Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-11-19 / 47. szám
„Felfedezte az agynak az alvás, éberség és érzékelés alapját képező néhány ismeretlen tulajdonságát __ Rávilágított arra, hogy az al vás az agy különböző részei aktív tevékenységének a megnyilvánulása ... Kibővítette a reflexekről szóló elméletet... Az agy bio- elektrikus megnyilvánulásainak számítástechnikával történő megfigyelésével és az észrevételeket tükröző módszerek kidolgozásával — munkatársaival együtt — úttörő tevékenységet végzett.. . Sokéves munkájának eredményeit az emberi agy tevékenységének pszi- chofiziológiai tanulmányozására használta fel. A laboratóriumban elért eredmények az ideg- és elmebaj gyógykezelése, a bionikus berendezések szerkesztése szempontjából rendkívüli jelentőségűek. ..“ Néhány töredék a Klement Gottwald Állami Dijat megindokló javaslatból. Az oklevelet dr. Tomás Radii, a tudományok doktora, a Csehszlovák Tudományos Akadémia Fiziológiai Intézete agykutatással foglalkozó osztályának vezetője kiváló munkaeredményei elismeréseként Gustáv Husák elvtárstól az idén májusban vette át a prágai várban. Mióta tanulmányozza a tudós az ember legfontosabb szervét, az alig másfél kilós agyat, amely 15 milliárdnál is több idegsejtjével érzékszerveink, gondolkodásunk, beszédünk, mozgásunk, minden megnyilvánulásunk irányítója? ELEKTRÓDOK AZ AGYBAN — Az agy működése zsenge ifjú korom óta foglalkoztat. Ezért nem okozott gondot a pályaválasztás. Már az orvostudományi kar hallgatójaként az agykutatás mellett döntöttem. Ugyanakkor a pedagógiai tevékenység is érdekelt — mondta. Ezzel magyarázható, hogy Tomás Radii a prágai Károly Egyetem bölcsészeti karán a pszíchofi- ziológiai és klinikai-pszichológiai tanszék vezetője, több mint húsz esztendeje oktatja az ifjúságot. A számítástechnikát a hatvanas években honosította meg laboratóriumában. Az ő érdeme tehát, hogy az agykutatás — a fejlett országokhoz has'ori- lóan — nálunk is ennek a korszerű módszernek az alkalmazásával folyik. — A neurofiziológus munkája nemcsak érdekes, hanem izgalmas is — utal a kísérleti állatok — egerek és patkányok — agyában bevezetett, a tudományos dolgozók számos kérdését megválaszoló elektródokra. Az alvás és az ébrenlét normális feltételek között rendszeresen váltakozó folyamatáról beszél. Az ezen a téren mutatkozó rendellenességek a különböző betegségekre, főleg az idegbajra, vagy a gyors és szokatlan környezet- változásra vezethetők vissza. De az alvás időtartama sem mindenkinél egyforma. Egyesek szervezete — főleg a gyermekeké — hosszabb, másoké röví- debb ideig tartó alvást igényel. Az éberségnek a tájékoztatások feldolgozása szempontjából tulajdonítunk rendkívüli jelentőséget. Ha azonban ez az állapot tartós, akkor kimerülnek az agyban a tartalékok. E nem kívánatos jelenség megakadályozására szolgál az agyban az alvás és az éberség arányát szabályozó különleges berendezés, az ún. r<>tikulális alakulat, amely az adott helyzetnek, a szervezet követelményeinek megfelelően gazdálkodik a tartalékokkal. Természetesen az éberség indokolatlan csökkenése is zavarokat idéz elő. Pl. az első világháborúban a spanyolnátha kísérőjelenségeként a betegek több napon át aludtak. Hasonló zavarok azonban ma sem mennek ritkaságszámba. — Az alvás a magasabbrendü élőlények kiváltsága, amely nélkül nem élhetünk — folytatja a tudós. — Tévedés lenne azonban azt hinni, hogy a szervezetben végbemenő életfolyamatok ilyenkor szünetelnek. Korántsem. Az agynak, illetve az idegrendszernek bizonyos részei, pl. azok, amelyek a szív tevékenységét, vagy a lélegzést irányítják, állandóan éberek. A neurofiziológus érdekes megfigyelései közé tartozik, hogy ébredésünk nem csupán a külső Ingerek erősségétől függ, hanem attól is, hogy milyen jelentőséget tulajdonítunk ezeknek az ingereknek. A tapasztalatok szerint pl. Agykutatás- számítástechnikával Or. Tamás Radii (középen) a legkorszerűbb készülékekkel végzi vizsgálatait (AndreJ Sfastn^ felvétele) az alvó anya nem mindig ébred fel a zajra, de kisgyermeke nyöszörgését azonnal meghallja. — Az embernek a környezetével alvó állapotban is fenntartott kapcsolata azonban nem elegendő a bonyolultabb tájékoztatások feldolgozására — utal dr. Radii az idegen nyelvek alvás közben való tanulásával kapcsolatos eredménytelen kísérletekre. mi az Alom? A legújabb tapasztalatok szerint az alvás Intenzitását a gyors szemmozgás és az elektroencefalográfnak az éber állapotra jellemző hullámai jelzik. Ez a klasszikus folyamat — az ún. paradox alvás — mélyebb a szokottnál s ezért megszakítása erősebb külső ingert, zajt feltételez. Ha valaki ilyenkor felébred, úgy érzi, valamit álmodott. Egyébként azonban — és ezt a berendezés lassú hullámai bizonyítják — nem szoktunk emlékezni álmunkra, amelyek okát, keletkezését egyelőre még homály fedi. Az álomnak tulajdonított rendkívüli jelentőség, a jövő megjóslása tudományos szempontból tehát minden alapot nélkülöző babona. És álmodnak-e az állatok? Ki tudja? Ez a lehetőség — a feltevések szerint — azonban nem kizárt. — Noha a kísérleteink során számos kérdésünkre választ kaptunk, a paradox alvás küldetésével még nem vagyunk tisztában — folytatja vendéglátóm. — Az ezzel kapcsolatos elméletek közül legvalószínűbb az, amely szerint ilyenkor az agy a hormonok irányításával, kiválasztásával „rendet teremt“ a szervezetben, vagy hogy a kapott tájékoztatásokat feldolgozva, elraktározza őket az emlékezetben. A neurofiziológusok kísérleteik eredményeként azonban bebizonyították, hogy az agy egy részének — a retiku- láris alakulatnak — a feladata az alvás ellenőrzése. Noha készülékeik segítségével rámutattak a sejtek emocionális tevékenységére, az idegingernek, ennek a másodperc ezredrésze alatt lezajló bonyolult folyamatnak a küldetésére, a tájékoztatások forrására és az ezzel összefüggő kérdésekre sem kaptak még elfogadható választ. — Tény, hogy az állatokon végzett kísérleteink lényegesen megkönnyítik feladatainkat, de nem minden esetben sikerül meggyőződnünk arról, hogy észrevételeink az emberre is érvényesek — jegyzi meg dr. Radii. Az agyban végbemenő bonyolult folyamat az érzékelés és a felismerés is. nőkről sem A Bodrog partján kis település Bod- rogszög. A hajdani cselédlakások helyén ma a bodrogszerdahelyi (Streda nad Bodrogom) CSSZB Állami Gazdaság dolgozói korszerű családi házakban Iáknak és a régi földesúri kúria is új köntöst öltött. Homlokzatán még festékszagú cégtábla hirdeti: A Dubnica nad Váhom-i Általános Gépipari Vállalat üzemrészlege. Arra még álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen üzemet létesítenek Bodrogközben. Később megtudtuk, hogy a kerületi, a járási és a helyi szervek, valamint az állami gazdaság vezetősége kezdeményezésére a NF választási programjában is szerepelt ennek az üzemnek a létesítése. Azzal a céllal, hogy Vitányi Miklós Házas Magdolna Kázsmér Éva munkáját figyeli (Molnár János felvételei) a falu és környéke női munkaerőinek foglalkoztatást biztosítsanak. Az üzem vezetője, Vitányi Miklós társaságában kíváncsian nyitunk be a korszerű munkapadokkal, gépekkel felszerelt csarnokokba. Túlnyomórészt fiatal nők szorgoskodnak a munkapadoknál. — Ez a munka teljes figyelmet igényel — jegyzi meg Vitányi Miklós. — Minden mozdulat pontosságot követel. — Mit készítenek tulajdonképpen ebben az üzemben? — érdeklődöm. — Tizenegy fajta kis méretű transzformátort. Ezeket a különböző rádiók, tévékészülékek, magnetofonok és számítógépek gyártásánál használják fel — hangzik a válasz. — Az idén a terv szerint közel 121 000 darabot, a távszámitógépekhez 60 000 darab kis transzformátort készítünk. Természetesen csak akkor, ha folyamatos lesz az anyagellátás. Kollektívánk minden egyes tagja becsületesen dolgozik, rajtunk nem múlik. — Ilyen biztos ebben, Vitányi elv- társ? Hiszen alig néhány héttel ezelőtt, szeptember végén adták át az üzemet rendeltetésének. — Ez igaz, de az itt dolgozó kilenc- venegy nő már túl van a kezdeti nehézségeken. Szakmai előkészítésen vettek részt. — Mikor és hol kezdődött el a szakmai képzés? — Már tavaly december elején negyven nő, köztük többgyermekes 1978. XI. 19.-* 1 5 I N 1 o I oc I o 1 T3 I C I s I §> I fct I o I N ■ C/2 fl £ 1 c I I o I TJ I (B I a I a 1 c 3 I 6 1 < I