Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-09-17 / 38. szám

k k TUDOMÁNY TECHNIKA Feltalálóink és újítóink al­kotó munkája a kutatás, a műszaki tervezés, a szer­kesztés és a termelés terü­letén a< tudományos-műsza­ki haladás, a komplex szo­cialista racionalizáció és a gyártmányfejlesztés alapvető tényezői közé tartozik. A Szlo­vák Szocialista Köztársaságban a feltalálók és az újítók ezrei segítik elő a termelési terv tel­jesítését a műszaki fejlesztés­sel, s évente több millió koro­nás hasznot hoznak a népgaz­daságnak. A 6. ötéves tervidőszakban a CSKP XV. kongresszusának irányelvei szerint az SZSZK- ban évi 2,5 százalékkal kell növelni az új műszaki megol­dások és találmányok, 5 száza­lékkal pedig az újítási javas­latok tárnát, s a kihasználá­sukból származó társadalmi ha­szonnak évente 6—7 százalék­kal kell növekednie. Vajon ho­gyan sikerül teljesíteni ezeket a feladatokat? Szlovákiában 1976-ban össze­sen 1079, 1977-ben pedig 1283 találmányt jelentettek be, ami a csehszlovák szerzőik által be­terjesztett találmányok 21,4 százalékát képezte. A benyúj­tott találmányok közül 1976- ban 398-at valósítottak meg, 128 millió korona társadalmi haszonnal, tavaly pedig 375 ta­lálmányt 200 millió korona ér­tékű haszonnal. Az elmúlt két év alatt csaknem 10 milhő ko­rona jutalmat fizettek ki a fel­találóknak, miközben 1 koro­na jutalomra több mint 15 ko­rona értékű megtakarítás ju­tott. Nagyon pozitív jelenség, hogy növekszik a kutatási és fejlesztési feladatokkal össze­függő találmányok száma. Az utóbbi két év legjelentő­sebb találmányai közé tartoz­nak például a bázisos burkola­tú elektródahuzalok a kézi ív­hegesztéshez, amelynek szerző­je Ladislav Lakatos mérnök, docens, a műszaki tudományok kandidátusa, a Bratislavai He­gesztési Kutatóintézet dolgozó­ja. Ezekkel az elektródákkal 1976 márciusától 1977 decem­beréig a Tranzit Gázvezeték második vonalának 188 kilomé­teres szakaszán csaknem 10 millió korona értékű költség- csökkentést értek el, miközben a varrat minősége is javult. A szerzőt ezért a találmányáért a Klement Gottwald Államdíj­ban részesítették. Dr. Wönsek mérnök, professzor egy olyan merevítőgyékényt fejlesztett ki, amelyet az építőiparban mennyezetburkoló lapok mere- vítésére használnak, s amelyek­kel a Poprádi Magasépítő Vál­lalatban 1,5 millió korona meg­takarítást értek el. Érdemes megemlíteni továbbá azt az anyagszivattyúzó és keverő be­rendezést is, amelyet V. Buzek kollektívája fejlesztett ki a ZDA Partizánske vállalatban. Ez 20 dolgozó munkáját he­lyettesíti, s felhasználásából több mint 3 millió korona ér­tékű társadalmi haszon szár­mazik. Valamivel gyengébb a hely­zet Szlovákiában az újítási ja­vaslatok területén. Igaz ugyan, hogy az előterjesztett újítási javaslatok száma 1977-ben a megelőző évhez viszonyítva 3600-zal növekedett, és így 60 804-et ért el, ez azonban nem éri el az előirányzott 5—6 százalékos évi növekedési üte­met. Újítóink a 6. ötéves terv­időszak első két évében össze­sen 5251 újítási javaslattal ma­radtak adósak a társadalom­nak. Az SZSZK-ban 1976-ban realizált 29149 újítási javaslat 1,28 milliárd korona, az elmúlt évben megvalósított 29 837 újí­tási javaslat pedig 1,42 milli­árd korona társadalmi hasznot eredményezett. Az újítóknak 'az elmúlt két év alatt több mint 120 millió koronát fizet­tek ki, s 1 korona jutalomra több mint 14 korona társadal­mi megtakarítás jutott. A legjobb újítási javaslatok közül megemlíthetjük Uhliar mérnök kollektívájának a ja­vaslatát, amely a královái víz­mű tárolójának az eredetinél előnyösebb megoldású tervezé­sére vonatkozott, s ami a beru­házási költségeiket csaknem 30 millió koronával csökkenti. Ha­sonló jellegű újítási javaslatot terjesztettek elő Vaöek és Ma- tejíéek mérnökök a starinái víztároló építésével kapcsolat­ban, ami a beruházási költsé­gekben 9 millió koronás meg­takarítást eredményezett. A je­lentős újítási javaslatok közé tartozik még Halabán és Kú- delka mérnök javaslata is a villamos olajradiátorok hőtáro­ló anyagának megváltoztatásá­ra, ami 800 ezer korona ha­szonnal járt, továbbá Ökreik és Gunis mérnökök javaslata a topoICanyi Elektrokarbon vál­lalatból, akik az UHOE rézkap­csolók stabil áramvezetésének megoldásával több mint 700 ezer koronás hasznot eredmé­nyeztek. Tovább is folytathatnánk a legeredményesebb feltalálók és újítók neveinek, eredményei­nek felsorolását. De, természe­tesen, nemcsak róluk van szó, hiszen minden műhelyben, üzemben, vállalatban, kutatási vagy fejlesztési intézetben bő­ségesen akadnak még ráter­mett, gondolkozó, gazdag élet- tapasztalatokkal és ismeretek­kel rendelkező emberek, akik kisebb-nagyobb mértékben kez- deményezően segítik elő a mű­szaki haladást. Sajnos, még mindig nem va­gyunk képesek arra, hogy he­lyesen és kellő mértékben ki is használjuk az említett pozi­tív emberi tulajdonságokat. An­nak ellenére, hogy ez a CSKP által kitűzött tudományos-mű­szaki politikánk elválaszthatat­lan részét képezi, a műszaki haladás támogatása helyett gyakran találkozunk a konzer­vativizmus jelenségeivel, egyes embereknek nincs kedvük a megszokott technológiai eljárá­sok megváltoztatásához, nem becsülik meg az újat, és így a haladás fékezőivé válnak. Az ilyen jelenségekkel főleg a be­terjesztett találmányok és újí­tási javaslatok realizálása fo­lyamán találkozhatunk. Nyíltan ki kell jelentenünk, hogy a feltalálók és az újítók mozgal­ma az elért növekedési ütem és a hatékonyság szempontjá­ból nincs arányban sem a le­hetőségeinkkel, sem a népgaz­daság szükségleteivel. Mindez több okra vezethető vissza. Az elvégzett felmérések alapján megállapítható, hogy az alkotó műszaki kezdeménye­zés irányításának színvonala különösen alacsony a nemzeti bizottságok által irányított szervezetekben, főleg a helyi gazdálkodási üzemekben. Ez­zel szorosan összefügg az elő­írások hiányos ismerete. Foko­zottabb figyelmet kell szentel­ni a komplex feltételeik kiala­kításának az ötletek megszü­letésétől kezdve egészen a ta­lálmány vagy az újítási javas­lat realizálásáig. Ebben az irányban még nagy tartaléka­ink vannak. Ezt a Tatra Bá- novce üzem komplex raciona- lizáciős brigádjának példája is bizonyítja, ahol a korábban már elutasított újítási javasla­tokat újból megvizsgálták, át­értékelték, s ezek közül 47 ja­vaslatot alkalmasnak találtak a megvalósításra. A végrehajtott ellenőrzések rávilágítottak, hogy egyes szervezetekben helytelenül járnak el a benyúj­tott újítási javaslatok vagy ta­lálmányok értékelésénél. A fe­lületes elbírálás és az indoko­latlan elutasítás végső fokon azt eredményezi, hogy csökken a kezdeményezések, a benyúj­tott javaslatok száma. Pozitív példaként említhető ebben az irányban az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztériumának reszortja, ahol a feltalálókról és újítók­ról való fokozottabb gondos­kodás következtében állandó­an javulnak az eredmények. A holíői MOVIS vállalatban pél­dául az elmúlt évben benyúj­tott újítási javaslatok 86 szá­zalékát realizálták. A gép- és traktorállomások, s a mező- gazdasági gépjavító vállalatok szakaszán a 649 előterjesztett újítási javaslat közül 422 ja­vaslatot valósítottak meg, vagyis 65 százalékot. A mozgalom további fékezői közé tartozik az anyagi érde­keltség helytelen, illetve elég­telen érvényesítése, más sza­vakkal a jutalmak idejében va­ló és igazságos kifizetése. A törvény által megadott lehető­ségeket eddig mindössze 20 százalékban használják ki. Az anyagi ösztönzés mellett ter­mészetesen az erkölcsi ösztön­zést is érvényesíteni kell. Ott, ahol a vezető gazdasági dolgo­zók megértéssel fogadják, ér­tékelik és támogatják az em­berek alkotó kezdeményezését, a feltalálók és az újítók je­lentős mértékben segítik elő a termelési feladatok teljesí­tését. Közülük a legjobbak a szövetségi kormány 1976-os ren­deleté értelmében elnyerik a „legjobb feltaláló“, „legjobb újító“ címet, amely arany vagy ezüst jelvény viselésére jogo­sít, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa pedig magas ki­tüntetésben, Antonín Zápotock^ Díjban részesíti a legkiválőb- bakat. Az elmúlt évben első alkalommal vették át ezeket a kitüntetéseket az arra érdemes munkások, technikusok, kuta­tók és tudományos dolgozók a népgazdaság minden jelentő­sebb ágazatából. Az a körülmény is figyelmet érdemel, hogy az egyes ágaza­tokat, vállalatokat összehason­lítva nagy különbségeket ta­pasztalhatunk az ezer dolgozó­ra jutó újítási javaslatok, illet­ve az egyes kutatóintézetek között a száz dolgozóra jutó találmányok számában. Az SZSZK Iparügyi Minisztériumá­nak reszortjában például 44 újítási javaslat, az SZSZK Épí­tésügyi Minisztériumának ha­táskörében 28, a szlovákiai ipa­ri termelőszövetkezetek kere­tében pedig 24 újítási javas­lat jutott az elmúlt évben 1000 dolgozóra. Más reszortokban mindössze 15, vagy ennél is ke­vesebb. Még kifejezőbbek a különbségek az egyes vállala­tok között. Magasan az átlag felett van a PovaZská Bystri- ca-i Vágmenti Gépgyár, továb­bá a ZDA Partizánske válla­lat. Ugyanakkor számos olyan vállalat és üzem van Szlová­kiában, ahol a kezdeményezés szinte teljesen megtorpant. Ha­sonló különbségek vannak a kutatási-fejlesztési alap egyes önálló szervezetei között. Amíg például a Zilinai Téglaipari Gé­pesítési és Automatizálási Ku­tatóintézetben 100 tudományos és fejlesztési dolgozóra szá­mítva az elmúlt évben 25 ta­lálmányt, a Piesfanyi Fogyasz­tási Iparcikkek Gyártmányfej­lesztési Intézetében 19, a Nová- kyi Petrolkémiai Kutatóintézet­ben 16, a Nővé Mesto nad Vá- hom-i Gépesítési és Automati­zálási Kutatóintézetben 13, a Bratislavai Agrokémiai Techno­lógiai Kutatóintézetben 12, a Presovi Fémipari Kutatóinté­zetben pedig 11 találmányt je­lenteitek be, addig más intéz­zetek — nem kis létszámban — mélyen az említett színvonal alatt vannak. Főleg a Trenöí- ni Kötőanyagfejlesztési Kutató- intézetben, valamint a Bratis­lavai Fa- és Bútoripari Gyárt­mányfejlesztési Intézetben kel­lene haladást elérni, ahol az utóbbi négy évben a legrosz- szabb volt a helyzet. Ha sike­rülne felszámolni ezeket a lé­nyeges különbségeket, az újí­tók és feltalálók mozgalmá­nak általános színvonala lénye­gesen magasabbra emelkedne a jelenleginél. Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának, köztár­saságunk elnökének a CSKP XV. kongresszusán elhangzott szavai arra figyelmeztettek, hogy az emberek kezdeménye­zésében, értelmében és munka­szeretetében rejlik a legna­gyobb gazdaságunk. Ezt újító­ink és feltalálóink gyakorlati tetteikkel is bizonyítják. Min­den feltételünk adva van hoz­zá, hogy az új gépek és be­rendezések, a termelési tech­nológiák helyes irányú fejlesz­tésével, a termékek és az alap­anyagok minőségének javításá­val, a nyersanyagok, a tüzelő­anyagok és az energia taka­rékosabb felhasználásával, fő­leg pedig a munkatermelé­kenység növelésével tovább emelhessük a lakosság élet- színvonalát. Végső fokon ez is a célunk. Dr. RUDOLF DEMOVlC, CSc Eredmények és tartalékok a feltalálók és az újítok mozialméban Az elektronika az ipari termelés dinamikus és hatékony teljesítésének ma már nélkülözhetetlen tényezője. Ez a fiatal és rendkívül gyors ütemben növekvő szakágazat egyre több és egyre igényesebb kivitelezésű alkatrészt igényel. Ilyen termelési feladatokat látnak el a PieSfanyi Tesla üzem ügyes kezű és főleg jó szemű dolgozói, akik a diódák különböző típusait világszínvonalon gyártják. A milliméter tized-, sőt századrészével mért alkatrészeket teljesen pormente­sített, légkondicionált csarnokban, mikroszkópok segítségével készítik. Az üzem dolgozói rendszeresen felhasználják a vállalat saját kutatási-fejlesztési alapjának eredményeit, s így egyre jobb eredményeket érnek el a megrendelők igényeinek kielégítésében (A CSTK felvétele) A napokban meg­rendezett bratisla­vai „Coneco ’78“ nemzetközi kiállí­táson, amelyen a KGST-országok és Jugoszlávia építő­anyagokat és sze­relvényeket gyártó vállalatai, továbbá több mint harminc cég a tőkésorszá­gokból bemutatták a műszaki fejlesz­tés terén elért eredményeiket, a hazai vállalatok is eredményesen sze­repeltek ... A felvételen a Cseh­szlovák Téglagyá­rak termelési gaz­dasági egység üze­meiben készített építőanyagok, szer­kezeti elemek gaz­dag kollekciója látható (A CSTK felvétele) 1976. IX. 17. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom