Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-11-12 / 46. szám
ozsrn * ...\ SüHJ 9H J m-19 78. KI. 12. 3 A nemzedékek forradalmi folyamatossága A szovjet társadalom erejét és legyőzhetetlenségét, fejlődésének dinamizmusát jórészt a szovjet nép társadalmi és szellemi egységének, nemzedékei folyamatosságának köszönheti. A szocializmusért és a kommunizmusért vívott nagy harc különböző szakaszai között fennálló, eltép- hetetlen kapcsolat ölt testet ebben a folyamatosságban. Ehhez a maga sajátos módján hozzájárult és járul minden szovjet nemzedék s a maga sajátos módján vesz részt a történelem mozgásában, amely — Marx és Engels kifejezésével élve — nem más, mint az egymást követő nemzedékek váltakozása és kölcsönös kapcsolata. Folyamatosságukban „emberi mértéket“ ölt az idő múlása és az adott korszak embereinek részvétele az egyetemes történelemben, a hatalmas arányú forradalmi átalakulásokban. A Szovjetunió lakosságának túlnyomó részét (körülbelül 86 százalékát) már a szovjethatalom éveiben született és felnövekedett emberek alkotják. Ám az Október harcosait lelkesítő eszmék fölött nem múlik az idő. Ezek folyvást új tapasztalatokkal gazdagodnak, buzdítják és egybefogják a szovjet társadalom valamennyi osztályát és csoportját, nemzetét és nemzetiségét, minden nemzedékét. A szovjet társadalom nemzedékeinek folyamatossága törvényszerűen következik abból, hogy fokozatosan haladnak előre a kommunizmus útján. A szovjet társadalom története elsősorban azért alkot egységes egészet, mert a lenini párt — vezető szerepét érvényesítve — a fejlődés különböző szakaszaiban gondoskodott azoknak a feladatoknak a következetes és tervszerű megoldásáról, amelyek az adott időben és az adott körülmények között megfeleltek a munkásosztály és valamennyi dolgozó lényegbevágó érdekeinek a szocialista és a kommunista építés végső céljainak. L enin műveiben rámutatott, hogy a különböző nemzedékek sajátosságait és kölcsönös kapcsolatát az állandóan változó gazdasági, politikaiideológiai és társadalomlélektani (szociálpszichológiai) helyzet határozza meg, amely rajtuk is hagyja jellegzetes bélyegét. A dolgozók új osztagai, köztük a fiatalok, saját tapasztalataik alapján fogadják be a tudományos szocializmus eszmélt, a maguk módján kapcsolódnak be a forradalmi harcba és a forradalmi építőmunkába. Lenin megállapította, hogy az új társadalom építésének különböző szakaszaiban alapvető hasonlóság és szerves kapcsolat, ugyanakkor minőségi különbség is van a dolgozók különböző nemzedékeinek társadalmi feladatai között. Az SZKP e lenini útmutatásokból indult és indul ki, amikor politikájában állandóan tekintetbe veszi és összeegyezteti az összes dolgozó nemzedék sajátosságait és érdekeit. A szovjet nép erőfeszítései nyomán, a kommunista párt vezetésével történelmi fontosságú feladat valósult meg: felépült az érett szocializmus társadalma. A gyakorlat eközben megmutatta, hogy a szocializmus fejlesztése, tökéletesítése nem kevésbé bonyolult és felelősségteljes feladat, mint alapjainak lerakása volt. Ehhez szüntelenül fokozni kell a nép szervezettségét és öntudatát, és különösen nagy figyelmet kell fordítani a felnövekvő nemzedék kommunista nevelésére, hiszen annak a ma napirenden levőknél is nagyobb szabású feladatokat kell majd megoldania. A párt fáradhatatlanul gondoskodik az ifjú nemzedék neveléséről, a felkészítés eszmei-politikai, szakmai és kulturális színvonalának emeléséről, alkotó intellektuális képességének nö. velőséről. Ma a 30 éven aluli fiatal munkások csaknem 90 százaléka középiskolát vagy főiskolát végzett, vagy megkezdte ilyen szintű tanulmányait, míg az egész munkásosztályra vonatkozóan ez a mutató 73 százalék (40 évvel ezelőtt a 8 százalékot sem érte el). A szovjet társadalmat az jellemzi, hogy a dolgozók valamennyi korosztálya között társadalmi-politikai és eszmei egység van. Kifejeződik ez a fő célok és érdekek, az életmód világosan megnyilvánuló hasonlóságában, valamint abban, hogy meggyőződésük, értékítéleteik stb. azonosak. Ugyanakkor minden nemzedéket azok a sajátos, konkrét történelmi körülmények nevelnek és alakítanak, amelyek között az illető nemzedék belép az életbe, ezek formálják társadalom-lélektani jellemvonásait, amelyek nem tűnnek el a fiatalság elmúlásával. Képletesen szólva: ezek a tulajdonságok túlélik a kort, amely szülte őket, és ilyen vagy olyan formában a következő szakasz örökségét képezik. A nemzedékek közötti állandóan munkáló alkotó kölcsönhatás lehetővé teszi, hogy a fiatalok elsajátítsák apáik tapasztalatait, az idősebbek pedig megőrizzék friss reagálásukat az új jelenségekre és problémákra. A szocializmusért és a kommunizmusért küzdő harcosok különböző nemzedékeinek objektive más és más, sokrétű tapasztalataiból a párt céltudatos tevékenységének hatására formálódik a kommunista tudás, meggyőződés és gyakorlati tevékenység végtelenül értékes ötvözete, amely a szovjet társadalom állandó alkotó tökéletesítésének, szüntelen önújulásának a forrása. A nemzedékek forradalmi folyamatosságának fenntartásában kulcsszerepe- van annak, hogy marxista—leninista osztályalapon közelítjük meg az ifjúság nevelését. Ezt a szovjet társadalom belső lényege szabja meg, az, hogy a munkásosztály volt és marad e társadalom vezető ereje. Az osztályálláspontról történő megközelítés szükségességét megköveteli a mai nemzetközi helyzet is, amelyet a szocializmus és a kapitalizmus köÍ zötti ideológiai harc élénkülése jellemez, többek között az, hogy a polgá- . ri propaganda megpróbál éket verni az új társadalom építőinek különböző nemzedékei közé. Az ifjúság kialakuló osztályöntudatát napjainkban az is meghatározza, hogy ez a fiatalság olyan társadalomban kezdi meg tevékenységét, amely j fokozatosan felszámolja az osztálykülönbségeket. A fejlett szocializmusban élő ifjúságnak nincsenek saját tapasztalatai arról a harcról, amelyet a burzsoázia ellen az országban megvívtak, és amelynek döntő hatása alatt alakult ki az új társadalmat építő idősebb nemzedékek, a forradalom és az első ötéves tervek veteránjainak szocialista öntudata. A mai fiatalok arról sem szereztek közvetlen tapasztalatot, milyen elkeseredett párviadalt folytatott az első proletárállam katonai téren is — ellenséges, kapitalista környezetben — a nemzetközi imperializmussal. Az ifjúságra vonatkoztatva különösen időszerűek Leonyid Brezsnyev szavai: „Azt akarjuk, hogy a Szovjetunió állapolgárai jól ismerjék alapvető jogaikat és szbadságjogaikat, ezek érvényesítésének útjait és módjait, hogy élni tudjanak velük a kommunista társadalom építése érdekében és világosan megértsék, hogy ezek elválaszthatatlanok állampolgári kötelességeik lelkiismeretes teljesítésétől. A dolgozók kommunista neveléséért felelős párt- és állami szervek, társadalmi szervezetek fontos feladata ennek előmozdítása és az, hogy segítsék az állampolgárok magas szintű politikai kultúrájának kifejlesztését.“ Az ifjúság társadalmi-politikai tevékenységéhez és gazdasági munkájához nagy ösztönzést ad az új szovjet alkotmány. Miként minden szovjet ál- . lampolgár, a fiatalok is példátlanul nagy társadalmi-gazdasági jogokat és politikai szaabdságjogokat élveznek. A szocialista demokrácia teljes egészében feltárja vitathatatlan történelmi előnyeit, alkotó lehetőségeit, humanista lényegét. A fiatalok köny- nyebben elsajátítják, megszokják a szocialista demokratizmus normáit. A felnövekvő nemzedék társadalmi szempontból rendszerint — ahogy Lenin fogalmazott — a lakosság „legfogékonyabb“ része. Napjainkban az ifjúság „társadalmi fogékonysága" különösen szembetűnően és kézzelfoghatóan mutatkozik meg a kommunizmus nagy építkezésein, a BAM-nál, az Oroszországi Föderáció nemfeketeföld-övezetében, a nyugatszibériai olaj- és földgázlélőhelyeken, Kazahsztán végtelen sztyeppéin. Fiatalok százezrei és milliói mindenütt, ahol a kommunista építés terveinek sorsa eldől, ahol az ország jövendő arculatát meghatározzák. „A komszo- molista fiatalok, lányok és fiúk apáik és nagyapáik dicsőséges hagyományait követve a kommunizmus építőinek első soraiban haladnak — mutatott rá Leonyid Brezsnyev —, éretté válnak a munkában, megtanulják a gazdaság, a társadalom és az állam ügyeinek irányítását. Kezükben van az ország jövője. Meggyőződésünk, hogy jó kezekben van. Az ifjúság mind eredményesebben vesz részt a Szovjetunió társadalmi, és politikai életében. A Legfelsőbb Tanácsban a mintegy háromszáz fiatal — az összes képviselők csaknem 20 százaléka — méltóképpen teljesíti megtisztelő, bár nem könnyű kötelességét. A helyi tanácsokban meghaladja a 30 százalékot a komszomolista és a fiatal tanácstagok aránya. Az ifjúság gazdasági, társadalmi és politikai alkotómunkájának új lendületet ad, hogy a szovjet alkotmány törvénykezdeményezési jogot ruház a Lenini Komszomolra és minden állampolgárnak biztosítja a részvételt az állami és társadalmi ügyek irányításában. A párt mindent megtesz azért, hogy az ifjúság jól felkészüljön a kommunista építés mai és holnapi feladatainak gyakorlati megoldására. Ezek a feladatok a proletárforradalmárok első nemzedékei számára még csupán távoli célok, eszmények voltak. Az új ember kialakulása bonyolult, ellentmondásos folyamat. Tudjuk, hogy amikor gyorsan emelkedik az életszínvonal, nő a szabad idő, modernebb az élet —, a szellemi igények fejlesztésére is kellő figyelmet kell fordítani, különben a lakosság egy részénél (így a fiataloknál) kialakulhat az egyoldalú fogyasztói magatartás, az egyénieskedő és önző beállítottság, ezek pedig nem férnek össze a szocialista életmóddal. Ezért válnak ma annyira fontossá a szovjet emberek — elsősorban a fiatalok — igényiének tudatos formálásával, harmonikus tételével és növelésével összefüggő feladatok, különösen az, hogy a nép javára végzett alkotó munka erkölcsi szükségletté váljék. A párt ezért olyan nevelőmunkára törekszik, hogy az anyagi lehetőségek növekedése mindig együtt járjon az emberek eszmei-erkölcsi és kulturális színvonalának emelésével. M a, amikor a nemzetközi küzdőtéren mind élesebbé válik az ideológiai harc, elsőrendű fontosságú az ifjúság kommunista meggyőződésének, eszmei szilárdságának, aktív életszemléletének kialakítása. A Szovjetunió Kommunista Pártja elkeseredett osztályharcok tüzében, a történelmi alkotás folyamatában. kovácsolta ki az új társadalom megteremtésének, megvédésének és további fejlesztésének olyan hatalmas és felbecsülhetetlen értékű eszközét, mint a kommunizmusért küzdők összes nemzedékének egysége. A fejlett szocializmus újabb sikereinek, humanista eszményei valóra váltásának fontos tényezője, hogy tovább szilárdítsuk az egységet, a szovjet nép minden nemzedékének forradalmi folyamatosságát. G. iDMITRIJEV professzor Emlékmű Ukrajnában' 4 Az Üssz-szövetségi Lenini Kommunista Ifjúsági Szövetség 1918. október 29-én alakult meg. A szervezet, amely a 15—18 éves fiatalokat tömöríti, az SZKP vezetésével dolgozik, annak segítőtársa és tartalékcsapata. Tagjai nagy szerepet játszottak a Nagy Honvédő Háború éveiben; a háború után 3,5 millió Komszomol-tagot tüntettek ki hősiességéért és bátorságáért. Abban az időben a szervezet tagjai hősiesen helytálltak a fasiszták által tönkretett népgazdaság újjáépítésében. A szovjet fiatalok napjainkban is sikeresen dolgoznak a szervezet vezetésével azoknak a dicső hagyományoknak a szellemében, amelyeket a Lenini Komszomol megalapítói hagytak rájuk. A felvételen az „Ifjú Gárda“ hőseinek emlékműve az ukrajnai Krasznodonban (Felvétel: CSTK — archívum)
