Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1978-06-04 / 23. szám

\ Pénzes István . AZ ISKOLA FELÉ Erika sietősen lépked, táská­jában a vízfestékes doboz apró tányérkái ütemesen verődnek egymáshoz. Mintegy nyolcvan méterrel előtte bandukol Kati a szomszéd utcából. Kiálthatna neki, s Kati biztosan megvárná őt — de nem akarja. Bebizo­nyítja, hogy ő a kis másodikos utoléri a „nagy“ ötödikest. A villanyoszlopokat figyeli. Ha Kati továbra is ilyen ráérő­sen ballag, akkor még két osz­lop és utoléri. Kati pár lépéssel Erika előtt lehajol, valamit felvesz a föld­ről, egy pillanatig maga előtt tartja, majd karját lendíti. Nagy ívben repül a talált tárgy hát­rafelé. Kati nem is fordul hát­ra, nem is kíváncsi, hová poty- tyant. Erika felveszi a lába előtt föl­det ért húszfillérest. — Miért dobtad el? — kiált rá Katira. — Mert ezt így kell csinálnil — mondja Kati, majd egyre jobban belemelegedve magya­ráz. — Rá kell köpni, aztán el­hajítani, hogy szerencséd le­gyen ..., hogy több pénzt, na­gyobb összeget találj... Ezt sem tudtad? — És,... és te már találtál? — Még nem, de biztosan fo­gok, mert már sok tíz- meg húszfillérest eldobtam ... Az utcasarkon öten kanya­rodnak a főútra, hetedikesek, nyolcadikosok, a másik utca­sarkon négyen. Az iskolába igyekvő csoportokat csupán pár méteres távolság választja el. — Kati — szólal meg Erika —, ha átfut előtted egy fekete macska, mit csinálsz? Kati döbbenten néz Erikára, de már csattan is a másodikos újabb kérdése: — Ha kéményseprőt látsz, megfogod a gombod? Reggelen­ként figyeled, hogy melyik lá­baddal kelsz fel? Számolod, hogy milyen napra esik tizen- harmadika...? Azután gúnyosan felkacag, könnyed tánclépéseket ejtve kiabálni kezd: — Ötödikes és babonás! Ötö­Az illusztrációt LŰRINCZ ZSUZSA készítette dikes és babonásI Ötödikes és babonás! Az előttük, mögöttük hala­dók együtt kacagnak vele. A hetedikesek kiállítása A felvételt Kecskés Ottó készítette Csontos Vilmos: SZIKRÁKNAK SZIKRÁKRÓL A KRÓNIKA Janina, az elsősök szikravezetője megmondta: Legközelebb mindenki hozzon magáról egy fény­képet! Vajon mit akar azokkal a fényképekkel? Nem értjük, mert mutatja, hogy ő is hozott. Sőt, még egy vastag albumszerű könyvet is hozott ma­gával, amelyre az van nyomtatva: KRÓNIKA. Megmutatja. Szép, fehér lapok vannak benne. Már írt is bele valamit. Persze, csak a jobb oldali lapokra, és a keretbe foglalt részbe. Néhány rajz is látható. Mit írtál bele Janina? Mindent, ami velünk történt. Először persze a névsort. Nézzétek, egyi- kötők neve sem hiányzik. Valóban. A következő oldalon ez a cím olvasható: Első megbeszélésünk. Lapozzunk csak tovább! Minden oldalon más cím olvasható. Versenyeztünk. Müller elvtárs köszön­tése. A könyv ünnepe. Vállalásunk. A mi fánk. Mikor írtad Janina? Gyűlés után, amikor ti ha­zamentetek. Nem is gondoltuk, hogy ő olyankor is törődik velünk, amikor nem lát bennünket. És a fényképekkel mi lesz? Szépen beragasztjuk mindegyiket ebbe a krónikába. Emlékül, hogy évek múlva is láthassuk, ilyenek voltunk. Akkor először a te fényképedet ragasszuk be Janina, hiszen te olyan kedves, jó lány vagy. Rendben van. Csakhogy Janina most újabb dol­got javasolt: Mindenki találjon ki egy mondatot! Olyat, ami kifejezi, hogy mit tart fontosnak. Előbb egy papírlapra írja fel, azután felolvassa, mi megszavazzuk, hogy befrhatja-e a krónikába. Kezdjük! Első Janina: Gyönyörű a mi hazánk, mert népe szorgalmas és tevékeny. Hans Strubber mondata: Légy mindig pontos! Otto Sprosse ezt írta: ígérem, jövőre szorgalmasabb leszek. Ramona: Óvónő sze­retnék lenni. Kari Heinz: Pilóta leszek! Uta Gár- ner: A barátság drága kincs. Sabina nagyon hosszú mondatot lírt: Még csak elsősök vagyunk, de már szeretnénk igazi szikrák lenni, később pionírok, mert ez fejezi ki hazaszeretetünket. Szebbnél szebb mondatokat írtunk a krónikába. Emlékül, hogy évek múlva is lássuk: ki mit gon­dolt, amikor elsős volt. Janina azt mondta, hogy a krónika a mi szikra­rajunk okmánya. Vigyázzunk rá, őrizzük meg. Ezzel a feladattal Utát bízták meg. Ezentúl tehát Uta lesz a krónikás. Egyelőre csak őrizni fogja. Később, ha nagyobbak leszünk, krónikást válasz­tunk majd, aki Janinához hasonlóan mindent fel­jegyez, mindent beleír. Minden fontosat, ami a mi rajunkkal történik. És azután? Ha már nem leszünk se szikrák, se pionírok? Mi lesz a krónikával? Janina megmagyarázta: a forradalmi hagyomá­nyokat őrző emlékszobába kerül majd. Azután el­mentünk Vtele az emlékszobába. Miért? Nahát, ilyen kérdés! Ott fogunk találkoz­ni, amikor már mindannyian felnőttek leszünk. Janina tanítónő, Ramona óvónő, Kari Heinz pilóta, én meg újságíró. Remélem, az leszek. URSULA WERNER BÜHNKE elbeszélését Hajdú András fordította A zsitvabesenyői (Beseiíov) alapiskolában a hetedikesek osztályfőnökük, Grosch István­ná biztatására néprajzi gyűjtés­be kezdtek. Régi munkaeszkö­zöket, használati tárgyakat, nép­viseleti ruhadarabokat, régi ké­zimunkákat gyűjtöttek. Termé­szetesen, nemcsak összegyűjtöt­ték ezeket, hanem a gyűjtés közben szerzett tájékoztatások alapján le is írták a tárgyak Párkányban (Stúrovo) öt köz­ség és a helyi iskolák több száz szikrája nyilvános ünnepélyen, a Lenin-szobor előtt tett pionír­fogadalmat. Az ünnepségen megjelent Filler Gyula elvtárs, az SZLKP JB titkára, fán Bélák elvtárs, a városi nemzeti bi­zottság elnöke, Bartha Béla elvtárs, a városi pionírház igaz­gatója, Csicsay Alajos elvtárs, a helyi iskola igazgatója, vala­mint az üzemek képviselői. elkészítésére, használatára vo­natkozó tudnivalókat. Demo Hedvig, Szolár Béla, Gubó Lász­ló, Szolár Jaroszláv, Torna Il­dikó, Gubó Julianna, Bukai Eri­ka és Recska Ernő voltak a leg­ügyesebb és legszorgalmasabb gyűjtők. Fáradozásuk nem volt hiábavaló, mert az összegyűjtött tárgyakból nagyon szép kiállí­tást rendeztek. Az internacionalizmus jegyé­ben a fogadalom szlovák és ma­gyar nyelven hangzott el, majd a város közéleti vezetői kötöt­ték a vörös nyakkendőt a kis pionírok nyakába. Az avatás után a pionírok megkoszorúzták V. I. Lenin szobrát és a városi művelődési házban ünnepségen vettek részt. ifj. RIGLER JÁNOS HÍREINK A lévai (Levice) alapiskola pionírjai narancshéjgyűjtési ak­ciót szerveztek. Eredmény: 156 kg szárított narancshéj. Az akció végén értékelték a gyűj­tési verseny eredményét. Az egyéni verseny első helyezett­je Dalmady Győző, a második Tamás József, a harmadik Mül­ler Péter volt. Lackó Edit Gimnasztikái versenyt ren­deztek Rozsnyón (Rozflavaj a Bányász téri alapiskola pionír­jai. Négy kategóriában ver­senyeztek. A legkisebbek, az I. kategória versenyzői, Gyöngyös László, Füzék György, Badin Gergely szép sikerrel dicseked­hetnek, hiszen a csapattanács­tól külön dicséretet is kaptak. Egyébként a kategóriák győzte­sei részt vettek a járási ver­senyen. Zsebik Éva, Badin Vik­tor, Nagy Ildikó ott is az elsők között végeztek. BACSÓ ENIKŐ Kiváló sportlövész a boly! (Bol) alapiskola kilencedikes tanulója, Polóka András. A já­rási versenyen első helyezést ért el, bajnoki címet kapott. Re­méljük, a kerületi versenyen is sikerrel fog szerepelni. MOLNÁR GYÖRGY SZOLAR KATALIN Jelentés a pioníravatásról TÖRD A FEJED ! I. A sorba rajzolt mértani síkidomok közül me­lyek paralelogrammák? Sorszám szerinti választ kérünk. II. Aki a Holdra lép, könnyebb lesz. Testsúlyá­nak csak hatodrészét nyomja. Kati 9 hónapos ko­rában 9 kg 70 dkg| volt, 7 éves korában három­szor annyi. Hány kg-ot nyomna űrhajósként a Holdon? III. Kati lépése 6 dm. Hány lépéssel éri el a tő­lük 350 méterre lakó osztálytársát? A megfejtések beküldésekor kérjük feltüntetni, hogy a beküldő melyik évfolyam tanulója. (H) A május 21-én közölt rejtvény helyes megfejté­se: 1. Igen. 2. 336 km. 3. 132 liter. — 116 megfej­tés érkezett. A helyes megfejtéseket beküldőik kö­zül sorsolással könyvjutalomban részesülnek a kö­vetkezőik: Milan Marcell, 4. évf. Füge (Figa), Ka- raffa János, 4. évf,., Dunaszerdahely (Dun. Streda), Bagócsi Erika, 2. évf., Sáró (Sárovce), Nagy Ágo­ta, 3. év., Vámosladány (M?tne Ludany), Simon Szabolcs, 8. évf., Nyárad, (Topolovec). 1978. VI. 4. 18 w' ÚJ szú A szerző felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom