Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-11-05 / 45. szám
MUNK A Komszomol XVIII. Kongresszusa Kolhozközi Gyümölcsösben Mihail Ivanovics Plugar, a Komszo- tnol XVIII. Kongresszusa Kolhozközi Gyümölcsös elnöke A Dnyesztert a Moldovai SZSZK éltető folyójának is nevezhetnénk. A régebbi időkben sűrűn barázdálták a vizét a személy- és az áruszállító folyami hajók, ma inkább a nagy területű öntözőrendszerek merítenek belőle nem csekély mennyiséget. Halállománya is gazdag, nem véletlenül kapta az egyik folyóparti kisváros a Ribnyica nevet. Ez a járási székhely a köztársaság északkeleti részében fekszik, s gyors ütemű fejlődését mi sem bizonyltja jobban, mint az, hogy üzletházakkal, több emeletes lakóházakkal, közigazgatási épületekkel övezett főterén öt évvel ezelőtt még kukoricát termesztettek. Persze, ezt a gyorsaságot az is elősegítette, hogy ez a tavasszal rakoncátlankodó folyó, amely Lvovtól kezdve az egész Voli- ny—Podóliai hátság, valamint a Keleti Kárpátok északi lejtőinek vizét gyűjti össze, kilépett medréből, s elsodorta a város alacsonyabban fekvő részét. Az itt élő emberek azóta a biztonságosabb helyen épitett új városrészbe költöztek. A Dnyeszter partjait az egész járás területén meredek mészkővonulatok szegélyezik, s a mögöttük elterülő síkság földje mészben és televényben gazdag, ideális termőtalaj. Ezek a feltételek szinte kínálták a lehetőséget arra, hogy az öntözött területek egy részén kolhozközi gyümölcsöst létesítsenek, sorrendben a másodikat -az egész köztársaságban. Fiatalok gyümölcsöse A kolhozközi gyümölcsöst a ribnyi- cai járásban 1973-ban létesítették, amelybe a giderini Kirov Kolhoz egész területével beleolvadt. Itt volt ugyanis a legtöbb öreg gyümölcsös, amely egyébként is felújításra várt volna, s a kolhoz önerejéből csak lassan tudta volna ezt megvalósítani. Különben is itt voltak a legkedvezőbb feltételek egy koncentrált, nagyüzemi gyümölcsészet kialakításához. A „mezskolhozszad“ elnöke, Mihail Ivahovics Plugar kíséretében megtekintettük a szépen fejlődő s máris bőven termő, fiatal ültetvényeket. Útközben elmon Ita, hogy éppen akkor kellett nevet álasztani a közös vállalatnak, amikor a Komszomol XVIII. kongresszusa ü ésezett. Mivel a telepítési munkálatokat elsősorban fiatalok végezték, s az alkalmazottak döntő többsége fiatal, ezéit úgy határoztak, hogy a Komszomol XVIII. Kong resszusa Kolhozközi Gyümölcsös nevet veszik fel. Az első szakaszban 2000 hektárt telepítettek be, főleg almával. Az alma 85 százaléka téli fajta, úgyszólván mindegyik megtalálható itt a világszerte bevált új fajtákból, bár egyesek főleg csak a porzók szerepét töltik be. A terület 12 százalékán termelnek cseresznyét, szilvát és megy- gyet, 5 százalékán pedig körtét. Rö- * videsen további 400 hektárt telepítenek még be. A tervek szerint 1980- ban 83 ezer tonna gyümölcsöt kell itt termelni, 360 mázsás átlagos hektárhozam mellett. Az elnök véleménye szerint ez könnyen elérhető, hiszen egyes táblákról már jövőre 500—600 mázsás hozam várható. Szakszerű öntözéssel A gyümölcsös egész területéből 1850 hektár öntözhető. Az egész csőhálózat a földben fekszik, a vizet csehszlovák PÚK 3-as szórófejek adagolják, koronamagasságban. Ezt a berendezést itt „Rosza" öntözőrendszernek nevezik, s a szakemberek nagyon elégedettek a Sigma márkával. Amint azt Borisz Makszimovics Kirszta, a kolhozközi gyümölcsös meliorációs mérnöke elmondta, száz hektár öntözött területre egy munkaerő jut, s tíz nap alatt az egész gyümölcsöst megöntözik. Egy hektár megöntözése 700 m3 vízzel 21 rubelbe kerül. Bármilyen jó is azonban ez az-esőz- tető öntözés, egyáltalán nem mondható takarékosnak, különösen a fiatal fácskák öntözésénél, hiszen az egész felületre adagolja a vizet, oda is, ahová még nem jutott el a gyökérrendszer, emellett az elpárolgás is nagy vízveszteséget jelent. Ha ezt a rendszeri fejlesztenék tovább, a Dnyeszter vize is kevésnek bizonyulna a környék szükségleteinek fedezéséhez. Ezért a gyümölcsösben 600 hektáron egy korszerűbb, takarékosabb öntözéssel kísérleteznek, a csepegtető öntözéssel. Ez az eljárás nem ismeretlen, de tudományosan még nincs kitapasztalva, ezért szoroBorisz Makszimovics Kirszta, a kolhozközi gyümölcsös meliorációs mérnöke san együttműködnek az Össz-szövet- ségi Öntözéstechnikai Kutatóintézettel, amelynek Moszkva mellett, Ko- lomnában van a központja. Az említett intézetnek van itt egy kihelyezett állomása, amelyen Miron Nyiko- lajevics Bejkai, tudományos főmunkatárs irányítja a kísérleteket. Úgynevezett soktényezős kísérletet állítottak be ezen a területen. Az egyik részen a fák törzséhez erősített műanyag csővezetéken csöpögtető testeket helyeztek el, amelyekkel szabályozható (a karima elfordításával) a csöpögés intenzitása, egy másik részen pedig 1 mm átmérőjű csövecskéken vezetik a vizet a körülbelül 1 cm belső átmérőjű csővezetékből, közvetlenül a fák gyökereihez, mintegy 30 cm mélységbe. Váltakozva 2—3—4 csövecskét alkalmaznak az egyes töveknél, azt vizsgálva, hogy mi a különbség, ha kettő, vagy ha több oldalról kapja a gyökér a nedvességet. A csöpögtető öntözés kérdésével bizonyára érdemes foglalkozni, az iiyen irányú kutatást más országokban is, például Magyarországon, intenzíven folytatják. Miron Nyikolaje- vics Bejkai szerint 40—50 százalékkal kevesebb vízre van szükség, mint az esőztető öntözésnél, nem is beszélve a csepegtető öntözéssel járó további előnyökről. A termesztés technológiája A sorok közötti pázsiton járva figyelmesen hallgatjuk az elnök magyarázatát a gyümölcsös telepítésével és gondozásával összefüggő kérdésekről. Minden második sorköz fűmaggal van bevetve, ezen a pázsiton közlekednek a permetezők és a szürete- lők. A pázsitot három évig hagyják meg, közben rendszeresen kaszálják, de a füvet nem etetik, ott hagyják, ahol levágták. A permetezés miatt. Szükséges esetben helikopterrel is permeteznek, de ez drága eljárás, rendszeres alkalmazása nagyon megnövelné a termelési költségeket. M 9-es alanyon 4x1,5 méteres kötésben, M 4-es alanyon 4x3 méteres kötésben' ültették ki a fákat. Tavaly 530 hektárt ültettek ki egyetlen hónap alatt, márciusban ezt 540 dolgozó végezte el. A gyümölcsös gondozásáról két traktorosbrigád gondoskodik, egy brigádnak 80 traktor áll a rendelkezésére. A gondozási munkálatokat két szakember irányítja, a növényvédelemről külön növényorvos gondoskodik. A fiatal gyümölcsös egy része már termőre fordult, tavaly 110 mázsás hektárhozamot irányzott elő a terv, a valóságban 157 mázsát sikerült elérni. Az idén már bizonyára túllépik a 200 mázsás szintet, s így a vállalkozás jövedelmezősége is évről évre fokozódik. A számítások szerint teljes termőrefordulás után másfél évi termés megtéríti a befektetési költségeket. Az elfogadott alapelvek szerint a nyereség 25 százalékát használják fel további fejlesztésre. Kell is a pénz, mert folyamatban van a hűtőház építése. Egyelőre egy 6000 tonnás egységet építenek, de később 26 ezer tonnára bővítik ki a hfitőház kapacitását. A termést a Moldplodovoscsprom egyesülés vásárolja fel. Az első osztályú, válogatott téli alma kilójáért 55 kopekot fizet, a korai fajták fel- vásárlási ára 38 kopek, a másodosztályúé 35 kopek. Látszólag tehát előnytelenebb a korai fajták termesztése, de akkor kerül sor a szüretelésére, amikor nincs más munka, a munkaerő egyenletes kihasználása szempontjából tehát ezeket is termeszteni kell. Természetesen a piac is igényli a korai fajtákat. önellátó gazdálkodás Jókora darabot bejártunk már a kolhozközi gyümölcsösből, amikor egy kellemes meglepetésben volt részünk. A spur típusú fák között terített asztalnál várt Nagyezsda Ivanovna Bondarenko, a közös vállalat üzemgazdásza, hogy bemutassa a moldovai vidék ízletes termékeit, s választ adjon az esetleg még megválaszolatlan, gazdasági jellegű kérdésekre. Ami étel az asztalon szerepelt, azt mind a kolhozközi gyümölcsösben állították elő. Errefelé ugyanis élelmiszerekből önellátásra rendezkednek be a mezőgazdasági üzemek. Baromfit is, sertést is, teheneket is tartanak, de csak olyan mennyiségben, hogy a dolgozók tej és húsellátása biztosítva legyen. A takarmányellátás nem okoz problémát, hiszen takarmánytermesztésre és keverékek gyártására a járás más mező- gazdasági üzemeit szakosították, amelyek többek között az ő szükségleteiket is fedezik. Zöldségfélékből, gyümölcsökből de még dinnyéből is teljesen önellátóak. Mondanom sem kell, nagy sikere volt ennek a rögtönzött termékbemutatónak. Vendéglátóink csak azt sajnálták, hogy sem pálinkafőzdéje, sem borászati üzeme nincs a kolhozközi gyümölcsösnek. De sebaj, a termékeny és napfényes Moldovában ezekre a termelési ágazatokra is szakosítottak eredményesen működő vállalatokat. MAKRAI MIKLÓS 19 — M « N QJ 03 4-. >> 'CD 00 > 1 S _ *o 'O ffl S > d) -o N CT3 co O M 5. 03 co .SS N 3 M c xQ) R fc< B ■- 03 ►* ft 00x03 03 N :0 cfí '03 , __, 3« c 1/3 2 8 « 00 II ft ;a 03 3 «« _ C3 O J* CO C 03 .. »4-r co 'S ^ £ c co o cq n
