Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-29 / 44. szám

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1978. OKTOBER 29. VASÁRNAP XI/44 BRATISLAVA XXXI. ÉVFOLYAM 299. SZÄM ARA 1 KORONA E zekben a napokban három fon­tos eseményre emlékezünk. Hatvan éve, hogy megalakult a Csehszlovák Köztársaság. Harminc- három éve került sor az államosítás-, ra, és tíz éve született meg a föde­ráció, a.csehszlovák államszövetség. Az új állam, o Csehszlovák Köztár­saság megalakulását a cseh és a szlovák nemzet legszélesebb töme­geinek a munkásosztály vezette har­ca tette lehetővé. Ez a harc az oroszországi munkásosztály példáját tartotta szem előtt, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban diadalmaskodva, egy új államtlpust - a proletárdiktatúrát - juttatta uralomra. A győztes forradalom, az Októberi példa, a cseh és a szlovák proletariátusnak is megmutatta a dolgozók nemzeti és társadalmi fel- szabadulásához vezető utat. A feudális jellegű, elavult és a népek börtönének tekintett Osztrák - Magyar Monarchia széthullása utón a Csehszlovák Köztársaság megala­kulásával teljesült a csehek és a szlovákok régi vágya, kivívták a nemzeti szabadságukat, közös hazát teremtettek. A Csehszlovák Köztár­saság az előző rendszerhez mérten nagy előrelépés volt, és lehetőséget teremtett ahhoz, hogy nemzetei és nemzetiségei tovább haladjanak a fejlődés útján. Számos kedvezőtlen külső és bel­ső tényező összejátszása miatt az 1918. október 28-án megalakult új állam osztályjellegét a burzsoázia határozta meg. A polgári állam sem a dolgozók szociális felszabadítását, sem a cseh és a szlovák nemzet létfontosságú problémáinak a meg­oldását nem biztosította. A München előtti köztársaságban egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja küzdött a kizsákmányolás és a burzsoázia uralma ellen, a mun­kásosztály és a többi dolgozó érde­kéért. A CSKP a szociálpolitikai jo­gokért folytatott küzdelmet össze­kapcsolta, a nemzeti jogokért vívott küzdelemmel. Tudta és hirdette, hogy a szociális és a nemzeti elnyo­más felszámolását s a nemzetiségi kérdés igazságos, marxista - leninis­ta elveken történő megoldását csak­is a szocialista forradalom győzelme és a munkásosztály hatalomra ke rülése eredményezheti. A kapitalista elnyomás és a fa­sizmus ellen, a felszabadulásért szállt síkra, fogott fegyvert a Szlo­vák Nemzeti Felkelés, ugyanakkor egyik legfontosabb feladatának az új alapokra épülő társadalom megte­remtését tekintette. A Szlovák Nem­zeti Felkelés egyértelműen kifejezte a szlovák nemzetnek azt az akara­tát, hogy a szlovák nemzet közös államban akar élni a testvéri cseh nemzettel a szlovák nemzet önálló­ságának elismerése, a kölcsönös kapcsolatok demokratikus alapokon történő megoldása, valamint az egyenlőség alapelveinek szellemé­ben. A fasizmus leverése a szocializ­mus javára és a kapitalizmus rová­sára változtatta meg az erőviszo­nyokat. A győzelmet követően a Szovjetunió nemzetközi helyzete megszilárdult, tekintélye megnőtt. A kommunista mozgalom a legbefo­lyásosabb erővé vált. Csehszlovákia Kommunista Pártja Csehszlovákiá­nak a szovjet hadsereg által történt felszabadítása után nemcsak -kor­mányzó párt lett, hanem egyben a népi demokratikus Csehszlovákia legbefolyásosabb ereje is. A felszabadult országban elsősor­ban a kommunisták kezdeményezték és vezették az államosításért és a szociális reformokért folytatott har­cot, amely további meghátrálásra kényszerítette a burzsoáziát. Az 1945 októberében közzétett államosítási dekrétum utón minden' bank, az egész pénzügy, a kulcsfontosságú ipar és valamennyi ipari nagyüzem a nép kezébe ment át. Az államosí­tás felszámolta a csehszlovákiai nagyburzsoázia, valamint a külföldi tőke hazai gazdasági pozícióit. Erő­södött a népi demokratikus köztár­saság gazdasági függetlensége, az államosított szektor az új termelési viszonyok alapja lett. A CSKP az 1946 májusi választási győzelem után részletesen kidolgoz­ta a forradalmi fejlődés irányvona­lát. Áz emberek többségét azzal nyerte meg, hogy a dolgozók köve­telményeiért harcolt. A döntő fordu­lat, 1948 Februárja Csehszlovákiá­ban végérvényesen a munkásosztály és a dolgozó nép javára oldotta meg a hatalom kérdését. A burzsoázia vereséget szenvedett, a munkásosz­tály viszont - megvalósítva régi ál­mát s követve Október példáját - kezébe vette a hatalmat, az ország vezetését. A Februári Győzelem a nemzeti és a demokratikus forrada­lom szocialista forradalomba való átnövésének szakaszát tetőzte be. A proletárdiktatúra uralomra jutása Csehszlovákia történetében határkö­vet jelentett. Lehetővé tette, hogy a munkásosztály - osztályszövetsége­se, a dolgozó parasztsággal és a haladó értelmiséggel együtt Csehszlovákia Kommunista Pórtjá­A prágai Vencel tér 1918. október 28-án nak vezetésével hozzáfogjon a cseh­szlovák társadalom mélyreható szo­cialista átalakításához. Csehszlovákia hat évtizedes törté­netének egyik legfontosabb esemé­nye a csehszlovák államszövetség létrehozása. A csehek és a szlová­kok államjogi kapcsolatainak szocia­lista államszövetség formájában tör­tént megoldásával párhuzamosan - Csehszlovákia Kommunista Pártjá­nak kezdeményezésére - megszüle­tett a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságban élő nemzetiségek hely­zetéről szóló alkotmánytörvény. A nemzetiségekről szóló 1968. október 27-én elfogadott alkotmánytörvény új módon, a marxista - leninista el­vek szellemében rögzíti a nemzetisé­gek helyzetét az óllamszövetségi el­vekre épülő Csehszlovák Szocialista Köztársaságban. A nemzetiségek tagjai - mind a Cseh Szocialista Köztársaságban, mind a Szlovák Szocialista Köztársaságban - teljes jogú csehszlovák állampolgárokként élnek és dolgoznak, részt vesznek a fejlett szocialista társadalom építé­sében, a CSKP politikájának a gya­korlati megvalósításában. Tíz éve, 1968 végén és 1969 ele­jén Csehszlovákia társadalmi életét számos negatív jelenség is befolyá­solta. A CSKP KB 1969 áprilisában megtartott ülése azonban megterem­tette a pártban és a társadalomban tartó huzamos válság leküzdésének, a jobboldali ppportunista és a szo­cialistaellenes erőkkel szembeni of­fenzív fellépésének a döntő feltéte­leit. A CSKP új vezetőségének hiva­talba lépése, vagyis az 1969 április óta eltelt időszakban elért eredmé­nyek egyértelműen arról tanúskod­nak, hogy jő úton járunk. Csehszlo­vákia történetének az utóbbi évek jelentik azt a fejezetét, amelyben a hat évtized alatt a legtöbb gazda­sági siker született. i Az államosítás igénylése, támogatása BratUtavában 1945-ben balAzs Béla Emlékmű a bratislavai várban, ahol 1968. október 30-án aláírták a csehszlovák ál­lamszövetségről szóló alkotmánytötrvényt (Felvételek arch., CSTK) mum

Next

/
Oldalképek
Tartalom