Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-10-15 / 42. szám

Félbemaradt beszélgetés A közelmúltban utazás közben szóba elegyedtem egy 50—55 év körüli em­berrel. Ez nem szokatlan, szívesen elbeszélgetek bárkivel: jobban telik az idő, és a másik utas is megosztva érzi az utazás magányát. Hogy erről mégis írok, annak az a magyarázata, hogy a né­hány szokványos mondat után olyan beszédtémánk akadt, ami azóta is több­ször eszembe jutott. Mikor beszédtársam megtudta, hogy faluról származom, előbb sajnál­kozott, majd figyelmezte­tett: szegény városiak, Ott nincs a munka után mit csinálni, ott az embe­rek első útja munkahe­lyükről az italboltba ve­zet. Mert ugye nincs ház­táji, amelynek művelése haza vonzaná az embere­ket. — Gondolja, hogy a vá­rosban tényleg nincs mit csinálni, hogy nem talál elfoglaltságot az ember munka után, hogy a vá­rosi ember az italozás­ban leli csak örömét? — kérdeztem. * — Így van ez, higgye el — volt a válasz. Nem hittem el, de nem mondhattam el, mi a vé­leményem, mert közben az autóbusz megállt és mi elváltunk. Nem szeretem a félbe­maradt beszélgetéseket, amikor csak az egyik fél fejti ki nézetét, ezért vá­laszolok most útitársam­nak: ’ Egyáltalán nincs szán­dékomban azokat védeni, akik szabad idejükben legszívesebben Bacchus- nak áldoznak, mert van­nak ilyenek, általánosíta­ni azonban nem lehet. Az is igaz, hogy az új lakó­telepeken előbb nyitnak meg egy sörözőt, mint egy művelődési közpon­tot, de aki hasznosan akarja eltölteni szabad idejét, talál rá módot. Kö­zel 15 éve élek városban, ismerek nagyon sok em­bert, akik osztják a véle­ményemet és nem unat­koznak szabad idejükben. Nem tudom vannak-e sta­tisztikai adatok, hogy a városi vagy a falusi em­ber tölti-e több idejét a kocsmában, s hogy hol isznak többet. Azt hiszem falun sem igyekszik min­denki olyan nagyon a háztájiba. Vagy igen? S akkor miért vannak fa­lun egésznapos nyitvatar- tással nagyon jól működő italmérések? GAZDAG MÁRIA Megoldják a feladatokat Imrich Cibuta mérnök A Kassa (Kosice)-vidéki Járá­si Nemzeti Bizottság tanácsa gyakran ülésezik a járás kisebb városaiban, központi községei­ben, s ezzel is segítséget nyújt további fejlődésünkhöz. Královce egyike a 24 közpon­ti községnek, annak ellenére, hogy csak 592 lakosa van. Ked­vező fekvése miatt öt falu köz pontja. A két évvel ezelőtti ál­talános választásokon a hnb elnöki tisztségébe Imrich Cibu- la, a titkári tisztségbe pedig Mária Tkácová került. Az ő ve­zetésükkel kell megküzdeni a prob'émákkal a hnb-nek, a 13 képviselőnek és a falu lakossá­gának. Igyekezetüket siker ko ronázza. A lakosság túlnyomó többsége támogatja a bizottsá­got, és tevékenyen bekapcsoló­dik a választási program meg­valósításába. Közös erővel a község minden utcáját portala- nították, a házak előtt járdákat létesítettek és betonkockákkal kirakott árkokat építettek. Az új lakótelepen villamos és helyi hangszóróhálózatot, röplabda- pályát, játszóteret létesítettek. A községben és az efsz ben lét­rehozták a szemléltető agitá- ciós és propagandaközpontot. El­Tornaváralja (Turnianske Podhradie) lakossága és képvi- selő-testülete hiánytalanul tel­jesíti a választási programot. A nemzeti bizottság, az üzemek és a Nemzeti Front tömegszer­vezetei sikeres tevékenységének köszönhető, hogy a község a nemzeti bizottságok versenyé­ben a Kassa (Kosice]-vidéki járás győztese lett, s elismerő oklevelet kapott és az ezzel já­ró ötvenezer korona pénzjuta­lomban részesült. Ezt az össze­get bekötő utak építésére és a járdák portalanítására fordítot­ták. , Ez év augusztusában átadták a 12,5 millió korona beruházás­sal, Z-akcióban épített művelő­dési házat. Az építkezésen a község lakossága 3 millió 548 ezer korona értékű társadalmi munkát végzett. Belej Anna épí­tésvezetőnek is nagy érdeme van abban, hogy az épület a környék egyik legszebb létesít­ménye. A munkálatokon sokat lendített a Tornai (Túrna nad Bodvou) Cementgyár 6,333 ezer korona anyagi támogatása, va­lamint az üzem dolgozóinak és szocialista munkabrigádjainak segítsége. A Prefa nemzeti vál­lalat tehergépkocsikkal, az Űj- bódvai (Nová Bodva) Efsz tor­nai gazdasága traktorokkal, ho­mokkal és kőművesekkel segí­tette az építkezést. Faluszépítő akcióban az üz­letek előtti terekre díszfákat és bokrokat ültettek, virágtartó­kat, betonpadokat raktak ki. Űj járdák és utcarészek épülteik, a cigányok részére húszezer ko­rona értékű hidat emeltek, hogy ezzel is könnyítsék a köz­lekedést a táborból a községbe. A temető bekerítésekor, a 26 lakásegységű épület környéké­nek kiépítésekor mintegy 624 Mária Tkácová titkár készítették a kilencéves alapis­kola központi fűtését is. Nagy gondot fordítottak az új óvoda építésére, melynek érté­ke csaknem másfél millió ko­rona. Építéseikor közel tízezer órát dolgoztak társadalmi mun­kában a lakosok. Jelenleg a ta­nító lakás és egy tanterem át­alakítási munkálatai folynak, épül — elsőként a járásban — a községi gázvezeték, készítik az utak portalanítását az új la­kótelepeiken, ahol 67 családi ház épül. A község arculatát állandóan szépítik: parkokat létesítenek, díszfákat, cserjéket és virágcsokrokat ültetnek, hogy kellemesebbé tegyék az életkörnyezetet. Terveik nagyon igényesek: szolgáltatóház, egészségügyi központ, községi vízvezeték s esetleg csatornázás, tűzoltószer­tár, a ravatalozó építése, a mű­velődési ház és az üzlethálózat bővítése szerepel bennük. A választási program sikeres teljesítése biztató tény arra, hogy továbbra is eredményesen küzdjenek meg a fontos felada tokkal. IVÁN SÁNDOR ezer korona értékű munkát vé­geztek társadalmi munkában. A politikai-nevelő munka te­rén legjobb tevékenységet a Nő­szövetség tornai és áji (Háj), a Vöröskereszt tornai és a Szo­cialista Ifjúsági Szövetség áji szervezete fejtett ki. Szeptem­ber elején a cigánygyerekek ré­szére kéttantermes óvoda nyílt. A hatvan férőhelyes óvodát szakképzett pedagógusok veze­tik, de a 34 óvodaköteles gye­rek közül csak 15—20-at visz­nek el az anyák. Sok türelemre van szükség, nehezen szokják az újat, a rendet. A nemzetiségi kultúra fejlesz­tését a CSEMADOK helyi szer­vezete végzi. Rendszeresen fel­lép a községben a MATESZ Thá- lia Színpada, s az amatőr szín­játszó csoport Madarász Mária és Csontos Ilona irányításával. Az irodalmi estek, író—olvasó találkozók, beszélgetések idős kommunistákkal, egyes évfordu­lók tiszteletére rendezett kultu­rális műsorok jó alkalmak arra, hogy a lakosság minden kor­osztálya kivegye részét a kultu­rális életből. Pápai Lászlóné ve­zetésével jól működik a Nőszö­vetség 25 tagú énekkara. A szlovák tanítási nyelvű alapis­kolában forradalmi hagyomá­nyok szobáját rendeztek be. A magyar tanítási nyelvű alapis­kola bábjátszó csoportja Mada­rász Mária és Kajko Miklósné pedagógusok vezetésével jelen­tős sikereket könyvelhet el. A hnb képviselő-testületének legfőbb munkája továbbra is a lakosság szocialista öntudatá­nak formálása, s a jövőben fo­kozott figyelmet szentelnek az ifjúsági nevelésnek, melyhez a lehetőségek adva vannak. FARKAS RÚZSA Új ifjúsági klub Nemrég Klenovecen ünnepélyesen átadták a SZISZ-tagoknak a helyi Népművelési Intézet mellett működő új ifjúsági klubot. A tevékenységet négytagú tanács irányítja. Már kidolgozták a klub munkatervét és meghatározták nyitvatartási idejét. Meggyő­ződésünk, hogy a klenoveci fiatalok tevékenysége, amely eddig is eredményes volt, az új ifjúsági klub megnyitásával még gaz­dagabb lesz. TORPIS JÓZSEF Jó módszerek az Az Építő- és Építőanyag-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szö­vetségének nyugat-szlovákiai kerületi bizottsága értékelte a haladó szovjet munkamódszerek alkalmazásának sikerességét az építőiparban. Megállapította, hogy közülük a Zlobin-módszer a legelterjedtebb. A Magasépítő Vállalat nitrai részlegén 1977- ben például 14 munkakollekti- va 847 tagja dolgozott e mód­szer szerint, s minden téren teljesítették az előírt tervet. 1405 lakás építését fejezték be, 263-at határidő előtt adtak át, és 900 ezer koronát takarítottak meg. A Baszov-módszer alapján a kerületben 1982 munkacsoport 23 342 tagja végzi mindennapi munkáját. Az első félévben csu­pán 212 kollektívában fordult elő egy-egy baleset — 1770 cso­portban nem voltak a figyel­metlenségnek következményei. 213 kollektíva 2445 tagja a szaratovi mozgalomba kapcso­lódott be. A helyi építkezési vállalatokban még mindig ala­csony a mozgalom elvei szerint dolgozók száma. Hiányzik a propaganda, és az ellenőrzés sem elég hatékony. A kerület építőipari dolgozói­ra igényes feladatok várnak, hogy sikeresen meg tudják va­lósítani a hatodik ötéves terv feladatait. Ebben nagy segítsé­gükre lehet a haladó szovjet munkamódszerek alkalmazása. MIKULÁS MATaSEJE Megkezdik a kísérleti gyártást A vágsellyei (Sala) Duslo vegyipari kombinátban az új nitrogéntartalmú műtrágyák fejlesztése mellett a szarvasmarhák takarmányozásánál használt takarmány kiegészítő, a karbamidfoszfát gyártásának kutatásával is foglalkoznak. A kutatási munkákat rövidesen befeje­zik, s megkezdik az új termék kísérleti gyártását. A kar­bamidfoszfát gyártási folyamatának kifejlesztésében je­lentős része volt a képen látható Richard Bartíknak, Farkas Rozáliának és Túrőczi Máriának. MILAN ALAKBA Egyike a legjobbaknak Vojtech Bednár, a komáromi (Komárno) 1-es számú postahi­vatal kézbesítője egyike a párt­sajtó legjobb terjesztőinek. Ke­rek 45 éve dolgozik a posta szolgálatában mint levélkézbe­sítő, s ebből 32-t egy helyen, a komáromi 1-es számú postán dolgozott le. Minden reggel fél hatkor kezdi a beérkezett postá elosz­tását, osztályozását a többi pos­tás számára is, és kilenc óra­kor már társaival együtt indul napi kőrútjára. Igaz, körzete most már kisebb, niint évekkel ezelőtt volt. Évek óta eredmé­nyesen vezeti a 11 tagú szocia­lista munkabrigádot, amely mindig példásan teljesíti fel­adatait és a jelentős évfordulók tiszteletére vállalt szocialista felajánlásokat. Kérésemre, hogy hasonlítsa össze az újságolvasás jelenlegi helyzetét azokkal az évekkel, amikor dolgozni kezdett, igy válaszolt: — Akkoriban nem lehetett beszélni lapterjesztésről. A bur- zsoá köztársaság idején a sze­gényeknek nem járt újság. A lapokat csak a jegyző, a pap és a tanító járatta. A dolgozó sze­gényeknek a mindennapi ke­nyérre se nagyon tellett, nem még újságra. 1946 óta dolgozik Komárom­ban, ahol az emberek csak az 1948-as Februári Győzelem után kezdtek megbarátkozni az újsá­gokkal és fokozatosan kezdték azokat megrendelni. Ma már alig akad család, amely ne já­ratna valamilyen újságot. A leg­több ember és család az Új Szót járatja. Ebben nagy érdeme van Voj­tech Bednár elvtársnak, aki 1948 óta mint kommunista az elsők között értette meg, mi­lyen nagy szerepet játszik a pártsajtó az emberek formálá­sában és a szocialista társada­lom építésében. 66 évesen is frissen mozog, kitűnő áttekintése, jó emlékező­tehetsége van, csupán a lábai szolgálják öt gyengébben. Hat órakor indul kerékpárjával, hogy körzetében széthordja a 240—250 napilapot. Nyolc óra után már ismét a postán van. Kilenc órakor már indul követ­kező kőrútjára a levelekkel, hetilapokkal, nyugdíjakkal és a számlákkal. Hogy miért jár kétszer? — erre így válaszolt: — Azért, mert igyekszem, hogy a dolgozók többsége a reggeli műszak előtt, munkába indulás előtt megkapja kedvenc napilapját. Az emberek reggel szeretik elolvasni a legfrissebb hazai, külföldi, s nem utolsó­sorban a sporthíreket. A hosz- szabb írásokat este olvassák el. Minden embernek ismerem még a gondolatát is. Ma már nem járok a sok éven át megszokott körzetemben, de ha az ottani emberek a városban meglátnak, már messziről köszöntenek, ér­deklődnek egészségem iránt. Mindenki szól hozzám egy-két kedves szót. Ez nagy örömet szerez nekem, és erre büszke is vagyok. Negyvenöt éves tény­kedésem alatt igyekeztem jó emberi kapcsolatokat, megértést teremteni. A postai szolgáltatások minő­ségének javításához, tökéletesí­téséhez szerény munkájával ő is hozzájárult. KOLOZSl F.RNO 1978. X. 15. N 5/3 IO Példásan teljesítik

Next

/
Oldalképek
Tartalom