Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-11-19 / 47. szám
ÚJ szú A k ommunisták ideológiai és politikai felkészült-' sége mindig a legfontosabb volt pártunk, annak egysége, akcióképessége és a tömegekre való hatása számára. A párttagok eszmei-politikai nevelésének alap- feltétele annak a gazdag örökségnek az ismerete és elsajátítása, amelyet Marx, Engels és Lenin hagyott ránk. Fontos ismernünk azokat a tapasztalatokat is, amelyeket a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom — főleg annak élcsapata és lő ereje az SZKP — történetének tanulságaiból vonhatunk le, valamint ismernünk kell a CSKP tapasztalatait is. Nem szabad lebecsülnünk a marxizmus—leninizmus egyetlen területét sem: a marxista—leninista filozófia, a politikai közgazdaságtan és a tudományos kommunizmus egyaránt fontos. Mennyire jelentős ennek mint szerves egésznek az ismerete, azt a marxizmus—leninizmus megalapítóinak példája is mutatja. Marx, Engels és Lenin azzal, hogy kidolgozták a valóságon alapuló tudományos filozófia alapjait, teljes mértékben magukévá tették a tudományos- dialektikai módszert és csak így bocsátkozhattak a kapitalista gazdaság, a termelőerők, a termeiöviszo- nyuk és a társadalom törvényszerűségeinek mély elemzésébe. Az egyes társadalmi rendszerekről, főként a kapitalizmusról kidolgozott elemzésük bizonyította és bizonyítja az általuk megfogalmazott mait. Nem kisebb a jelentősége azonban az újságoknak, az előadásokon elhangzó közgazdasági, ateista és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó propagandának. Az említett formák rendszeres tökéletesítése ellenére azonban állandóan fennáll a formalizmus és a tudálékosság veszélye. Nem mindenki kész arra, hogy „tartalékba“ is tanuljon. A kommunisták többsége azonban annál érdekesebbnek találja a problematikát — s ezért mindig nagyobb kedvvel és lendülettel tanulmányozza azt — ha ezt a társadalmi gyakorlattal való összefüggéseiben látja. Egyes kommunisták, főként gazdasági dolgozók még nem értékelik eléggé a marxizmus—leninizmus elméletét, s olyan kifogásokat keresnek, hogy a mindennapi rohanásban nem marad idejük a tanulásra. Az ilyen nézetekre annak idején Sz. M. Kirov már válaszolt, rámutatván: egyes dolgozók azzal dicsekszenek, „lóg a nyelvük“ a sok munkától, még aludni sincs idejük. Hangsúlyozta: az olyan munkastílus, amelyben nincs idő a tanulásra, „arról tanúskodik, hogy nem tudunk dolgozni. Ilyen esetben a gyakorlat is sántít, mert kultúrálatlan.“ Egyre inkább fontos tehát a feladat, hogy a marxizmus— leninizmus elméletének tanulmányozása a szakismeretek elsajátításával együtt a munkastílus részévé váljék és fordítva, hogy a munkastílus és főként az irányítás egyre jobban ösztönözzön igényességé vei az elméleti ismeretek elsajátítására. GONDOLKODNI ES CSELEKEDNI A marxizmus-ieninizmus tanulmányozása a munkastílus szerves része dialektikus és történelmi materializmus törvényeit és kategóriáit. Köztudomású, hogy Marx nem filozófiai tankönyvet írt, hanem rendszeres filozófiai módszereit dolgozta ki, s főleg közgazdaságtannal fog lalkozó műveiben (leginkább a Tőkében) fogalmazta meg legjobban a marxista-filozófia alapjait. Sőt. a munkásosztály tudományos tanítása három alkotó részének elsajátítása elméleti és módszertani alapként szolgált számára ahhoz, hogy egyre mélyebbre hatolhasson a tudomány és a valóság egyes területeibe. Ez a múltba való visszatérés egyáltalán nem jelenti a történelmi események iránti túlzott tiszteletet. Fölemlítésükkel hangsúlyozni akartam, milyen jelentősége van annak, hogy a párt-, állami és gazdasági szervekben ténykedő vezetők — beosztásuknak megfelelően — teljes egészében elsajátítsák a marxizmus—leninizmus alapjait. És nemcsak a vezető dolgozók! Hiszen attól, milyen mértékben teszik magukévá az irányításban dolgozók a marxizmus— leninizmust, függ az is, tudják-e majd elemezni saját munkamódszereiket, ezeknek célszerűségét és valódi helyzetét, képesek-e meghatározni a feladatok fontossági sorrendjét. Csak a marxizmus-ieninizmus ismeretében képesek felismerni, hogy ami nem megfelelőnek mutatkozik, az a jövőt tekintve stagnálást okozó tényező is lehet. Több járási pártbizottság és alapszervezet gyakorlata azt mutatja: ott, ahol a párttagok és tagjelöltek céltudatos és rendszeres eszmei nevelésének keretében szoros összefüggéseiben foglalkoznak a marxizmus—leninizmus mindhárom alkotórészével, ott a kommunisták alkotóképessége is nagyobb mértékben fejlődik. Jobban megértik a társadalom szükségleteivel összhangban levő specifikus, egyéni, csoportos, nemzeti és államérdekeket. Az ilyen pártszervezetekben jobbak a feltételek a kritika és önkritika gyakorlására, az objektíve létező nem antagonisz- tikus ellentmondások megoldására; a kommunisták komplex összefüggéseiben értelmezik a hozott intéz- kecjések megvalósításának szükségességét, jobban tudnak dönteni abban, melyik intézkedés eredménye lesz hatékonyabb, ésszerűbb a munkaerő-, az energia- és időmegtakarítás szempontjából. AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT KAPCSOLATA Csaknem valamennyi párttag és tagjelölt a párt- XI. 19. oktatás valamelyik alakulatában sajátítja el a marxizmus—leninizmus elméletét, pártunk, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom fontos dokumentuA CSKP KB 11. plenáris ülése meghatározta azokat az új feladatokat, amelyek a szocialista társadalom fejlettségi fokából adódnak. Minden párt- szerv és -szervezet tevékenységében a fő hangsúlyt a jobb minőségért, a hatékonyságért folytatott harcra kell helyezni, arra, hogy a tudomány és a technika vívmányait minél gyorsabban alkalmazzák a gyakorlatban. Tudatosítanunk kell, hogy a technika területén új minőségek egész generációja tör az élre. „Zöldet“ kell kapnia ennek a tudományos haladásnak, amely összefüggésben van az irányítás új módszereivel — mint amilyenek pl. az irányítás automatizált rendszerei, a szociológia, a pszichológia ismerete stb. Könyörtelenül harcolnunk kell a mindent megmerevítő konzervatizmus ellen. Sokszor nem könnyű lépést tartani a kornak ezzel az alapkövetelményeivel, éppen ezért még sürgetőbb feladat, hogy elsajátítsuk a marxizmus—leninizmus elméletét. Éppen ez biztosít alapot számunkra az általános hozzáálláshoz a modern ismeretek irányításban való alkalmazása során. Ez a kommunistákat ideológiailag felvértezi a burzsoá, antikommunista hamisítványok ellen. HATÉKONYABB MÓDSZEREK AZ IRÁNYÍTÁSBAN Az irányítás és a lenini munkastílus minőségének javításai valamennyi pártszerv és -szervezet elsőretndű feladata a CSKP XV. kongresszusa és a KB márciusi ülése után. A figyelmet mindenekelőtt mágának a pártmunkának — az alapszervezetekben kezdve — a tökéletesítésére összpontosítjuk. A járási pártbizottságok többsége megrendezte az alapszervezetek munkastílusával foglalkozó elméleti-gyakorlati konferenciákat, amelyeken a kádermunka kérdései, a párttagság jelentősége került előtérbe. A konferenciák előtt felméréseket készítettek, elemezték és összegezték az egyes alapszervezetek munkáját. A felmérés segítséget nyújt a pártszervezeteknek abban, hogy a feltárt pozitívumok és negatívumok ismeretében tökéletesítsék a pártbizottság és az alapszervezetek tevékenységét. Az összegyűlt gazdag anyagot az SZLKP járási bizottságainak elnöksége összegezte és kiegészítette. Így történt például a preäovi, zilinai járásban stb. Az alapos gonddal kidolgozott referátumok segítségére voltak magának a járási pártbizottságnak és annak elnökségének, hogy felismerje saját irányításában a pozitívumokat, feltárja a megnyilvánuló negatívumokat, tárgyilagosan elemezze a helyzetet, tökéletesítse és differenciálja a koncepciós tevékenységet, konkrétabb, hatékonyabb módszereket alkalmazzon az irányításban. A konferencia anyagát továbbították az alapszervezetekbe, s így tanulságul szolgál a kommunisták számára, használati utasításként a gyakorlatban. A konferencia előkészítésében Lenin hatalmas elméleti hagyatékára támaszkodtak. A kommunisták eszmei-politikai nevelésében nagy szerepük van L. I. Brezsnyev Kis Föld és Újjászületés címen megjelent visszaemlékezéseinek. A párttagok érdeklődéssel olvassák — főleg a lenini munkastílus kérdései képezik összejöveteleik, beszélgetéseik témáját. így volt ez például a lovinobanai Szlovák Magnezit Művekben. Losoncon (Lucenec) a járási pártbizottság, az SZLKP KB politikai-szervező osztálya és a Nővé slovo hetilap közösen szervezett beszélgetést, ezen részt vettek a lovinobaftai s a járás más ipari és mezőgazdasági üzemeinek vezető dolgozói. ÁLLHATATOSSÁG, ISMERET ÉS KEZDEMÉNYEZÉS A nyugatiszlovákiai kerületi pártszervezet rendszeres figyelmet szentel a termékek, a termelés minőségének, a hatékonyságnak. Ösztönzésként főként a szaratovi területtel való barátság szolgált. Az említett kerületben több szemináriumot és konferenciát rendeztek, amelyeken a kommunisták megismerkedtek a szaratovi és Ívovi mozgalommal, annak küldetésével, eszmei-politikai jelentőségével. S egybeír megismerkedtek a politikai és ideológiai munka formáival — ez ugyanis elválaszthatatlan része a mozgalomnak. A szemináriumokon és konferenciákon szerzett tapasztalatok gyümölcsözően hatottak — ez megmutatkozott a kerület néhány kulcsfontosságú üzemének sikeres termelésében. A kommunisták nevelésének legfontosabb eszköze tehát a gyakorlat; a kommunisták tevékenysége a CSKP XV. kongresszusának, a pártszervek és -szervezetek határozatainak megvalósításában. A kommunisták elsősorban az osztályharcban edződtek meg, nem az akadályok megkerülésével, hanem azok leküzdésével. Ma pártunk más feltételek közepette harcol a szocializmusért, mint a burzsoá köztársaság, vagy a fasizmus elleni harc idején. De a jelenlegi harc semmivel sem könnyebb. Ellenkezőleg! A CSKP KB márciusi ülése rámutatott, miben van a ma forradalmisága, miért megtiszteltetés kommunistának lenni — s ráadásul a tíz év előtti időből is sok tapasztalatot szereztünk, amikor az ellenforradalom fordulatot kísérelt meg nálunk. Ez az egész párt számára mementó, amint arra a Tanulságok című dokumentum is rámutat. A CSKP és az SZLKP a XIV. és XV. kongresszus után nagy eredményeket ért el s jó tapasztalatokat szerzett a pártmunka terén. A pártszervezetek aktivitása állandóan nő. A párt politikája egyre vonzóbb a pártonkívüliek széles tömegei számára. Az SZLKP tagsági alapja — története folyamán — ma a legnagyobb. Maga az a tény, hogy a CSKP tagjainak száma ilyen nagy Szlovákiában, nagy igényeket támaszt főleg a fiatal párttagok s a kommunisták eszmei-politikai nevelésével szemben. A taggyűlések lefolyása és előkészítése mellett a járási pártbizottságok nagy figyelmet szentelnek a pártcsoportok tevékenységének, amelyet a felmérés után megvitattak az SZLKP KB szervei. A pártcsoportok munkája azokra az alapvető közgazdasági, politikai és ideológiai kérdésekre összpontosul, amelyek pártunkat és egész társadalmunkat foglalkoztatják. A pártcsoportok szerepe pótolhatatlan — ezek bízzák meg a tagokat konkrét feladatokkal s egyben ellenőrzik teljesítésüket. A pártcsoportokban formálódik a kommunista személyisége, jelleme, politikai, eszmei rátermettsége, pártossága. Ezért a legtöbb alapszervezetben bevált gyakorlat, hogy a pártcsoportokban évente beszélgetéseket folytatnak minden taggal és jelölttel. A kommunisták nevelésében nagy jelentőségű a párton belüli viszony, a pártszervezetben uralkodó légkör, a pártalapszabályzat megtartása, a pártfelépítés és tevékenység lenini normáinak és elveinek érvényesítése. Ehhez tartozik az ellenőrzés, a lentről felfelé — és fordítva — jövő információk, a taggyűléseken elhangzó hozzászólások megvitatása. Szabállyá vált, hogy a pártszervek és -szervezetek minden ülésen, gyűlésen számot adjanak tevékenységükről. A kerületi és járási bizottságok munkájával, az irányítással, a párthatározatok megvalósításával, a pártélet lenini normáinak érvényre juttatásával kapcsolatos ellenőrző jelentéseket megtárgyalja ülésein az SZLKP KB, annak, Elnöksége és Titkársága. Hasonló a gyakorlat a kerületi és a járási pártbizottságok esetében is. Arra kell törekednünk — Brezsnyev elvtársnak az Újjászületés című művéből idézett szavaival élve —, hogy valamennyi kommunista mindennapi és irányító munkájában érvényre juttassa az állhatatosságot, az önálló gondolkodást, a tárgyi ismeretet, a minden új iránti megértést, s idejében felismerje és támogassa a tömegek kezdeményező és alkotó tevékenységét ... ilyen tulajdonságokra, ilyen munkastílusra van szükségünk mindenütt. VLADIMÍR TRVALA, az SZLKP KB osztályvezetője „A párt szervező munkájának fő célja, hegy a több mint 350 ezer szlovákiai kommunista ne csak ismerje, megértse, hanem magáévá is tegye a párt irányvonalát, a pártszervek határozatait, aktívan, lelkesedéssel, a nagy forradalmi korszakhoz méltóan valósítsa is meg őket.” (Részlet az SZLKP KB 1978 márciusi plenáris ülésén elhangzott elnökségi beszámolóból, melyet Jozef Lenárt elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZLKP KB első titkára terjesztett elő.) if f 2 ^ I! jj 1 * ijj " | s *ií j 1 i || h * 11 iU 1 É |i,. H H H h ff
