Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-22 / 43. szám

A fülek! (Fil’akovo) Kovamier labdarúgóinak tervei Alig két hete, Losoncon (Lucenec) egy sportban jártas ismerősünk arra a kérdésünkre, mi újság a já­rásban, elárulta": a füleki (FilTakovo) labdarúgók „megcélozták" a kerületi bajnokságot. Nem emlék­szünk arra, vajon gúny, irigység, avagy öröm színezte hangját. Akárhogy is volt, a tények, mármint a TJ Kovomier Fil'akovo labdarúgó-együttesének új idényben nyújtott játéka, a sorozatos győzelmek arra engednek következtetni, hogy az említett egyesület tagjai kemény fába vágták fejszéjüket. Mi­vel pedig mindnyájan a vezetőséggel „egyhúron pendülnek", nem csodálkoznánk, ha jövőre egy osz­tállyal feljebb jutnának. Nem volt nehéz érdeklődésünket felcsigázni, hiszen jő néhány esztendővel ezelőtt, amikor Dél-Szlovákia magyar lakta területein végzett látogatásunk során Fülekre is eljutottunk, akkor csupán a birkózók te­vékenységéről számolhattunk be az elismerés hang­ján. Igaz, ők most sem vallanak szégyent, sőt az I. li­gában — tehát az országos legmagasabb asztályban — dicséretreméltóan megállják helyüket. Róluk azon­ban majd más alkalommal szólunk, mert ezúttal kizá­rólag a labdarúgásnak szenteltünk figyelmet. Ahhoz, hogy tiszta képet nyerjünk egy falu, város vagy járás sportéletéről, napokat, esetleg heteket kel­lene a helyszínen töltenünk. Nem kell külön hang­súlyoznunk, hogy ez egyszerűen megvalósíthatatlan. Füleken sem időztünk sokáig, de sikerült a legilleté­kesebbekkel, a labdarúgó-szakosztály elnökével és titkárával beszélgetnünk, akik részletesen tájékoztat­tak a helyi labdarúgásban történtekről és a jövő ter­veiről. — Szakosztályunk vezetőségét — mondotta Berta Sándor elnök — az idén átszervezték, s mivel sze­rények vagyunk és nem szeretnénk elkiabálni tervein­ket, csupán annyit: csapatunk teljesítményével eddig elégedettek lehetünk, hiszen mérkőzésről mérkőzésre tesznek egy lépést terveink megvalósításához. A jel­tételek alapjait — kötelességemnek tartom ezt azon­nal leszögezni — még az előző vezetőség fektette le, elsősorban azzal, hogy edzőnek szerződtette fozef Tománek volt első ligás játékost. — Az elmúlt évben nem kovácsoltunk vérmes ter­veket, csupán azt a célt tűztük ki, hogy a csapat minden igyekezetével az ötödik hely megszerzésére törekszik. A tervteljesítés kitűnően sikerült, mert lab­darúgóink az idén tavasszal a negyedik helyen vé­geztek. A rajt tehát jó volt. Mivel pedig az üzem minden tekintetben megjelelő feltételeket biztosít, következő célunk nem is lehet más, mit egy osztály- lyal feljebb jutni és biztosítani részvételünket a ke­rületi bajnokságban. — Nagy általánosságban nem panaszkodhatunk. A legnagyobb gondot a pályahiány okozza. Füleken, il­letve Fülekpüspökin egy-egy pálya áll rendelkezé­sünkre, ezzel szemben öt csapatnak kell helyet, ed­zéslehetőséget biztosítani. Aki valamit is konyít a sporthoz, annak nem kell külön magyarázni, milyen komoly nehézségekkel kell megbirkóznunk. Sajnos még mindig nem találunk kellő megértésre. A jó sze­replés ellenére a csapat játékában is akadnak még hiányosságok. A játékosok technikailag ugyan kép­zettek, de taktikailag még nem állnak feladatuk ma­gaslatán, így bizony lesz a jövőben min javítani. A csaknem 10 000 lakosú Fülek alapfokú iskolái­ban, gimnáziumaiban és ipariskoláiban százszámra találhatók tehetséges, sportolni vágyó fiatalok. Nekik kellene elsősorban lehetőséget biztosítani. A városi nemzeti bizottság jobban szívén viselhetné a tömeg­sport ügyét. A Z-akció keretében feltétlenül kellene sportlétesítményeket építeni — mégpedig minél előbb —, hogy minél nagyobb tömegek hódolhassanak a testnevelésnek, kedvenc sportjuknak. Nem megold­hatatlan probléma, csupán az illetékesek hozzáállá­sán kellene változtatni. Jelenleg ugyanis elsősorban a Kovosmalt és részben a Mier vállalat támogatja a labdarúgókat, és a többi szakosztály sportolóit. Ez ma már kevés. De mit szól ehhez Rákos István tit­kár? — Kezdjük a legkellemetlenebb emlékekkel. Az 1974/75-ös évadban csapatunk visszaesett az 1. B- osztályba. Ez volt a mélypont, a legalacsonyabb osz­tály, amelyben Fülek fennállása óta játszott. 1980-ban lesz ugyanis 60 esztendeje, hogy a két füleki klub egyesült és megalapították az FTC-t (Füleki Torna Club), a mai Kovomier elődjét. Az akkori vezetőség jnegoldást keresve elhatározta: saját nevelésű játé­kosokkal tölti fel az együttest, melyben sok volt az idegen, akiknek szíve nem húzott annyira a sárga­kék színekhez, mint azoké, akik Füleken születtek, nőttek fel. — .Az ötlet jónak bizonyult, rövidesen javult a csa­pat játéka, ami az eredményeken is visszatükröződött és a következő idényben már ismét az I. A-osztály■■ ban szerepelt csapatunk. Nagy munkát végzett an­nak idején Kozák László edző és kétségtelenül az ö érdeme, hogy az együttes előbbre lépett. Sajnos — előfordult ez már másutt és másokkal is — a re­ménykeltő kezdet után a folytatás elmaradt. A csapat négy éven át a kiesés ellen küzdött. Szerencsére ez nem következett be, sikerült megkapaszkodnia, de erejéből, felkészültségéből többre nem tellett. Csak az 1977178-as idényben következett be változás, ami­kor Tománek edző közreműködésével sikerült olyan együttest összekovácsolni, mely nehezebb feladatok megoldására is képes volt. Példa erre a legutóbbi bajnoki évad, amikor a negyedik helyre hozta fel a csapatot. — A siker természetesen általános elégedettséget váltott ki a városban. A vezetők, szurkolók derűlá­tással tekintettek a jövőbe. Bebizonyosodott, lehet saját erőnkből is ütőképes csapatot kialakítani. Az ifjúságiak közül Mihók, Mag és Rubint került a fel­nőtt együttesbe, melynek jó játékához hozzájárult a Detváról ideszerződött Kalinsky mérnök, aki mérkő­zésről mérkőzésre kitűnő kapusteljesítményt nyújtott és a hátsó sorok megfelelő irányításával hozzájárult a negyedik hely eléréséhez. Sőt az is nyilvánvalóvá vált, hogy ez a gárda komolyabb célokat is megva­lósíthat. Fülek labdarúgása irányítóinak, a közönség­nek nem titkolt vágya, hogy kedvenceiket még ma­gasabb osztályban ~láthassák. Különben ezt követeli a város futballhagyománya is. Füleken célszerű munkát végeznek. A játékosneve­lést a serdülőknél kezdik. A tehetségesek, a legügye­sebbek innen az ifikhez kerülnek, s közülük választ­ják ki azokat, akikkel a felnőtt együttest egészítik ki. — Eredményeink titka — folytatja a titkár — a következetes, becsületes munka. Az A-csapat 17 tagja hetente négyszer tart edzést. Három kivételével fü- lekiek és tudják, hogy szülővárosukat, a sárga-kék színeket képviselik. Hozzáállásuk, lelkesedésük, já­tékfelfogásuk az utóbbi időben javult, de természete­sen van még csiszolnivaló bőven, elsősorban az edző taktikai elképzeléseinek végrehajtásában, de nem utolsósorban a fegyelmezettségben is. — De hadd mondjak néhány szót a szakosztály többi együtteséről. A B-csapat a járási III. osztályban játszik váltakozó sikerrel, közepes eredményekkel. A csapatot ifikkel töltöttük fel, a gárda tehát fiatal és most ismerkedik a felnőttek között a keményebb kö­rülményekkel. A csapat jelenlegi edzője Simon Mik­lós, aki öt esztendőn át a fiatalokat irányította, s eredményes munkáját azok a fiatalok igazolják, akik ma az A- és B-csapatban szerepelnek. Az ifjúsá­gi együttest viszont Stefanik Lajos serdülő neveltjei erősítik. Az ifjúságiak az elmúlt három esztendőben a kerületi I. B-osztályban a második helyen vé­geztek, de most erősen fogadkoznak, hogy az 1978179-es idényben kiharcolják a feljebb jutást. íme a füleki labdarúgás két legilletékesebb tiszt­ségviselőjének dióhéjba foglalt beszámolója. A jövő­ről nem nagyon nyilatkoztak. Azt mondották: semmit sem akarnak elkiabálni, de minden igyekezetükkel azon dolgoznak, hogy a füleki felnőtt futballisták már a kerületi bajnokságban rúgják a labdát. Ko­moly tervek, de nem megvalósíthatatlanok. Ehhez azonban nagyobb összefogásra, több sportlé­tesítményre lenne szükség. Ezek természetesen nem­csak a labdarúgás, hanem a füleki egyetemes testne­velés és sport ügyét szolgálnák. Hiszen, mint már említettük, a város birkózói az I. ligában szerepelnek, figyelemreméltó eredményekkel. Férfi és női teké- zőik, valamint a sakkozók a kerületi bajnokság részt­vevői. Most feltett szándékuk a férfi kézilabdacsapat kialakítása, s ezzel e sportág jövőjének megalapozá­sa. A városban kezd meghonosodni a kulturizmus, és a turisztika. Az utóbbit a tömeges testnevelés szem­pontjából aem lehet és nem is szabad lebecsülni. Amint látjuk, a füleki sporttevékenység nem egyol­dalú, a fiatalok érdeklődése megoszlik az egyes spor­tok között. Amennyiben az erre hivatottak javítanak a feltételeken, akkor rövidesen a jobb eredmények is jelentkezhetnek. KOLLAR JÓZSEF A TJ Kovomier labdarúgócsapata. Állá sor (balról): Rákos titkár, Kalinsky' Kerekes, Sebestyén, Fungáő, Molnár, Bozó, Tóth I., Szabó, Tománek edző. Ülő sor: Juhász, Kiss, Hronec, Tóth O., Mihók, LíSka, Bodor. Az állandó keret tagjai közül hiányzik a felvételről Schneider, Mag és Rubint. ■MMHHXEnHNMÜl Hi ÓÚJszó Index* 4fi 097 Kiadja Szlovákia Kommunisto Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Pravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Hirdető­iroda: Vajanského nábreiie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Üj Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Üj Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústredná expedíció tlaáe, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SUTI regisztrációs száma: 5/2. EGY OSZTÁLLYAL TI LJEBB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom