Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-11-19 / 47. szám
»MKE fl CSILLAGOK Hallgattuk a nyárfák zúgását, és hanyatt fekve bámultuk, az ég kékes- szürke végtelenségét, amíg föl nem ragyogtak a csillagok. Amikor az égbolton feltűnt a halvány fényű sáv, a Tejút, Pista bácsi, az éjjeliőr azt mondta, hogy az a Hadak útja, Csaba királyfi seregének nyoma, és regélése nyomán próbáltuk megismerni a csillagok titokzatos világát. Ez jut eszembe, amikor most, Prágában, pionírok nyomába szegődve a Planetáriumba megyek, hogy velük együtt végighallgassam, végignézzem az előadást, melyne'k címe: Persze- usz és Andrpmeda. Ötszáz ülőhelyes, kör alakú terembe lépünk. Fölöttünk 23 méter átmérőjű kupola. Középen állványra szerelt, két fémgömb, a két csillaggömb. Mögöttünk, a kupola északi részében felállított, nagy U alakú vezérlő-, illetve kapcsolópult, melynek tudományos neve: konzol. Innen irányítja Viera Zuklinová fizikus a műsort. Kihuny a reflektorok fénye, önkéntelenül felnézünk a kupolára, elénk tárul a kékesszürke végtelenség, nyárfák zúgását halljuk. Amíg föl nem ragyognak a csillagok, a vezető kérésére körülnézünk: mintha Prága kellős közepén ülnénk, mert látjuk a száztornyú város jellegzetes épületeinek távoli alakját. Feltűnik a halvány fényű sáv, a Tejút, amely a déli irányhoz közel eléri a látóhatárt, a horizontot. Azután fölragyognak a csillagok. — Ilyen most ősszel a csillagos égbolt. Halk zene szól néhány percig, amíg a látvány kíváncsivá nem teszi a nézőket. A vezető fokozza kíváncsiságunkat: — Szeretnétek tudni, hogy milyen csillagokat láttok? Mi a nevük? Hogyan kapták?. És kezdődik a történet. A csillagokra rárajzolódik Perszéusz alakja, aki ifjúvá serdülve azzal dicsekedett, hogy a király készülő esküvőjére még az egyik Görgő, a Medúza fejét is elhozná ajándékba. Akárcsak moziban ülnénk. A történet szereplői, Kassziopeia, aki szebbnek mondta magát a nimfáknál, Andromeda, a leánya, akit megmentett Perszeusz, és Akrlsziosz, meg a többiek csillagképek formájában tűnnek szemünk elé. A történetet zene kíséri. Felerősödött képzeletünk erejével már fénycsíkok nélkül, rajzolat nélkül is felismerjük a csillagokat. Persze a történetben kapott nevük szerint. Órámra pillantok: egy óra telt el. Az előadásnak azonban még nincs vége, mert most következik a történet visszajátszása, önként jelentkező magyarázót, műsorvezetőt kér hozzá a konzol mögött álló fizikus. Zdenka Vlahová, tizenkét esztendős pionírlány kapja a jelentkezők közül a megbízatást: a szabályozható fényerejű, az egyes égitesteknek a kupolán való megmutatására szolgáló ké- ziprojektort, az úgynevezett nyílpro- jektort vegye kézbe, és mutassa, magyarázza a látottakat. így még érdekesebb a történet. A visszajátszás végén meg is tapsoljuk a kislányt. ☆ Elmennek a pionírok. Azzal az ígérettel, hogy este megnézik a szabadban is a csillagos égboltot, megnézik, megkeresik a Perszeusz, az Andromeda, a Kassziopeia, és Akrissziosz csillagképeket. Utána Antonín Rükl mérnök, a Planetárium igazgatója megmutatja, hogy milyen Is a kupola sugarának egyharmadán, az északpont alatt álló konzol, a vezérlőpult. Három oldala egy-egy védőredőnynyel ellátott műszerszekrény fala. Ezeken egymás alatt, megfelelő sorrendben 40 könnyen kezelhető forgatógomb, 50 nyomógombos kapcsoló, 61 indirekt fénnyel megvilágított felirat, 5 indirekt fénnyel világító indikátor, egy pontos időt mutató óra, és a nyílprojektor — melyet a kis Zdenka is kezelt, — található. Itt találjuk a gömbcsukló körül bármilyen irányba forgatható mikrofont, vala: mint külön csatlakozást a nyakba akasztható, úgynevezett riportermikrofon részére. A konzolt kábelkötegek kötik össze a főműszerrel, amelynek látható része a terem közepén álló két csillaggömb. A főműszer 160 projektora és 32 motora egyidejű munkáját^ valamint a több mint 2,5 tonnás forgórész teljesen zajtalan működését néhány kapcsolással a vezető irányítja. — Idegközpontnak, agynak nevezhető a konzol — magyarázza, — műszerezettsége csak a nagy sugárhajtású repülőgépek és űrkabinok mű- szerezettségi fokával hasonlítható össze. Érdekes, amit a csillaggömbökről mond: — Valamennyi, plusz 6,5 fényrendig látható csillag, tehát mintegy kilencezer csillag vetítésére képesek. Beépítették tizennyolc, szabad szemmel is látható csillaghalmaz, galaktikus köd és az extragalakszis képét is. így a televízió korában is mindig több és több vizuális élményt nyújthatunk, hiszen a műsorokban a kép, a képszerű megjelenítés a fő tényező. ☆ Perszeusz és Andromeda történetének műsorát hárman állították ösz- sze: Viera Zuklinová, Jozefina Wei- selová, Helena Holovská fizikusok. Egymást váltva vezetik a műsort. — Mindig örülök, amikor a visszajátszást megtapsolják — mondja Viera Zuklinová, — mert így biztosan tudom, hogy a planetáriumi előadás nem a tanítási órák meghosszabbítása, hanem újszerű és motivált gyakorlati foglalkozás, amelynek motivációját a néző önmagában alakítja ki. És elmondja, hogy RNDr. Miloslav Stulc, a fizikai földrajz szakosztályának vezetőjével a szórakoztató műsorokon kívül milyen témakörű, az oktatást hatékonyan kiegészítő műsorokat készítenek a téli hónapokra: A Föld méretének és alakjának meghatározása, bizonyítása. Az égi pólusok helyzete és a Föld napi mozgásának összefüggései. A földi tájékozódás alapjai. A földrajzi szélesség és hosszúság kérdései. Az égi egyenlítő. Az ekliptika és az égi egyenlítő összefüggései. Nincs sok ideje a beszélgetésre, mert már készül a következő előadás műsorának megtartására, kérésemre röviden, tömören így fogalmazza meg saját munkájának szépségét: — Öröm, hogy mesélve bár, de igazi világképet mutathatok a nézőknek. Olyan világképet, mely tudományos világnézetre, életszemléletre, a valóság megismerésére, tiszteletére nevel. Elmegy. Az igazgatótól azonban még megkérdezem: — Nem túlzás a planetáriumban a világkép megmutatásáról szólni? Összehúzza a szemöldökét, úgy néz vissza. — Mástól is kérdezték már ezt. Például Armand 'Spitztől, a neves csillagásztól. Csak az ő szavaival válaszolhatok. — Legyen szíves! — Egy hegedűn vagy egy csellón mindössze négy húr van. Az a teljesítmény azonban, amit ezekkel a hangszerekkel a művészek nyújtanak, teljesen független az alkatrészek mennyiségétől. ☆ Fölöttünk a csillagok nem olyan titokzatos világ ma már, mint amikor a Tejút halvány fényű sávját nézve, Pista bácsi regélését hallgatva azt gondoltuk, hogy az ott a világ vége. Űrhajósok, űrbe röpített automata laboratóriumok, csillagászok kutatják titkait, és a Planetáriumban megmutatják valós képét. Fölöttünk a csillagok is a mi világunk. HAJDO ANDRÁS A CSKP KB-nak a tagsági alap állandó javításával foglalkozó határozatai többek között hangsúlyozzák, hogy a tagjelöltek nevelésének egyik fontos része a tudományos világnézetre való nevelés, amelynek küldetése, hogy a jelöltek megismerjék a világ anyagi egységét, a természet, a társadalom és az emberi gondolkodás általános törvényeit, a valóság tudományos és egyben osztályszempontjait. A tudományos világnézetű egyének helyesebben tudják meghatározni életcéljukat, saját helyüket a szocialista, és a kommunista társadalomban. A KÜLSŐ TÉNYEZŐK A tudományos világnézetre való neveléskor — melynek alapja a marxizmus—leninizmus — fontos tudatosítanunk^ hogy elsajátítása főleg a tudományos megismerésen alapszik, viszont nem ez az egyedüli út. Kialakulására nagy hatással vannak az élet- és a munkában szerzett tapasztalatok, a technika és a művészetek, a többi kommunisták és társadalmunk más tagjainak nézetei, valamint saját élményeink is. E nevelés tartalmát a marxista—leninista filozófia, a politikai közgazdaság- tan, a tudományos kommunizmus, az etika alapszabályai, a világ anyagi egysége, annak fejlődési törvényszerűségei, a termelési módok, az osztályharc, a szocialista forradalom, a szocializmus és a kommunizmus elmélete, a nemzetközi kommunista- és munkásmozgalom ismeretei képezik. Saját tapasztalatainkból merítő, önálló ■gondolkodásunk rendszeres fejlesztése, helyei nézetek és állásfoglalások kialakítása nélkül a tudományos világnézetet nem lehet csak egyszerűen bemagolni. Éppen ezért a pártszervek és -szervezetek feladata, hogy figyelemmel kövessék, milyen a jelöltek munkához való viszonya, hogyan teljesítik munkahelyi feladataikat. A fiatal, tagjelöltek tudományos világnézete formálódásának szempontjából fontos továbbá, hogy a pártfeladatokat átvigyük az életbe, hogy a fiatalokat megtanítsuk a 'társadalom javára dolgozni, a megismert törvényszerűségekkel és a kommunista erkölcs normáival összhangban cselekedni. A világnézeti nevelés egyik feltétele, hogy a marxista világnézet A világnézeti nevelés Az ateista propaganda fontossága • Mutassunk jó példát kérdéseiben a tisztségviselőik járjanak elöl jó példával, hogy segítsenek a fiataloknak problémáik megoldásában. HARCOLJUNK AZ IDEALISTA CSÖKEVÉNYEK ELLEN A párttagok és jelöltek világnézeti nevelésének kérdéseivel tüzetesen foglalkozott az SZLKP KB- nak a pártalapszervezetekhez intézett levele, amelyet az Elnökség 1972. november 26-án hagyott jóvá. A levél hangsúlyozza, hogy a marxista—leninista világnézet kérdéseivel, ennek a vallással való összeférhetetlenségével elsősorban a tisztségviselőknek, a politikai és a társadalmi élet valamennyi szakaszán ténykedő dolgozónak kell elméleti és ideológiai szinten tisztában lenniük. A levél figyelmeztet arra is, hogy fokozott figyelmet kell szentelni a világnézeti kérdéseknek már a jelöltek felvételénél, de főként a falun élő fiatal tagok és jelöltek esetében. Itt ugyanis sokkal erősebbek a vallás gyökerei, s még a tagok is gyakran kerülnek az egyház befolyása alá. Éppen ezért szükséges, hogy a tudományos világnézetre való nevelésnek fontos alkotó része legyen az ateista nevelés. Az ateista nevelés alapvető módszere, hogy kitartóan, következetesen, türelmesen meggyőzzük a párttagokat és jelölteket a tudományos világnézet és a kommunista erkölcsi normák helyességéről és igazságáról, hogy harcoljunk az idealista csökevények ellen. E célból következetesen kell kihasználni a párton belüli nevelés valamennyi formáját és eszközét — a pártoktatást, a taggyűléseket, a pártcsoportok üléseit, a beszélgetéseket — állapítja meg az SZLKP KB említett levele. A FELMÉRÉS EREDMÉNYE Az SZLKP KB világnézeti neveléssel kapcsolatos követelményei az alapszervezetek többségében visszhangra találtak. Erről tanúskodik a KB politikai-szervező osztályának szociológiai felmérése is. A 3711 megkérdezett 81,3 százaléka tudományos világnézetet vall, 12,6 százalékának nincs kialakult világnézete, 5,6 százalék olyan hivő, akik nem vesznek részt vallási szertartásokon. Csupán 0,5 százalék volt olyan hivő, aiki a vallási szertartásokon is részt vesz. Arra a kérdésre, hogy a hivő jó kommunista lehet-e, a jelöltek 86,8 százaléka nemmel válaszolt. Érdekes, hogy a 488 jelölt közül — akik erre a kérdésre azt a választ adták, hogy a hivő egyidejűleg jó kommunista is lehet — 249 a bratislavai I. körzetbe tartozik. A felmérés mutatta jó eredmények ellenére szükséges, hogy az alapszervezetek még nagyobb figyelmet fordítsanak a fiatal párttagok és jelöltek ateista szellemű nevelésére. KERTÉSZ PÁL 1978. XI. 19 (A szerző felvétele) A prágai Planetárium
