Új Szó - Vasárnap, 1978. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)
1978-05-28 / 22. szám
ÚJ SZÓ 1978 . \t on A tervfeladatok teljesítésének alapfeltételei: A JOBB IRÁNYÍTÁS, A HATÉKONYABB TERHELES Interjú Karol Martinkával, az SZSZK kormányának alelnökével a Szlovák Tervbizottság elnökével Néhány hét múlva a hatodik ötéves tervidőszak első felének végére érünk, és a termelőrészlegek, üzemek, vállalatok, vezérigazgatóságok és reszortok vezetői, beosztott dolgozói egyaránt indo költ érdeklődéssel tanulmányozzák a számítógépekből kikerülő és a fontos időszak eredményeit tükröző adathalmazt. Vajon mennyit teljesítettünk 30 hónap alatt az öt év feladataiból? — tesszük fel majd a kérdést. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy az egész köztársaság vagy Szlovákia viszonylatában milyen a helyzet. A Szlovák Szocialista Köztársaság népgazdaságának ered ményeiről, célkitűzéseiről, lehetőségeiről érdeklődve KAROL MARTINRA elv társnak, az SZSZK kormánya alelnöké- nek, a Szlovák Tervbizottság elnökének tettünk fel néhány kérdést. • Hogyan látja ön, Martinka elvtárs, a hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok eddigi teljesítését Szlovákiában? — Csehszlovákia 1976—1980-as évekre szóló gazdasági- és szociális fejlesztési irányelvei — amelyet a CSKP XV. kongresszusa hagyott jóvá — a Szlovák Szocialista Köztársaság fejlődésének gyorsabb ütemét is meghatározták. A kongresszus ezt a feladatot a termelési-műszaki alap ésszerűbb kihasználásából és a munkaképes lakosság számának növekedéséből kiindulva szabta meg. Ugyanakkor kitűzte, hogy növelni kell Szlovákia részvételi arányát az országos források képzésében, és ezzel hozzájárulnia az egységes csehszlovák gazdaság további arányos fejlődése kulcsproblémáinak megoldásához, hatékonyságának növeléséhez. A hatodik ötéves tervidőszak első két évében az országos fejlődéssel összhangban — a bonyolult külgazdasági feltételek ellenére — megtartottuk a sokoldalú gazdasági fejlődés növekedésének és az életszínvonal emelkedésének gyors ütemét. A fejlesztési lehetőségek, valamint Szlovákia természeti és gazdasági adottságainak hatékonyabb kihasználásával elértük a gazdasági potenciálunk további erősödését. A lakosság nagyobb mértékben bekapcsolódik a termelésbe. A foglalkoztatottak száma 77 ezerrel növekedett, s annak eredményeként, hogy 15100 főiskolát, 38 400 közép- és szakiskolát, illetve gimnáziumot, valamint 79 500 szakmunkástanuló-intézetet végzett fiatal lépett először munkaviszonyba, javult a dolgozók képzettségi struktúrája. Népgazdaságunk 75 milliárd korona értékű állóeszközzel, elsősorban korszerű gépekkel gazdagodott, s ugyanakkor jelentősen megerősödött a tudományos-műszaki alapunk is. Továbbléptünk a faanyag komplex kihasználásában, a behozott kőolaj értékesítésében, a hengerelt anyagok áruszerkezetének javításában, javult az ipar exportképessége stb. Az anyagi termelés ilyen fejlődése a társadalmi termék évenkénti 5,6 százalékos növekedésében nyilvánult meg, ami főleg Szlovákia ipari jellege növelésének köszönhető. Az SZSZK ipari termelése évente 7 százalékkal növekedett. Az anyagi termelés fejlődése visszatükröződött a lakosság életszínvonalának emelkedésében is. Szlovákia gazdaságának és a lakosság életszínvonalának sokoldalúan gyors fejlődése hozzájárult a két nemzeti köztársaság gazdasági színvonala további közeledéséhez és kiegyenlítődéséhez. Az egy lakosra eső társadalmi termék képzése terén a múlt évben Szlovákia elérte a CSSZK színvonalának 87,4 százalékát, a pénzjövedelmek terén a 87,8 százalékát és az egy lakosra jutó beruházások értéke 8 százalékkal volt nagyobb, mint a Cseh Szocialista Köztársaságban. • • A hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött feladatok sikeres teljesítése érdekében mely ágazatoknak kell fokozott erőfeszítést kifejteniük? — Bár valamennyi népgazdasági ágazatunk fejlődése dinamikus, nem érjük el minden területen, a kívánt, vagyis a gazdasági programúnkban kitűzött hatékonyságot. Ez elsősorban az építőiparra és a mezőgazdasági termelésre vonatkozik. Az építőipar a hatodik ötéves tervidőszak első két évében 14 százalékkal növelte az elvégzett munka terjedelmét. Az építőiparnak mindenekelőtt a munkaszervezés terén kell javulást elérnie, következetesebben kell megvalósítania a műszaki fejlesztési programot, növelnie a gépek kihasználását, ésszerűbben kell gazdálkodnia az anyaggal és javítania kell az elvégzett munka minőségét, a kivitelezési kapacitásokat a befejezetlen építkezésekre kell összpontosítania, hogy a CSKP XV. kongresszusa határozatainak megfelelően csökkentsék a befejezetlen beruházások számát. A mezőgazdasági termelés értéke tavaly 4,8 százalékkal volt nagyobb, mint az addigi legtöbb termést hozó évben. Az elmúlt két évben viszont még így sem értük el a tervezett színvonalat. A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében a folyamatos termelés és a lakosság élelmezése érdekében jelentős anyagi ráfordításokat kellett eszközölni. Rendkívüli behozatalra volt szükség, főleg takarmányfélékből. A mezőgazdasági termelés múlt évi kedvező ütemű fejlődése ellenére a növénytermesztés terén nem szereztük meg a tervezett előnyt, és az egyes növénytermesztési ágazatok termelése sem érte el a kívánt intenzitást. A lehetőségek kihasználásában és a szükségletek kielégítésében a legtöbb tartalék a tömegtakarmányok termelésében van. A tömegtakarmányok termelése sem mennyiségi, sem minőségi szempontból nem éri el a szükséges szintet. Éppen ezért a hiány pótlására a szemestakarmány-adagokat kellett növelni. Ennek következtében az egy egységnyi mezőgazdasági termény előállítása a tervezettnél többe került. A mezőgazdasági termelés további arányos fejlődése érdekében több figyelmet kell szentelni a növénytermesztésnek — főleg a cukorrépa, a tömegtakarmányok és a burgonya termesztésének —, továbbá a betakarítási és raktározási veszteségek csökkentésének és annak, hogy az állattenyésztés terén elért eredmények a lehető legjobban megközelítsék az ötéves tervben előirányzott haszonérték-mutatót. • Fő célunk a XV. pártkongresz- szus által meghatározott gazdasági stratégia valóra váltása, vagyis a hatékonyság növelése. Milyen eredményeket értünk el e feladat teljesítésében? — Már ezen a területen is jelentős haladást értünk el, bár az eredmények bizonyítják, hogy a tartalékok és lehetőségek kiaknázásában még nem hatoltunk eléggé 'mélyre. A fejlődés hatékonysága növekedését komplex értelmezésben csupán a végső népgazdasági eredményeken keresztül mérhetjük le. Az elmúlt két évben Szlovákia nemzeti jövedelme több mint 10 milliárd koronával, azaz több mint tíz százalékkal növekedett. A növekedés háromnegyed részét a társadalmi munkatermelékenység növekedésével fedeztük. A részletesebb elemzés azonban megmutatja, hogy a növekmény elérésében a termelés gyors növekedésének, a kibővült termelési alapnak, nem pedig az újratermelési folyamat tervezett szintű intenzitásának volt döntő szerepe, így annak ellenére, hogy az iparban jobban kihasználtuk a nyersanyagokat és az anyagokat — a vegyiparban pl. 100 korona értékű anyagból 152,8 korona értékű terméket állítottunk elő, ami 6,6 koronával több, mint 1975-ben volt — az e téren kitűzött tervnek csupán kétharmadát valósítottuk meg. Sőt a mezőgazdaság és az építőipar anyagigényessége növekedett. Az eddigi fejlődésből tehát az adódik, hogy a hatékonyság növelése terén most várnak ránk a legigényesebb feladatok. • Kérem, Martinka elvtárs, hogy legalább körvonalakban tájékoztassa olvasóinkat a szlovákiai gép- és vegyipar leglényegesebb sikereiről, e két ágazat új termékeinek sikeréről és pozitív szerkezeti változásairól. — Az utóbbi két év során összhangban a 6. ötéves tervvel a döntő fontosságú ipari ágazatok — tehát a gép- és vegyipar — műszaki fejlesztését nagymértékben elősegítettük. E két ágazat az ipari termelés növekedésében csaknem 57 százalékkal részesedett. Ugyanakkor ezeknek az ágazatoknak a részvételi aránya az ipari termelésben 43,8 százalékról 45,5 százalékra növekedett. A belső szerkezeti változásokat mindenekelőtt a fejlesztési programok alapján valósítjuk meg, amelynek keretében 20 százalékos termelésnövekedést értünk el. Ebben az időszakban kiemelkedően növekedett többek között a petrolkémiai termelés (69,4 százalékkal), a műszálgyártás (17,3 százalékkal), a világszínvonalú textilipari gépek (146,8 százalékkal), az atomerőművek berendezéseinek (169 százalékkal), a számítástechnika (97,8 százalékkal), az üzemi, regulációs és irányítást technika (58,4 százalékkal) stb. gyártása. A fejlesztési programok döntő tényezőként szerepeltek a szlovákiai ipar exportképessége növelésében is. A végrehajtott szerkezeti változások a csehszlovák gazdaság nyersanyagbázisa kibővítéséhez is jelentősen hozzájárultak, mégpedig a behozatal csökkentésével. A gyártmányfejlesztés eddigi színvonalával, az új termékek részarányával és azok minőségével azonban nem lehetünk elégedettek. 1976-ban pl. az új gép-, vegy-, közszükségleti- és élelmiszeripari termékek az előállított termékeknek nem egész 10 százalékát képezték. Még ennél is elgondolkozta- tóbb, hogy a minőségellenőrző és hitelesítő intézetek az új termékek csupán egynegyedét sorolták be az első minőségi osztályba. Ez világosan bizonyítja, hogy e téren ugyancsak - van tökéletesíteni való. • Az SZLKP KB legutóbbi ülésén beszélt az anyagi viszonyok tervszerű irányítása megoldásának fontos- tosságáról. Kérem, magyarázza meg bővebben, hogy konkrétan mire célzott a döntő fontosságú ágazatok tevékenysége tökéletesítésével kapcsolatban. — Az anyagi viszonyok tökéletesített tervszerű irányítási rendszerének célja az arányosabb, zökkenőmentes anyagi termelés fejlődése feltételeinek megteremtése. Egyszerűbben kifejezve, a népgazdasági erőforrások és szükségletek közötti egyensúly megteremtése, a szállítói-megrendelői kapcsolatok javítása stb. a cél. Az elfogadott megoldások célja nem csupán az, hogy az állami tervekben a helyesebb nyersanyag és anyagelosztást szolgáló anyagi mérlegek meny- nyiségét bővítsük. Ez csupán az utólagos megoldás lenne. Az a cél, hogy előzetesen, tervszerűen idejében teremtsük meg az egyes termékcsoportok fejlesztése közötti kölcsönös összhang feltételeit. Az állami terv feladata ebben az'irányban növekszik, s e feladatot már az ötéves és a távlati tervekben is rögzítik. Emellett teljes és kölcsönösen összefüggő mérlegrendszert is bevezetünk, mégpedig nemcsak az egyes termékek viszonylatában, hanem a bizonyos mértékben összpontosított termelési szakágazatok, illetve termék- csoportok viszonylatában is. Ez — mind az állami tervben, mind pedig az irányítás több szintjén (minisztériumok, termelési-gazdasági egységek, esetleg vállalatok) — az egész termelési folyamat elválaszthatatlan részévé válik. A szállítói-megrendelői kapcsolatok olyan feladatkört kapnak, amelyek teljesítése objektíve lehetséges. Itt a szállítások mennyiségének már a tervelőkészítés során való tisztázására, a nem mérlegelt termékekkel kapcsolatos jogkörre, valamint a központilag mérlegelt termelés részletes szállítási és minőségi feltételeinek konkretizálására gondolunk. A tökéletesített rendszer helyes működése érdekében több intézkedést foganatosítanak. Ilyen pl. az áruértékesítés ésszerűsítése, az áruértékesítő szervezetek hálózatának és vele együtt a szükséges szolgáltatások kibővítése, a szállítások alapvető feltételeinek objektivizálása, a termelési és raktárgazdálkodási anyagi erőforrásokkal való ésszerűbb gazdálkodás és további intézkedések, amelyeket fokozatosan vezetnek be a gyakorlatba. A gazdasági szerződések nagyobb mértékben köteleznek majd. A legfontosabb azonban, hogy a gazdasági szerződések hosszútávra-szólása és stabilitása érdekében megteremtik a szükséges feltételeket. , • Az utóbbi években több ízben került sor a tervfeladatok utólagos módosítására. Ön, mint az SZSZK kormányának alelnöke és a Szlovák Tervbizottság elnöke milyen útmutatást adna, hogy a jövőben elkerüljük ezt a nemkívánatos jelenséget. — A 6. ötéves tervidőszakra kitűzött feladatokat lényegesen igényesebb belső és sokkal nehezebb külgazdasági feltételek között valósítjuk meg. Ebből adódott, hogy a népgazdaságfejlesztési éves végrehajtási tervek kidolgozásakor figyelembe kellett vennünk a nyersanyagok világpiaci árának alakulását és azt a tényt, hogy az árukivitel növekedésével kellett létrehoznunk a gabona- és takarmányvásárláshoz szükséges forrásokat. A kedvezőtlen időjárási viszonyok következtében ugyanis a tervezettnél kevesebb termett az említett terményekből. Ahogy a népgazdaság ütemének gyors fejlődésével kapcsolatban említettem, nem történt minden a terv szerint, a kapacitások üzembe helyezési határideje csúszik. Ennek ellenére Gustáv Húsúknak a CSKP 11. plénumán elmondott szavaival szögezhetjük le: „Gazdaságunk dinamikusan fejlődik, országunk gazdasági potenciálja növekedik, államunk pénzügyi gazdálkodása kiegyensúlyozott.“ Az említett hatásokra idejében és érzékenyen kell reagálnunk, és éppen ezért van szükség néhány feladat módosítására, persze úgy, hogy az előirányzott fejlesztés egészét ne befolyásolja. Hogy az utólagos módosításokat kiküszöböljük, illetve számukat a minimumra csökkentsük, az év minden napján javítani kell a termelés szervezésének és irányításának színvonalát, valamennyi ágazatban, vállalatban a feladatok egyenletes teljesítésére kell törekednünk, az állami tervben kiemelt feladatok megvalósítását előnyben kell részesíteni a helyi, csoportos és vállalati érdekekkel szemben, fokozni kell a termékek műszaki, gazdasági és esztéíikai színvonalát a hazai és külföldi érdekek hatékonyabb kielégítése érdekében. Gazdaság- és szociálpolitikánk céljainak megvalósítása az adott bonyo- \ lult feltételek közepette megköveteli az erők nagyobb fokú összpontosítását, az irányítás színvonalának emelését, illetve a módjainak tökéletesítését. Ebben valamennyiünkre egyforma feladat hárul. • Már megkezdődött a hetedik ötéves terv előkészítése. Melyek lesznek a legjellemzőbb vonásai? — Ebben az időszakban nagy gondot fordítunk népgazdaságunk fejlesztésének 1990-ig szóló távlati terve kidolgozására, és ennek keretében a hetedik ötéves terv fő irányvonalának megszabására is. Még korai beszélni a következő ötéves terv legjellemzőbb vonásairól, mivel azokat a CSKP XVI. kongresszusa szabja majd meg. Előkészítésében és az alapadatainak kidolgozásában szocialista társadalmunk eddigi pozitív fejlődéséből indulunk ki, és olyan fejlődési feltételeket igyekszünk teremteni, amelyek a szocialista társadalmi rendszerünk és a tudományos-technikai forradalom előnyeinek összekapcsolásán alapulnak. Hogy méltó legyen ahhoz a korhoz, amelyben élni fogunk. Azt akarjuk, hogy társadalmunk, népgazdaságunk további sokoldalú dinamikus fejlődését, a lakosság életszínvonala további emelését és létbiztonsága szilárdítását segítse elő, hogy társadalmi életünk minden területén magasabb színvonalat érjünk el. Köszönöm a válaszokat. PAKOZDI gertrci>
