Új Szó - Vasárnap, 1978. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1978-09-10 / 37. szám

' yt ki ma végigjárja a közép-szlová- /l kiai kerület déli részét, ponto­sabban a nagykürtösi (Velky Krtiä) járást, elégedetten tapasztalja, bogy az utóbbi tíz év alatt örvendetes fej­lődésen ment át ez a terület. Ez az évtized lényeges változásokat hozott, nagyot fejlődött a mezőgazdaság, megfelelő ütemben halad a nemrég még üzemekben szegény terület iparo­sítása. Mindez tükröződik a járás la­kosainak életszínvonalán, hiszen tel­jesen új arculatot kaptak a falvak: takaros házak kerültek a régiek he­lyére, némely községben új utcák, korszerű lakótelepek jöttek létre. Ma már a „jómódiság“ modern fokmérő­je, a személygépkocsi, egyre több portának a tartozéka. Különösen ahol eredményesen gazdálkodó földműves­szövetkezet van, nemigen kell az ötödik szomszédig menni, ha autótu­lajdonost keresünk. Termel és épül A járási székhely, amely a felsza­badulást követő években is csak alig ötszáz lakost számláló falucska volt, korszerű kisváros lett, mintegy 5000 lakossal. Nemcsak impozáns lakóte­lepei vannak, hanem ipari létesítmé­nyei is számottevőek. Ezek legjelen­tősebbike a Dolina Bánya, amelyben — bár csak a felszabadulás után in­dult meg itt a barnaszén fejtése — magas szintű termelés folyik, bányá­szai, munkabrigádjai gyakran állíta­nak fel országos rekordokat. Évi termelése egymillió tonna körüli, s ez a mennyiség még egyáltalán nem jelenti a lehetőségek felső határát. Jelentős beruházásokkal állandóan korszerűsítik a termelést, egyre na­gyobb figyelmet szentelnek a munkás- utánpótlás biztosításának. Nem kisebb jelentőségű üzem a már termelő, de még javában épülő LIAZ sem. Igaz, jelenleg még csak alig ötszáz dolgozót foglalkoztat két üzemrészlegében, de 'ha teljesen el­készül, akkor másfél ezer dolgozó jut itt munkatehetőséghez. — Az üzem nem kevesebb, mint 25 000 négyzetméter alapterületen épül — mondja Vqjtech Tischler igaz­gató —, és a tervek szerint már az idén meg kellene indulnia a terme­lésnek. Igaz, a munkálatok nem foly­nak zökkenőmentesen, ami kisebb időeltolódást okozhat. Fokozatosan indítjuk az egyes üzemrészlegeket. A most folyó alkatrészgyártás mellett a Skoda típusú tehergépkocsik nagyja­vítását is elvégezzük majd. A külön­féle teherautókból mintegy 1300-at újítunk fel évente. Ehhez sok jó szak­emberre lesz szükségünk, ezért a LIAZ más üzemeiben több száz fiatal sajátítja el a szakma ismereteit, hogy mire az új üzemben megindul a ter­melés, kész szakemberekként kapcso­lódhassanak be a termelésbe. Több a munkaalkalom A két legjelentősebb üzemen kívül természetesen számos kisebb is igyek­szik biztosítani a járáson belüli mun­kavállalást. A női munkaerő alkal­mazása szempontjából legjelentősebb a Piéta, mely gyermek és felnőtt kötszövött ruhadarabokat készít. Igen jelentős a Járási Építővállalat is, melyre rendkívüli feladatok megvaló­sítása hárul, hiszen a járás területén a nagyszabású építkezések egész so­rát kell elvégeznie. Jó munkáját eddig számos létesítmény: több új kilenc­éves alapiskola, óvoda, üzlet, egész­ségügyi központ, lakótömbök, a Borá­szati Üzem, Pleta-munkacsarnok stb. dicséri — tudom meg Viktor Srník igazgatótól. A tervszerű ipartelepítés nem hagy­ta figyelmen kívül a „vidéket“ sem. mm „Jt Kürtös főutcája VALÓRA VÁLNAK A TERVEK a problémának a megoldásából az üzemek nagyobb részt vállalhatnának. Több községben javítani kellene az üzlethálózatot és az áruellátást. A sok gonddal küzdő Autóközlekedési Vállalat (CSAD) néni képes megfelel­ni az egyre növekvő igényeknek, aminek egyik oka az elhasználódott géppark. Sürgősen hozzá kellene lát­ni a járás, erősen megrongálódott, nagy forgalmú közutainak javításá­hoz, átépítéséhez. Javítani és bővíteni kellene a lakossági szolgáltatásokat, főleg vidéken. Gondot okoz a szállítás is, aminek egyik fő oka, hogy a já­rásban mindössze 13 kilométer vasút van. Ez is csak az idén nyúlt ilyen „hosszúra“, amikor átadták a Maié Straciny—Velky Krtís közötti, sok­sok problémával és mintegy 95 millió koronás beruházással megépített, nem egészen négy kilométeres pályasza­kaszt. Vasutat kapott a járási szék­hely, ami főleg ipari üzemeink szál­lítási gondjait enyhíti majd. Persze ahhoz, hogy a járás nagyobb területét is bekapcsolják a vasúti forgalomba, el kellene készülnie a már évtizedek­kel ezelőtt tervezett, Nagykürtös— Ipolyság közötti, mintegy 50 kilomé­teres szakasznak is. Ezt indokolnák az egyre inkább nagyüzemi szinten termelő mezőgazdasági üzemek szállí­tási gondjai, amelyek nemcsak drá­gítják, de sok esetben bonyolítják, fékezik Is a termelést. A jó irányításnak köszönhető Tízéves a nagykürtösi (Velty Krtíé) járás • Ipartelepítés a székhelyen vidéken • Emelkedik az életszínvonal Számos jelentős ipari üzem helyezke­dik el a járás községeiben. Pótoron a Csehszlovák Autójavító Vállalat (CSAOJ üzeme hívja fel magára a fi­gyelmet egyre eredményesebb munká­jával. Jövője biztató, amit az is bizo­nyít, hogy az üzem a közelmúltban kezdte meg a termelést új munka- csarnokában. Felelősségteljes fel­adatot teljesít a nagyszőlői (Veiké Zlievce) kompresszorállomás, mely a Szovjetunióból vezetéken érkező földgázt továbbítja. Az Ipoly mentén a zsélyi Kovohron autószerviz, a szlo­vákgyarmati (Slovenské Darmoty) betonelemeket gyártó üzem és a Pe- szeréni (Peserany) Tesla foglalkoztat jelentősebb számban dolgozókat. Az utóbbinak termékei exportra is ké­szülnek. Az üzem örvendetesen fejlő­dik, új munkacsarnokot építenek, sőt Gyürkiben (Durkovce) is üzembe he­lyeztek egy fióküzemet. Az üzemben főleg nők dolgoznak, jelenleg 460-an, de év végére 510 körül lesz a dol­gozók száma. A járás legnagyobb községében, Ipolynyéken (VinicaJ, 1973-ban egy fafeldolgozó üzem kezdte meg műkö­dését. A zvoleni Bucina 05-ös üzemé­nek mintegy száz dolgozója jelenleg félkész árut termel: bútorgyártáshoz alapelemeket, nyersparkettákat, épít­kezési zsaluelemeket, anyagmozgatás­hoz szükséges palettákat. Ezek egy részét külföldre szállítják. Az üzem fejlesztése folyamatban van (tervük­ben már lakáskiegészítő elemek és más végtermékek is szerepelnek), rö­videsen újabb munkacsarnokban kez­dik meg a termelést. Az üzem azért is jelentős, mivel a dolgozók mintegy 50 százaléka nő, így a mezőgazdasági munkán kívül is találnak munkalehe­tőséget a község és a környező falvak asszonyai. A mezőgazdaság jelentősége A nagykürtösi járás mezőgazdasági jellegű, így érthető, hogy mezőgaz­dasága, mely korán lépett a szocia­lista nagyüzemi termelés útjára, je­lentős szerepet tölt be a járás gazda­sági életében. Főleg gabonát, kuko­ricát, burgonyát, szőlőt és cukorré­pát termesztenek. Több földműves­szövetkezete (a szécsénkei „Ipoly- mente“, az ipolybalogi „Üj Élet“, az ipolynyéki „Béke“, a lukanyényei „Vörös Zázsló“, a kőkeszi „Felszaba­dulásunk 25. évfordulója“ stb.) ér el jó termelési eredményeket. Gabonater­mesztésben főleg az első három az, Az elért eredményekben jelentős szerepük van az irányító szerveknek, amelyek fáradhatatlan munkával szorgoskodnak a járás létrehozásánál kitűzött fő feladat megvalósításán: mezőgazdasági és ipari vonatkozásban megfelelő színvonalra feljeszteni ezt az új egységbe foglalt 874 négyzet­kilométernyi, azelőtt elmaradott te­rületet. Ehhez elsősorban a célt látó, azért küzdeni akaró emberekre volt és van szükség. Olyanokra, akik vál­lalni merik a feladat nehezét, akik túlteszik magukat az esetleges ku­darcok keserűségén is. Becsületes, kitartó dolgozókra, kommunistákra és pártonkívüliekre. Ennek a „hadsereg­nek“ a megszervezésében, a kitűzött Agócs Vilmos, a járási pártbizottság ideológiai titkára amely a legnagyobb hektárhozamok­kal dicsekedhet. Ezt bizonyítja az is, hogy a szovjetunióbeli venyevi baráti járás jó termelési eredményekért járó vándorzászlaját eddig ezek a szö­vetkezetek nyerték el. Nagy részük van abban, hogy a járás 1974-ben, a gakonatermesztésben elért kiváló eredményekért megkapta a Munkaér­demrendet. Igen jelentős a járásban a szőlőter­mesztés is, különösen a nényei, ipoly­nyéki, ipolybalogi és szécsénkei szö­vetkezetben. A termés nagy részét a járási székhely Borászati Üzeme vá­sárolja fel, de a nyényei közösnek saját szőlőfeldolgozója is van. Javításra szoruló is akad Mint a sikerekhez vezető legtöbb útnak, a nagykürtöst járás fejleszté­sének is vannak fogyatékosságai. A merész tervek megvalósításakor nem minden esetben sikerül megtartani a határidőket, egyes termelési ágazatok munkaerő-, olykor anyaghiánnyal küzdenek. Főleg a mezőgazdasági üze­mekben több végzett szakemberre len­ne szükség. Gyarapítani kellene az óvodai férőhelyek számát, s ennek feladatok jelentőségének megvilágítá­sában a járási pártbizottság járt elől. Nélküle elképzelhetetlenek lettek volna a tíz év alatt elért eredmények. — Az átlagosnál gyorsabb ütemű fejlődésre volt szükség az újonnan alakult járásban — mondta ezzel kap­csolatban Agócs Vilmos elvtárs, a já­rási pártbizottság ideológiai titkára. — Mindezt problémákkal küszködve kellett megvalósítani. De a járás dol­gozói megértették a feladat fontossá­gát és alkotó kedvvel láttak hozzá a tervek megvalósításához. Tudták, hogy szűkebb pátriánk, a nagykürtösi járás sokoldalú fejlesztésével saját maguknak teremtjük meg a kedve­zőbb életfeltételeket, ami egyéni bol­dogulásunk alapja is. Bíztunk az em­berekben is az előlegezett bizalom nagyszerű eredményeket szült. Persze, korántsem mondhatjuk azt, hogy min­dent megoldottunk, hogy nincsenek problémáink. De ezeket, ha munkán­kat tovább javítjuk, s ha mindannyian minden munkaszakaszon maradékta­lanul teljesítjük feladatainkat, rövid idő alatt kiküszöbölhetjük. Kép és szöveg: BŰJTÖS JANOS A peszerényi TESLA munkacsarnoka 1978. IX. 10. N W *"D *55 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom