Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-11 / 24. szám
Franz Schubert emlékműve ma már kerítés védi a parkot, melyet Franz Peter Schubert (1797— 1828) zeneszerzőről neveztek el, mert a hagyomány szerint a kastély vendégeként (1818-ban, 1824-ben) szívesen sétálgatott benne. Egyébként pedig a zselizi hónapok életének legtermékenyebb korszakába tartoztak. A parkot 1966-ban felújították, két évvel későbben emlékművet állítottak fel benne a művésznek. A parkon át folyik a Sári-patak. Egykoron „Selyzy sar'-nak (Zselizi Sár) nevezték, mert egyike volt a négy pataknak, mely mocsarat táplált. Még sohasem készítettek a parkról ökológiai felmérést. így nem tudni, hogy felújítása és az a tény, hogy közvetlen a park mellé építették a kórházat, mennyire változtatta meg a korábbi ökológiai egyensúlyt, de a felmérés rögzítette a jelenlegi helyzetet. Ivan Novak, a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkatársa szó„leiéül annak, hogy ez is közügy11 KÖRNYEZETVÉDELEM - NEVELÉSSEL • POLITIKAI FELADAT AZ ÖKOLÓGIAI FELMÉRÉS • A JOG ÁRA: KÖTELESSÉG • Ml VAN A SCHUBERT PARKBAN? • A JÖVŐ PÁRTJÁN „Hatékonyabban kell védenünk a társadalmi érdekeket. Még kedvezőbb élet- és munkafeltételeket kell kialakítanunk. Sokoldalú segítséget kell nyújtani az ifjúság munka- és kulturális-társadalmi aktivitása fejlesztéséhez szükséges feltételek kialakításában.“ (A XV. pártkongresszus határozatából) Már elvonult a hajnali zápor, amikor felébredtem. Az ablak párkányáról lecsöppenő vízcseppek az ütemmérő egyenletességével kiszámolták az ébredés utolsó perceit: három, kettő, egy ... reggel lett. A zselizi (Zeliezovce) Schubertpark sétányán haladva igyekeztem a gimnázium épülete felé, és akarva- akaratlan is élveztem a reggel, a természet szépségét. A fák alatti sarjú- fű sötét zöldje, a bőséges napfény elkápráztatott. Arcot érintő szeretett kéz melegeként simogatott a kedves Cziria Szilvia és Molnár Hajnalka napmeleg. A híd alatt sárga habot vetett a sötéten tajtékzó patak. Susogott a szellő. Fák lombja zizegett. Nagyon is megértettem, hogy Gerö János elvtárs, a gimnázium igazgatója ezzel fogadott: — Szép a park? Nem tudom a szép, a jó érzetét mindig és azonnal megfelelő szavakkal ecsetelni, tehát csak bólintottam. De nem is várt mást, mert kéretlenül is folytatta az alig megkezdett beszélgetést. — Erről van szó. A parkról, meg általában a környezetvédelemről. És persze a feladatról, hogy neveléssel kell megvalósítani a környezetvédelmet. KÉRDÉS: HOGYAN? Előzőleg, máshol, más alkalómal, másoktól is megkérdeztem ezt, s feljegyeztem a válaszokat. Ivan Novak, a Csehszlovák Tudományos Akadémia munkatársa: — A környezetvédelmi terv lényegében nyitott. Törekedni fogunk a tárgyi tartalom továbbfejlesztésére, a további kritériumok, mint a tervezéshez döntő mértékben hozzájáruló eszközök megismerésére. Pavel Weigel, a Prágai Műszaki Egyetem Építészeti Karának munkatársa: — A környezetvédelem irányításának kérdéseivel 292 óra terjedelemben foglalkozunk a továbbképző tanfolyamokon. Ez a tanfolyam átfogó, szintetizáló jellegű. Dr. Dana Kvasnicková, a Prágai Környezetvédelmi Kutatóintézet munkatársa: — Eddig hiányzott a környezetvédelem és -alakítás oktatási rendszerének elképzelése, de már kidolgoztuk ezt. Csupán a tananyag állandó tökéletesítéséről, az időszerű részleteknek az oktatásba való bevonásáról és a lektorcsoportok kiegészítéséről kell gondoskodni. A ZSELIZI FIATALOK VÁLASZA Először Nyustyin Ferencné, a SZISZ iskolai szervezetének irányításáért felelős pedagógus fogalmazta meg a választ: — Társadalmi érdek a környezet^ védelem, és ezt nem lehet csak szavakban megvalósítani. Tettekre van szükség. Nem is egyfélére. Környezet- védelem a városszépítési akcióban való részvétel, az ifjúsági mozgalomban olyan jellegű propaganda érvényesítése, mely szorgalmazza ezt, és megfelelő politikai feladatok kitűzése. Fontos az ellenőrizhető, mérhető feladatok teljesítése az iskolán kívüli munkában. Azután Cziria Szilvia, a IV/A osztály tanulója válaszolt: — Politikai feladatnak tekintem a környezetvédelem megvalósítását. Ezért neveztem be az ifjú természet- tudósok országos versenyébe. Az volt a feladat, hogy dolgozatot írjunk ezzel a címmel: Környezetvédelem diáktársaim véleménye alapján. A hét szakaszból álló tanulmány lényegében ökológiai felmérés volt. Főleg a Schubert-parkra vonatkoztatva. Persze szerényen elhallgatta, hogy közel százoldalas tanulmánya alapján ő volt az országos verseny első helyezettje, tanulmányát megjelentetik. Iskolatársa, Molnár Hajnalka, a III. osztály tanulóia még szerényebben csak ennyit mondott: — Részfeladatot teljesítettem, vagyis „leltároztam“ a parkban. Kimondottan csak a park faunájával foglalkoztam. A versenyben hetedik helyezést ért el. Viszont aligha van rajta kívül másnak is olyan herbáriuma, mely hű képet ad a park növényvilágáról, pedig ott növényritkaságok, más földrészekről idetelepített fák is találhatók. HELYZETKÉP Velük, és azokkal a fiatalokai, akiknek tevékenységét Fasanga Jánosáé biológiatanár irányítja, megpróbáljuk felvázolni, hogy milyen is a jelenlegi helyzetkép a parkban. Nem tudni pontosan, hogy mikor létesítették. Az 1789. évi összeírásban többek között ezt olvashatjuk: „... a rezidencia épülete már nagyobbrészt áll. Egy tervezett kert tartozik hozzá, amely még nincs bekerítve.“ Persze használatával élve: A környezetvédelem tervezéséhez döntő mértékben hozzájáruló tények tehát már ismeretesek. És figyelmeztető, amit Cziria Szilvia mond a patakról: — Két helyen vezetnek bele szennyvizet. A Nessler-féle módszerrel végzett méréseim bizonyítják, hogy a patak vizében jelentős az ammóniamennyiség. OKOS ÉRVEK Érdemes-azonban a többiek véleményét, megállapításait is följegyezni. — Miénk a park. Jogunk van hozzá. A jog ára a kötelesség. Tehát törődni kell azzal, hogy milyen lesz holnap, meg holnapután. — Tudjuk jól, hogy Kijevben, Ukrajna fővárosában Í9 négyzetméter park jut egy lakosra. Érdemes tehát kiszámítani, hogy nálunk, a most városodó településen mennyi jut egy lakosra. És holnap, az e»redévforduló után mennyi jut majd? — Bizony, Marx és Engels is foglalkoztak környezetvédelmi problémákkal. Marx idejében figyelmeztetett a szabadság és a természet szükségszerű viszonyára, mondván, hogy ésszerűen kell szabályozni, közösségi ellenőrzés alá kell helyezni a folyamatokat. — Az emberért, az emberrel , szemben. Nem ellentmondás ez? Nem. Nincsen ingyen se szocializmus, se szocialista ember. Küzdelem az ára. Sokszor önmagunkkal is meg kell küzdeni. Legfőbb probléma, amikor régi szokásokat kell megváltoztatni, de el kell kezdeni. Igen, a parkban is. Az emberért, az emberrel szemben. — A környezetvédelem a szocialista humanizmus megnyilvánulása. Az elv alkalmazása pedig csak rajtunk múlik. — Aki a jövő pártján áll, cselekedjen! Okosan, mert a holnap nem a szólamokat, hanem a tetteket fogja számonkérni. — Mi vállaljuk a feladatokat. MIÉRT? Ellenőrző kérdés gyanánt vetem fel: — Mi késztetett a tanulmány megírására, a felmérés elvégzésére? Cziria Szilvia nyugodt, talán már többször is átgondolt, megfontolt válasza: — A környezetvédelem fontossága. Jeléül annak, hogy ez is közügy, munkához láttam, tanáraim, társaim segítettek, engem meg lelkesített az ügy szolgálata. Molnár Hajnalka ugyanezt másképpen mondja: — Miért is? A Szocialista Ifjúsági Szövetség tagja vagyok, feladatot kaptam, és azt teljesítettem. A környezetvédelem különben fontos közügy* A parkon át tértem vissza a beszélgetés után. Megálltam a sétány egyik fordulójánál. Felnéztem a lombok felé, ahonnan a hajnali zápor vízcsepp- jei peregtek alá. Odatartottam a tenyerem, és egy csepp kékes pontocskaként hullt rá. Azt mondják, hogy értő szemmel a cseppben is meg lehet látni a tengert. Néztem, néztem, amíg fel nem száradt, el nem tűnt, de mit se bántam, hiszen megértettem néma üzenetét. Vidáman fütyörészve mentem tovább. HAJDO ANDRÁS A Schubert-parkban A szerző (1) és Benyák József (2) felvételei A 1978. VI. 11. N X 3 D
