Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-11-19 / 47. szám

ÚJ szú A k ommunisták ideológiai és politikai felkészült-' sége mindig a legfontosabb volt pártunk, an­nak egysége, akcióképessége és a tömegekre való hatása számára. A párttagok eszmei-politikai nevelésének alap- feltétele annak a gazdag örökségnek az ismerete és elsajátítása, amelyet Marx, Engels és Lenin ha­gyott ránk. Fontos ismernünk azokat a tapasztala­tokat is, amelyeket a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom — főleg annak élcsapata és lő ereje az SZKP — történetének tanulságaiból von­hatunk le, valamint ismernünk kell a CSKP tapasz­talatait is. Nem szabad lebecsülnünk a marxizmus—leninizmus egyetlen területét sem: a marxista—leninista filozó­fia, a politikai közgazdaságtan és a tudományos kommunizmus egyaránt fontos. Mennyire jelentős ennek mint szerves egésznek az ismerete, azt a mar­xizmus—leninizmus megalapítóinak példája is mu­tatja. Marx, Engels és Lenin azzal, hogy kidolgozták a valóságon alapuló tudományos filozófia alapjait, teljes mértékben magukévá tették a tudományos- dialektikai módszert és csak így bocsátkozhattak a kapitalista gazdaság, a termelőerők, a termeiöviszo- nyuk és a társadalom törvényszerűségeinek mély elemzésébe. Az egyes társadalmi rendszerekről, fő­ként a kapitalizmusról kidolgozott elemzésük bizo­nyította és bizonyítja az általuk megfogalmazott mait. Nem kisebb a jelentősége azonban az újságok­nak, az előadásokon elhangzó közgazdasági, ateista és a nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó propa­gandának. Az említett formák rendszeres tökéletesí­tése ellenére azonban állandóan fennáll a forma­lizmus és a tudálékosság veszélye. Nem mindenki kész arra, hogy „tartalékba“ is tanuljon. A kommu­nisták többsége azonban annál érdekesebbnek talál­ja a problematikát — s ezért mindig nagyobb kedv­vel és lendülettel tanulmányozza azt — ha ezt a tár­sadalmi gyakorlattal való összefüggéseiben látja. Egyes kommunisták, főként gazdasági dolgozók még nem értékelik eléggé a marxizmus—leninizmus elméletét, s olyan kifogásokat keresnek, hogy a mindennapi rohanásban nem marad idejük a tanulás­ra. Az ilyen nézetekre annak idején Sz. M. Kirov már válaszolt, rámutatván: egyes dolgozók azzal dicsekszenek, „lóg a nyelvük“ a sok munkától, még aludni sincs idejük. Hangsúlyozta: az olyan munka­stílus, amelyben nincs idő a tanulásra, „arról tanús­kodik, hogy nem tudunk dolgozni. Ilyen esetben a gyakorlat is sántít, mert kultúrálatlan.“ Egyre in­kább fontos tehát a feladat, hogy a marxizmus— leninizmus elméletének tanulmányozása a szakis­meretek elsajátításával együtt a munkastílus részé­vé váljék és fordítva, hogy a munkastílus és főként az irányítás egyre jobban ösztönözzön igényességé vei az elméleti ismeretek elsajátítására. GONDOLKODNI ES CSELEKEDNI A marxizmus-ieninizmus tanulmányozása a munkastílus szerves része dialektikus és történelmi materializmus törvényeit és kategóriáit. Köztudomású, hogy Marx nem filozó­fiai tankönyvet írt, hanem rendszeres filozófiai mód­szereit dolgozta ki, s főleg közgazdaságtannal fog lalkozó műveiben (leginkább a Tőkében) fogalmazta meg legjobban a marxista-filozófia alapjait. Sőt. a munkásosztály tudományos tanítása három alkotó részének elsajátítása elméleti és módszertani alap­ként szolgált számára ahhoz, hogy egyre mélyebbre hatolhasson a tudomány és a valóság egyes terü­leteibe. Ez a múltba való visszatérés egyáltalán nem je­lenti a történelmi események iránti túlzott tiszte­letet. Fölemlítésükkel hangsúlyozni akartam, milyen jelentősége van annak, hogy a párt-, állami és gaz­dasági szervekben ténykedő vezetők — beosztásuk­nak megfelelően — teljes egészében elsajátítsák a marxizmus—leninizmus alapjait. És nemcsak a veze­tő dolgozók! Hiszen attól, milyen mértékben teszik magukévá az irányításban dolgozók a marxizmus— leninizmust, függ az is, tudják-e majd elemezni saját munkamódszereiket, ezeknek célszerűségét és valódi helyzetét, képesek-e meghatározni a feladatok fon­tossági sorrendjét. Csak a marxizmus-ieninizmus ismeretében képesek felismerni, hogy ami nem meg­felelőnek mutatkozik, az a jövőt tekintve stagnálást okozó tényező is lehet. Több járási pártbizottság és alapszervezet gyakor­lata azt mutatja: ott, ahol a párttagok és tagje­löltek céltudatos és rendszeres eszmei nevelésének keretében szoros összefüggéseiben foglalkoznak a marxizmus—leninizmus mindhárom alkotórészével, ott a kommunisták alkotóképessége is nagyobb mérték­ben fejlődik. Jobban megértik a társadalom szük­ségleteivel összhangban levő specifikus, egyéni, cso­portos, nemzeti és államérdekeket. Az ilyen pártszer­vezetekben jobbak a feltételek a kritika és önkriti­ka gyakorlására, az objektíve létező nem antagonisz- tikus ellentmondások megoldására; a kommunisták komplex összefüggéseiben értelmezik a hozott intéz- kecjések megvalósításának szükségességét, jobban tudnak dönteni abban, melyik intézkedés eredménye lesz hatékonyabb, ésszerűbb a munkaerő-, az ener­gia- és időmegtakarítás szempontjából. AZ ELMÉLET ÉS A GYAKORLAT KAPCSOLATA Csaknem valamennyi párttag és tagjelölt a párt- XI. 19. oktatás valamelyik alakulatában sajátítja el a mar­xizmus—leninizmus elméletét, pártunk, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom fontos dokumentu­A CSKP KB 11. plenáris ülése meghatározta azo­kat az új feladatokat, amelyek a szocialista társa­dalom fejlettségi fokából adódnak. Minden párt- szerv és -szervezet tevékenységében a fő hangsúlyt a jobb minőségért, a hatékonyságért folytatott harc­ra kell helyezni, arra, hogy a tudomány és a tech­nika vívmányait minél gyorsabban alkalmazzák a gya­korlatban. Tudatosítanunk kell, hogy a technika te­rületén új minőségek egész generációja tör az élre. „Zöldet“ kell kapnia ennek a tudományos haladás­nak, amely összefüggésben van az irányítás új mód­szereivel — mint amilyenek pl. az irányítás automa­tizált rendszerei, a szociológia, a pszichológia isme­rete stb. Könyörtelenül harcolnunk kell a mindent megmerevítő konzervatizmus ellen. Sokszor nem könnyű lépést tartani a kornak ezzel az alapkö­vetelményeivel, éppen ezért még sürgetőbb feladat, hogy elsajátítsuk a marxizmus—leninizmus elméle­tét. Éppen ez biztosít alapot számunkra az általános hozzáálláshoz a modern ismeretek irányításban való alkalmazása során. Ez a kommunistákat ideológiailag felvértezi a burzsoá, antikommunista hamisítványok ellen. HATÉKONYABB MÓDSZEREK AZ IRÁNYÍTÁSBAN Az irányítás és a lenini munkastílus minőségének javításai valamennyi pártszerv és -szervezet elsőretndű feladata a CSKP XV. kongresszusa és a KB márciusi ülése után. A figyelmet mindenekelőtt mágának a pártmunkának — az alapszervezetekben kezdve — a tökéletesítésére összpontosítjuk. A járási pártbi­zottságok többsége megrendezte az alapszervezetek munkastílusával foglalkozó elméleti-gyakorlati kon­ferenciákat, amelyeken a kádermunka kérdései, a párttagság jelentősége került előtérbe. A konferenci­ák előtt felméréseket készítettek, elemezték és össze­gezték az egyes alapszervezetek munkáját. A felmé­rés segítséget nyújt a pártszervezeteknek abban, hogy a feltárt pozitívumok és negatívumok ismere­tében tökéletesítsék a pártbizottság és az alapszer­vezetek tevékenységét. Az összegyűlt gazdag anya­got az SZLKP járási bizottságainak elnöksége össze­gezte és kiegészítette. Így történt például a preäovi, zilinai járásban stb. Az alapos gonddal kidolgozott referátumok segítsé­gére voltak magának a járási pártbizottságnak és annak elnökségének, hogy felismerje saját irányítá­sában a pozitívumokat, feltárja a megnyilvánuló ne­gatívumokat, tárgyilagosan elemezze a helyzetet, tö­kéletesítse és differenciálja a koncepciós tevékeny­séget, konkrétabb, hatékonyabb módszereket alkalmaz­zon az irányításban. A konferencia anyagát továbbí­tották az alapszervezetekbe, s így tanulságul szol­gál a kommunisták számára, használati utasítás­ként a gyakorlatban. A konferencia előkészítésében Lenin hatalmas elméleti hagyatékára támaszkodtak. A kommunisták eszmei-politikai nevelésében nagy szerepük van L. I. Brezsnyev Kis Föld és Újjászületés címen megjelent visszaemlékezéseinek. A párttagok érdeklődéssel olvassák — főleg a lenini munkastí­lus kérdései képezik összejöveteleik, beszélgetéseik témáját. így volt ez például a lovinobanai Szlovák Magnezit Művekben. Losoncon (Lucenec) a járási pártbizottság, az SZLKP KB politikai-szervező osztá­lya és a Nővé slovo hetilap közösen szervezett be­szélgetést, ezen részt vettek a lovinobaftai s a járás más ipari és mezőgazdasági üzemeinek vezető dol­gozói. ÁLLHATATOSSÁG, ISMERET ÉS KEZDEMÉNYEZÉS A nyugatiszlovákiai kerületi pártszervezet rend­szeres figyelmet szentel a termékek, a termelés mi­nőségének, a hatékonyságnak. Ösztönzésként főként a szaratovi területtel való barátság szolgált. Az említett kerületben több szemináriumot és konferen­ciát rendeztek, amelyeken a kommunisták megismer­kedtek a szaratovi és Ívovi mozgalommal, annak kül­detésével, eszmei-politikai jelentőségével. S egybeír megismerkedtek a politikai és ideológiai munka for­máival — ez ugyanis elválaszthatatlan része a moz­galomnak. A szemináriumokon és konferenciákon szerzett tapasztalatok gyümölcsözően hatottak — ez megmutatkozott a kerület néhány kulcsfontosságú üzemének sikeres termelésében. A kommunisták nevelésének legfontosabb eszköze tehát a gyakorlat; a kommunisták tevékenysége a CSKP XV. kongresszusának, a pártszervek és -szer­vezetek határozatainak megvalósításában. A kommu­nisták elsősorban az osztályharcban edződtek meg, nem az akadályok megkerülésével, hanem azok le­küzdésével. Ma pártunk más feltételek közepette harcol a szocializmusért, mint a burzsoá köztársa­ság, vagy a fasizmus elleni harc idején. De a jelen­legi harc semmivel sem könnyebb. Ellenkezőleg! A CSKP KB márciusi ülése rámutatott, miben van a ma forradalmisága, miért megtiszteltetés kommu­nistának lenni — s ráadásul a tíz év előtti időből is sok tapasztalatot szereztünk, amikor az ellenfor­radalom fordulatot kísérelt meg nálunk. Ez az egész párt számára mementó, amint arra a Tanulságok cí­mű dokumentum is rámutat. A CSKP és az SZLKP a XIV. és XV. kongresszus után nagy eredményeket ért el s jó tapasztalatokat szerzett a pártmunka terén. A pártszervezetek akti­vitása állandóan nő. A párt politikája egyre vonzóbb a pártonkívüliek széles tömegei számára. Az SZLKP tagsági alapja — története folyamán — ma a leg­nagyobb. Maga az a tény, hogy a CSKP tagjainak száma ilyen nagy Szlovákiában, nagy igényeket tá­maszt főleg a fiatal párttagok s a kommunisták esz­mei-politikai nevelésével szemben. A taggyűlések lefolyása és előkészítése mellett a járási pártbizottságok nagy figyelmet szentelnek a pártcsoportok tevékenységének, amelyet a felmérés után megvitattak az SZLKP KB szervei. A pártcsopor­tok munkája azokra az alapvető közgazdasági, poli­tikai és ideológiai kérdésekre összpontosul, amelyek pártunkat és egész társadalmunkat foglalkoztatják. A pártcsoportok szerepe pótolhatatlan — ezek bíz­zák meg a tagokat konkrét feladatokkal s egyben ellenőrzik teljesítésüket. A pártcsoportokban formáló­dik a kommunista személyisége, jelleme, politikai, eszmei rátermettsége, pártossága. Ezért a legtöbb alapszervezetben bevált gyakorlat, hogy a pártcso­portokban évente beszélgetéseket folytatnak minden taggal és jelölttel. A kommunisták nevelésében nagy jelentőségű a párton belüli viszony, a pártszervezetben uralkodó légkör, a pártalapszabályzat megtartása, a pártfel­építés és tevékenység lenini normáinak és elveinek érvényesítése. Ehhez tartozik az ellenőrzés, a lentről felfelé — és fordítva — jövő információk, a tag­gyűléseken elhangzó hozzászólások megvitatása. Szabállyá vált, hogy a pártszervek és -szervezetek minden ülésen, gyűlésen számot adjanak tevékeny­ségükről. A kerületi és járási bizottságok munkájá­val, az irányítással, a párthatározatok megvalósítá­sával, a pártélet lenini normáinak érvényre jutta­tásával kapcsolatos ellenőrző jelentéseket megtár­gyalja ülésein az SZLKP KB, annak, Elnöksége és Titkársága. Hasonló a gyakorlat a kerületi és a já­rási pártbizottságok esetében is. Arra kell törekednünk — Brezsnyev elvtársnak az Újjászületés című művéből idézett szavaival élve —, hogy valamennyi kommunista mindennapi és irányí­tó munkájában érvényre juttassa az állhatatosságot, az önálló gondolkodást, a tárgyi ismeretet, a minden új iránti megértést, s idejében felismerje és támo­gassa a tömegek kezdeményező és alkotó tevékeny­ségét ... ilyen tulajdonságokra, ilyen munkastílusra van szükségünk mindenütt. VLADIMÍR TRVALA, az SZLKP KB osztályvezetője „A párt szervező munkájának fő célja, hegy a több mint 350 ezer szlovákiai kommunista ne csak ismerje, megértse, hanem ma­gáévá is tegye a párt irányvonalát, a pártszervek határozatait, aktívan, lelkesedéssel, a nagy forradalmi korszakhoz méltóan valósítsa is meg őket.” (Részlet az SZLKP KB 1978 márciusi plenáris ülésén elhangzott elnökségi beszámolóból, melyet Jozef Le­nárt elvtárs, a CSKP KB elnökségi tagja, az SZLKP KB első titkára terjesztett elő.) if f 2 ^ I! jj 1 * ijj " | s *ií j 1 i || h * 11 iU 1 É |i,. H H H h ff

Next

/
Oldalképek
Tartalom