Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-11-05 / 45. szám
ozsrn A PROLETÁR INTERNACIONALIZMUS ziszLdvn/öJi IFolytatás az 1. oldalról) a Szovjetunió által a fiatal szocialista országoknak nyújtott segítség, a politikai, a gazdasági, a tudományos-műszaki és a kulturális együttműködés magasabb rendű formáinak fejlesztése. A hatalmas Szovjetunióval való katonai szövetség minden szocialista ország számára biztosítja a szuverenitást, a biztonságot, a békés életet, a forradalmi vívmányok védelmét, mégpedig az egymás belügyeibe való beavatkozás nélkül, a teljes egyenjogúság elvének tiszteletben tartásával. A Szovjetunió ugyanilyen önzetlenül segít azon fejlődő országoknak is, amelyek a gyarmatosítás következményeinek felszámolására és a teljes politikai és gazdasági függetlenségre törekszenek. A Szovjetunió példája számos fejlődő ország népét arra késztette, hogy a fejlődés nem tőkés útját válasszák. Azok a népek, amelyek még mindig felszabadításukért küzdenek, a Szovjetunióban megbízható barátra találnak, hiszen az erős Szovjetunió és a többi szocialista ország puszta léte is fékezi az imperializmus neokolonialista törekvéseit. A proletár internacionalizmus elvének tiszteletben tartása egyúttal a Szovjetunió kitartó ibékepolitikájának alapja is. A Szovjetunió fáradhatatlanul törekszik a politikai enyhülés folyamatának megőrzésére, a feszültségenyhülésnek katonai területre való kiterjesztésére, az eltérő társadalmi rendszerű országok kölcsönös megértésére és kölcsönösen előnyös együttműködésére. A Szovjetuniónak ez a politikája az egész emberiséget szolgálja, megakadályozza az atomkatasztrófát, megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a fegyverkezésre fordított hatalmas összegeket sokkal nemesebb célokra használják fel. Egyidejűleg ez a békepolitika osztályjellegű, összhangban áll a munkásság, a parasztság és az összes dolgozó érdekeivel, kedvezően hat a forradalmi mozgalom fejlődésére. Nehéz szavakkal kifejezni a szovjet emberek internacionalista öntudatosságát, akik minden áldozatot meghoznak azért, hogy országuk ereje elrettentőén hasson a legagresszívabb imperialista körökre, hogy a béke megbízható támasza legyen. A csehek és a szlovákok történelmi tapasztalataiknál fogva hivatottak arra, hogy tanúsítsák az SZKP, a szovjet állam és a szovjet nép mély proletár internacionalizmusát. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példájának és hatásának köszönhetjük az önálló Csehszlovákia létrejöttét, amelynek 60. évfordulójáról most emlékezünk meg. Ez az esemény kimondottan haladó volt, mert testvérnemzeteink azon sok évszázados óhaját váltotta valóra, hogy közös államban élhessenek. Lenin ott állt a CSKP bölcsőjénél, az SZKP tapasztalatait felhasználták a csehszlovákiai kommunisták a munkásosztály forradalmi élcsapatának megszervezésére, a burzsoá társadalmi rendszer megdöntéséért vívott harcra. A Szovjetunió Csehszlovákia népének reménysége volt az előrenyomuló fasizmus elleni küzdelemben és támasza volt a fasiszta megszállás ellen vívott harcok idején. Nagy áldozatok árán a szovjet katonák visszaadták nemzeti szabadságunkat és állami függetlenségünket. A Szovjetunióval való szövetségi szerződés biztonságunk zálogává és védőpajzsává vált a nemzetközi és a hazai reakció azon törekvése ellen, hogy visszafordítsa a történelem kerekét. A szocializmus építésének elmúlt három évtizedében a Szovjetunió szüntelenül testvéri segítséget nyújtott az új társadalom fejlesztésének minden területén. Egész idő alatt meggyőződhettünk, mennyire hasznos ez a szövetség és sokoldalú együttműködés hazánk, a szocializmus ügye számára. Szovjet szövetségeseink a legnehezebb időkben, tíz éve sem hagytak magunkra bennünket, segítségüknek köszönhető, hogy megmentettük a szocializmust, hogy megelőztük a véres polgárháborút és megőriztük az európai békét. U ^jra meg újra meggyőződhetünk arról, mennyire bíznak bennünk, mennyire barátságosak irántunk a szovjet emberek. A proletár Internacionalizmus iránti hűség annak tudatosítására kötelez bennünket, hogy az éremnek két oldala van, nem lenne becsületes dolog csak elfogadni a segítséget és a barátságot, hogy itt a hideg üzleti számításnak nincs helye, hogy a barátságot barátsággal, a hűséget hűséggel kell viszonoznunk. Azok a sikerek, amelyeket Csehszlovákia népe a CSKP vezetésével 1969 óta ér el a fejlett szocialista társadalom építésében, újra bizonyítják annak a hitelét, hogy a Szovjetunióval való szövetség és szoros együttműködés összhangban áll népünk akaratával és létérdekeivel, s a nemzetközi haladás és a világbéke ügyét szolgálja. Az Októberi Forradalom évfordulója alkalmat ad arra, hogy köszönetét mondjunk az SZKP-nak és a szovjet népnek a proletár internacionalizmus eszméi iránti hűségéért, azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban és a többi haladó és békeszerető erő irányában is ebben a szellemben jár el. Nem titok, hogy a proletár internacionalizmus szálka a régi világ védelmezőinek és kisegítőiknek a szemében, mert fokozza a forradalmi mozgalom erejét. Internacionalizmusunk ellen, amelynek elveit és céljait Marx és Lenin fektette le, főként azok küzdenek, akik maguk is különféle „nemzetközi“, katonai, politikai és gazdasági paktumokba tömörülnek kizsákmányoló uralmuk megőrzése érdekében. A forradalom céljait azok sem szolgálják, akik szótárukból kitörlik az internacionalizmus fogalmát „az önállóság, a mások ügyeibe való be nem avatkozás, a nemzeti sajátosságok tiszteletben tartása" ürügyén. Brezsnyev elvtárs az SZKP XXV. kongresz- szusán ezt mondotta: .. ha lemondanánk a proletár internacionalizmusról, ez azt jelentené, hogy a kommunista pártokat és az egész munkásmozgalmat erős és jól bevált fegyvertől fosztanánk meg. Ezzel csak osztályellenségünknek tennénk jó szolgálatot .. A csehszlovákiai kommunisták a Szovjetunióban a proletár internacionalizmus zászlóvivőjét látják. A Szovjetunió példája követésre ösztönöz minden olyan forradalmárt, akinek szívügye az emberiság sorsa. „Az Októberi Forradalom legnagyobb vívmánya a társadalmi egyenlő. 1978. «■ 5. ség és igazságosság elveinek megszilárdulása. Teljes joggal kijelent* hetjük: földünkön soha egyetlen társadalom sem tett és nem is tehetett annyit a néptömegekért, a dolgozókért, mint amennyit a szocializmus tett!" (Részlet Leonyid lljics Brezsnyevnek a NOSZF 60. évfordulója alkalmából mondott beszédéből.) 3 A NAGY ÚT SZAKASZAI 1941—1945. A Nagy Honvédő Háború győzelme bizonyította a szovjet állami és társadalmi rendszer erejét, a szovjet nép erkölcsi és politikai egységét 1981. április 12. A világ első űrhajósának, Jurij Gegarin- nak a világűrben tett útja a szovjetország új eredményeinek, tudományos, műszaki és gazdasági előretörésének jelképét vonultatta be a történelembe 1978 február—március. Az SZKP XXV. kongresszusa megerősítette a Szovjetunióban folyó kommunista építés nagyszabású tervét, és teljes mértékben helyesnek minősítette a szovjet állam külpolitikai irányvonalát, a békéért vívott további harc programját (APN-felvételek)
