Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-29 / 44. szám

Elmúlt a nyár. Bizony, ré­gen elmúlt. Mégis gyakran visszagondolok rá. Ha költő lennék,« ezt írnám: Őh Nyár! Úgy mentél el, ahogy jöttél, halvány napsugárral, szél­lel ...“ És még hozzáírnám: „meg az emlékek sokaságával”. Csakhogy nem vagyok költő, hanem vidám kedvű pionír- lány, aki szívesen emlékszik vissza a nyárra. Képzeletben szívesen elbeszélget veled. Milyen voltál? Ragyogtál, tündököltél, szép verőfényes ruhában mutogattad magad. Tetszeni vágytál. Bevallom: ne­kem tetszettél is. Persze, nem mindenki látott ilyennek . . . Egyszer, csónakázni indul­tunk. Már a csónakban ültem, a többiek készülődtek beszállni. Nos, én csak ültem, s reád gon­doltam. Zsupsz! Egy zuhanás, hatalmas csobbanás. Mit gon­dolsz, mi történt? A csónak megbillent, és beleestem a víz­be. Megnyugtatlak, nem történt semmi bajom. Csak annyi, hogy csuromvizes lettem. Kiúsztam a partra, hiszen tavaly úszótan­CSOMOR HILDA* folyamon vettem részt, és lám, nemhiába. A többiek? Nevet­tek. Én persze velük. Egyéb­ként miattad történt mindez. Mit szólsz hozzá? Semmit? Gondoltam. Mindig ilyen vol­tál. Néztél, mint aki hódítani kíván, és titokzatosan hallgat­tál. Ha figyeltelek, elfordultál. Ha nem figyeltelek, napsugara­kat küldtél felém és cirógató szellőt, hogy figyeljem, olyan vagy, mint egy bátor, erős fér­fi. Mikor találkozunk? — kér­dem most. Jövőre! — suttogod. Válaszom: — Jó, akkor szia! Üdvözlöm a feleséged. Csak ezt mondhatom, mert tudom, hogy nős vagy, felesé­ged a Tavasz. Különben sok a dolgom, még öt matematikai feladatot kell kiszámítanom. Jövőre pedig pionírtársaimmal vándortáboro­záson veszek majd részt. Más gondom is lesz, nem foglak bámulni, csodálni. A nagyölvedi /Veiké Ludincej alapiskola nyolcadik osztályos tanulója CIRKUSZ Prágában az egyik útszéli fához támasztott plakát előtt hatéves kisfiú, Palkó lelkendezik: Ezt a cirkuszt is megnézem! Azután egy hirte­len mozdulat, és büszke btejelentés kö­vetkezik: Megnyomom a medve orrát. Fel­nevet saját ötletén, mert tudja, hogy a való­ságban közelíteni se merne a medvéhez. Viszont tetszik neki a vidám cirkuszi plakát, hiszen az idomító úgy üli meg a medvét, mint a lo­vász a lovat, a medvék úgy siklanak le a csúsz­dán, mint a gyerekek a játszótéren, és az egyik medve úgy tartja a trombitát, hogy szinte hall­ja harsanását. Betűzi a feliratot: circo. Hogyan? Miért nem cirkusz? Ez érdeklődést kelt benne, tehát any- nylt kérdez és részletes magyarázatot kíván, hogy már fárasztja a felnőtteket. Később persze már ő magyaráz: — Ez olasz cirkusz, a neve Tibertis. Csak­hogy olaszul a cirkusz circo, amit így kell ki­ejteni: cirko. Az internazionale szó pedig azt jelenti, hogy nemzetközi. Egyébként a cirkusz akkor is nemzetközi, ha nincs ráírva a plakátra. Járt már Prágában, szovjet, magyar, meg né­met cirkusz is, a gyerekek mégis mindent ér­tettek, amit a cirkuszosok bemutattak. Palkó, akárcsak a hozzá hasonló korú gyer­mekek, a cirkuszi művészeket nagyon komoly dolognak tartja. Nem tetszik neki, ha valaki becsmérlően szól a cirkuszról. A múltkor az udvarban vitatkozni kezdtek a lakók a rendet­lenség miatt. Valaki megelégelte a vitát, meg is jegyezte: Hagyjuk már abba ezt a cirkuszü Palkónak nem tetszett ez a megjegyzés. Kije­lentette: Ügy látszik a szomszéd bácsi még A plakát előtt A szerző felvétele nem volt igazi cirkuszban. Ott rend van és tisz­taság. Ott még a medvék is szót fogadnak, és minden úgy megy, mint a karikacsapás. Ami igaz, igaz. Rendet, figyelmet is lehet tanulni a cirkuszban. És még milyen látványos mutatványokat! Az igazi cirkuszt érdemes meg­nézni. SZÄNTÖ OLGA « SZUOMI PIONÍRJAI Finnország pionírszervezete közvetlenül a má­sodik világháború után, 1945. június 3-án alakult meg. Tagjai 7-—16 éves gyermekek és fiatalok, s számuk ma már eléri a harmincezret. Jelsza­vuk: „A nép ügyéért mindig kész!“ Egyenruhá­jukat zöld ing, sötétbarna nadrág, illetve szok­nya, vörös nyakkendő, pionírjelvény és zsinóron lógó síp alkotja. A gyéren lakott országban, egymástól sokszor ezer kilométernél is távolabb tevékenykednek az egyes pionírcsapatok. Számuk 700, és egymgy csapat tagja 20—150 gyermek. Összejöveteleiket különféle évfordulók, esemé­nyek alkalmával tartják. A finn pionírszervezet fő feladatai közé tar­tozik a tanulásra, a minél több ismeret elsajátí­tására irányuló buzdítás. Igyekeznek felkelteni a gyermekekben a munkához való helyes hozzá­állást, jó viszonyt. Kedveltek a szakkörök. Egy pionír azonban csak legfeljebb két szakkörben tevékenykedhet. Érdekesség: a szakkörök munká­jába azok is bekapcsolódhatnak, akik nem tag­jai a pionírszervezetnek. Tevékenységük további jelentős részét a túrák, kirándulások alkotják. Télen síznek, tavasszal gyalogtúrákat szerveznek, nyáron és ősszel pe­dig kerékpároznak. Egy-egy ilyen túra alkalmával több száz kilométert is megtesznek. A finn pio­nírok kiadásaikat maguk fedezik, társadalmi mun­kákból. Rendszeresen részt vesznek a burgonya betakarításában, amellyel jó keresnek. Tavaly közös pénztárat létesítettek, ezzel a jelszóval: „Ma ne vegyél cukorkát, a pénzt tedd inkább a barátság pénztárba!“ A szervezet 1972-ben nagy­szabású nemzetközi barátsági akciót rendezett: „Mi vagyunk a 2000. év“ címmel. Ezen az akción képviseltette magát a világ valamennyi haladó gyermek- és pionírszervezete. A finn pionírok széles körű kapcsolatot tartanak fenn a szocia­lista országok pionírszervezeteivel, nagyon szó- * ros a barátságuk a szovjet és a csehszlovák pionírokkal is. haj. SZIKRÁK LESZNEK A Naszvadi ((Nesvady) alapiskola elsőseivel, leendő szikráival Maráz Márta és Alágy Emília nyolcadikos tanulók foglalkoznak a tanév kez­dete óta. — Nagyon szeretjük a kisgyermekeket — mond­ják —, komoly szándékunk, hogy később, ha majd mi befejezzük alapiskolai tanulmányainkat, akkor is vezetőjük maradunk. Dicséretre méltó a szándék, de persze ők tuda­tosan, felkészülten foglalkoznak a kis elsősökkel, az egységes nevelési rendszer útmutatása alapján. Megismertetik az elsősökkel a szikrajelvényt, megmagyarázzák nekik ennek a szimbólumnak a jelentését. A foglalkozásokon ismertetik a szik­rák törvényeit. Beszélgettem az elsősökkel is. Kérdezgettem őket. Három kis elsős véleményét le is jegyez­tem. Keszi Anita: — A foglalkozásokon énekelünk, játszunk, és sétálunk sokat. Minden nagyon ér­dekes ... Paluska Róbert: — Nagyon szeretek énekelni, és olyan szépek a dalok ... Czápárik Marika: — Még táncolunk is. Nagyon szeretek táncolni. És mindig új táncokat tanu­lunk ... Persze megkérdeztem tőlük azt is, hogy miért teszik mindezt. Kórusban zengték: — Szikrák leszünk! Hisszük, hogy példás szikrákká válnak mind­annyian. KELEMEN ZOLTÁN Ismét bizonyított Már tudósítottunk arról, hogy a felbári (Horn^ Bar) alapisko­la tanulói közül Tóth Károly, akkor még hatodikos tanuló a járási rátermettségí négytusa versenyen első helyezést ért el. Így kapott meghívást az orszá­gos versenyre, melynek színhe­lye egy nagyon szép csehor­szági városka, Otrokovice volt. A júniusi győzelem után Kar­csi annak tudatában, hogy újabb versenyre kell felkészül­nie, folytatta az edzést. Testne­velő tanítója irányításával ké­szült az országos versenyre. A vakációs napokat okosan, jól hasznosították, hiszen mindket­ten, Karcsi is, az edzője is tud­ták, hogy sokkal erősebb me­zőnyben kell indulni. Az eredmény persze nem ma­radt el. Karcsi ismét bizonyí­tott, a szeptember végén meg­rendezett országos versenyen második helyezést ért el. Ha figyelembe vesszük azt, hogy Felbár a dunaszerdahe- lyi (Dunajská Streda) járás egyik kisközsége, ahol az isko­lának' még tornaterme sincs, akkor az eredmény, a siker kétszeresen jelentősebb, mint egyébként. Szívből gratulálunk Karcsi­nak és edzőjének. MARTAKNE K. ÉVA* Szemüveg kerek keret-ben üveg orrodon remeg a szemed ÖVARY P*TER M VÍZSZINTES: 1. Honfoglaló őseink hozták magukkal ezt a világos színű, gubancos szőrű pásztorkutyát. 8. Férje. 9. Vá­ros az Észak-olaszországi Vene­zia tartományban. 11. Vonat eleje. 12. Azonos mássalhang­zók. 13. Gitár része. 14. Egyez­kedés. 16. Ismert magyar tánc- dalénekes. 18. Eltesz. 19. Zá­logház. 21. Nem most, hanem később. 23. Római hat. 24. Elek, András. 25. Női név. 28. Pihen. 29. Szögletes fejű, mar­cona külsejű, de jó természetű kutya. 30. Spanyolország nem­zetközi autójelzése. FÜGGŐLEGES: 1. Ősi magyar kutyafaj. 2. Sas. — szlovákul. 3. A jelenben. 4. Égitest. 5. Azo­nos betűk. 6. Hordóban van! 7. Énekes madár. 10. Angliai ere­detű drótszőrű kutyafajta. 12. Kis termetű pásztorkutya. 15. K. E. C. 16. Pásztorkutya. 17. Fogas közepe. 20. Vissza: sza­vazatgyűjtő láda. 22. Megkülön­böztető jegy. 23. Szilaj. 25. Házőrző. 26. Szovjet repülőgé­pek jelzése. 27. Károly, László. 28. A fa része. L. L. Beküldendő a vízszintes 1., 29., valamint a függőleges 1., 10., 12., 16. számú sorok meg­fejtése. Az október 15-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Ki-ki maga szerencséjének kovácsa“ — 151 megfejtés érkezett. Sorsolással könyvjuta­lomban részesülnek: Köles Ilona, 5. évf., Ekecs (Okoő), Barci Attila, Rozsnyó (Roznava), Kosár Árpád, 7. évf., Padlány (Padlán), Lelkes Attila, 5. évf., Cslfár, (CifáreJ, Fiala Lajos, 5. évf., Alistál (Hrobonovo). 1978. X. 29.

Next

/
Oldalképek
Tartalom