Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-09-17 / 38. szám
a ugusztus utolsó napjaiban gyakran /j. megfordultam a filmgyárban. A hosszú, sötét folyosók kongtak az ürességtől, a műtermekben félig kész díszletek álltak, csak a laboratóriumban folyt komoly munka; filmtekercs lett a nyers celluloid-szalagból. Egy-két gyártásvezetővel összefutottam ugyan (statisztákat kerestek a tömegjelenetekhez vagy a jelmez- és a díszlettervezővel próbálták elfogadtatni elképzelésüket!, de a forgatócsoportok többsége alig-alig mutatkozott a stúdióban. A külső felvé teleket csak esős napok szakították meg Olyankor aztán derűs történeteken szórakozott a forgatócsoport, hiszen a komoly, meghitt jelenetek nemegyszer vidám, csattanós sztorivá alakultak a színészek félresikerült játéka miatt. Ezúttal viszont nem a filmeseket kerestem fel, hanem Frantisek Dostált, a filmgyár igazgatójának tanácsadóját, hogy megtudjam, milyen filmek készülnek ebben az évben a kolibai stúdióban, és melyek azok az alkotások, amelyekkel a közeli hónapokban már a mozinéző is találkozhat. Alfonz Bednárnak, a_ népszerű szlovák írónak több alkotása fllmszalagra került már. Stefan Uher érdemes művész is az gázvezeték építéséhez egy fiatalember, aki úgy érzi: neki is ott a helye. Főleg, ha a kedvese is ott dolgozik __ Ondrej és Veronika kapcsolatáról, összezörrené- séröl és kibéküléséről szól Otakar Krivá- nek filmje, a Közeli távolságok. Brigita Hausnerová és Julo VaSek színészi játéka ö regénye alapján rendezi a Barátok című filmjét. A napjainkban játszódó tragikomédia két fiatal lány magatartását és érzésvilágát tárja fel, miközben rámutat magánéletük jelentős mozzanataira. Milyen hosszú az út Kassától Volgo- grádíg? Hogyan juthat el az orenburgi H ollywood még mindig nem fogadja be Paul Ro- besont, a világhírű néger énekest, akire elsősorban haladó politikai nézetei, a Szovjetunió iránt érzett nyíltan vallott szimpátiája miatt haragszik. Ez derül ki abból a döntésből, melyet a minap hozott a Hollywoodi Kereskedelmi Kamara. Mr. William Hertz, a döntést hozó bizottság elnöke, az ülés után erősen cáfolta, hogy a bizottsági határozat Paul Robeson politikai nézetei miatt született volna. Robeson ügye a Filmszínészek Szövetsége és a Színészek Jogvédő Egyesülete javaslatára került a Hollywoodi Kereskedelmi Kamara különbizottsága elé. Ez a szervezet és ez a bizottság létesítette ugyanis, a Hollywood Boulevard egyik szakaszán, azt az úgynevezett Művész Sétányt, amely az útburkolatba helyezett emléktáblákkal — és néhány, az út szélén felállított szoborral — emlékezik Hollywood egykori nagy színészeire, énekeseire, filmsztárjaira. A Művész Sétányon eddig háromszázhetvenhat név olvasható, közülük csak három fekete bőrű művészé. A javaslat felsorolja azokat a világsikerű filmeket, többek között a Jones császárt, a Sanders, a folyam urát, az Oszó színházat, A szabadság dalát, a Jerichót, a Salamon király bányái és másokat, valamint azokat a világsikerű színpadi szerepeket, mint például a Porgy és Bess Crownja, a Jones császár Jonesa, az HOLLYWOODNAK NEM 10 R00ES0N Othello címszerepe és mások, melyekkel Robeson nemzetközi hírnevét kivívta. Mindez azonban nem hatotta meg a Hollywoodi Kereskedelmi Kamara különbizottságának urait. Nem ez az egyetlen méltánytalanság, amely hosszú élete során a világhírű művésszel történt. 1950-ben elkobozták útlevelét, mert az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt nem volt hajlandó aláírni azt a nyilatkozatot, hogy nem tagja az Amerikai Kommunista Pártnak. Arra sem volt hajlandó magyarázatot adni, miért nevelteti fiát a Szovjetunióban. Útlevelét csak 1958-ban kaphatta vissza, ettől kezdve bár meg megfordult Amerikában, voltaképpen Angliában élt. Mint közismert, 1976 januárjában, hetvenhat éves korában halt meg. Mr. Hertz, aki többször megtagadta a döntés indokainak nyilvánosságra hozatalát, csak annyit mondott a tekintélyes amerikai szaklap a Variety munkatársainak: ,Jtem szabad dramatizálni a Robeson-ügyet. Emlékszem, Charles Chaplin nevét is javasolták a Művész Sétány nagyjai közé, még 1956-ban, de a bizottság egyhangúlag elutasította. 1972-től kezdve mégis ott ragyog a halhatatlanok között. Miért ne történhetne ugyanez — talán nem is tizenhat évi várakozással — Paul Robesonnal is?“ (times) Egy nyelven nevetünk- 1 Tizenöt éve köti össze al kotőtársi barátság az ötvenhat éves Emil Braginszki) forgatókönyvírót és az ötvenéves Eldar Rjazanov rendezőt. Főként vígjátékokkal lépnek a közönség elé. Egyik legnagyobb sikerű közös alkotásuk az Autót loptam című filmkomédia, amelyben kiváló drámai színészekről — Innokenytij Szmoktunov- szkijról, Oleg Jefremovról, és másokról — derült ki: mennyivel jobb vígjátéki színészek a legtöbb komikusnál. A közönség szereti a Bra- ginszkij—Rjazanov kettős munkáit. Jellemző példa, hogy A sors iróniája című tfígjátékukat a televíziónak készítették, meg is jelent a film a képernyőn, kétszer; utána — a publikum, kívánságára — mozikban is be kellett mutatni. Kiderült: a televízió nemcsak vetélytár- sa lehet a filmművészetnek, j tianem szövetségese is. — Minden vígjátékunkban arra törekszünk — mondja j Emil Braginszkij —, hogy komoly problémákhoz nyúl- j junk, s a humor nyelvén mondjuk el. Számunkra a j humor a közönséggel való párbeszéd eszköze. Meggyőződésünk, hogy a nevetés a l legrövidebb út az emberek í szívéhez. A humor nem is- ' mer országhatárokat. Chap- \ lin filmjeit az egész világ ‘ megérti, az olasz Alberto f : Sordit éppúgy szeretik a \ Szovjetunióban, mint Olaszországban. Az emberek sok i nyelven beszélnek, de egy- | formán nevetnek. Minket t Rjazanovval megörvendezte- ; tett a hír, hogy Autót lop- : tam című filmvígjátékunkat milyen sikerrel játszották Japánban ... ; Emil Braginszkij és Eldar Rjazanov új filtnvígjátéka, a Hivatali regény táblás házakat vonz Szovjetunió-szerte. (ekrj I * • minden bizonnyal sok fiatal nézőt vonz majd a moziba. Fiatalok a hősei Ján Lackó filmjének is. A Lány a tóparton című lírai történet két testvér felnőtté érését ábrázolja. Valit, az ide-oda csapódó tizenhat éves kamaszlányt a brnói Michaela Dudová alakítja, örökösen aggódó öccsét pedig Richard Stanke. BEFEJEZTÉK A hazai történelmi-politikai témájú filmek sorát két alkotás gazdagítja. Az első a közelmúltban elhunyt Vladimír Bahna nemzeti művész és Zoro Záhon filmje, a Költemény a becsületről. A mű cselekménye röviddel a felszabadulás után játszódik, amikor a politikai események középpontjában Klement Gottwald, Karol Smidke és Laco Novomesky állt. A film főszerepeit Ctibor Filőík, Jirí Pleskot, Miroslav Zounar és Leopold Haveri alakítják. Aranyidők. Csalóka filmcím ... Peter Kováőik forgatókönyvének lapjain ugyanis a Szlovák Nemzeti Felkelés eseményei, félelemmel, rettegéssel teli napjai elevenednek meg, Jan Vlasák, Milka Zim- ková és Viliam Polónyi főszereplésével. Mi kell ahhoz, hogy valakiből jó síző legyen? Elég hozzá síléc és hótakaró? Ha igen, csak rövid ideig. Erős akarat, bátorság és kitartás nélkül az ember nem sokra megy ... Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel foglalkozik a Talpuk alatt a hó rendezője, Ivan Hústava. A főszerepeket Michal Docolomansky, Daniela Koláfová és Ivan Rajniak játsszák. Dusán Tranéik filmjéről, A győztesről írtunk már a forgatás idején. A két kiöregedett ökölvívó sorsa azóta a vágó kezében van, ezt követi az utószinkron — és a bemutató. ELŐKÉSZÜLETBEN További négy film forgatását még nem kezdték meg, hiszen a szerepeket sem osztották ki. A Kalapácsütések a kapitalista társadalmi rendszer valós arculatát tárja majd elénk, a Levelibéka 1947 őszének drámai eseményeit ábrázolja Szlovákiában, a Testre szabott játék egy jégkorongozó életszemléletére mutat rá, a Jozef Matús háza pedig a nagyobb felelősségtudatot próbálja felkelteni napjaink emberében. G. SZABÓ LÁSZLÓ FORGATJÁK 1978. [X. 17. Brigita Hausnerová és Julo Va- Sek a Közeli távolságok főszerepében Jelenet az Aranyidők című filmből; a képen Jan Vlasák ás Milka Zlmková (M. Kordoé felvételei)
