Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-09-10 / 37. szám

ÚJÍTÁSOK ÉS MEGTAKARÍTÁSOK Teret adnak az ésszerűsítéseknek • A kutatók értékes segítsége • Évente 6,5 millió devizakoronót takarítanak meg • Hiánycikk a cestalovicei bazalt A Banská Bystrica-i Érckitermelő Vállalat dolgozói már évek óta példá­san teljesítik tervfeladataikat. Az idei év első hat hónapjában az éves terv- feladataik 51,5 százalékát valósították meg. Ez az eredmény azért is figye­lemre méltó, mert a vállalat minden egyes üzemében munkaerőhiánnyal küzdenek. Éppen ezért fordítanak nagy gondot a fejlesztésre, a kutatásra és a komplex ésszerűsítésekre. ACÉLT ÉS ENERGIÁT TAKARÍTANAK MEG cikknek számító varrat nélküli csöve­ket a nitrai Plastika vállalatban ké­szült polietilén csövekkel is lehet hei lyetteslteni. Ennek köszönhetően az üzemben már eddig 4500 kilogramm acélt takarítottak meg. Az üzemben évente 1600 méter műanyagcsövet fek-i tetnek le, amelyek a bányában előnyöd sebbek az acélból készült csöveknél, mert nem támadja meg a korrózió. Solivaryban, hazánk egyetlen sóbá­nyájában az ésszerűsítéssel ugyancsak jelentős mennyiségű energiát takaríta­nak meg. Az önköltségeket több mint 110 000 koronával csökkentették. ]án Kraus mérnök, a vállalat vezető dolgozóinak egyike jól ismeri az ész- szerűsítő szándékokat és a vállalat ra- cionalizációs tevékenysége keretében elért eddigi eredményeket. Ezzel kap­csolatban mondanivalóját így foglalja össze: — Tavaly a komplex racionalizációs mozgalom keretében több mint ötven akciót bonyolítottunk le, amelyek a vállalat számára 6 millió korona kö­rüli értékű megtakarítást eredményez­tek. Igaz, ez az összeg tartalmazza a megtakarított anyag, energia és ön­költségek értékét is. Tavaly a külön­böző ésszerűsítések segítségével 52 munkaerőt szándékoztunk megtakaríta­ni, s a valóságban 65-öt értünk el. Egyúttal jelentős mennyiségű tüzelőt és energiát is megtakarítottunk, lénye­gesen többet a. tervezettnél. Meggyő­ződésünk, hogy az idén sem lesznek gyengébb eredményeink. A hnúsfai, a kremnicai, a solivaryi, a pezinoki, a Banská Stiavnica-i és a vállalat további üzemeiben dolgozók kezdeményező és ésszerűsítő mozgal­mának eredményeit tartalmazzák a Ján Kraus asztalán fekvő dossziék. A pe- zinoki antimónérc-bánya dolgozói pél­dául rájöttek arra, hogy a sűrített le­vegő továbbításához használt, hiány­TARTALÉKOK MINDENÜTT VANNAK A hnúSfai üzemben még a közel­múltban is 12 ember fizikai erejére volt szükség ahhoz, hogy az érccel teli csilléket a lerakodóhelyre továbbítsák. Ma már három dolgozó végzi ezt a munkát a magasemelőjű targonca se­gítségével. Banská Stiavnicán — tech­nikusok segítségével — szintén az érc könnyebb üzemi szállításán törik a fejüket. Jelenleg ugyanis az a hely­zet, hogy ha a szállításban fennaka­dás merül fel, a bányában le kell ál­lítani az érc kitermelését. Ha létre­hozzák az udvari rakodóhelyet, akkori 10 munkaerőt takarítanak meg, s ez­zel lényegesen növekedik a bánya ési az ércdúsító termelésének hatékony­sága is. A szomszédos hodruSi üzem­ben — a geológusok és a többi méré­seket végző szakember javaslatára —i újabban nincs szükség arra, hogy a vi-i zet a 14. szintről a 8. szintre szivaty- tyúzzák át. Egy vágatot létesítettek, amelyen keresztül a víz a falusi tár­nába jut, s így évente több mint 80 tonna fűtőanyagértékü tüzelőanyagot és energiát takarítanak meg. A hnúSfai üzemben dolgozó Emil Ci- bala technikus újítási javaslata is be­vált. Oj technológiával fűtőolajjal mű. ködő forgókemencében szárítják a ben- tonitot. Az egy tonna bentonit elő­állítási költségeit ezzel az eljárással 700 korona értékről 130 koronára csök­kentették. így évente több mint 1,5 millió koronát takarítanak meg. A Banská Bystrica-i Érckitermelő Vállalatban jelentős sikereket könyvel el a kutatók és fejlesztők kollektívája is. FrantiSek Jusko mérnök és Milan Urbánek mérnök már néhány éven ke­resztül az elsők között foglalnak he­lyet a fém, anyag, és nyersanyag megtakarításért hirdetett országos ver­senyben. A legutóbbi versenyidőszak­ban is sikeresen helytálltak. Jusko mérnök javaslatára például növelték a dúsított cink gyártását és ezzel a Banská Stiavnica-i üzemben évente 193 tonnával növelhették a cinkgyártást. Urbánek mérnök „receptjének“ is meg­van a sikere: a százéves Stiavnicai med­dőhányókból 165 tonna rezet, 290 ki­logramm ezüstöt és ráadásul még fél kilogramm aranyat is gyártottak. AZ ARANYAT ÉRŐ CALOTHERMEX A vállalat kutatási fejlesztési osz­tálya dolgozóinak legnagyobb sikere a „Calothermex-akció“ volt. A brnói Építőanyagipari Kutató Intézet dolgo­zóinak hatékony segítségével értékes és kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező anyagot fejlesztettek ki —1 ez a Calothermex- A termék iránt te­hát az energetikában, a gépiparban, az építőiparban, a hajóiparban, sőt az atomerőműépítők körében is nagy az érdeklődés. S amint azt a Banská1 Stiavnica-i kísérletek is bizonyítják, az első csehszlovák gyártmányú ca­lothermex tulajdonságaival szilárdan állja a versenyt a nyugati országok hasonló termékeivel. A KGST-tagorszá- gok keretében elsőként gyártották ta­valy ezt a terméket (20 tonnát), ami­ből az idén már 100 köbmétert állí­tanak elő. Mivel e hőszigetelő anyag alapvető nyersanyaga — a diatomit — Banská Stiavnica környékén elegendő mennyi­ségben található, a jövőben korszerű üzem építésével számolnak ezen a he­lyen. Az üzemben évente 10 000 köb­méter calothermexet gyártanának, amelyből exportálásra is jutna. A nyu­gati vásárló felek szintén örömmel üdvözölnék ezt a terméket. Szükséges elmondani, hogy a Banská Stiavnica-i kutatók — a brnói kollé­gák segítségével — nem véletlenül kezdtek e termék kifejlesztéséhez. Az érckitermelő vállalatnak Kremnicán saját üzeme van — amelyben licenc alapján — elektromos akkumulációs kemencéket gyártanak. Ehhez pedig nagy szükség van a calothermexre, amit eddig a kapitalista országokból exportáltak. AZ OTLETESSÉG nem elég Célunk — mondja Mikulás Beránek, a vállalat termelési igazgatóhelyettese, hogy vállalatunkban a nyugati anyag­importot felszámoljuk. A hazai calot­hermex alkalmazásával ma évente 500 000 devizakoronát takarítunk meg. Igaz, az említett kemencékhez szük­séges bazaltnemezt még mindig az NSZK-ban vásároljuk, annak ellenére, hogy a hazai Castalovicei gyártmányú is megfelelő lenne. Sajnos, nem ele­gendő a kapacitásuk. Kár, mert ezzel további devizakoro­nákat takaríthatna meg az Érckiter­melő Vállalat. Lehet, hogy a felsőbb ágazati szervek is mérlegelik a hely­zetet és olyan intézkedéseket hoznak, amelyek kedvezően befolyásolnák a Banská Bystrica-i vállalat gazdálko­dását. Az ötletesség nem mindig segít, különösen akkor nem, ha a megoldás a vállalat hatáskörén kívül van. Ennek ellenére túlzás nélkül állítható, hogy a Banská Bystrica-i Érckitermelő Vál­lalatban a hatékonyság növelése a mindennapok feladata. BATORI JÄNOS 1978. IX. 10. N 5/3 A KISÁLLATTARTÁS ÖRÖME Szórakozás és gazdasági haszon is Változik a falu arculata. Az urbanizáció szemmel látható nyomai már nemcsak külsősé­gekben nyilvánulnak meg, ha­nem egyre mélyebben beideg­ződnek az emberek tudatába. Szükségszerűen változott és változik a falusi embernek az állat és az állattartás iránti vi­szonya is. Egyre kevesebb lesz azoknak a száma, akik csak gazdasági hasznáért tenyésztik az állatot és egyre több azoké, akik szenvedélyből, szórako­zásból vagy éppen csak az ál­latok körüli foglalatosság örö­méért is állattartókká válnak. A kacsa, a liba, a tyűk tar­tása ugyan hoz még némi pénzt a konyhára, de nem annyit, hogy csakis emiatt érdemes volna bajlódni velük. Az igaz­ság az, hogy aki lemondott az állattartásról, annak kis idő múlva mégiscsak hiányozni kezd az állatok körüli tevés- vevés. S hogy az embernek jól­esik az őt körülvevő élőlények játékossága és ragaszkodása, az abból is kiderül, hogy azok, akik lakótelepi házakba költöz­nek, udvar, kert és az ehhez tartozó gazdasági állatok híján például egy papagájt, kanárit vagy más madarat tartanak, hogy egy darabka természethez jussanak a lakásban. « » # Metodej Vrba mérnök, a nyá- rasdi (Topolovec) Magnemesítő Állomás dolgozója. Nagyabonyl (Veiké Blahovo) házának udva­rán egyetlen gazdasági épület áll — a galambház. Ez egy szobányi helyiség, amelynek egyik fala méntén könyvespolc­szerű állvány húzódik a pad­lótól a mennyezetig. Ennek re­keszeiben fészkelnek a galam­bok. A helyiség előtti tér drót­hálóval körülkerített, ez a röp­tető. Amikor belépünk a ga­lambházba, a galambok pánik­szerűen menekülnek kifelé. Fenn a levegőben azonban riadt szárnycsattogtatásuik harmoni­kus repüléssé változik. Gazdá­juk elnézi védenceit, amint a kert fái fölött köröznek. A te­kintetéből sugárzó szeretet be­szédes vallomás arról, mit je­lentenek számára ezek az álla­tok. — Mindig is vonzottak a ga­lambok — mondja. — Otthon, morvaországi szülőházamban is tartottam néhányat. De komo­lyabb tenyésztésre — amire mindig vágytam — csak itt nyílt lehetőségem a Csallóköz­ben, miután felépítettük ezt a családi házat. Jelenleg 56 da­rab cseh bíbic-fajta galambom van. ök jelentik számomra a pi­henést, a gondokból való kikap­csolódást. A szabad időm egy részét kellemesen kitölti a ve­lük való foglalkozás. Naponta kétszer etetem őket, tisztoga­tom és fertőtlenítem a szállás­helyüket, ügyelek arra, hogy mindig legyen elegendő fürdő­vizük. Metodej Vrba tagja a Kisál­lattenyésztők Szövetségének. Ezen belül működik a galamb- tenyésztők klubja, amelynek tagjai időnként összejönnek, hogy kicseréljék tapasztalatai­kat. Kiállításokat is rendeznek évente egyszer a járási székhe­lyen. De riportalanyuk járt már nemzetközi galambkiállításon is, úgyis mint kiállító, úgyis mint turista. A nyültenyésztés is eléggé el­terjedt faluhelyen, jóllehet ná­lunk nincsenek különösebb ha­gyományai a nyúlhúsevésnek. Viszont felvásárolják — kivitel­re. Felkerestük az egyik nyúlte- nyésztőt, a kisudvarnoki (Maié Dvorníky) Kosa Aladárt. Érke­zésünkkor a házigazda nem volt odahaza, füvet kaszált a nyulainak. A felesége fogadott bennünket. Tőle kérdeztük meg, érde­mes-e a nyúltenyésztéssel fog­lalkozni? Mosolyogva válaszol­ta, hogy meggazdagodni ugyan nem lehet belőle és általában elhanyagolható az anyagi hasz­na, de az állatok körüli munka nagyon vonzza mindkettőjüket. Közben megérkezik a férj. Büszkén mutatja meg elkerített gazdasági udvarát, ahol a nyúl- ketrecek állnak. Nyolc anya­nyúl van bennük kicsinyeivel együtt. Ez az egész állomány, amellyel Kósa Aladár nagy gonddal és hozzáértéssel fog­lalkozik. — Csincsilla-fajtát tenyésztek — tájékoztat. — A növendék­állatokat a prágai Velaz kuta­tóintézet és a nitrai Branko üzem vásárolja fel. Ez idén már nyolcvan darabot szállítot­tam nekik. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban mintegy 4000 kisállattenyésztőt tartanak nyil­ván. A legnagyobb részük ba­romfitenyésztéssel foglalkozik. A szervezet által igényelt faj­tákat tenyésztik: hemphsireit, fehér plimouthot, kenderma­gost, vörös izlandit. A tojás nagyrészét a szervezet keltetői­be szállítják. Vannak birka- és kecsketenyésztőik is, ezeknek száma azonban elenyésző. Hopp, egy nyuszi! És a gazdája, Kósa Aladár (A szerző felvétele) Horváth Róbert, a Kisállatte­nyésztők Szövetsége dunaszer­dahelyi járási bizottságának tit­kára elmondotta, hogy a ha­szonállattartás mellett az utób­bi időben igen fellendült a dísz­madarak tenyésztése is. Ezt a következő adatok is bizonyít­ják. 1974-ben 948 díszmadarat tartottak nyilván a járásban, 1976-ban 1308-at, és 1978-ban ez a szám 2454-re növekedett. A legkedveltebb fajták a hul­lámpapagáj, az énekes papagáj, a Sándor papagáj, a nimfa stb. A járás legsikeresebb díszma­dár-tenyésztője Zdenék Pichlik, aki számos kiállításon vett részt kedvenceivel. S méltán büszke arra, hogy az egyik papagájfajta, amely Közép-Eu- rópában fogságban még nem szaporodott, nála már kikeltet­te kicsinyeit. Horváth Róberttel beszélgetve érintettük a nyültenyésztés kér­dését is. A titkár elismeréssel nyilatkozott a tagság effajta te­vékenységéről. Elmondotta, hogy tavaly 42 647 darab nyulat adtak el a felvásárlóknak. A Szlovákiában felvásárolt nyúl- hús egyharmadát ők szállítot­ták. Nehézményezi azonban, hogy a csincsilla kiszorítja a többi érdekes és nagyon szép fajtát a tenyésztésből. Pedig itt lenne még a belga óriás, a bé­csi kék, a lepke tarka, a fehér új-zélandi, a francia ezüst stb. amelyek tenyésztésével szintén érdemes volna foglalkozni. A Kisállattenyésztőik Szövet­sége munkájáról vajmi keveset tudunk, pedig a 27 tömegszer­vezet között méltó helyet foglal el munkásságával és aktivitá­sával. S ez a tevékenység azon kívül, hogy tagjai számára szó­rakozást jelent, társadalmunk számára gazdasági hasznot is hoz. KOVÁCS ELVIRA

Next

/
Oldalképek
Tartalom