Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-10-15 / 42. szám
A JÓ MINŐSÉGŰ KENYÉR TITKA Hasznos újításokkal tökéletesítik a berendezéseket Műszakváltás felé közeledik az idő. A párkányi (Stúrovo) kenyérgyárban teljes ütemben dolgoznak. Frissen sült kenyér illatával telik meg a könnyű épületelemekből összeszerelt hatalmas munkacsarnok. Kiss László üzemvezető megkönnyebbülten lélegzik fel, ami kor pár percre leülhet. — Nehéz műszak volt — mondja —, mert váratlan rendelésre még tervei felül is kellett kenyeret sütni. Nézegeti, ízlelgeti a „rövid kovász- szál“ sütött kenyeret. Ök így mondják ezt szaknyelven. Jónak tartja. Hozzáfűzi azonban, hogy sokáig nem élvezhető, mert szinte óráról órára gyengébb a minősége. Persze, ilyen rendelés csak rendkívüli esetekben fordul elő. Műszakvezetők, karbantartók, liszt- és kenyérszállítók jönnek be pár percre a helyiségbe utasításért, tanácsért. Amikor egy kis idő jut rá, az üzemvezető szakavatottan beszél a kenyérsütés fortélyairól, titkairól. Apja is pék volt, és ő két bátyjával együtt szintén a szakmában maradt. Egy ideig Köbölkúton (Gbelce) dolgozott a pékségben, később részt vett a kispéksé- gek államosításában. Amikor az 1974-es évben megbízták a kenyérgyár vezetésével, kötelességének érezte bizonyítani, hogy nagy üzemben is leh^t jó kenyeret sütni. Szerinte a környéken már elég jó hírnevet szereztek. Persze, nem mindig sikerül elérni a kívánt minőséget. Sorolja a legfontosabb minőségi feltételeket: jó liszt, megfelelő hatásfokú élesztő, kívánt savanyúság, a berendezés pontos beprogramozása és nem utolsósorban az emberek lelkiismeretes munkája a döntő tényező. Értékelve az év eleje óta eltelt időszakot, elmondja, hogy a legtöbb gondot az élesztő okozta. Ezt állítja Keserű Józsejné, a laboratórium dolgozója is. — A Slovlik trencíni üzemétől többször kaptunk gyenge hatásfokú élesztőt. Ilyenkor a szokásosnál hosszabb ideig kellett keleszteni a kovászt. Elmondja, hogy a laboratóriumban állandóan vizsgálják az élesztőt, mert minősége szerint kell megadni az adatokat a programozópult kezelőjének. Lényegében ezen áll és bukik, hogy milyen kenyér sül majd a lisztből. — Állandóan ellenőrizzük az élesztő minőségét — állítja Keserű Józsefné, a laboratórium dolgozója Az üzemvezető figyelmesen hallgatja a laboránsnő tájékoztatását, és egyetért annak minden szavával. Viszont érthetetlen számára, hogy a Nyugatszlovákiai Sütödék nitrai vállalati igazgatósága miért nem engedélyez még egy munkaerőt a laboratóriumba. Jelenleg ugyanis munkaerőhiány miatt az éjjeli műszakban senki sem ellenőrzi a laboratóriumban az élesztő és .és a kenyér minőségét. Németh Imre műszakvezető is bekapcsolódik a rögtönzött kerekasztal-be- szélgetésbe. Szintén egy hozzáértő szavait halljuk, hiszen ő huszonhét éve dolgozik a szakmában. — Itt a nagy lehetőség a minőség javítására — állítja —, mert az idei búzából készült liszt sokkal jobb minőségű, mint a tavalyiból készült. Arra kell törekednünk, hogy a fogyasz- . toknak most már olyan kenyeret süssünk, amely több napig is fogyasztható. Az üzemvezetővel együtt arról a távlati tervről beszélgetek, amelynek a kivitelezéséhez a feltételeket az újító „hármas“ teremtette meg. Magyari József és Csáki Rudolf végzi most a karbantartást. Elmagyarázzák a legújabb újítás lényegét. Egy berendezéssel lehetővé tették, hogy a jövőben a burgonyaliszt megfelelő mennyiségben keveredjen majd a búzaliszthez. Az új évben már ilyen lisztből sütik a kenyeret, amely így több napig megőrzi frisseségét, hosszú ideig fogyasztható lesz. Jó gazda módjára beszélnek ezek a lelkiismeretes dolgozók az eredményekről és sok olyan fogyatékosságra hívják fel a figyelmet, amely kedvezőtlenül hat a termelésre. Alkatrészhiányra panaszkodnak. A Multitamat kifliformázó gép két hónapja áll, mert a Par- dubicei Malomipari Gépgyártó Vállalat nem szállít le egy tizenhét korona értékű ékszíjat. Más alkatrészeket is nehezen szereznek be, és emiatt egyes berendezések nem működhetnek teljes ütemben. A két karbantartó lassan hazafelé készülődik. Németh György, a „hármas“ tagja váltja fel őket. Az üzemvezetővel meglátogattuk a munkahelyeket. A vezérlőpultnál fel-felvillan a piros jelzés. Vizet, melegebb tésztát kér á gép. Meghatározott program szerint dolgozik. Eléggé tökéletes, de a kezelőnek mégis ügyelnie kell rá. Pár perc múlva beigazolódik ez a feltevés. — Kemény a tészta — hívja fel az üzemvezető Nágel Gyula gépkezelő figyelmét. Addig vár, míg megfelelő minőségű tészta nem kerül a futószalagra. Amikor ez megtörténik, a kenyérformák előtt az egyik nagy gondjukra tereli a szót. — Kicsik a „bölcsők“, és főleg a barna kenyér tésztája fér bele nehezen. Egy része kifut, ezért a sütés után for- radásos marad. Éppen barna kenyeret sütnek, és megállapíthatjuk, hogy bizony ebből nagyon kevés sorolható az első osztályba. Időszerű tehát a technológia korszerűsítése, illetve nagyobb „bölcsődék“ beszerzése. A polcokon már a korábban sütött kenyerek várnak elszállításra. Mind kifogástalan minőségű, több napig fogyasztható. Egy részüket fóliazacskóba csomagolják. Az üzemvezető a kimutatásokban lapozgatva elégedetten állapítja meg, hogy az első félévben a tervezett hetvenhét minőségi ponttal szemben nyolcvanhárom pontot értek el. Ez azt bizonyítja, hogy termékeik nagy része kiváló minőségű. A második félévben és főleg a jövő év elején a szocialista munkabrigádok kötelezettségvállalásai alapján minden vezető és beosztott tudása legjavával küzd a minőség szüntelen javításáért. BÁLLÁ JÓZSEF Kiss László üzemvezető (középen) Magyari Józseffel és Csáki Rudolffal beszélget a berendezések további korszerűsítéséről (A szerző felvételei) C sehszlovákia Kommunista Pártjának XV. kongresszusa megállapította, hogy a hatodik ötéves tervidőszak olyan új korszak kezdetét jelentette számunkra, amelyben gazdaságunk lényegesen bonyolultabb bel- és külgazdasági körülmények közepette fejlődik. Tény, hogy a növekedés extenzív erőforrásait gyakorlatilag már kimerítettük, ezért a nagyobb feladatokat lényegében a dolgozók eddigi és néhány területen kisebb létszámával kell teljesíteni. Ugyanakkor azt is hangsúlyoznunk kell, hogy a megnövekedett feladatokat az energia- és nyersanyagforrások lassúbb növekedésével kell megvalósítanunk. Népgazdaságunk hatékonyabb fejlesztésének döntő tényezői közé tartozik hazánk bekapcsolódása a KGST-tagországok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésébe. Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a XV. pártkongresszuson ezzel kapcsolatban a következőket hangsúlyozta: „Nagyobb fokú bekapcsolódásunk a nemzetközi szocialista munkamegosztásba, fokozatosan a hatékonyság növelésének, szükségleteink kielégítésének, a népgazdaságunk kiegyensúlyozott fejlesztésének elsőrendű tényezőjévé válik.“ Az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok alapján a KGST-tagországokkal való együttműködésünk az árucsere-forgalom területéről fokozatosan a termelés szakaszára tolódik át. Az együttműködés ilyen irányú fejlődésével összhangban a szocialista gazdasági integráció feltételei között egyre nagyobb jelentőséget kap a termelés nemzetközi viszonylatban történő szakosítása és a termelés terén a nemzetközi együttműködés. elmélyítése. A szocialista gazdasági közösségbe tartozó országok együttműködésének ilyen irányú elmélyítése azt eredményezi, hogy egy-egy termék gyártását egy, illetve több tagországban összpontosítják. A szakosítás és az együttműködés elmélyítésének folyamatában elsősorban az érdekelt tagországok szükségletei játszanak döntő szerepet. Ezek az érdekek mindenekelőtt a korszerű technika alkalmazására, a termelés szervezésének tökéletesítésére és az állandó gazdasági kapcsolatok létrehozására irányulnak. Az együttműködés és a szakosítás célja többek között a termelés növelése és az önköltségek csökkentése. Ugyanakkor felszámolják az indokolatlan párhuzamokat a termelés különböző szakaszain és hosz- szú távon megoldják a szakosított termelés keretében gyártott termékek értékesítését. Az egyes tagországokban a termelést optimális nagyságú üzemekbe összpontosítják. Ez végső soron minden egyes részt vevő tagország számára a társadalmi termelés hatékonyságának növelését is eredményezi. A szakosított termelés előnyeit és nagyságrendjét világosan bizonyítják néhány szocialista ország eddigi eredményei, amelyeket ezen a téren könyvelhetnek el. Ezek az eredmények tanúsítják, hogy a szakoELSŐRENDŰ TÉNYEZŐK: az együttműködés és a szakosítás sítás a munkatermelékenység ötszörös növelését teszi lehetővé, a pótalkatrészek sorozatban való gyártásának pedig 6—10-szeres növelését eredményezi. A szakosított és a nemzetközi együttműködés keretében történő termelés fejlesztése elsősorban a gépipar területén valósul meg. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának elfogadása óta a gépipar területén 74 sokoldalú egyezmény megkötésére került sor, amelyek több mint 8000 termék szakosított, illetve együttműködésben történő gyártását foglalják magukba. Csehszlovákia 69 sokoldalú egyezmény megvalósításából részesedik. Ezenkívül 162 kétoldalú egyezményt is megkötött. A szakosított gépipari termelés növekedését bizonyítják a gépipari termékeink kivitelének alakulásáról szóló adatok is. Míg 1975-ben a szakosított termelésből eredő szállítások a KGST-tagországokba gépipari kivitelünk 16 százalékát képezték, a múlt évben ez az arány már elérte a 29,4 százalékot. A nemzetközi szakosítás és kooperáció sikeres kezdetének lehetünk tanúi a vegyipar területén is. Csehszlovákia ezen a területen 30 kétoldalú és 4 sokoldalú egyezményt írt alá. Ezek az egyezmények lehetővé teszik hazánkban a szintetikus és szerves eredetű festékek, illetve az előállításukhoz szükséges félkészáruk, a növényvédő vegysizerek, a gumiipari vegyi anyagok és egyéb vegyipari termékek szakosított gyártását. Az egységes csehszlovák népgazdaság feltételei közepette a Szlovák Szocialista Köztársaság szintén sikeresen bekapcsolódik a szocialista integráció elmélyítésébe. Az SZSZK gazdasági szervezetei csaknem 50 szakosításra, illetve kooperálásra vonatkozó egyezmény megvalósításából veszik ki részüket a KGST-tagországok együttműködése keretében. Ebben a legjelentősebb partnerük a Szovjetunió. Az SZSZK KGST-tagországokba irányuló kivitelének tavaly több mint az egyötödét képezték a szakosított termelés keretében készült termékek. Például a tlmaőei Szlovák Energetikai Gépgyárat az integrált atomenergetikai gépgyártás alapján fejlesztjük. Bánovce nad Bebravouban és Cadcán a több mint 12 tonna teherbírású tehergépkocsik gyártására szakosodunk a szocialista gazdasági közösség keretén belül. A csehszlovák és a szovjet fejlesztésben dolgozók közös munkájának eredményeként jött létre például az egységes, unifikált aszinkron elektromotor-család. Ennek gyártása ma már a tavaly aláírt szakosító egyezmény alapján történik. A közösen kifejlesztett motorok nagyobb teljesítményt nyújtanak, az élettartamuk háromszoros az eddig készítetteknél, és előállításukhoz 18 százalékkal kevesebb anyagra van szükség. Gyártásukat az újonnan felépült michalovcei üzemben kezdték meg. Az együttműködés jelenlegi konkrét formáit részletesen jellemezte a KGST-tagországok ez évi Bukarestben megtartott XXXII. ülésszaka is. Az együttműködés további fejlesztését a célprogramok kidolgozásában jelölte meg. Ezek a célprogramok hosszú távra szóló gazdasági megoldások széles körét ölelik fel. Az igényes feladatokban az egyes szocialista országok természetes fejlődése tükröződik, amely a magas szintű munkamegosztás bizonyítéka. Másrészt azonban azt is megállapíthatjuk, hogy a munkamegosztás ilyen fejlődése a tudományos-műszaki haladásnak és a szocialista országok együttműködésének kísérő jelensége. E tevékenység célja: a jobb létfeltételek megteremtése napjaink és a holnap nemzedéke számára. PAVOL HOVORKA
