Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-22 / 4. szám

NÉGY NAPPAL A VILÁGBAJNOKSÁG ELŐTT Egy-egy sportág csak akkor válik világméretűvé, csak akkor ismerik el igazán, ha olimpiai szám lesz. A kézilabdát hat esztendeje „nagy- korúsították” a férfiak Münchenben, a nők Montrealban szerepeltek elő­ször az olimpiai játékokon. Négy nap múlva Dániában rendezik a fér­fiak IX. világbajnokságát, melynek olimpiai tétje is van: az első hat helyen végzett válogatott (ha a Szovjetunió is köztük Jesz, akkor az első hét csapat) jogot szerez magá­nak az 1980-as moszkvai olimpián való szereplésre. Tehát dupla a tét és ezért a sportvilág érdeklődésének középpontjába kerül a dániai VB. Honnan is indult el hódító útjára ez a nap nap után népszerűbb és leg­alább ilyen keménnyé vált labdajá­ték? Az eredetét illetően m5g nem egyeztek meg a sporttörténészek, az viszont tény, hogy három ország tart­ja „találmányának,,: Dánia, Németor­szág, Csehszlovákia. Mai formájában Állítólag 1919-ben játszották Német­országban, de az északi államokban, főleg Dániában már ezt megelőzően is kedvelt és bevezetett iskolai játék volt. Egy kis túlzással azt is mond­hatnánk, hogy igazgatói parancsra kezdték el dobálni a labdát a dá­nok ... Az a történet járja ugyanis, hogy a századfordulón az egyik koppen­hágai iskola igazgatója magához hi­vatta Nilsen tanárt, és megtiltotta, hogy a diákok a „rugdosó játékot“ (futball) űzzék, mert a gyerekek ál­landóan sántikálnak, fájlalják a bo­kájukat. Ha már mindenáron szóra­koztatni akarja őket, találjon ki va­lami más játékot. És Nilsen úr ki is talált. A gyerekek legközelebb már nem rugdosták, hanem dobálták a labdát, s ezzel kezdeményezői let­tek egy új játéknak, amely később a sport rangjára emelkedett. Van azon­ban más verzió is. Egy Kari Sche- lenz nevezetű ember, a kézilabda nagy propagálója századunkban, Csehországot tartja a játék „őshazá­jának“. Schelenz elmondja: az első világháború idején Csehországban is­merkedett meg a kézilabdával, itt azonban már jóval előbb is játszot­ták. Szóval, lehet vitatkozni... Azon viszont már kevésbé, hogy eleinte (sok országban még ma is) az úgynevezett nagypályás kézilabdát játszották. E játéknál a pálya mére­tei megegyeznek a futballpályáéval, és az egymás elleni két csapatban ti­zenegy-tizenegy kézilabdázó szerepel. Mondanunk sem kell, manapság sok­kalta népszerűbb a kispályás és te­remkézilabda. Ebben a formában rendeznek három-, illetve négyéven­ként világbajnokságot. Hol vannak már azok az idők, amikor a kézilabda volt a csehszlo­vák sport nagy tromfja a nemzetközi porondon, amikor a világ élvonalába tartozott a válogatott. Szinte min­denkit legyőzött, s a játékosoknak arra is futotta erejükből, hogy beta­nult cselekkel, varázslatos labdake­zeléssel szórakoztassák a közönsé­get. Aztán csak a dicsőségből akar­tunk megélni. Ez persze nem sike­rült, mert mintha a fejlődést is „ki­cseleztük“ volna, az első hegedűs szerepét más nemzetek vették át. Gondolunk itt elsősorban Romániára, Jugoszláviára és a Szovjetunióra. Az utóbbi ország válogatottja Motreal- ban, Jugoszlávia pedig Münchenben lett olimpiai bajnok, Románia pedig négy világbajnoki aranyéremmel di­csekedhet. Csehszlovákia 1954-ben ta­nulóként indult a VB-n, s nagy meg­lepetésre bronzérmet szerzett, majd 1967-ben világelsőséget. Egyébként az eddigi nyolc világbajnokság érmes együttesei a következők: 1938: NÉMETORSZÁG, 2. Ausztria, 3. Svédország, 1954: SVÉDORSZÁG, 2. NSZK, 3. Cseh­szlovákia, 1958: SVÉDORSZÁG, 2. Csehszlovákia, j 3. Közös német csapat, 1961: ROMÁNIA, 2. Csehszlovákia, 3. Svédország, 1964: ROMÁNIA, 2. Svédország, 3. Csehszlovákia, 1967: CSEHSZLOVÁKIA, 2. Dánia, 3. Románia, 1970: ROMÁNIA, 21 NDK, 3. Jugoszlá­via, 1974: ROMÁNIA, 2. NDK, 3. Jugoszlá­via, 4. Lengyelország, 5. Szov­jetunió, 6. Csehszlovákia, 7. Ma­gyarország, 8. Dánia, 9. NSZK, 10. Svédország, 11. Bulgária, - 12. Japán. A legutóbbi világbajnokság felso­rolt csapatai mind ott lesznek a négy nap múlva kezdődő seregszem­lém Az esélyekről nagyon nehéz be­szélni. Talán a csoportbeosztásból kitűnik egy-két nem is jelentéktelen momentum: A-csoport (Odense): NSZK, Jugosz­lávia, Csehszlovákia, Kanada. B-csoport (Herning): Románia, Ma­gyarország, NDK, Tunézia. C-csoport (Arhus): Szovjetunió, Dá- I. nia, Izland, Spanyolország. D-csoport (Bröndby): Lengyelor: szág, Svédország, Bulgária, Japán. j Ha Csehszlovákia ott akar lenni a moszkvai olimpián, akkor, csoportjá­ban le kell győznie egyik nagy el­lenfelét; Kanada valószínűleg nem fog „harapni“. Az ellenfelek a kö­vetkező sorrendben következnek: NSZK, Jugoszlávia, Kanada. Ha ez si­kerülne, akkor a legjobb nyolc kö- J zött egy nyertes összecsapás is je- | lenthetné a moszkvai repülőjegyet, hiszen a Szovjetunió minden bizony­nyal ott lesz a negyeddöntőben. Mit tudunk az ellenfelekről? Kana­dáról nem sokat. Csapatában .állító­lag sok v.olt Jcosárlabdázó és atléta szerepel, akik a tengerészeknél spor­toltak. Annál többet tudunk viszont a jugoszlávokról. Sok’ szakember sze­rint ők játsszák a leggyorsabb és talán a legtechnikásabb kézilabdát a világon. Legutóbbi hírek szerint he­lyet kaptak a világbajnoki együttes­ben azok is, akik tavaly katonai szolgálatuk miatt nem szerepelhet­tek. Ivan Snoj edző derűlátó, de* egyúttal realista is. Azt állítja: meg­nyerhetik a világbajnokságot, de le­hetnek a tizedikek is. A csehszlovák válogatott tavaly kétszer találkozott csoportbeli ellenfelével, és mindkét- ■ : szer kikapott (Ljubljana — 17:30, Trnava — 16:21). Talán több esé­lyünk lehet az NSZK ellen, amely ti­pikusan kemény német kézilabdát játszik. Ha játékosaink kamatoztatni tudják gyorsaságukat, ez eldöntheti ,a találkozót. A nyugatnémetek (a ju­goszláv Stenzel edző vezetésével) az utóbbi időkben figyelemre méltó eredményeket értek el. Sok múlik majd a védelem játékán, a kapusok pillanatnyi diszpozícióján. Egy kicsit nyugtalanító, hogy Sesták edző csa­pata .rögtön az NSZK ellen kezd, a játékosoknak nem lesz elegendő ide­jük az „akklimatizálódásra“, mivel csak egy nappal a kulcsfontosságú összecsapás' előtt érkeznek Odensébe. Nehéz csoportba került a nemzet­közi porondon előbbre lépni akaró Magyarország. Kétségtelen, hogy a mostani magyar válogatott még nem érte el teljesítőképességének határát, ezt a világbajnokságra tervezik a szakvezetők. Sok-sok előkészületi mérkőzéssel a háta mögött akarja feladni a leckét a négyszeres világ: bajnok Romániának és a kétszeres VB-döntős NDK-nak. Talán monda­nunk sem kell, hogy az NDK-kézilab- dázók kitűnő erőnléttel, megfelelő gyorsasággal és ellenállóképességgel rendelkeznek. Nem eléggé változatos viszont a csapat játéka, és meglepe­tésre: nincs igazi átlövője. Románia néhány nappal ezelőtt meglepte a világot: kikapott Spanyolországtól! Valószínűleg ez azt jelenti, hogy új jelöltje van a világ élmezőnyének, és hogy a románok ismét a gólerős Birtalan Istvánra, a beállős Voinura és a kapus Penura fognak támasz­kodni. A négy nagy esélyes között, emle­getik a szakemberek Dániát, a Szov­jetuniót, az NSZK-t, és Romániát. Az előbbi kettő egy csoportba került. Dánia fejlett kézilabdasporttal ren­delkezik, ráadásul otthonában fog játszani. A Szovjetunió sok új játé­kost próbált ki a tornákon. Csak az illusztráció kedvéért: a „szbornát“ ötven csaknem egyforma képességű játékosból állíthatják össze. A spa­nyolokról már volt szó. Izlandnak oka lehet a panaszra: más csoport­ban biztosan nagyobbak lettek volna az esélyei. Azt jelenthetné-e a lengyelek el­leni legutóbbi két győzelmünk, hogy a D-csoportból nagyobb esélyünk lenne a továbbjutásra? Talán. De rög­tön jön a „de“: papíron jobb a len­gyel csapat, mint a csehszlovák. Olyan nevekre gondolunk, mint a gólerős Klempel és Kaluzinsky, a já­tékmester Grymek és Szymczak ka­pus. Annak ellenére, hogy az olim­piai bronzérmes lengyel válogatott az utóbbi időszakban sok jó ered­ményt nem mondhat magának, szá­molni kell vele, Svédország pedig fölényesen nyerte meg a világbajno­ki selejtező tornát, amelyen Cseh­szlovákia csak harmadik lett. Tehát egy csoport sem könnyű. Ka­nadán, Franciaországon és Japánon kívül szinte mindenki okozhat meg­lepetést. Ilyen kiegyensúlyozott ma­napság a világ férfi kézilabdasport­jának élmezőnye. Hogy játéktudás­ban „megugrik-e valaki az élme­zőnytől, az hamarosan elválik. Addig is reméljük a kézilabdát szeretők nagy táborával, hogy szép játékot láthatunk a világbajnokságon. Mert a kézilabda szép játék. De csak ak­kor, ha a szabályok által megenge­dett határokon belül játsszák. Ekkor hatvan perc sűrített izgalmat, rob- banékonyságot, elsöprő lendületet, test-test elleni küzdelmet, az adoga­tás, a lövés tudományát láthatják a nézők. A meg nem engedett ke­ménység, a brutálitás gladiátorharc­cá torzítaná ezt a gazdag hagyomá­nyokkal rendelkező népszerű és lát­ványos labdajátékot. TOMI VINCE 6 ÍJ szó Index: 48 097 Kiadja Szlov.dkia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Pravda, 02-és Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Hirdető- iroda: Vajanského nábrezie 15. Ij. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Üj Szó vasárnap» számának külön előfizetése negyedévenként 13,— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Üstredná expedíció tlace, Gottwaldovo námestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5/2. Kemény, könyörtelen játék a kézilabda Papierník (balról) és Katuíák is tagja a világbajnoki keretnek (VojtíSek felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom