Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-29 / 44. szám
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. OKTOBER 29. VASÁRNAP XI/44 BRATISLAVA XXXI. ÉVFOLYAM 299. SZÄM ARA 1 KORONA E zekben a napokban három fontos eseményre emlékezünk. Hatvan éve, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság. Harminc- három éve került sor az államosítás-, ra, és tíz éve született meg a föderáció, a.csehszlovák államszövetség. Az új állam, o Csehszlovák Köztársaság megalakulását a cseh és a szlovák nemzet legszélesebb tömegeinek a munkásosztály vezette harca tette lehetővé. Ez a harc az oroszországi munkásosztály példáját tartotta szem előtt, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban diadalmaskodva, egy új államtlpust - a proletárdiktatúrát - juttatta uralomra. A győztes forradalom, az Októberi példa, a cseh és a szlovák proletariátusnak is megmutatta a dolgozók nemzeti és társadalmi fel- szabadulásához vezető utat. A feudális jellegű, elavult és a népek börtönének tekintett Osztrák - Magyar Monarchia széthullása utón a Csehszlovák Köztársaság megalakulásával teljesült a csehek és a szlovákok régi vágya, kivívták a nemzeti szabadságukat, közös hazát teremtettek. A Csehszlovák Köztársaság az előző rendszerhez mérten nagy előrelépés volt, és lehetőséget teremtett ahhoz, hogy nemzetei és nemzetiségei tovább haladjanak a fejlődés útján. Számos kedvezőtlen külső és belső tényező összejátszása miatt az 1918. október 28-án megalakult új állam osztályjellegét a burzsoázia határozta meg. A polgári állam sem a dolgozók szociális felszabadítását, sem a cseh és a szlovák nemzet létfontosságú problémáinak a megoldását nem biztosította. A München előtti köztársaságban egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja küzdött a kizsákmányolás és a burzsoázia uralma ellen, a munkásosztály és a többi dolgozó érdekéért. A CSKP a szociálpolitikai jogokért folytatott küzdelmet összekapcsolta, a nemzeti jogokért vívott küzdelemmel. Tudta és hirdette, hogy a szociális és a nemzeti elnyomás felszámolását s a nemzetiségi kérdés igazságos, marxista - leninista elveken történő megoldását csakis a szocialista forradalom győzelme és a munkásosztály hatalomra ke rülése eredményezheti. A kapitalista elnyomás és a fasizmus ellen, a felszabadulásért szállt síkra, fogott fegyvert a Szlovák Nemzeti Felkelés, ugyanakkor egyik legfontosabb feladatának az új alapokra épülő társadalom megteremtését tekintette. A Szlovák Nemzeti Felkelés egyértelműen kifejezte a szlovák nemzetnek azt az akaratát, hogy a szlovák nemzet közös államban akar élni a testvéri cseh nemzettel a szlovák nemzet önállóságának elismerése, a kölcsönös kapcsolatok demokratikus alapokon történő megoldása, valamint az egyenlőség alapelveinek szellemében. A fasizmus leverése a szocializmus javára és a kapitalizmus rovására változtatta meg az erőviszonyokat. A győzelmet követően a Szovjetunió nemzetközi helyzete megszilárdult, tekintélye megnőtt. A kommunista mozgalom a legbefolyásosabb erővé vált. Csehszlovákia Kommunista Pártja Csehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felszabadítása után nemcsak -kormányzó párt lett, hanem egyben a népi demokratikus Csehszlovákia legbefolyásosabb ereje is. A felszabadult országban elsősorban a kommunisták kezdeményezték és vezették az államosításért és a szociális reformokért folytatott harcot, amely további meghátrálásra kényszerítette a burzsoáziát. Az 1945 októberében közzétett államosítási dekrétum utón minden' bank, az egész pénzügy, a kulcsfontosságú ipar és valamennyi ipari nagyüzem a nép kezébe ment át. Az államosítás felszámolta a csehszlovákiai nagyburzsoázia, valamint a külföldi tőke hazai gazdasági pozícióit. Erősödött a népi demokratikus köztársaság gazdasági függetlensége, az államosított szektor az új termelési viszonyok alapja lett. A CSKP az 1946 májusi választási győzelem után részletesen kidolgozta a forradalmi fejlődés irányvonalát. Áz emberek többségét azzal nyerte meg, hogy a dolgozók követelményeiért harcolt. A döntő fordulat, 1948 Februárja Csehszlovákiában végérvényesen a munkásosztály és a dolgozó nép javára oldotta meg a hatalom kérdését. A burzsoázia vereséget szenvedett, a munkásosztály viszont - megvalósítva régi álmát s követve Október példáját - kezébe vette a hatalmat, az ország vezetését. A Februári Győzelem a nemzeti és a demokratikus forradalom szocialista forradalomba való átnövésének szakaszát tetőzte be. A proletárdiktatúra uralomra jutása Csehszlovákia történetében határkövet jelentett. Lehetővé tette, hogy a munkásosztály - osztályszövetségese, a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel együtt Csehszlovákia Kommunista PórtjáA prágai Vencel tér 1918. október 28-án nak vezetésével hozzáfogjon a csehszlovák társadalom mélyreható szocialista átalakításához. Csehszlovákia hat évtizedes történetének egyik legfontosabb eseménye a csehszlovák államszövetség létrehozása. A csehek és a szlovákok államjogi kapcsolatainak szocialista államszövetség formájában történt megoldásával párhuzamosan - Csehszlovákia Kommunista Pártjának kezdeményezésére - megszületett a Csehszlovák Szocialista Köztársaságban élő nemzetiségek helyzetéről szóló alkotmánytörvény. A nemzetiségekről szóló 1968. október 27-én elfogadott alkotmánytörvény új módon, a marxista - leninista elvek szellemében rögzíti a nemzetiségek helyzetét az óllamszövetségi elvekre épülő Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A nemzetiségek tagjai - mind a Cseh Szocialista Köztársaságban, mind a Szlovák Szocialista Köztársaságban - teljes jogú csehszlovák állampolgárokként élnek és dolgoznak, részt vesznek a fejlett szocialista társadalom építésében, a CSKP politikájának a gyakorlati megvalósításában. Tíz éve, 1968 végén és 1969 elején Csehszlovákia társadalmi életét számos negatív jelenség is befolyásolta. A CSKP KB 1969 áprilisában megtartott ülése azonban megteremtette a pártban és a társadalomban tartó huzamos válság leküzdésének, a jobboldali ppportunista és a szocialistaellenes erőkkel szembeni offenzív fellépésének a döntő feltételeit. A CSKP új vezetőségének hivatalba lépése, vagyis az 1969 április óta eltelt időszakban elért eredmények egyértelműen arról tanúskodnak, hogy jő úton járunk. Csehszlovákia történetének az utóbbi évek jelentik azt a fejezetét, amelyben a hat évtized alatt a legtöbb gazdasági siker született. i Az államosítás igénylése, támogatása BratUtavában 1945-ben balAzs Béla Emlékmű a bratislavai várban, ahol 1968. október 30-án aláírták a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmánytötrvényt (Felvételek arch., CSTK) mum