Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-04 / 23. szám
} A SZÁMOK TÜKRÉBEN Brazília a rangsor élén Az eddigi 10 labdarúgó-világbajnokságon mindösz- sze 46 ország vett részt, és ha figyelembe vesszük, hogy a FIFA-naik (Nemzetközi Labdarúgó Szövetség) 124 tagországa van, akkor ez a szám eléggé kicsi. Brazília válogatottja az egyetlen, amely minden világbajnokságon ott volt, és a lejátszott mérkőzések száma, illetve az elért sikerek alapján is öt illeti a világelsőség. Táblázatunk első oszlopa a részvételt, a második a lejátszott találkozók számát jelöli, majd a győzelem, a döntetlen és a vereség következik, míg végül a gőlarány és a pontszám van feltüntetve. 1. Brazília 10 45 29 7 9 109:53 65 2. NSZK '6 35 25 4 6 89:47 56 3. Olaszország 8 29 16 5 8 53:34 37 4. Uruguay 7 29 14 5 10 57:39 33 5. Magyarország 6 23 14 2 7 70:34 30 6. Svédország 6 25 11 5 9 47:43 27 7. Anglia 6 24 10 6 8 34:28 26 8. Jugoszlávia 6 25 10 5 10 45:34 25 9. Szovjetunió 4 19 10 3 6 30:21 23 10. Argentína 6 22 9 4 9 40:39 22 11. Csehszlovákia 6 22 8 3 11 32:36 19 12. Chile 5 18 7 3 8 23:24 17 13. Spanyolország 4 15 6 2 7 20:23 14 14. Ausztria 3 12 6 1 5 26:26 13 15. Franciaország 6 17 6 1 10 35:36 13 16. Lengyelország 2 8 6 0 2 21:11 12 17. Svájc 6 18 5 2 11 28:44 12 18 Hollandia 3 9 5 1 3 17:9 11 19. Portugália 1 6 5 0 1 17:8 10 20. Mexikó 7 21 3 4 14 19:50 10 21. Németország (1938-ig 2 6 3 1 2 14:13 7 22. NDK 1 6 2 2 2 5:5 6 23. Paraguay 3 7 2 2 3 12:19 6 24. USA 3 7 3 0 4 12:21 6 25. Wales 1 5 1 3 1 4:4 5 26. Románia 4 8 2 1 5 12:17 5 27. Skócia 3 8 1 3 4 7:15 5 28. Peru 2 6 2 0 4 10:13 4 29. Bulgária 4 12 0 4 8 9:29 /> 30. É.-Írország 1 5 1 1 3 6:10 s 31. Koreai NDK 1 4 1 1 2 5:9 3 32: Belgium 5 9 1 1 7 12:17 3 33. Kuba 1 3 1 1 1 5:12 3 34. Törökország 1 3 1 0 2 10:11 2 35. Izrael 1 3 0 2 1 1:3 2 36. Marokkó 1 3 0 1 2 2:6 1 37. Ausztrália 1 3 0 1 2 0:5 1 38. Kolumbia 1 3 0 1 2 5:11 1 39. Norvégia 1 1 0 0 1 1:2 0 40. Egyiptom 1 1 0 0 1 2:4 0 41. Hollanddndia 1 1 1 0 1 0:6 * 0 42. Salvador 1 3 0 0 3 0:9 0 43. Haiti 1 3 0 0 3 2:14 0 44. Zaire 1 3 0 o3 0:14 0 45-46. Bolívia 2 3 0 0 3 0:16 0 Déí-Korea 1 2 0 0 2 0:16 0 Mérkőzések, gólok, átlagok Amint az alábbi táblázatunkból kitűnik, legtöbb gólt az 1954. évi világbajnokságon rúgták, számsze- rint 154-et! Ezt a rekordot csak négy esztendővel később tudták úgy-ahogy megközelíteni, és azóta a világbajnokságokon jóval szegényebb a gólszüret (Az első oszlopban a mérkőzések, a másodikban a gólok száma, a harmadikban pedig a találkozónként! átlag van feltüntetve.) 1930 Uruguay 18 70 3,88 1934 Olaszország 17 70 4,11 1938 Franciaország 18 84 4,66 1950 Brazília 22 88 4,00 1954 Svájc 26 154 5,38 1958 Svédország 35 126 3,60 1962 Chile 32 89 2,78 1966 Anglia 32 89 2,78 1970 Mexikó 32 95 2,96 1974 NSZK 38 97 2,55 Fontaine 13 gólja A mindenkori világbajnoki góllövőlista élén a francia Just Fontaine áll 13 góljával, de ha az egy mérkőzésre eső átlagot vesszük alapul — feltétlenül igazságosabbnak látszik —, akkor a magyar Kocsis Sándor vezeti a mesterlövők mezőnyét. A „Kocká“- nak becézett jobbősszekötő az 1954-es világbajnokság öt találkozóján tizenegyszer volt eredményes, és ez mérkőzésenként 2,20(ü) gólt jelent. íme az elmúlt tíz világbajnokság leggólerősebb futballistái mérkőzésenkénti átlag szerint: 1. Kocsis (magyar) 5 11 2,20 1954 2. Fontaine (francia) 6 13 2,16 1958 3. Stabile (argßntin) 4 8 2,00 1930 4. Zsengellér (magyar) 4 7 1,75 1938 5. Müller (nyugatnémet) 6 10 1,66 1970 6. Eusébio (portugál) 6 9 1,50 1966 7. Nejedly (csehszlovák) 6 7 1,16 1934 8. Ademir ^brazil) 6 7 1,16 1950 9. Lato (lengyel) 7 7 1,00 1974 10. Garrincha (brazil) 6 4 0,66 1962 A nézőcsúcsot az NSZK tartja A 10 világbajnokság 270 mérkőzését csaknem 10 millió (pontosan 9 688 000) néző tekintette meg. Sokáig Brazília tartotta a nézőcsúcsot, de aztán jött Anglia, Mexikó és végül az NSZK. Igaz viszont, hogy annyi mérkőzést egyetlen világbajnokságion sem játszottak, mint éppen a legutóbbin. Táblázatunk első oszlopában a világbajnokság éve, a másodikban a rendező ország van feltüntetve, majd a találkozók és a szurkolók száma következik, végül pedig az átlagos nézőszám, kerek“ száma. illetve a döntőn megjelent „druk1930 Uruguay 18 547 000 30 400 90000 1934 Olaszország 17 408 000 24 000 45 000 1938 Franciaország 18 375 000 21 000 65 000 1950 Brazília 22 970 000 44 000 220 000 1954 Svájc 26 745 000 28 000 65 000 1958 Svédország 35 821 000 23 000 50 000 1962 Chile 32 986 000 30 000 80 000 1966 Anglia 32 1 489 000 46 000 100 000 1970 Mexikó 32 1 570 000 49 000 90 000 1974 NSZK 38 1 774 000 46 000 80 000 (T. V.) C_ázféle játék létezik, százféle já- fékért lelkesedik az emberiség, mégis, miért éppen a futball a játékok királya? Miért éppen a labdarúgás, a „gömbölyű esztelenség“ a legelterjedtebb és a legnagyobb figyelemmel kísért sport a világon? Miért van az, hogy a világbajnokságok idején a foci, mint valami járvány, mint valami fertőző láz mindenkit elkap, még azokat is, akik egyébként védettek vagy közönyösek a sporttal, a labdarúgással szemben? Nehéz a felelet. Pedig van. Mert ok nélkül nincs okozat... Miért játsszák a futballt ősidők óta? Talán mert az ember fogékony a labda iránt? Lehet. De akkor miért nem a kosár- vagy a kézilabdát választották távoli őseink, akik a legenda szerint azért szálltak le a fáról sok ezer évvel ezelőtt, mert csak az édes anyaföldön volt lehetséges egy száraz kókuszdióból eszkábált labdaszerű tákolmány kergetése? Hiszen a kéz „ügyesebb“, mint a láb, kézzel legalább kétszer olyan jól lehet uralni a labdát, mint lábbal. Láttak már valakit, aki lábbal ugyanolyan hosz- szú ideig tudja birtokolni a „bőrt“, mint kézzel? Aligha. És máris itt vagyunk a labdarúgás népszerűségének alapvető kérdésénél. Futballozás közben a labda állandóan játékban van, nem lehet huzamosabb ideig tartani, nem lehet „eldugni“ az ellenfél elől. Egyszóval nem lehet úgy birtokba venni, hogy a másik csapat tagja bármelyik pillanatban el ne érhesse, egy másodpercre sincs „magántulajdonban“. A futballpályán senki sincs kiváltságos helyzetben, mint az élet más területén, a labda elérésének lehetősége ott mindenki előtt nyitva áll... Mivel játék közben a futballista szabadon dönthet, saját akarata szerint cselekedhet, a labdarúgás- és általában a sport — a néző számára is lehetővé teszi, hogy szabad elhatározása és hajlandósága szerint az egyik csapatnak vagy sportolónak szurkoljon, a másiknak ne, és ezt ki is nyil- vántsa, vagyis, hogy valakit vagy valakiket lelkesítsen, másokat pedig ne. A lelátón, ahol a társadalmi öncenzúra mértéke egészen minimális, a néző szabadon fejezheti ki gondolatait, tehát a sportban, főként a labdarúgásban megtalálhatjuk azt, amit a hétköznapok egyhangúságában akaratunkon kívül elvesztettünk: győzelmeinket, magabiztonságunkat, verhetetlenségünket és férfiúi „felsőbbrendűségünket“. Igen, igen: férfiúi „felsőbbrendűségünket“. Mert úgy látszik, a labdarúgás agresszív férfidolog. Hogy miért? Hasonlítsuk csak össze a kézilabdát és a futballt, főként a labdával való bánásmódot. Míg a kézilabdázók dobják, elkapják és megfogják a labdát, addig a futballban rálépnek, elrúgják, kirúgják a pályán túlra, vagyis az említett vonatkozásban nyilvánvalóan a labda rúgása az agresszívabb cselekedett. Talán éppen ebből következik, hogy a kézilabdát, a kosárlabdát játszhatják, ját- szák és magukénak vallják a nők is, míg a női futball egyelőre inkább csak férfiakat megmosolyogtató rendkívüli látványosság. A labdarúgás ősidőktől kezdve a tömegek sportja, tehát már a kezdet kezdete óta népi játék. Ráadásul a labdának különböző korszakokban különböző méretei voltak és ennek következtében előtérbe kerülhetett az erő, a lelkesedés, az egyéni alakítás lehetősége, tehát olyan tulajdonságok, amelyekkel a legegyszerűbb emberek is rendelkeznek. Ezzel és a mindenki számára érthető, egyszerű szabályokkal magyarázható e játék népszerűsége. Persze a futball csak azok számára izgalmas és érdekes, akik ismerik és értik a szabályait, de amint már említettük, ezek a szabályok mindenki számára könnyen érthetők, s így a mérkőzéslátogató néző előbb- utóbb „szakemberré“ válik; és mint ilyen, dicsér, helyesel, lelkesedik vagy bosszankodik, kritizál és korhol, aszerint, hogy kedvenceik milyen teljesítményt nyújtanak. Ha az elmondottakhoz hozzávesszük, hogy a futball népszerűségének egyik jelentős tényezője az „örök és dicsőséges bizonytalanság“, amelynek értelmében nincs előre lefutott meccs, akkor egy csapásra érthetővé válik a labdarúgás soha nem szűnő varázsa. Az argentínai világbajnokságon már lejátszották az első mérkőzéseket és a foci mint valami járvány, mint valami fertőző láz szinte mindenkit elkapott, még azokat is, akik egyébként védettek vagy közönyösek a sport, a futball hatásával szemben. Nemhiába mondta valaki, hogy a labdarúgás az emberiség modern ópiuma ... TOMI VINCE A FUTBALL VARÁZSA ä űj szó Index: 48 097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Szerkeszti a szerkesztő bizottság. Főszerkesztő: Dr. Rabay Zoltán CSc. Helyettes főszerkesztők: Szarka István é* Csetö János. Szerkesztőség: 893 38 Bratislava, Gorkého 10. Telefon: 309, 312-52, főszerkesztő: 532-20, titkárság: 550-18, sportrovat: 505-29, gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308, Pravda — Kiadóvállalat Bratislava, Volgogradská 8. Nyomja a Pravda, az SZLKP nyomdavállalat — Fravda, 02-es Nyomdaüzeme, Bratislava. PRÖBANYOMÄS. Hirdető iroda: Vojanského núbrezie 15. II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Az Új Szó előfizetési díja havonta — a vasárnapi számmal együtt — 14,70 korona. Az Új Szó vasárnapi számának külön előfizetése negyedévenként 13.— korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat. Előfizetéseket elfogad minden postai kézbesítő. Külföldi megrendelések PNS — Ústrednó expedíció tloce. Gottwoldovo nómestie 48/VII. A SÜTI regisztrációs száma: 5'2. A világbajnok NSZK válogatottja. Sokan közülük nem lesznek ott Argentínában .. .
