Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-12-10 / 50. szám
1978. XII. 10. N C/3 ___STOP I ^ A U T Ő S 0 K% ^MOTOROSOK LEGLÉNYEGESEBB: A megengedett legnagyobb sebességet nem ajénlatos túllépni Az utóbbi években számos európai országban tettek intézkedéseket a közúti balesetek számának csökkentése érdekében. Az egyik ilyen intézkedés a sebességkorlátozás volt. Hazánk azon országok egyike, amelyek ugyan tettek hatékony lépéseket a balesetek számának csökkentése érdekében, de nem vezették be a sebességkorlátozást. Természetesen az itteni illetékes hatóságok is foglalkoztak a sebességkorlátozás bevezetésével, s ezzel összefüggésben számos javaslat is elhangzott. Azok a dolgozók, akiknek az volt a feladatuk, hogy ilyen javaslatot terjesszenek a kormány elé, abból a tapasztalatból indultak ki, hogy nemcsak az előírás számít, hanem és mindenekelőtt az előírás megtartása és a fegyelem. A csehszlovák kormány döntést is hozott arról, hogy egyes útszakaszokon a maximális sebességet kísérletképpen 100 km/órára korlátozzák. A helyzet ellenőrzésére tavaly május 1-e és november 15-e között került sor három szakaszon. Egyes útszakaszokon a maximális sebességet 100 km/órára korlátozó jelzőtáblákat helyeztek el. Ezeken az útszakaszokon az említett időszakban 15 közúti baleset történt. Bebizonyosodott, hogy főként a harmadik szakaszon csökkent a balesetek száma a sebességkorlátozás következtében. Érdekesek azonban az első két szakasz tapasztalatai is. Ekkor még nem volt érvényben a 100 km/órás sebességkorlátozás. Ennél nagyobb sebességgel hajtott munkanapon a délelőtti órákban a járművezetők 2,4 százaléka. A hét végén, főként pénteken a 100 km/óránál nagyobb sebességgel hajtó járművezetők számaránya már elérte a 3,4 százalékot. A harmadik szakaszon már érvényben volt a sebességkorlátozás, s ekkor munkanapokon a járművezetők 0,8 százaléka, a hétvégeken pedig 1,47 százaléka hajtott gyorsabban 100 km/óránál. Az elemzés kimutatta, hogy a személyautó-vezetők általában 65—80 km/őra, a teherautó-vezetők pedig 55—65 km/óra sebességgel közlekednek. A sebességkorlátozás Európában 1973-ban kezdődött. Csaknem minden országban mások az előírások. Pl. Írországban az autópályákon a legnagyobb megengedett sebesség 80 km/óra, míg Franciaországban, Ausztriában és Spanyolországban 130 km/óra. Most pedig próbáljuk megválaszolni a legfontosabb kérdést: miért nem vezetik be nálunk a sebességkorlátozást? Az elemzések azt mutatják, hogy a járművezetőknek csak kis százalékaránya hajt 100 km/óránál gyorsabbban, a többiek ezt a sebességet csak kivételes esetekben lépik túl. Ezenkívül nálunk a helyzet annyiban is különbözik, 1iogy viszonylag kevés az erős motorral felszerelt gépjármű, s így a gyorshajtás nem nagyon válik lehetővé. Ezzel szemben azokban az országokban, amelyek szigorú sebesség- korlátozást vezettek be (pl. az Egyesült Államokban és az NSZK- ban), a gépkocsiállomány összetétele terén teljesen más a helyzet, sok az olyan személyautó, amely a 150 km/óra sebességet is könnyedén eléri. A felmérések során kiderült, hogy 100 km/óra sebessségnél gyorsabban hajt az NSZK-ban a járművezetők 29 százaléka, az Egyesült Államokban 30—65 százalékuk, Belgiumbán 35 százalékuk. Az utóbbi öt év csehszlovákiai tapasztalatai azt mutatják, hogy a gépjárművek számának rohamos növekedése ellenére hazánkban a közúti balesetek száma jóval lassabban nő, mint pl. Lengyelországban, Magyarországon, az NDK-ban, Ausztriában, Olaszországban vagy Svédországban, ahol sebességkorlátozás van érvényben. Sőt mi több: hazánkban csökken a halálos kimenetelű közúti balesetek száma. Ehhez nyilván a biztonsági öv kötelező használata is hozzájárul. /rj A gumirészecskék nem károsak Az Amerikai Egyesült Államokban a környezetvédelem hívei évekkel ezelőtt elterjesztették azt a nézetet, hogy az autók abroncsairól menet közben leváló porszerű morzsalék, gumirészecskék — a légutakba bekerülnek — ezért az emberi egészségre ártalmasak. A General Motors kutatóinak vizsgálatsorozata ezt a tévhitet eloszlatta. Az abroncsokról lekopó morzsalék 94 százaléka olyan méretű, illetve súlyú, hogy rögtön a földre hull. A lekopott részecskék .4 százaléka rövid ideig a levegőben lebeg, majd ugyancsak a talajra rakódik le. A lekopott guminak csupán 1 százaléka olyan gázformájú szénhidrogén, amely a szó szoros értelmében veszélyes lehetne. Ez azonban környezetvédelmi (egészségvédelmij szempontból elhanyagolható mennyiséget jelent; tehát az abroncsokról leváló gumi- morzsalék nem veszélyezteti a környezetet, az ember egészségét. (motl Norvég export Norvégia nem gyárt gépjárműveket mint gépkocsialkatrész-szállító, de fontos szerepet játszik a nemzetközi piacon. A norvég ipar többek között lökhárítókat, pneumatikus fékeket gyárt autóbuszokhoz és nehézgépjárművekhez, ezenkívül csavarokat, motoralkatrészeket, alvázrészeket, autógumikat és biztonsági öveket. A nor vég gépkocsialkatrészek és -kiegészítők exportjának értéke 1976-ban 360 millió norvég korona volt. Az export kétharmad része Svédországba irányult. A norvég termékek legnagyobb vásárlója két svéd cég — a Volvo és a Saab-Scania — valamint több nyugatnémet cég. Nagy-Britanniában a British Leyland; Franciaországban a Renault, a Chrysler-France. Emellett Norvégia más gazdasági régiókkal is keresi a kereskedelmi kapcsolatokat. Nemrég például a szovjet VAZ-gyárral kötöttek szerződést a norvég cégek 42 ezer biztonsági öv leszállítására a hada gépkocsikhoz és hazánk is folytat tárgyalásokat Norvégiával a Skoda gépkocsikhoz való biztonsfi gi övék vásárlásáról. A fegyelmezetlen vezetés következménye (A szerző felvételei) ■ POZNAN külvárosában Antoninban új autógyár építését tervezik. Az üzemben a Tarpan nevű haszonjármű- vet gyártják majd néhány év múlva. Évente 20 ezer darab előállítását vették tervbe. Kisebb sorozatban a Tarpant már most is gyártja a póznám mezőgazdasági járművek gyára. ■ A Ford angliai leány- vállalata bejelentette, hogy 1981 végéig nagyszabású beruházási programot kíván végrehajtani. Ennek összértéke eléri az 1,06 milliárd font sterlinget, s tartalmazza egy új motorgyár felépítését a dél-walesi Bridgend- ben. Ez utóbbi 180 millió fontba kerül. ■ 'Á vietnami fővárosban fejlődnek a tömegközlekedési eszközök. Mind több villamos és autóbusz közlekedik. A hanoiak többsége azonban továbbra is hű marad kerékpár jáhozr Jelenleg 400 000 kerékpárt tartanak nyilván. A főváros lakosságának 80 százaléka közlekedik a kétkerekű járművön. KÖZIEKEN SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt kérdései 89. 1. Az útkereszteződés forgalmának irányítása esetén a piros fényű „Állj!“ jelzés a járművezető számára azt jelenti, hogy a) az útkereszteződés határa előtt köteles járművét megállítani; ha azonban a lámpa kigyulladásakor a járművezető annyira megközelítette az útkereszteződés határát, hogy már nem tudná előtte járművét biztonságosan megállítani, útját tovább folytathatja; b) járművét köteles olyan helyen megállítani, ahonnan az útkereszteződésbe megfelelő kilátása van; c) az útkereszteződés határa előtt köteles járművét meg- álllítani. 2. A jelen hirdetménynek a motoros járművekre érvényes rendelkezései a) nem vonatkoznak a trolibuszokra, a motoros szállító- kocsikra, « motoros kézikocsikra és a különleges gépjárművekre; b) vonatkoznak a trolibuszokra, a motoros szállítókocsikra, a motoros kézikocsikra és a különleges gépjárművekre is, amennyiben a jelen hirdetmény nem rendelkezik másként; c) csak a trolibuszokra és a különleges gépjárművekre vonatkoznak; nem vonatkoznak azonban a motoros szállítókocsikra és a motoros kézikocsikra. 3. A haladási elsőbbségi joggal rendelkező járműveknek a) üzemanyagtöltés esetén nincs elsőbbségük; b) üzemanyagtöltés esetén csak akkor van elsőbbségük, ha e járművek vezetői különleges figyelmeztető jelzéssel hívják fel önmagukra a figyelmet; c) üzemanyagtöltés esetén elsőbbségük van. f . Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: b) a) a lakókocsival várakozni tilos; lakókocsik számára ki- jelölt hely; táborozásra és lakókocsik számára kijelölt hely. 5. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) egyirányú forgalom; b) útelágazást jelző tábla; c) terelőút. I 6. Az itt ábrázolt fehér (sárga) — fekete csikókkal a) minden aluljárót megjelölnek; b) csak az autópályán jelölik meg az aluljárókat; c) az úttesten levő állandó forgalmi akadályra (oszlopra stb.) hívják fel a járművezető figyelmét. 7. Az ábrázolt útkereszteződésen hányadik lesz az áthaladás sorrendjében a 2-es jelű jármű? a) Élső. b) Második, ej Harmadik. Helyes válaszok: •ql ‘»a ‘as ‘q* ‘»E ‘qz ‘31
