Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-11-12 / 46. szám

ÚJ ÉLET A PERESZECSINÓI SZOVHOZÜZEMBEN Az orgejevi járás a Moldovai SZSZK egyik legintenzivebb mezőgazdasági körzete. Az egész köztársaságot átfo­gó szakosítás keretében itt főleg a szőlő-, a dohány és a gyümölcster­mesztésnek szentelnek figyelmet, de az állattenyésztés is magas színvona­lú. A járás százezer hektárnyi mező- gazdasági területéből 48,8 ezer hektár a szántó, 16 ezer hektár az ültetvény, ebből 11 ezer hektár a szőlő. A szakosított mezőgazdasági üze­mek, kolhozok, szovhozok és szovhoz- üzemek magas fokú koncentrációt ér­tek el a termelésben, ami kiváló gaz­dasági eredményekhez vezet. A tejter­melésre szakosított Malajezsi Szov- hozban például a tehenenkénti évi tejhozam meghaladja az 5000 litert. A járás területén nemrég fejeződött be egy 54 ezer férőhelyes közös nagyhizlalda építése, amit 70 száza­lékban már be is telepítettek. A szarvasmarha-állomány fejlesztéséről közös nagyüzemi borjúneveidében gondoskodnak. Szarvasmarbahizlalás- ra az egyik szovhozt szakosították, a baromfitenyésztés és a tojásterme­lés pedig a Ptyiceprom egyesüléshez tartozó Ptyicefabrika közös vállalat feladata. A szőlőtermesztésben a már világ­hírű Moldvinprom termelési egyesü­léshez tartozó 9 szovhozüzem halad az élen. Az egyik legjelentősebb kö­zülük a Pereszecsinői Szovhozüzem, szőlő- és borfajták termelésére is ki­terjed. Az Orgejovi Szovhozüzemben készítik például az állami minőségi jeggyel kitüntetett Madeira borfajtát, míg a pereszecsinői pincegazdaság jellegzetes terméke a Gratijesti fehér desszertbor. A Pereszecsinői Szovhozüzem 3030 hektáron gazdálkodik, ebből 1000 hek­tár a szőlő, 274 hektár a gyümölcsös. A szőlészetben egy ötven hektáros anyatelep és egy 50 hektáros iskola is van, ahol 3,5 millió gyökeres vesz- szőt termelnek évente. A szőlő mel­lett másik fő termelési ágazatuk a zöldségtermesztés. Az 1977-es évben hektáronként 350 mázsa zöldségfélét termeltek, a gyümölcsös átlagos hek­tárhozama pedig elérte a 180 mázsát. A járási viszonylatban folyó verseny­ben a zöldségtermesztésben az első, a gyümölcstermesztésben a második helyen végeztek, így övéké lett a já­rási vándorzászló, amit az idén is szeretnének megőrizni. A szőlőtermesztésben a tavalyi év már kevésbé volt kedvező, így az 1976-os hektáronkénti 90 mázsa után csupán 40 mázsás hozamot értek el. Az idei tervben 70 mázsás átlaghozam szerepel, s bár a vegetáció és az érés késése következtében a termés minő­sége nem éri el a kívánt szintet, mennyiségileg jó termés mutatkozik, ottjártunkkor a vezetők 82 mázsás átlaghozamra számítottak. ahová moldovai utazásunk során szintén ellátogattunk. A szovhoz­üzem irodájában Nyikolaj Kairak igazgató, Nyikolaj Csumasenko, a szervezési osztály vezetője, valamint Nyikolaj Ohiszor, a pártszervezet el­nöke fogadott. A három Nyikolaj részletesen ismertette a szovhozüzem termelési feladatait, a dolgozók tár­sadalmi felemelkedésében elért ered­ményeket, s lelkesedéssel beszéltek további terv'eikről. CÉLSZERŰ MUNKAMEGOSZTÄS A járás 9 szőlőtermesztésre és bo­rászatra szakosított szovhozüzeme kö­zött célszerűen elosztották a termelési feladatokat. Azelőtt például minde­gyik szovhoz foglalkozott szaporítás­sal, jelenleg azonban már csak há­rom szovhozü; emben termelnek sza­porítóanyagot. Ezek egyikében most létesítenek eu olyan telepet, ahol évente 5 millió oltványt fognak ter­melni. A kilenc szovhozüzem közül csupán háromban van présház és pincegazdaság. Ezek is új létesítmé­nyek, a pereszecsinői pincegazdaságot például a hetvenes evek elején épí­tették. A szovhozü; emek közötti sza­kosítás és munkamegosztás az egyes A borüzemben egy idényben 33 ezer tonna szőlőt dolgoznak fel, az emlí­tett Gratijesti mellett főleg Aligote és Rkaticeli borfajtákat készítenek. A szőlőültetvények telepítését 1980-ig tovább folytatják. Jelenleg a mező- gazdasági terület 34 százalékán ter­mesztenek szőlőt, ez 1980-ig 43,2 szá­zalékra növekszik. Az állattenyésztés csak olyan terjedelmű, hogy fedez­hessék a község lakosságának szük­ségleteit. Érdemes megjegyezni, hogy a szov- hoznak eredetileg 8000 hektáros te­rülete volt, ennek több mint a felét más termelési ágazatokra szakosított szovhozoknak adták át. Ez lehetővé tette, hogy a szovhozüzem a leginten­zívebb ágazatok fejlesztésére összpon­tosítsa az erőket, s a kisebb terület­ről is nagy termelési értékeket ér­jen el. Tavaly például 5 millió 500 ezer rubel volt a szovhozüzem teljes termelési értéke. A tiszta nyereség 1976-ban meghaladta az 1 millió ru­belt, 1977-ben azonban a gyengébb szőlőtermés miatt csak 650 ezer rubel volt a tiszta nyereség. TÁRSADALMI ÖSSZEFÜGGÉSEK A termelés szakaszán végbement forradalmi átalakulás természetesen a község életére is kihat. A lakosság egy része a közeli Kisinyevben talál munkát, mások pedig a helyi iparfej­lesztést segítik elő. Pereszecsino la­kóinak száma egyébként 7600, ebből 1300 személy dolgozik a szovhozüzem­ben. A helyi tanács és a szovhozüzem közös célja, hogy 1980-ig a községet városi típusú településsé formálják át. Befejezés előtt áll például egy központi kazánház építése, ahonnan az egész községet .kifűtik. A szov­hozüzem nagy kedvezményeket nyújt a katonai szolgálatból hazatérő fia­taloknak. Telket biztosít a számukra, az egyéni lakásépítés költségeit 50 százalékban fedezi, a másik 50 száza­lékra pedig 20 év alatt törlesztendő kölcsönt folyósít. Ezzel magyarázható, hogy a község utcáiban gomba módra nőnek a többnyire már emeletes, mo­dern vonalú családi házak. A szovhozüzem egyik büszkesége az óvoda, ahol a jelenlegi igények tel­jes kiépítése után még 60 férőhely maradt tartalékban. A vezetőség elő­relátását bizonyítja, hogy a szociális jellegű beruházásoknál nem a jelen­legi, hanem a távlati igényeket ve­szik alapul. A lakásépítés üteméből ítélve ugyanis ez az óvodai kapaci­tás hamorosan megtelik. A fejlődés gyors ütemét tükrözi az is, hogy a munkának, kedvvel és odaadással vé­gezzék termelési feladataikat. Más­képp nem is képzelhető el, hogy az 1000 hektárnyi gyommentes szőlő par­celláit a mezei utak mentén tarka virágágyások szegélyezzék, ahogy ar­ról a terepszemle alkalmából szemé­lyesen is meggyőződhettünk. A szovhozüzemben 36 szakember irányítja a termelést. A munkaszer­vezés egyszerű és könnyen áttekint­hető. Az egész területet 12 brigád kö­zött osztották el, minden brigádnak saját központja van. Itt vannak a szükséges gépeik és berendezések, a gépek karbantartására és kisebb ja­vítására szolgáló műhelyek, a szociá­lis helységek. Üzemi étkezde is van az egyes brigádközpontokban. A brigádokon belül munkacsopor­tok felelősek a parcellák megművelé­séért. Minden parcella szélén tábláról olvasható le az illetékes brigád és munkacsoport száma, a csoportvezető neve, a parcella nagysága, továbbá a tervezett, valamint a szocialista köte­lezettségben vállalt hektárhozam. A brigádvezetők közül. öt főiskolai, öt pedig szakközépiskolai végzettségű. A BORÜZEMBEN Mint már említettük, a szovhoz­üzem borüzemét és pincegazdaságát nemrég, a hetvenes évek elején léte­.2. ■ i 'O -a m ° 2,.* *» M S) Ä .“«5 6 => Esi QJ W) Sun :3 «0 N "ZZ °* « f °íO 0—03 N ►> N «2« ^ S* . e* X e '« 2 eb N .3 — C/J ült _ Cfl zz *3\—,'oj a; 2 — N q 'O QJ gj 35 C u eb >, * 03 S* 2 «fi N >C0 ’—- (/) — szovhozüzem 1975-ben épített iroda­házát, amely a község központi részé­ben fekszik, rövidesen községi könyv­tárrá és 20 alkalmazottat foglalkoz­tató üzletházzá alakítják át, a veze­tőség pedig egy új épületbe költözik át, közelebb a termeléshez. A községfejlesztés egyik szép ered­ménye a kultúra és pihenés parkja, amely már a távlati, városi jellegű igényeket is kielégíti. A park fiatal fácskái még szerényen nyújtanak ár­nyat, ám "az óriáskerék, a körhinták különböző típusai, valamint a közeli víztárolóban létesített csónakázó már­is vonzza a fiatalokat, akik szabad idejük jelentős részét töltik ebben az egészséges környezetben. A park mellett építették fel az 1200 tanulót befogadó új iskolát. A községi zene­iskolát 150 tanuló látogatja. A MUNKASZERVEZÉS FORMAI A szovhozüzemi formára való átté­rés kimeríthetetlen lehetőségeket tárt fel mind a termelés szakaszán, mind pedig a község társadalmi fejlődé­sében. A dolgozók munka- és élet­feltételei között olyan pozitív köl­csönhatás bontakozott ki, amely a to­vábbi minőségi fejlődés egyik alap­vető forrása. A szociális igények nö­vekvő mértékű kiegészítése lehetővé teszi, hogy a szovhozüzem dolgozói nagyobb figyelmet szenteljenek a sítették. Az igazgató részletesen is­mertette az egész termelési folyama­tot, a technológiai berendezéseket, amelyek kivétel nélkül a szovjet gép­ipar termékei. A szőlő feldolgozása teljes mértékben automatizált. A prés­házban munkacsúcs idején 8 gépsort üzemeltetnek, a must üvegcsövön ke­rül a 25 betonhordó valamelyikébe, amelyek egyenként 65 tonna mustot érlelnek. A desszertborokat a pince mélyén hatalmas tölgyfahordókban ér­lelik. A hordókat szétszedve szállít­ják a krasznodari kerületből, s köz­vetlenül a pincékben állítják össze. Ezek a kiváló minőségű tölgyfahor- dök több mint 100 évig üzemeltet­hetők. A pincegazdaság egyik jelleg­zetessége, hogy jelentős mennyiségű bort tárolnak palackokban. A pincerendszer hosszú, föld alat­ti folyosóit járva az ember el sem hinné, hogy mindez nemrég, alig né­hány éve épült. A moldovaiak gya­korlott építőmesterek, különösen a kőépítmények létesítésében tűnik ki hozzáértésük. Ezt a pincerendszert is úgy építették, hogy először pontosan egymáshoz Illesztett kövekből felépí­tették a magas tárolókat, a hosszú folyosókat, majd pedig az egészet 2— 3 méter vastag földréteggel beborítot­ták. így csupán a présház emelkedik ki a földből, melynek homlokzatán ott látható a Moldvinprom ismert véd­jegye, a szárnyát terjesztő fehér gó­lyamadár. MAKRAI MIKLÓS eo — -* Í2 5 £ '(0 VÜ3 Ä > Q3 — «♦-< *a 'W 50 II <A '2 < QJ —' S QS h O X u 'C0 s X o S4 ca B «s £ < »S' i '<0 •a o ► g aj ü :3 M 5 x > 0 s eo aj 1 •a 0) M g © B *o g <£

Next

/
Oldalképek
Tartalom