Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-15 / 3. szám

TUDOMÁNY — TECHNIKA A gyémánt „nemesítése” A Szovjet Tudományos Akadé­mia Fizikális-kémiai Intézetének kutatói kidolgoztak egy olyan módszert, amellyel a gyenge minőségű, törékeny gyémányt- kristályokat meg lehet szilár­dítani. A kibányászott gyé­mántkristályok többsége ugyan­is repedésekkel zárványokkal teli, alaktalan, és főképpen tö­rékeny; ékszerek készítéséhez szépséghibái, ipari célra — megmunkáló gépek vágóélei­nek, vagy mélyfúró berendezé­sek fúrókoronájának készítésé­re — törékenysége miatt nem alkalmas. A kutatók abból indultak ki, hogy ha a hibás drágaköveket fémmel — finom titán-, cirkó­nium-, niőbium- vagy wolfram- hártyával — vonják be, akkor azok kémiailag is kötődnek a gyémánt szénatomjaihoz, és az eredeti fémnél rendszerint na­gyobb szilárdságú fémkarbidok keletkeznek, amelyek összece- mentálják a gyémántszemcsé­ket is (a vágóélek készítésére általánosan használt vídia pl. a wolf rám karbidja). A gyémánt bevonásához a krómot választották; vákuum­ban 900—950 C-fokra hevítve a króm aktívan vegyül a szénnel, és szilárd karbid keletkezik. A krómatomok részben a gyé­mánt felületén sűrűsödnek, részben behatolnak a repedé­sekbe, és ott is cementé ló kar- bidréteget alkotnak. Egy óra alatt a kristály felületén né­hány mikron vastagságú védő­hártya képződik. (A fém kötő­anyag jól elvezeti a hőt is a gyémánttól a szerszámtartó­hoz.) A kísérletek során a fém „ragasztó“ valóban szilárdan összetartotta a gyémántot. Mik­roszkóp alatt jól látható volt, hogy a gyémánt belsejében le­vő repedésekbe behatolt a fém, és összecementálta őket. Az eljárással nemesített — eredetileg gyenge minőségű — gyémántkristályokat ott is fel­használhatják, ahol korábban csak a legkiválóbb minőségűek voltak megfelelők. A gyémánt vágóélek élettartalma is növe­kedett; a moszkvai Lihacsev Autógyárban pl. a gyémánt fé­sűkések éle korábban egy hó­nap alatt, a cementált gyé­mánttal csak öt hónap után ment tönkre. (T. t.) Lézeres mikrohegesztés Az anyagok lézeres megmunkálásának kísér­letei egyidősek magával a lézerrel. Mégis kö­zel 10 év telt el, amíg a lézerek és a megfelelő megmunkálási eljárások a fejlődés olyan fokára jutottak, hogy technikai alkalmazásuk lehetővé vált. A lézeres mikrohegesztés a fémek egész so­ránál jól alkalmazható, elsősorban króm-nikkel és egyéb ötvözetű acélok, réz, alumínium és ezek ötvözeteinek hegesztésére. Jó eredménye­ket értek el magas olvadáspontú fémekkel is, mint a wolfram, tantál és molibdén. Sok eset­ben jól hegeszthetők eltérő olvadáspontú .anya­gok is. A lézeres hegesztőkészülék lézerfeje egy szok­ványos sztereomikroszkópra van felerősítve. A megfigyelő optika egyúttal a fókuszoló optika is. Az elforgatható tükör átbillentésével távve­zérelve gyújtja be a lézert, bevetíti a fényme­netbe a lézersugarat, és ugyanakkor védi a szemet is az esetleges visszaverődő lézerfénytől. E kis méretű lézerfejjel 3 J-ig terjedő pulzáló energia állítható elő. Paramentes üveg Nem új gondolat az üveg ke­zelése páralecsapódás ellen, tartós bevonatot azonban eddig nem sikerült kialakítani. A Japán Atomkutató Intézet Takasaki laboratóriuma most olyan új eljárásról számolt be, amely az eddigi hiányosságo­kat kiküszöböli. A filmképző folyadék vinil és szilikon ve- gyülete. A vinil a jó tapadó­képességet, a szilikon, ,a felü­let kopásállóságát biztosítja. Az eljárásban az az új, hogy eddig még nem sikerült szili­kont vinillel reakcióba vinni. Most ez a szilikon hidrolízisé­vel és gamma-sugárzás hatásá­ra sikerült. A két komponens reakcióba lép egymással, a su­gárzás hatására pedig olyan homogén anyag keletkezik, amelynek viszkozitását tetszés szerint lehet beállítani. A film felvitele négy fázis­ban történik. Első lépés a két anyag elegyítése, ezt követi a besugárzás (,a jelentésben a szükséges sugármennyiséget 1—2 megaröntgennek adják meg), melynek hatására kiala­kul az új vegyület és beállítha­tó a szükséges viszkozitás. Ez­után hordják fel az anyagot a felületre, végül 60—100 C fok között kályhában szárítják meg. A keletkezett film rendkívül vékony, mindössze 1—4 mikro­méter, és ezért a kezelt anyag­nak sem optikai, sem egyéb tu­lajdonságait nem befolyásolja. A felület keménysége eléri a műanyaggal egyáltalán elérhe­tő legmagasabb értéket. Külö­nösen alkalmas az így kezelt üveg szemüveglencsék gyártá­sára. Az Interkosmos, a szocialista országoknak a világűr kutatásával és békés kihasználásával fog­lalkozó szervezete a Szovjetunió kezdeményezésére a hatvanas évek közepén létesült. Az Inter- kosmos keretében a Szovjetunió gondoskodik a legköltségesebb műszaki feltételekről, a műhol­dakról, a rakétákról és a földi állomások berendezéseiről. A többi állam tudományos programok kidolgozásával és műszerek készítésével vesz részt a munkában. A csehszlovák kutatók minden munkacsoportban aktívan dolgoznak. A csehszlovák tudomány és technika magas színvonalát bizonyítja, hogy eddig részt vettünk minden műhold kilövésének az előkészítésében, amelyeket az Interkosmos programja keretében bocsátottak ki. A felvételen a Csehszlovák Tudományos Akadé­mia Csillagászati Intézetének ondrejovi állomásán üzemeltetett telemetrikus vevőberendezés lát­ható. A berendezés műszerfalát Václav Novotny mérnök kezeli, aki a műholdakról érkező jeleket fogadja (A CSTK felvétele) Az idén a Chirana Stará Turá vállalatban elkezdik a brnói és a lipcsei kiállításon aranyéremmel kitüntetett Chiratic 49 jelzésű csehszlovák klinikai biokémiai koloriméterek sorozat­gyártását. A műszert a brnói Egészségügyi Műszaki Felsze­relések Kutatóintézetében fejlesztették ki. Az új koloriméter félautomata gépsorban is üzemeltethető, ami egyrészt lénye­gesen meggyorsítja a laboratóriumi mérések gyorsaságát, másrészt pedig kizárja a kezelő személyzet által előidézett esetleges hibákat. A gyártó vállalat a KGST-államok szük­ségleteit is' kielégíti majd ebből a fontos laboratóriumi mű­szerből (A CSTK felvétele) E.RDÖÖNTÖZÉS HÍGÍTOTT SERTÉSTRAGYAVAL A Magyarországi Erdészeti és Faipari Egyetem munka­társai több éves kísérletek során megállapították, hogy a (vízzel kevert) híg sertéstrágyával való öntözés nem ká­rosítja az erdőtalajok élővilágát. A Szarvasi Állami gazdaság rózsási sertéstelepe mel­letti erdőben végezték a kísérleteket. Meghatározták az öntözött és a nem öntözött területek talajában élő mikro­organizmusok számát és fajok szerinti összetételét. Az ön­tözött terület talajában a szerves anyagok lebontását vég­ző különféle baktériumok aránya nem változott; a fehér­jék lebontása és a növények által felvehető nitrogéntar­talmú vegyületekké alakítása a hígtrágyával öntözött terü­leten is zavartalanul végbement (e folyamatokat a talajban élő mikroszervezetek végzik). A fák magassági és vas­tagsági növekedését a híg sertéstrágyás öntözés egyaránt növelte, a fák alaki tulajdonságai nem változtak, élettani folyamataik nem károsodtak. Az országban már több helyütt is használnak híg ser­téstrágyát öntözésre. MŰANYAG HÓEKE A hagyományos acélvázas megoldás helyett Finnország­ban üvegszálas műanyagból készítenek hóekét. Ezen a hó- surlódás lényegesen kisebb, mint elődjénél, így kisebb tel­jesítményű vontatóautóval is igen jó hatásfok érhető el. Az új hóeke hossza 2,8 m, súlya majdnem 900 kp. Az eke magassága és lejtésszöge mechanikus módszerrel köny- nyen szabályozható. Az új hóeke nagy segítséget jelent a hótisztítási munkálatoknál; használatával e munkák tel­jesítménye mintegy kétszeresére növelhető. „ÖRÖKÉL ETÜ" FŐTŐL EMEZ Az egyik kijevi egyetem műanyagokkal foglalkozó tan­székén új fotolemezt dolgoztak ki, amely egymás után akár tízszer is felhasználható felvételre, előhívásra, törlés­re, majd ismételt felvételre. A lemez rugalmas (alapját spe­ciális fémréteg borítja. Fény hatására elektromos töltések keletkeznek rajta, melyek nagysága arányos a ráeső fény erősségével. A változó töltéselosztású lemezt ezután felme­legítik, s megjelenik a kép. A következő lépésben fotó­papírra vagy ernyőre készítenek lenyomatot. Az új, „örök- életű“ fotólemezzel jelentős anyag- és költségmegtakarítás érhető el. GYORS BÁNYANYITÁS Kétszer nagyobb termelékenységgel és másfélszer kisebb önköltséggel történik az ércfejtés a Szovjetunióban ki­dolgozott új gépkomplexummal, amely az érc és a meddő együttes leomlasztásával működik. A gépesített bányatám- ból, kis méretű vibrációs generátorból és szállítószalagból álló komplexum ékalakú vágattisztító támja egy munka- ciklusban hidraulikus emelői segítségével 6—7 métert ha­lad előre. Az új konstrukció lehetőséget ad az előkészítő, bánya- nyitási munkák 1,5—2-szer gyorsabb elvégzésére. A ma­gas fokú gépesítés következtében nő a munka biztonsága. PRECÍZIÓS HENGERSOR Oj precíziós hengersort helyeztek üzembe a Kirovi Szí­nesfémműben. Terméke a színesfémekből és ötvözetekből készült, jó minőségű hengerelt áru, melyet a rádió és elektrotechnikai iparban, a műszergyártásban és számos más iparágban használnak fel. A jó minőségű hengerelt áru iránti igény évről évre nő: a műszaki haladás egyre szigorúbb követelményeket tá­maszt azok iránt az anyagok iránt, amelyekből különösen pontos műszerek, gépek és szerkezetek fontos alkatrészei készülnek. A Kirovi Színesfémműben korszerű gépekkel dolgoznak. Ez lehetővé teszi, hogy a gyár világszínvonalnak megfelelő minőségű termékeket állítson elő. 1978. I. 45. 16

Next

/
Oldalképek
Tartalom