Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-06-04 / 23. szám
I .i/ — Ne féljen, asszonyom, már nem fog csöpögni a vízcsapja. Elzártam a fővezetéket. (Hospodárské noviny) bíróságon Kérem ismételje el, miket mondott a szomszédjának, amikor veszekedtek. — A csúnya szavakat is? — Azokat kihagyhatja. — Bíró úr, akkor nincs mit mondanom! IFJÜ HAZASOK — Ma ez a kalács nagyon jól sikerült, remek íze van — dicséri az ifjú férj a feleségét. Mire az asszony: — Hát még akkor hogy fog ízleni, amikor megsül! PARANCS Egy nyugalmazott ezredes dühösen próbálkozik a versírással, de nem megy. Mindig ezredpa- rancs lesz belőle. FELESÉG — Béla, olyan feleséget, mint én vagyok, többet nem találsz, ebben biztos lehetsz. — Tudom. Ezért válók el. A MÚLT Szabó az egyik vasárnap megkérdi Kovácstól, miért nem veszi már el Gizikét, hiszen olyan régen udvarol neki. — Sajnos, nem tudok dönteni. Aggaszt a leány múltja. — Miért? Talán kétesnek találja? — Nem kétes az kérem, hanem túl hosszú ... /ma^MoA, c a. ! /wt-evté; . — Ma már egy beat-együttesnél nem kritérium a kottaismeret, nekünk pedig sürgősen össze kell állítanunk a félévi tervünket. Leszerződtetjük őket vagy tíz estére ... Mikus Sándor rajza N& dolgok Szabó és felesége karambolozik. Amikor a mütés után magukhoz térnek, a begipszelt Szabóné így szól férjéhez:- És most milyen kocsit veszünk, drágám? Bölcs emberek mondták Az öröklődés az, amiben hiszünk, ha a gyermekünk értelmes. (CHAPLIN) Ott, ahol házasság születik szerelem nélkül, hamar megjelenik a szerelem a házasságon kívül. (FRANKLIN) A házasság olyan intézmény, ahol a férfi lassanként elveszíti egyéniségét, a nő pedig ideáljait. (MAUROIS) Az emberi társadalom elviselhetőbb volna, ha minden nő férjezett lenne és minden férfi nőtlen. [MARK TWAIN) A nős férfiak nem élnek tovább mint a nőtlenek, csak ez úgy tűnik nekik! (FRANKLIN) A nők gyakran nem tudják, mit akarnak, de nem nyugszanak, amíg ezt el nem érik! (WILDE) A férfi és a nő soha nem értheti meg egymást, mert a férfi a nőt aluirja, a nő pedig a férfit! (KARINTHY) PÉNTEK — Doktor úr, igaz, hogy szerencsétlenséget jelent, ha valaki pénteken nősül? — Persze. Hát miért lenne éppen a péntek kivétel! RUHA — Béla, ha nyerek a Sportkán veszek egy új ruhát. — És ha nem? — Akkor te veszed meg nekem ... ÓRŰMÓK Felherreg a telefon. — Kérem, kapcsolja Kovács igazgatót. — Nem lehet, az igazgató elvtárs családi örömök elé néz. — Maga megőrült? — Nem, az igazgató elvtárs valóban családi örömök elé néz. Két hétre elutazik a felesége! JÓT TESZ- Kovács úr, magának igazán olyan jót tesz a dohányzás?- Hogyne, kérem. Amint rágyújtok, a feleségem rögtön elmegy hazulról. Szöveg nélkül (Karel Smrkovsky rajza) MEGOLDÁS- Nem tudom, hogy járhatsz egy olasz férfival. ö csak olaszul beszél, te meg csak magyarul. Hogy értitek meg egymást?- Ez igazán egyszerű. Én jól tudom,, hogy £ mit akar. S amit meg én akarok, azt szó nélkül megveszi az ékszerésznél. MONOLÓG — Nem tudom, mit tegyek ma este. Nyeljem le ezt az altatóport, és aludjam ki magam, vagy pedig szedjek be egy fogamzásgátló tablettát, és menjek le a bárba? ... VALLOMÁS — Péter, bevallom neked, hogy életiem legszebb perceit a Ma- gas-Tátrának köszönhetem. — Miket beszélsz, hiszen tudtommal egyszer sem voltál a Tátrában! — Én nem, de a férjem minden fél évben oda jár! — Én most elmegyek! — mondta Flancz Zebegény Hédikének, akiről csak annyit tudott, hogy elvált asszony és szép és kívánatos. — Csak menj — mondta a nő. — Szerencsére járatos vagyok a pszichológiában és ezért tudom, hogy te tulajdonképpen maradni akarsz. Stockhauser szerint ... — Akkor maradok ... — szakította félbe a férfi és elindult az ajtó felé. — Már vártam, hogy ezt fogod mondani. El is mennél, maradnál is. — Stockhauser szerint ez mit jelent? — Félelmet. — Kitől vagy mitől félek? — Az ajtótól? — Az ajtó csak szimbólum. Mögötte valami más van, valami új, ismeretlen terület. Flancz Zebegény megállt az ajtó előtt és visszafordult: — Hogy van ez? Egy szót sem értek ... — Bonyolult probléma. Nem lehet röviden elmagyarázni. — Nekem ebből elég volt! — kiáltotta Flancz. — Hetek óta udvarolok neked és most, amikor végre meghívtál magadhoz, pszichológiai magyarázatokkal traktálsz. — Tipikus — bólintott Hédiké. — Micsoda? — Ez a lázadás. Azért lázadsz, mert a tudatod alatt MIKES GYÖRGY STOCKHAUSER SZERINT érzed, hogy én erősebb vagyok. Te vagy a kisfiú, én meg a néni. Stockhauser szerint ... — Ha még egyszer kiejted a nevét, én megöllek! — Ne kiabálj! Minden szó áthallatszik. — Nem kiabálok — suttogta Flancz Zebegény —, halkan foglak megölni. — Tipikus. Szeretnél megölni, hogy más férfi ne szerethessen. — Mondta Stockhauser. — Nem. Ezt én mondom. Hidd el, kisfiam, úgy ismerlek, mint a tenyeremet. A férfi leült a díványra és megadóan Hédikére nézett. — Miért éppen a díványra ültél le? — Fogalmam sincs. — Stockhauser szerint a dívány, vagyis az ágy a családi élet szimbóluma. — És ha székre ültem volna? — Az azt jelenti, hogy családot akarsz alapítani, de félsz és ezért nem ülsz a díványra. — És ha a szekrény tetejére ültem volna? — Megpróbálsz nagyobb lenni a többieknél, megpróbálsz kimagasodni közülük. Mondd, miért tördeled a kezed? — Nem tudom. — Én tudom. Könyörögsz. Azt akarod, hogy legyek a feleséged, csak nem mered kimondani. — Nem merem? Miért ne merném? — Rendben van, szívem, a feleséged leszek. És most gyere, gyere ide, szerelmem ... — Ki ez a Stockhauser, akit mindig idézel? Pszichológus? — Tulajdonképpen az. — Milyen nemzetiségű? — Magyar. És itt fekszik melletted. A leánykori nevem ugyanis Stockhauser ...
