Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-01-15 / 3. szám
Lengyel—magyar kezdeményezésre Tíz Állam Közös Autópályái épít Egy pillantás Európa autótérképére, hogy meggyőződjünk róla, milyen egyenetlenül alakult ki kontinensünk úthálózata. Nyugat- és Kelet- Európa kiváló mipőségű országos és nemzetközi útvonalakkal rendelkezik. Közép- és Dél-Európának azonban gyakorlatilag nincsen olyan közlekedési főútvonala, amely megfelelne a mai nemzetközi szállítás követelményeinek. A tranzit-összeköttetések az egyes országok hazai útvonalain bonyolódnak, nincs a különböző országokat összekötő gyorsforgalmi útvonal. Ugyanakkor pedig nagymértékben a jól szervezett gépkocsiforgalomtól függ a gazdasági, kulturális és turisztikai kapcsolatok intenzitása, s a megkönmyített utas- és teherszállítás a nemzetközi együttműködés lényeges tényezője. Ezt a szempontot vette figyelembe Lengyelország és a Magyar Népköztársaság, amikor öt évvel ezelőtt az ENSZ fórumán felléptek az északi-déli transzeurópai autópálya építésének tervével a Balti-tengertől egészen a Földközi-tenger körzetében elhelyezkedő országokig. A javaslatot támogatta az ENSZ szakosított szervezete, az Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja, (UNDP) és rövidesen az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának felügyeletével megkezdődtek az előkészületek. Mindenekelőtt meg kellett állapítani, mennyiben érdekeltek az egyes államok az autópálya építésének tervében. E célból speciális véleménykutató akciót szerveztek. Beszélgetéseket folytattak számos ország illetékes intézményeivel, szervezeteivel és kormányképviselőivel. A vállalkozásban való részvétel készségét tíz ország jelentette be: Ausztria, Bulgária, Csehszlovákia, Görögország, Jugoszlávia, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Románia és Törökország. A „tízek“ első találkozóját Gsnfben rendezték 1975. decemberében. A részvevők megállapodtak abban, hogy az ügyet szakemberek veszik át, akik megvitatják a tervezési, műszaki és szervezeti-pénzügyi problémákat. Ezután egész sor találkozót bonyolítottak le. A tárgyalások nehezek és hosszan tartók voltak. Egész Európában, de talán világviszonylatban sem volt még példa arra, hogy tíz, politikailag és gazdaságilag eltérő rendszerű ország ilyen nagyszabású közlekedési létesítmény megvalósítását közösen vállalja. Gépiben megalakították az intéző bizottságot, amely az észak-déli autópálya tervezési és építési munkáinak legfőbb adminisztratív' szerve. Határozatot hoztak, hogy a végrehajtó intézmény szerepét az Autópálya Központi Irodája tölti be, amelynek székhelye Varsóban lesz. A konferencia legfontosabb eredményei közé tartozik a pénzügyi kérdésekben történt megállapodás — ezek ugyanis minden nemzetközi vállalkozásnál a legbonyolultabb problémák közé tartoznak. Az elkövetkező években a tervezési munkák költségeit az érdiekeit országok viselik a UNDP- vel közösen. Az előzetes tervek szerint az autópálya közel 10 000 km hosz- szúságú lesz. Az északi kiindulópont Gdansk. Az autópálya ezután déli irányban, Varsó felé halad, itt átszeli a kelet-nyugati autópályát, majd Krakkón és Szilézián át elér Cleszinbe, ahol átlépi a lengyel—csehszlovák határt. A további irány precíz meghatározása már nehezebb, mivel számos elágazást is terveznek, amelyek az autópálya szerves részei lesznek. Néhány fontos csomópont azonban már most is ismeretes: Brno, Bratislava, Budapest, Bécs, Trieszt, Belgrád, Bukarest, Constanta, Szófia, Athén, Isztambul, Ankara — elágazásokkal az iráni és szíriai határ irányába. Az új út tehát összeköti Skandináviát (a lengyel:—svéd komphajó-összeköttetés révén) a Közel-Kelettel, a Földközi-tenger medencéjében levő országokkal és minden állammal, amely a kontinensnek ebben a résziében helyezkedik el. Az észak-déli autópályát az ilyen .úttípusok számára előirányzott legmagasabb európai szintű paramétereknek megfelelően építik, s ami igen fontos, a minőségi jellemzők változatlanok maradnak Lengyel- országtól egészen TörökországigAz autópálya nemzetközi vállalkozás, a tervező munkában részt vevő államoknak azonban jogában áll részletesen meghatározni saját területükön az út irányát. Ennek az a célja, hogy az új közlekedési útvonal eleget tegyen minden érdekelt ország belső szállítási szükségleteinek, hogy megfeleljen a közlekedési hálózat elfogadott fejlesztési terveinek és a gazdasági igényeknek. Néhány országban például az autópályába bekapcsolják a már meglévő gyorsforgalmi útszakaszokat, másutt a nemzetközi utat teljes egészében újonnan tervezik és építik. A roppant méretű vállalkozás sok ádőt igényel. A genfi konferencián megállapodtak abban, hogy a teljes autópálya terve 4 és fél éven belül elkészül. Ami magát az építkezést Illeti, a tervek szerint 1990-ben befejeződik. Több ország, egyebek között Csehszlovákia bejelentette, hogy a munkákat már a mostani ötéves tervidőszakban meggyorsítja. Várható, hogy az észak-déli autópálya egyes szakaszai már jóval a kitűzött határidő előtt elkészülnek. így elmondhatjuk: ami öt évvel ezelőtt még csak merész elgondolás volt, ma konkrét ténnyé válik. S ezt a tényt nem értékelhetjük csupán műszaki vagy szállítási kategóriákban. A leendő útvonal megold számos nehéz közlekedési problémát mind országos, mind nemzetközi vonatkozásban, jelentősége azonban messze túlnyúlik az így meghatározott kereteken. A Lengyel Népköztársaság közlekedési miniszterhelyettese, Andrzej Markowski, aki részt vett a genfi konferencia tanácskozásain, egy nemrégiben adott sajtónyilatkozatban kijelentette: „... Az észak-déli autópálya nemcsak gazdasági, hanem politikai ténnyé is válik, amelynek hatalmas jelentősége van egész Európa számára.“ Jelenleg, amikor Eelgrádban a helsinki Záróokmányt aláíró államok képviselői tanácskoznak, különösen nagy horderejű ez a tény, amely a különböző társadalmi rendszerben élő, de az enyhülés eszméjét támogató államok békés együttműködési lehetőségét igazolja. A Jizery folyó völgyén átívelő egyik autópályahidat már átadták a forgalomnak (M. Vodera felv.) JERZY BACZYNSKI (Inter press) 1978. I. 15. 17 „Nekem volt előnyöm" Hátborzongató jékcsikor- gás. A járókelők kivétel nélkül odafordultak, sót odasiettek. Előrebocsátom, baleset nem történt, csak két ijedt ember meredt egymásra: a sofőr és egy hétéves sápadt gyermek. Megállapították a járókelők, hogy a gyermek volt a hibás, és a falfehér sofőr is azt dadogta, hogy „nekem volt előnyöm“. Igaza volt, de ... minden autóvezetőnek tudnia kell, hogy a gyermekek figyelmetlenebbek, elbámészkodnak, így a figyelmük is jobban elterelödik az útnak arról a szakaszáról, ahol éppen fennáll az életveszély. Véleményem szerint, gyermekkel szemben az úttesten semmikor sem lehet előnye, előjoga a gépkocsivezetőnek. Bár tudjuk, hogy a forgalmat sem lehet lépten-nyo- mon leállítani, de azt tudatosítani kell, hogy a gyermek védelemre szorul — autón kívül és az autóban is. Bár sokszor felhívták a járművezetők figyelmét arra, hogy a gyermeket a hátsó ülésre kell ültetni, ennek ellenére — talán a gyermek könyörgésére — többször ülnek elöl, mint hátul. Sőt olyat is láttam, hogy a felnőttek számára felszerelt biztonsági övét csatoltak fel a gyermekre. Holott az így méretezett biztonsági öv nagyon veszélyes. Hogy minél kevesebb legyen a gyermekbalesetek száma, folytatnunk kell a fel- világosító munkát a családban, az óvodában és iskolákban egyaránt. DANCZI BÉLA KÖZLEKEDJ SZABÁLYOSAN! A gépjárművezetői vizsga teszt kérdései 42. 1. Az útkereszteződés forgalmának irányítása esetén az útkereszteződés szemközti sarkában elhelyezett, az útkereszteződés kiürítésére felszólító fényjelző készülék a) a balra bekanyarodó jármű vezetőjét a szembejövő járművek és a mindkét irányban közlekedő villamosok megállásáról tájékoztatja, amelyeknek különben áthaladási elsőbbséget kellene adnia; b) a balra bekanyarodó Jármű vezetőjét csak a szembejövő járművek megállásáról tájékoztatja, amelyeknek különben áthaladási elsőbbséget kellene adnia; a járművezető azon kötelessége, hogy a mindkét irányban közlekedő villamosoknak áthaladási elsőbbséget kell adnia, érintetlen marad; c) a balra bekanyarodó jármű vezetőjét csak a mindkét irányban közlekedő villaihosok megállásáról tájékoztatja, amelyeknek különben áthaladási elsőbbséget kellene adnia; a járművezető azon kötelessége, hogy a szembejövő járműveknek áthaladási elsőbbséget kell adnia, érintetlen marad. 2. Ha az útkereszteződés forgalmának irányításakor a zöld fényű irányjelző nyilat (nyilakat) egyidejűleg világító, haladó gyalogost ábrázoló sárga fényjelzés egészíti ki: a) ez a jelzés arra hívja fel a járművezető figyelmét, hogy olyan irányban halad, amelyben gyalogos-átkelőhelyet keresztez, ahol a gyalogosok számára az „Állj!“ fényjelzés világít; b) ez a jelzés arra hívja fel a járművezető figyelmét, hogy olyan irányban halad, amelyben kivételesen szabad irányú gyalogos-átkelőhelyet keresztez; c) a járművezető csak az álló gyalogost ábrázoló piros fényű lámpa jelzésére folytathatja útját. 3. A járművet ki kell vonni a forgalomból a hiba eltávolításáig, a) ha a rugózása megrongálódott; meghibásodott lengés- csillapító nem ok a jármű forgalomból való kivonására; b) ha a rúgózása vagy lengéscsillapítója megrongálódott; c) ha lengéscsillapítója megrongálódott; megrongálódott rugózás nem ok a jármű forgalomból való kivonására. 4. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) az útpadkán — az út szélére keresztirányban — várakozni szabad; b) parkolóhely a járdán felállva (keresztirányban); a jelzett módon várakozni mindenfajta járművel szabad; c) parkolóhely a járdára felállva első kerekekkel: mindenfajta járművel szabad várakozni, kivéve a 3500 kg megengedett legnagyobb összsúlyt meghaladó motoros járműveket és járműszerelvényeket, valamint a különleges gépjárműveket. 5. Az itt ábrázolt jelzőtábla jelentése: a) várakozóhely parkolótárcsával; a járműben elhelyezett parkolőtárcsán a járművéhez visszatérő vezető a várakozás megkezdésének idejét bármikor megváltoztathatja; b) várakozóhely parkolótárcsával; a várakozás megkezdésekor a járművezető köteles a parkolótárcsát járművében jól láthatóan elhelyezni, a várakozás megkezdésének idejét beállítani, amelyen a járművel való távozásig semmiképpen sem szabad változtatnia; c) korlátozott időtartamú várakozási övezet. a) a mindkét irányból érkező villamosnak, mert a síneken közlekedő járműveknek minden esetben elsőbbségük van a motoros és a motor nélküli járművekkel szemben; b) a mindkét irányból érkező villamosnak, a jelzőtáblákkal való forgalom-szabályozás értelmében; c) a 2-es és az 1-es jelű járműnek; a jelzőtábla csak arra hívja fel a figyelmet, hogy az út villamosvágányt keresztez. Helyes válaszok: qg ‘qs ‘a* ‘qc ‘qz ‘»1
