Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-25 / 26. szám

Népgazdaságunk részére rendkívül fontos, hogy az értékes hulladékok vissza­kerüljenek a termelésbe. Ér­sekújváron (Nővé Zámky) a város peremén korszerű raktárral és anyagmozgató technikával felszerelt új fel­vásárló telep létesült. Thor László, a telep vezetője el­mondta, hogy felvásárlási körük kiterjed a papír, vas-, és a textilhulladékokra, va­lamint a színesfémekre. De nem vész kárha az üveg és a fényképészetben használt választóvíz sem. A telep hét­tagú kollektívája a vidéki gyűjtők segítségével évente több mint négymillió korona értékű hulladékot ad vissza a termelésnek. A papírhulla­dék nem mind kerül a Pár­kányi (§ tűr ovo) Dél-szlová­kiai Cellulóz- és Papírgyár zúzóiba, hanem bálázott for­mában három tőkésországba is exportálják. Az idősek és a rokkantak szívesen bekap­csolódnak a gyűjtésbe. A te­lep a vidéki részlegek kibő­vítésénél jobb eredményeket érne el, ha megfelelő tároló­helyiségeket biztosítanának a községek. GÁBRIS JÓZSEF Anyu, te mindennek örülsz? Igen, mondtam a lányaim­nak. Fecskék költöztek az eresz alá. Gyönyörűen vilióznak ko­ra reggeltől késő estig az ud­varon. Először hordták a fé­szeknek valót, majd kibélelték tollal, apró szalmaszálakkal, aztán az egyik ült a tojáso­kon. Nekem nagy örömet sze­reztek, hogy ide raktak fész­ket. Annak is örültem, hogy szép négy kiscica született, kettőt meghagytunk, olyanok, mint az anyjuk. Minden délután kivi­szem őket a napra, dédelgetem az öreget, jobb falatokhoz jut­tatom, mivel szoptat. A jövő héten kelnek a kis- csibék, 19 tojást tettem a kot­tás alá, kettőt összetört, a töb­bi fias. Tegnap este a kamrá­ban gyertyával néztük, jók-e a tojások. Ilyen apró örömök boldoggá tesznek. RAGYILNÉ GÁL ETA ..KMzdefnes volt, de negate..." / A haja ezüst színű, válla elő- rehajló. A nehéz körülmények, az állandó munka megviselte. Kiss Alajos elvtárs hetvenéves. Küzdelmes volt az élete. Kubi­kus család sarjadéka. Már gyermekkorában felismerte a jóllakott és az éhes, a jó ru­hákban és a rongyosan járó emberek közti különbséget. Ipart nem tanulhatott. Mint szülei, ő is kubikus, napszámos volt. Munkaeszközeit sem mondhatta sajátjának: az ásó, a kapa, a talicska, a csákány és a lapát is más tulajdona volt. A kölcsönkapott Kassai Mun­kás szinte minden sorát elol­vasta. Aztán továbbadta olya­noknak, akik nem tudták meg­venni. Örült az újságnak, a hí­reket mindig megbeszélte mun­katársaival is. A pártszervezet gyűlésein már akkor rendsze­resen részt vett. Amit ott hal­lott a burzsoáziáról, az urak­ról, a bérharcról, mindent jól az emlékezetébe vésett. A kato­nai szolgálat idején sem feled­kezett meg a marxista tanítás­ról, sőt óvatosan terjesztette is. 1930 őszén — a szolgálat le­telte után — jelentkezett a he­lyi pártszervezetbe. Ismerték aktivitását, felvették. Mint a vezetőség tagja a fiatalok ne­velését, megnyerését kapta fel­adatul. Az ifjúmunkások szer­vezetének elnöki tisztségé­vel is megbízták. Lelkesen em­lékszik vissza erre az időszak­ra: színdarabokat tanultak és adtak elő, a Proletár Testedző Egyesületben és a Szovjetbarát szervezetben is tevékenykedett. A Magyar Nap című újság ki­adási költségeihez 500 koroná­val járultak hozzá. Ezt az ösz- szeget barátjával, Sellyéi József­fel gyűjtötték össze. A harmin­cas évek gazdasági válságát Szímőn (Zemné) is érezték. A kommunistákra ekkor komoly feladatok hárultak: a sztrájkok szervezése, röpcédulák terjesz­tése. Kiss elvtárs kivette részét ebből a munkából is. Gyakran tartották összejöveteleiket az ő lakásukban. Szervezték a sztráj­kokat, megbeszélték az újabb feladatokat. Halkan énekelték a buzdító forradalmi indulókat, melyek még fokozták lelkese­désüket. Kiss elvtárs ott volt Gútán (Kolárovo) a május el­sejei csendőrkordon áttörése­kor, Tornácon (Trnovec nad Váhom) részt vett a mezőgazda- sági munkások tüntetésén, 1936-ban a Szímőn megrende­zett dél-szlovákiai sportünne­pély szervezője volt. Négy al­kalommal tartóztatták le, és a komáromi (Komárno) f egy ház­ba hurcolták. A felszabadulás után tovább folytatta a munkát. Tanfolyamon vett részt, hogy bővítse ismereteit. Tagja volt a helyi szövetkezetei megalapító bizottságnak, és nyugdíjba vo­nulásáig a közös gazdaságban dolgozott. A pártszervezet elnö­ke, a népi milícia parancsnoka, a hnb alelnöke volt, nem is szólva a tömegszervezetekben kifejtett tevékenységéről. Kom­munistaként mindig jó példát mutatott. A hetvenéves Kiss Alajos visszaemlékezéséből idé­zünk: „Ha újra kezdeném, ugyanígy harcolnék. Küzdelmes volt az életem, de megérte.“ BÚKOR JÓZSEF A téglagyárban 1975 áprilisában kezdte meg működését a Nyitra menti Tég­lagyárak Zlaté Moravce-i üze­me. Évi kapacitása 59,4 millió darab tégla. Az év első négy hónapjában az üzem dolgozói teljesítették az előirányzott tervet és az anyagveszteséget 0,5 millió koronával csökken­tették. A felvételen a tetőfedő cserepet rakják a kocsikra M. Beiio, I. Jammrich, R. Slováko- vá és H. Varieéková. Ez a leg­nehezebb munkák közé tarto­zik. A jövő évben gépesítik már ezt a folyamatot is. PAVEL MATIS Jól halad a tervteljesítés­ben a bratislavai KABLO nemzeti vállalat királyhei- meci (Královsky Chlmec) üzemegysége. Ez év január­jától működik önálló rész­legként, ezelőtt a Járási Ipa­ri Vállalat kiegészítő részle­ge volt. Ma 115 dolgozónak biztosít az üzem munkát és jó kereseti lehetőséget. A gépek gazdaságosabb ki­használása miatt két mű­szakban dolgozzák fel a Ke­let-szlovákiai Vasműből ér­kező pléhlemezeket. Az itt gyártott 1000 és 2200 milli­méteres kábeltartókat ha­zánk egész területére szál­lítják. A napi termelés eléri a 115—120 000 korona érté­ket. A fiatal üzemben többnyi­re fiatal munkások dolgoz­nak. Az átlagéletkor 30 év. Áprilisban 24 taggal megala­kították a SZISZ üzemi szer­vezetét. A gyűlésen elő­irányzott tervet eddig pon­tosan teljesítették. Kivették részüket a tavaszi nagytaka­Egy új üzemről rításból, a termelésben pedig szabad szombatokon társa­dalmi munkával segítettek. Céljuk: még több fiatalt be­vonni a szervezet munkájá­ba. Az ideológiai munka fel­lendítésében elsősorban az üzemi pártszervezetre tá­maszkodnak. Kajla Ernő elv- társ, a pártszervezet elnöke biztosította a fiatalokat, hogy támogatni fogják hasz­nos kezdeményezésüket, és mindent megtesznek, hogy a SZISZ-szervezet eredményes munkát fejthessen ki. A kul­túra és a sport terén is sok tennivaló vár. még a fiata­lokra. Az üzemben öt szocialista munkabrigád működik. A Fabrici András és a Szűcs András vezette kollektívák az ezüst fokozat, a másik három munkabrigád pedig a bronz fokozat tulajdonosa. Problémák, mint mindenütt, itt is vannak. Elsősorban azt kell megoldaniuk, hogy az egyes munkabrigádok tagjai egy műszakban dolgozzanak, mert csak közösen érhetnek el még jobb eredményeket. JABRIK ANNA A munkabrigád néhány tagja (A szerző felvétele] A sikeres gyógyítás érdekében A Galántai (Galanta] Já­rási Egészségügyi Intézet dolgozói a szövetségi kor­mánytól és a Szakszerveze­tek Központi Tanácsától ok­levelet kaptak. A jó eredmé­nyek elérésében nagy szere­pe volt a széles körű szo­cialista munkaverseny ki­bontakozásának. Az elmúlt évben majdnem minden al­kalmazott bekapcsolódott a versenybe. Külön ki kell emelni a központi röntgen dolgozóinak igyekezetét. A Bózsing György vezette munkabrigád 1966-ban, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 49. évfordulója alkalmából alakult. Akkor a vezetőn kívül három tagja volt: Terézia Zárecká, Éva Kollárová, Edita Szabóvá. Később a részleget kibővítet­ték, modernizálták, s így nőtt az alkalmazottak szá­ma is. Ma már 19 tagú a szocialista munkabrigád. A bronz fokozatot már meg­kapták. Azt tartják, hogy a cím kötelez. Még nagyobb munkakedvvel láttak hozzá a feladatok megoldásához. Szocialista kötelezettségvál­lalásokkal köszöntötték a jelentős évfordulókat. A Februári Győzelem 30. évfor­dulója tiszteletére 320 óra ledolgozását vállalták. Ebből már 260 órát teljesítettek is az új kórház építésén. A vállalásukban szereplő 1000 kg papír, 1500 liter filmrög­zítő és 1500 kg felhasznált film összegyűjtését és leadá­sát fokozatosan teljesítették. Az újítási javaslatokkal a munkabrigád vezetője jó példát mutat. Az eddig ki­dolgozott hét javaslatát már alkalmazzák. így népgazda­ságunknak jelentős összeget takarítanak meg. Most szer­veznek egy komplex racio- nalizációs brigádot is, mely­nek legfőbb feladata a moz­gásszervi betegek speciális kivizsgálása és a vizsgálat egyszerűsítése lesz. Szocia­lista társadalmunk nagy gondot fordít a dolgozók egészségügyi ellátására. Az említett szocialista munka- brigád tagjai tudásuk és ké­pességűk legjavát adják a gyógyítás sikere érdekében. BENKOVICS ZOLTÁN A környék munkásai tudják A párkányi (Stúrovo] Dél- szlovákiai Cellulóz- és Pa­pírgyár két kirándulást ren­dezett nyugdíjasai részére. Először a Balaton környékét tekintettük meg. Második ki­rándulásunkon Rozsnyó (Roíöava) és környékének történelmi nevezetességeit, többek között a Betléri (Bet- liar] kastély műkincseit és trófeáit, valamint Kraszna- horka (Krásna HőrkaJ várát néztük meg. A gyár nyugdí­jasainak jólesik ez a kedves megemlékezés és törődés, amelyben minden évben ré­szesülnek. A papírgyár alapköveit 1963-ban rakták le. Ezen a területen — még a háború utáni években is — a me­zőgazdasági munkákon kívül nem nagyon volt kereseti lehetőség. A férfiak kényte­lenek voltak családjuktól tá­vol keresni munkát, de a nők ezt nem tudták vállalni. A gyár meghozta számukra is az egyenjogúságot és a kereseti lehetőséget. Sok anya és fiatal lány dolgozik most itt. Ipolyságról (Sahy), Érsekújvárból (Nővé Zámky) és Komáromból (Komárno) autóbuszok szállítják a dol­gozókat a gyárba. A környék munkásai tud­ják, mit jelent a papírgyár számukra. Minden vezető és munkás tisztában van azzal, hogy ezt a gyárat becsülni, védeni és szeretni kell. HANGYA FERENC Az első üzemi ávoda A Komáromi (Komárno) Vnb kezdeményezésére a Gyulama­jori (Dulov Dvor) Állami Gaz­daság vezetősége az elmúlt idő­szakban mindent megtett an­nak érdekében, hogy minél előbb elkészüljön a járás első üzemi óvodája. Végre teljesült a szülők kívánsága: Ctibor Ma­nch, az ÁG igazgatója átadta rendeltetésének az új létesít­ményt. A gazdaság dolgozói több mint 17 ezer órát dolgoz­tak az építkezésen, melynek ér­téke meghaladja a félmillió koronát. Dicséretet érdemel Ba­bies Ferenc építőcsoportja és a központi műhely dolgozói. Az állami gazdaság példája köve­tésre méltó. Ilyen összefogás­sal másutt is megoldhatnák a gyermekek óvodai elhelyezését. BENDE ISTVÁN 1978. VI. 25. io

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom