Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-18 / 25. szám

V p 1978. VI. 18. A Bratislava! Mélyhűtő Válla­lat nltrai 03-as számú üze­me az elmúlt években sokat hallatott magáról. Nem csoda, hisz igyekezett olyan élelmiszere­ket gyártani, amelyeket a fogyasz­tók szívesen vásárolnak. Céliuk a háziasszonyok és az üzemi kony­hák dolgozói munkájának meg­könnyítése. Az itt gyártott mély­hűtött élelmiszerek néhány perces melegítés és sütés után fogyaszt- hatók. Augustin Kniebügl, az üzem igazgatójának termelési helyette­se — amikor meglátogattam az üzemet — elmondotta mindazt a sok buktatót, nehézséget, amely fékezte a kibontakozást. Eleinte csak húst fagyasztottak és tárol­tak. Hosszú vajúdás után változott meg a termelési program. Jelen­leg a társadalmi szükségletek fi­gyelembevételével — az átalakí­tott, valamint az új berendezések­kel — egyre több zöldséget és gyümölcsöt készítenek elő mély- hűtéses tárolásra. Most már csak zöldséget és gyümölcsöt dolgoznak fel és megfelelő körülmények kö­zött tartósítanak. Emellett félkész és készételeket és süteményeket is készítenek, még kooperációs módon is. Üzemszemle közben tárul elém a gazdag termelési program. Fran­— Szaktanácsokkal látjuk el az idénymunkásokat — tájékoztat Emília Pintérová tisek Plevka, a feldolgozó és a hűtőrészleg vezetője a tágas hall­ban elégedetten mondja, hogy ép­pen most fejezték be a spenót fel­dolgozását. Három műszakban dolgoztak, és a munkaidőt olyan jól kihasználták, hogy a tervezett háromszáz tonna helyett négyszáz- hatvan tonnát sikerült tartósíta­niuk. Most még átvizsgálják a gépi berendezéseket, hogy idejében megkezdhessék a borsó feldolgozá­sát. Bizony munkájuk nem köny- nyű, mert az egész üzemben csak hatvanan dolgoznak állandóan, az idényben viszont száz olyan mun­kaerőt kell foglalkoztatniuk, akik­nek úgyszólván alig van szakkép­zettségük. Emília Pintérová mes­ter, a szocialista munkabrigád tag- ia is arról beszél, hogy Anna Zá- koviöovával, a brigád vezetőjével együtt ugyancsak sok szaktanácsot ad az idénymunkásoknak. Vigyáz­niuk kell, hogy azok megtartsak á munkabiztonsági előírásokat, fe­gyelmezetten dolgozzanak. Egy járműről akkumulátoros emelőkocsival szedik le a palet­tákra rakott árut. A termelési he­lyettes vizsgálgatja a csomagokat, nem talál semmilyen hibát. Az üzem csak félerővel dolgozik. A csomagolóban Gabriella Kraiéová, Alena Horníková, Anna Némethová és Mária Nováková készíti mélyhű­tött zöldségből a különböző keve­rékeket. Készítenek vegyes zöldsé­get „magyar módra“ is. Most hét­fajta zöldséget csomagolnak a Zo- bor felirattal ellátott műanyag­zacskókba. Még rózsakellel is ki­egészítik tartalmát, hogy minél jobb ízű legyen. Amíg átérünk egy újabb részleg­re, a termelési helyettes a ter­— Szeretnénk még több mélyhű­tött süteményt készíteni — mond­ja Magda Homoiová mékek egész skáláját sorolja fel. Az üzemi konyhák részére megren­delés szerint készítenek készétele­ket, amelyek megközelítőleg húsz­perces melegítés után már fo­gyaszthatok. Eddig még csak száz tonnát gyártottak, de a jövőben — tekintettel a nagy érdeklődésre — hétszázezer tonnát is szállíthat­nak évente. A Bratislava! Élelmi- szeripari Kutatóintézet segítségé­vel már megkezdték az egy- és ötadagos csomagok gyártását. Úgy gondolják, hogy ez a családok ré­szére is megfelel. Az eredménnyel azonban nem elégedettek, és a szükségletek figyelembevételével újabb készítményekkel igyekeznek megörvendeztetni a vásárlókat. Az egyik üzemrészlegen hosszú futószalag üzemel. Mellette a nit- rai péküzem dolgozói készítik a gyümölcsízzel töltött süteménye­ket. Ügy látszik, rosszkor érkez­tünk, mert a félautomata gép ki­kihagy, és nem mindig juttat gyümölcsízt a süteményekbe. Mag­da Homoiová mester idegesen pa­naszkodik, hogy ilyesmivel is meg kell birkózniuk. Ennek ellené­re száznégy százalékra teljesítet­ték a termelési tervet. A helyettes hozzáfűzi, hogy ezen a szakaszon kooperációs módon dolgoznak. A nitrai péküzemnek nem volt meg­felelő töltőgépe és mélyhűtője sem. Ezért megegyeztek, hogy a péküzem dolgozói itt készítik el a süteményeket, a mélyhűtőüzem dolgozói pedig hűtik és így szállít­ják az üzletekbe. A háziasszonyok a kitűnő készítményekből pár perc alatt ropogós süteményt készíthet­nek. A futószalag végén Éva Zverko- vá, Anna Slneková, Mária Repková és Csentés Emília már kis, ízléses csomagokba rakja a süteményt. A termelési helyettes munkájukat szemlélgetve elmondja, hogy a ter­melési módszerek további korsze­rűsítésén dolgoznak. A gyökérzöld­séget. például vegyszerek nélkül, forró gőzzel hámozzák egy hol­land gyártmányú berendezéssel. További erőfeszítések történnek, hogy a háztartások és az üzemi konyhák részére minél több mély­hűtött zöldséget, gyümölcsöt fél­kész és készételt szállíthassanak. BÁLLÁ JÓZSEF- Augustin Kniebügl termelési nelye ttes (balról) a palettába rakott árut vizsgálja (A szerző felvételei) TUDJÁK KÖTELESSÉGÜKET Jó munkát végez a gépjavító kollektíva Első pillantásra a műhelyudvar úgy tetszik, mintha a kiselejtezett gépek „temetője“ volna. Van itt traktor, kombájn, eke, borona, vető- és kaszálógép. Mit látok még? Szalmahordót, ele­vátort, régi cséplőgépet és dirib-darab vasa­kat. A kovácsműhelyben cseng .az üllő, kint motorok zúgnak, jönnek-mennek a traktorok, egyik munkába, a másik javításra. Később tudtam meg, hogy itt nincsen elve­szett vasdarab, mert a javításnál minden fel­használható. A kiselejtezett gépekből kiszerelik a használható alkatrészeket. Az egyik régi kombájn is erre a sorsra jutott, két üzemkép­telent „bütyköltek“ meg alkatrészeiből. Egyéb­ként már minden munkagép üzemképes, a kombájnokon is az utolsó ellenőrzéseket végzik. A műhelyudvaron találom a szövetkezet he­lyettes üzemgazdászát, Pálinszky Tihamért, aki egyben az üzemi pártalapszervezet elnöke. Ve­le és Mitrik Mihály udvarmesterrel beszélge­tek először. Elmondják, hogy a Hegyi (Kopőa- ny) Egységes Földművesszövetkezet gépellátá­sa kielégítő, és ennek is köszönhetik, hogy nincs lemaradás a tavaszi munkáknál. Például már a befejezéshez közeleg a cukorrépa egye- lése. Megtudom azt is, hogy a határban minden igen szép, búzából például a tervezett 38 mázsás átlagos hektárhozam helyett a 45, sőt az ötvenmázsás hozamot is elérhetik, ha to­vábbra is kedvező marad az időjárás. Miközben a műhelyeket járjuk, hozzánk csat­lakozik Dezső Bertalan műhelymester is. Az erősen őszülő, negyvenkét éves mester 16 éve dolgozik a hegyi szövetkezetben. Jegyzetfüzet van a kezében, fejében száz és száz alkatrész neve. — Ez itt mi? — Fogaskerék. — Mi baja? — Megkopott, ki kell cserélni. — Van-e új? — Ebből a fajtából, sajnos, nincsen. — Gyakori-e az alkatrészhiány? — Főleg a külföldi gépeknél. — S ha nincsen, mit csinálnak? — Az ember gondolkodik, töri a fejét és mindig talál valamilyen ésszerű megoldást. Körülöttünk a gépek tucatjai, köztük szere­lők, traktorosok sürögnek, mindenki a saját mun­káját végzi. A traktorok száma 29 és mind üzem­képes. Ót traktor mindig tartalékban áll, ké­szen arra, hogy helyettesítsék a javításra szo­rulókat. így a traktorosok munkája folyama­tos. Nem kell órák hosszat, esetleg napokat várni, amíg a hibásakat megjavítják. Jő ez a szövetkezetnek, mert a tervezett munkát határidőre elvégezhetik, és jó a traktorosok naik is, mert hincsen munkaidő-kiesés. A trak­torosoknál és a műhelyben dolgozóknál az át­lagos életkor harminc éven alul van. A havi kereset 2500—3000 korona. Munkaerőgondok nincsenek, a nyolc szerelő minden munkát pontosan és határidőben elvégez. Dezső Bertalan a raktárba megy, mi is vele tartunk. A raktárfelelős egy fiatalasszony, Fedor Katalin. Szigorú és pontos. A raktárban is pél­dás a rend. Egy villanymotorhoz keresnek al­katrészeket. A villanyszerelői munkálatokat és a villanymotorok karbantartását Pálinszky István végzi. Munkahelyével és keresetével elé­gedett. Azelőtt Kassán (Koáice) dolgozott, s ott se keresett többet, mint a szövetkezetben. Hegyi lakos. Hívták a villanytelepre, de nem ment. Minek, ha helyben is megkeresheti a havi két és félezret. Megkérdeztem a többi szerelőt, traktorost is, elégedettek-e a kere­setükkel. A válasz egyértelműen igen volt. S ami a lényeg, nem kell naponta ingázniuk a munkahelvre és haza. Dezső Bertalan az egyetlen, aki nem helyben, hanem Abarán (Obrinl lakik. Nincs messze, alig nyolc kilo­méterre fekszik Hegyitől. Saját Moszkvicsán jár a munkába. — Milyen viszonyban van a szaktársaival? — Mint egyik munkás a másik munkással. Mindenki tudja a kötelességét. Ha kell, mun­kaidő után is itt maradunk, aratáskor még éjszaka is dolgozunk. Olyan nincs, hogy a kombájn vagy más gép a mi hanyagságunk miatt álljon. Minket ezért fizetnek, s ha pon­tos, jó munkát végzünk, az alapfizetésünkhöz még harmincszázalékos jutalmat is kaphatunk. A Hegyi Efsz szerelő- és javítóműhelyeiben pontos és jó munkát végez a nyolc szerelő. A munkáját szerető és értő, jól összeforrott kollektívával a vezetők is elégedettek. Mindez jő előfeltétele a szocialista munkabrigád cím elnyerésének. TOROK ELEMÉR Ezzel a berendezéssel három műszakban dolgoztuk fel a spenótot — mutatja FrantiSek Plevka, a hűtőrészleg vezetője ME GKÖNNYÍTIK a háziasszonyok MUNKÁJÁT TOVÁBB KÍSÉRLETEZNEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom