Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)
1978-09-10 / 37. szám
ÚJÍTÁSOK ÉS MEGTAKARÍTÁSOK Teret adnak az ésszerűsítéseknek • A kutatók értékes segítsége • Évente 6,5 millió devizakoronót takarítanak meg • Hiánycikk a cestalovicei bazalt A Banská Bystrica-i Érckitermelő Vállalat dolgozói már évek óta példásan teljesítik tervfeladataikat. Az idei év első hat hónapjában az éves terv- feladataik 51,5 százalékát valósították meg. Ez az eredmény azért is figyelemre méltó, mert a vállalat minden egyes üzemében munkaerőhiánnyal küzdenek. Éppen ezért fordítanak nagy gondot a fejlesztésre, a kutatásra és a komplex ésszerűsítésekre. ACÉLT ÉS ENERGIÁT TAKARÍTANAK MEG cikknek számító varrat nélküli csöveket a nitrai Plastika vállalatban készült polietilén csövekkel is lehet hei lyetteslteni. Ennek köszönhetően az üzemben már eddig 4500 kilogramm acélt takarítottak meg. Az üzemben évente 1600 méter műanyagcsövet fek-i tetnek le, amelyek a bányában előnyöd sebbek az acélból készült csöveknél, mert nem támadja meg a korrózió. Solivaryban, hazánk egyetlen sóbányájában az ésszerűsítéssel ugyancsak jelentős mennyiségű energiát takarítanak meg. Az önköltségeket több mint 110 000 koronával csökkentették. ]án Kraus mérnök, a vállalat vezető dolgozóinak egyike jól ismeri az ész- szerűsítő szándékokat és a vállalat ra- cionalizációs tevékenysége keretében elért eddigi eredményeket. Ezzel kapcsolatban mondanivalóját így foglalja össze: — Tavaly a komplex racionalizációs mozgalom keretében több mint ötven akciót bonyolítottunk le, amelyek a vállalat számára 6 millió korona körüli értékű megtakarítást eredményeztek. Igaz, ez az összeg tartalmazza a megtakarított anyag, energia és önköltségek értékét is. Tavaly a különböző ésszerűsítések segítségével 52 munkaerőt szándékoztunk megtakarítani, s a valóságban 65-öt értünk el. Egyúttal jelentős mennyiségű tüzelőt és energiát is megtakarítottunk, lényegesen többet a. tervezettnél. Meggyőződésünk, hogy az idén sem lesznek gyengébb eredményeink. A hnúsfai, a kremnicai, a solivaryi, a pezinoki, a Banská Stiavnica-i és a vállalat további üzemeiben dolgozók kezdeményező és ésszerűsítő mozgalmának eredményeit tartalmazzák a Ján Kraus asztalán fekvő dossziék. A pe- zinoki antimónérc-bánya dolgozói például rájöttek arra, hogy a sűrített levegő továbbításához használt, hiányTARTALÉKOK MINDENÜTT VANNAK A hnúSfai üzemben még a közelmúltban is 12 ember fizikai erejére volt szükség ahhoz, hogy az érccel teli csilléket a lerakodóhelyre továbbítsák. Ma már három dolgozó végzi ezt a munkát a magasemelőjű targonca segítségével. Banská Stiavnicán — technikusok segítségével — szintén az érc könnyebb üzemi szállításán törik a fejüket. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy ha a szállításban fennakadás merül fel, a bányában le kell állítani az érc kitermelését. Ha létrehozzák az udvari rakodóhelyet, akkori 10 munkaerőt takarítanak meg, s ezzel lényegesen növekedik a bánya ési az ércdúsító termelésének hatékonysága is. A szomszédos hodruSi üzemben — a geológusok és a többi méréseket végző szakember javaslatára —i újabban nincs szükség arra, hogy a vi-i zet a 14. szintről a 8. szintre szivaty- tyúzzák át. Egy vágatot létesítettek, amelyen keresztül a víz a falusi tárnába jut, s így évente több mint 80 tonna fűtőanyagértékü tüzelőanyagot és energiát takarítanak meg. A hnúSfai üzemben dolgozó Emil Ci- bala technikus újítási javaslata is bevált. Oj technológiával fűtőolajjal mű. ködő forgókemencében szárítják a ben- tonitot. Az egy tonna bentonit előállítási költségeit ezzel az eljárással 700 korona értékről 130 koronára csökkentették. így évente több mint 1,5 millió koronát takarítanak meg. A Banská Bystrica-i Érckitermelő Vállalatban jelentős sikereket könyvel el a kutatók és fejlesztők kollektívája is. FrantiSek Jusko mérnök és Milan Urbánek mérnök már néhány éven keresztül az elsők között foglalnak helyet a fém, anyag, és nyersanyag megtakarításért hirdetett országos versenyben. A legutóbbi versenyidőszakban is sikeresen helytálltak. Jusko mérnök javaslatára például növelték a dúsított cink gyártását és ezzel a Banská Stiavnica-i üzemben évente 193 tonnával növelhették a cinkgyártást. Urbánek mérnök „receptjének“ is megvan a sikere: a százéves Stiavnicai meddőhányókból 165 tonna rezet, 290 kilogramm ezüstöt és ráadásul még fél kilogramm aranyat is gyártottak. AZ ARANYAT ÉRŐ CALOTHERMEX A vállalat kutatási fejlesztési osztálya dolgozóinak legnagyobb sikere a „Calothermex-akció“ volt. A brnói Építőanyagipari Kutató Intézet dolgozóinak hatékony segítségével értékes és kiváló hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező anyagot fejlesztettek ki —1 ez a Calothermex- A termék iránt tehát az energetikában, a gépiparban, az építőiparban, a hajóiparban, sőt az atomerőműépítők körében is nagy az érdeklődés. S amint azt a Banská1 Stiavnica-i kísérletek is bizonyítják, az első csehszlovák gyártmányú calothermex tulajdonságaival szilárdan állja a versenyt a nyugati országok hasonló termékeivel. A KGST-tagorszá- gok keretében elsőként gyártották tavaly ezt a terméket (20 tonnát), amiből az idén már 100 köbmétert állítanak elő. Mivel e hőszigetelő anyag alapvető nyersanyaga — a diatomit — Banská Stiavnica környékén elegendő mennyiségben található, a jövőben korszerű üzem építésével számolnak ezen a helyen. Az üzemben évente 10 000 köbméter calothermexet gyártanának, amelyből exportálásra is jutna. A nyugati vásárló felek szintén örömmel üdvözölnék ezt a terméket. Szükséges elmondani, hogy a Banská Stiavnica-i kutatók — a brnói kollégák segítségével — nem véletlenül kezdtek e termék kifejlesztéséhez. Az érckitermelő vállalatnak Kremnicán saját üzeme van — amelyben licenc alapján — elektromos akkumulációs kemencéket gyártanak. Ehhez pedig nagy szükség van a calothermexre, amit eddig a kapitalista országokból exportáltak. AZ OTLETESSÉG nem elég Célunk — mondja Mikulás Beránek, a vállalat termelési igazgatóhelyettese, hogy vállalatunkban a nyugati anyagimportot felszámoljuk. A hazai calothermex alkalmazásával ma évente 500 000 devizakoronát takarítunk meg. Igaz, az említett kemencékhez szükséges bazaltnemezt még mindig az NSZK-ban vásároljuk, annak ellenére, hogy a hazai Castalovicei gyártmányú is megfelelő lenne. Sajnos, nem elegendő a kapacitásuk. Kár, mert ezzel további devizakoronákat takaríthatna meg az Érckitermelő Vállalat. Lehet, hogy a felsőbb ágazati szervek is mérlegelik a helyzetet és olyan intézkedéseket hoznak, amelyek kedvezően befolyásolnák a Banská Bystrica-i vállalat gazdálkodását. Az ötletesség nem mindig segít, különösen akkor nem, ha a megoldás a vállalat hatáskörén kívül van. Ennek ellenére túlzás nélkül állítható, hogy a Banská Bystrica-i Érckitermelő Vállalatban a hatékonyság növelése a mindennapok feladata. BATORI JÄNOS 1978. IX. 10. N 5/3 A KISÁLLATTARTÁS ÖRÖME Szórakozás és gazdasági haszon is Változik a falu arculata. Az urbanizáció szemmel látható nyomai már nemcsak külsőségekben nyilvánulnak meg, hanem egyre mélyebben beidegződnek az emberek tudatába. Szükségszerűen változott és változik a falusi embernek az állat és az állattartás iránti viszonya is. Egyre kevesebb lesz azoknak a száma, akik csak gazdasági hasznáért tenyésztik az állatot és egyre több azoké, akik szenvedélyből, szórakozásból vagy éppen csak az állatok körüli foglalatosság öröméért is állattartókká válnak. A kacsa, a liba, a tyűk tartása ugyan hoz még némi pénzt a konyhára, de nem annyit, hogy csakis emiatt érdemes volna bajlódni velük. Az igazság az, hogy aki lemondott az állattartásról, annak kis idő múlva mégiscsak hiányozni kezd az állatok körüli tevés- vevés. S hogy az embernek jólesik az őt körülvevő élőlények játékossága és ragaszkodása, az abból is kiderül, hogy azok, akik lakótelepi házakba költöznek, udvar, kert és az ehhez tartozó gazdasági állatok híján például egy papagájt, kanárit vagy más madarat tartanak, hogy egy darabka természethez jussanak a lakásban. « » # Metodej Vrba mérnök, a nyá- rasdi (Topolovec) Magnemesítő Állomás dolgozója. Nagyabonyl (Veiké Blahovo) házának udvarán egyetlen gazdasági épület áll — a galambház. Ez egy szobányi helyiség, amelynek egyik fala méntén könyvespolcszerű állvány húzódik a padlótól a mennyezetig. Ennek rekeszeiben fészkelnek a galambok. A helyiség előtti tér dróthálóval körülkerített, ez a röptető. Amikor belépünk a galambházba, a galambok pánikszerűen menekülnek kifelé. Fenn a levegőben azonban riadt szárnycsattogtatásuik harmonikus repüléssé változik. Gazdájuk elnézi védenceit, amint a kert fái fölött köröznek. A tekintetéből sugárzó szeretet beszédes vallomás arról, mit jelentenek számára ezek az állatok. — Mindig is vonzottak a galambok — mondja. — Otthon, morvaországi szülőházamban is tartottam néhányat. De komolyabb tenyésztésre — amire mindig vágytam — csak itt nyílt lehetőségem a Csallóközben, miután felépítettük ezt a családi házat. Jelenleg 56 darab cseh bíbic-fajta galambom van. ök jelentik számomra a pihenést, a gondokból való kikapcsolódást. A szabad időm egy részét kellemesen kitölti a velük való foglalkozás. Naponta kétszer etetem őket, tisztogatom és fertőtlenítem a szálláshelyüket, ügyelek arra, hogy mindig legyen elegendő fürdővizük. Metodej Vrba tagja a Kisállattenyésztők Szövetségének. Ezen belül működik a galamb- tenyésztők klubja, amelynek tagjai időnként összejönnek, hogy kicseréljék tapasztalataikat. Kiállításokat is rendeznek évente egyszer a járási székhelyen. De riportalanyuk járt már nemzetközi galambkiállításon is, úgyis mint kiállító, úgyis mint turista. A nyültenyésztés is eléggé elterjedt faluhelyen, jóllehet nálunk nincsenek különösebb hagyományai a nyúlhúsevésnek. Viszont felvásárolják — kivitelre. Felkerestük az egyik nyúlte- nyésztőt, a kisudvarnoki (Maié Dvorníky) Kosa Aladárt. Érkezésünkkor a házigazda nem volt odahaza, füvet kaszált a nyulainak. A felesége fogadott bennünket. Tőle kérdeztük meg, érdemes-e a nyúltenyésztéssel foglalkozni? Mosolyogva válaszolta, hogy meggazdagodni ugyan nem lehet belőle és általában elhanyagolható az anyagi haszna, de az állatok körüli munka nagyon vonzza mindkettőjüket. Közben megérkezik a férj. Büszkén mutatja meg elkerített gazdasági udvarát, ahol a nyúl- ketrecek állnak. Nyolc anyanyúl van bennük kicsinyeivel együtt. Ez az egész állomány, amellyel Kósa Aladár nagy gonddal és hozzáértéssel foglalkozik. — Csincsilla-fajtát tenyésztek — tájékoztat. — A növendékállatokat a prágai Velaz kutatóintézet és a nitrai Branko üzem vásárolja fel. Ez idén már nyolcvan darabot szállítottam nekik. A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban mintegy 4000 kisállattenyésztőt tartanak nyilván. A legnagyobb részük baromfitenyésztéssel foglalkozik. A szervezet által igényelt fajtákat tenyésztik: hemphsireit, fehér plimouthot, kendermagost, vörös izlandit. A tojás nagyrészét a szervezet keltetőibe szállítják. Vannak birka- és kecsketenyésztőik is, ezeknek száma azonban elenyésző. Hopp, egy nyuszi! És a gazdája, Kósa Aladár (A szerző felvétele) Horváth Róbert, a Kisállattenyésztők Szövetsége dunaszerdahelyi járási bizottságának titkára elmondotta, hogy a haszonállattartás mellett az utóbbi időben igen fellendült a díszmadarak tenyésztése is. Ezt a következő adatok is bizonyítják. 1974-ben 948 díszmadarat tartottak nyilván a járásban, 1976-ban 1308-at, és 1978-ban ez a szám 2454-re növekedett. A legkedveltebb fajták a hullámpapagáj, az énekes papagáj, a Sándor papagáj, a nimfa stb. A járás legsikeresebb díszmadár-tenyésztője Zdenék Pichlik, aki számos kiállításon vett részt kedvenceivel. S méltán büszke arra, hogy az egyik papagájfajta, amely Közép-Eu- rópában fogságban még nem szaporodott, nála már kikeltette kicsinyeit. Horváth Róberttel beszélgetve érintettük a nyültenyésztés kérdését is. A titkár elismeréssel nyilatkozott a tagság effajta tevékenységéről. Elmondotta, hogy tavaly 42 647 darab nyulat adtak el a felvásárlóknak. A Szlovákiában felvásárolt nyúl- hús egyharmadát ők szállították. Nehézményezi azonban, hogy a csincsilla kiszorítja a többi érdekes és nagyon szép fajtát a tenyésztésből. Pedig itt lenne még a belga óriás, a bécsi kék, a lepke tarka, a fehér új-zélandi, a francia ezüst stb. amelyek tenyésztésével szintén érdemes volna foglalkozni. A Kisállattenyésztőik Szövetsége munkájáról vajmi keveset tudunk, pedig a 27 tömegszervezet között méltó helyet foglal el munkásságával és aktivitásával. S ez a tevékenység azon kívül, hogy tagjai számára szórakozást jelent, társadalmunk számára gazdasági hasznot is hoz. KOVÁCS ELVIRA