztési eredményeit, a PR 16-P ipari robotot és az ML-16 ipari manipulátort, a preSovi VUKOV fémipari kutatóintézet termékeit, vala­mint a prágai Gépipari Technológiai és Gazda­sági Kutatóintézetben (VÜSTE) t kifejlesztett MU1-R és PM1-R manipulátorokat. A kiállítás látogatói megismerkedhettek továbbá a robotok felhasználásának egyes hazai eredményeivel és irányzataival a szerszámgépek kiszolgálásánál a Martini Nehézgépipari Művekben és a Tren- őíni Szerszámgépgyárban, amihez a Kassai (Ko- Sice) Műszaki Főiskola Gépipari Tanszéke nyújt sokoldalú segítséget. MAKRAI MIKLŰS A prágai Gépipari Technológiai és Gazdasági Kutatóintézet (VÜSTE) az MU1—R és a PM1—R manipulátorokat mutatta be a Robot '78 kiállításún, amelyek az SPN 16 NC, valamint az SPN 25 NC félautomata esztergák munkadarab-adagoló kisegítő berende­zései. Alkalmazásuk több gép egyidejű kezelését teszi lehetővé az esztergályos számára. A felvételen a PHI—R manipulátor látható A svéd ESAB cég főleg hegesztéstechnikai berendezésekkel vett részt a kiállításon, amelyek között robottechnika is szerepelt. A felvételen látható ESAB/ASEA A 30 a robotgép gépkocsialkatré­szek automatikus hegesztését végzi 6EP0E 210 1978. XII. 10. Bulgáriában a Stará Zagora-i „Beroje“ tudományos-termelési egyesülés foglalkozik a robotok gyártásával. Az előtérben látható, karcsú és mozgékony „Beroje 210“ robot fő foglalkozása a szórópisztolyos festés. A tanuló robotok közé tartozik, és igen „fogékony“. Elég, ba valaki egyszer kézenfogja, s egyszer elvégzi vele a mű­veletet. A robot minden mozdulatot megjegyez. Tizenöt percig tartó műveletre ké­pes visszaemlékezni, ami nagyobb tárgyak befestésére is bőven elegendő. Ezt mind­addig ismételgeti, amíg új munkára nem tanítják be, ekkor azonban a megelőző műveletet elfelejti. Ha szórópisztoly helyett hegesztőpisztolyt tesznek a kezébe, ákkor hegesztési munkákat is vállal. A háttérben látható „RB 110“ robot nagyon sokféle tevékenységre képes. Főleg szerszámgépeket, sajtolókat, kemencéket, formázógépeket szolgál ki, beilleszti a gépekbe a munkadarabokat és össze is szedi. Igen szorgalmas, sínen közlekedve egyszerre nyolc szerszámgépet is ellát munkával Az Unimate 2000-es robotok hidraulikus talapzaton mozognak. Legfőbb előnyük a rugalmas alkalmazkodó képesség, memóriájukba egyszerre több programot is be lehet tápláfni, s ezek szükség szerint bármikor átválthatók. A mágnesszalagra rög­zített program kivehető és későbbi felhasználásra tárolható. A képen látható hegesztőrobotnak 4 programja van, s egyidejűleg 5 féle mozgásra képes. Az Uni- mate-hegesztőrobotok további fejlesztése arra irányul, hogy alkalmassá váljanak a semleges védőgázos ívhegesztés különböző módozatainak végzésére, valamint víz alatti hegesztésre is. (A szerző felvételei) ÚJ SZÚ

Next

/
Oldalképek
Tartalom